Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jobbágyi. Fekvése, megközelíthetősége Jobbágyi község a megye dél-keleti határa mellett, Hatvan felől Salgótarján irányába a 21. számú főútvonalon haladva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jobbágyi. Fekvése, megközelíthetősége Jobbágyi község a megye dél-keleti határa mellett, Hatvan felől Salgótarján irányába a 21. számú főútvonalon haladva."— Előadás másolata:

1 Jobbágyi

2 Fekvése, megközelíthetősége Jobbágyi község a megye dél-keleti határa mellett, Hatvan felől Salgótarján irányába a 21. számú főútvonalon haladva az első település, amit Nógrádban elérünk. A község az Északi középhegység délnyugati peremén fekszik. A két nagy tájegységet, a Cserhát és a Mátra szerkezeti választóvonalát a Zagyva szeli ketté. A falu nyugati fele a Zagyva jobb partján a Cserhát, a keleti fele a Zagyva bal partján a Mátrához tartozik. A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető 21. számú útra, amely áthalad Jobbágyin; vonattal: a Hatvan-Somoskőújfalu vonalon vasútállomása van a falunak.

3 Története Jobbágyi a történelem előtti időktől lakott. A vasúti töltés építése során, a XIX. század közepén mamutcsontok sokaságára bukkantak, ezek ma a Nemzeti Múzeumban láthatók. Pattintott és csiszolt kőeszközök, bronz- és népvándorlás kori leletek is előkerültek itt, a római koriak a közeli hatvani erődből származnak. A honfoglalás időszakának több emlékét is megtalálták a régészek Jobbágyi közigazgatási területén. A község nevét a királyi várjobbágyok - iobagiones castri - latin nevéből eredeztetik. Régen a "jobbágyi" birtokviszonyt fejezett ki, jobbágyé vagy jobbágyoké értelemben volt használatos. A község első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda volt, aki a XIV. század elején élt. A település lakóinak jelentős része mezőgazdaságból tartotta fenn magát, de a XX. század elejétől az 1970-es évek végéig működött kőbánya is sok jobbágyi lakosnak adott munkát.

4 Címere Jobbágyi jelenlegi címerét 1994-től használja a település. Az ekevason ágaskodó szarvas motívuma nem más, mint a közösség 1800-as évek elején használt hitelesítő pecsétjének egyik változata. Jobbágyi község az ban elkészült pecsétjén is megtartotta régi jelképeit. Az ekevas a parasztság gondolatvilágában központi helyet elfoglaló földdel való összeköttetést, a földművelő népet jelenti, gyakori motívuma más falusi pecséteknek, címereknek is a földművelő szerszám. Az ágaskodó szarvas jobbágyi címere esetében a közeli erdőt és a tájat szimbolizálja. Az 1903 és 1945 között használt pecsét és a címertan alapján a pajzs felülete vörös, a szarvas és az ekevas ezüst színű.

5 Nevezetességek A mai templom a középkori épület felhasználásával, az 1700-as évek végén épült barokk stílusban. Az építményt középkori eredetű, centiméter vastagságú körfal veszi körül. A falu régi, gótikus templomát 1693-ban említették a fennmaradt dokumentumok. Szárnyas oltáráról 1727-ből, kis huszártornyáról 1746-ból s 1773-ból vannak adatok. A barokk stílusú átépítés 1796-ban történt. Ekkor a hajót kelet felé bővítették, majd ben elkészült a nyugati bővítés és az új torony is. A belső tér négy csehsüveg- boltszakaszos. A templom fejújítása során, 1999-ben román és gótikus részek kerültek elő; a további feltárás még várat magára. A közelében álló plébániaház 1818-ban épült. A mai templom a középkori épület felhasználásával, az 1700-as évek végén épült barokk stílusban. Az építményt középkori eredetű, centiméter vastagságú körfal veszi körül. A falu régi, gótikus templomát 1693-ban említették a fennmaradt dokumentumok. Szárnyas oltáráról 1727-ből, kis huszártornyáról 1746-ból s 1773-ból vannak adatok. A barokk stílusú átépítés 1796-ban történt. Ekkor a hajót kelet felé bővítették, majd ben elkészült a nyugati bővítés és az új torony is. A belső tér négy csehsüveg- boltszakaszos. A templom fejújítása során, 1999-ben román és gótikus részek kerültek elő; a további feltárás még várat magára. A közelében álló plébániaház 1818-ban épült.

6 „Hírességek” Gubányi Károly ( ) mérnök, földrajzi kutató Gubányi Károly ( ) mérnök, földrajzi kutató Jász Géza ( ) filozófus, író Jász Géza ( ) filozófus, író Fáy András ( ) író Fáy András ( ) író Frivaldszky Imre ( ) biológus Frivaldszky Imre ( ) biológus Bérzci Károly ( ) újságíró, író, korának egyik legjelesebb műfordítója Bérzci Károly ( ) újságíró, író, korának egyik legjelesebb műfordítója Mészöly Géza ( ) tájképfestő Mészöly Géza ( ) tájképfestő

7 Palócok Bár a megye területén a lakosság nem teljes mértékben tekinthető palócnak, ebben a régióban e népcsoport karakterisztikus hagyomány- és szokásrendszere, kulturális értékrendje - több tekintetben is - meghatározónak minősül. Az 1600-as évek második felétől írásos dokumentumok (számadáskönyv, jegyzőkönyv, stb..), amelyek először tesznek említést a palócokról. A palócság létének megismertetésében, hírnevének megalapozásában érdemeket szerzett Mikszáth Kálmán egész írói munkásságával, kivált az 1881-ben megjelent novelláskötetével, amelynek A jó palócok címet adta. Mikszáth Kálmán

8 Palócok II. A palócok lakta mintegy másfélszáz település főként az Északi-középhegység lábainál, a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegyes-dombos vidékén (az országhatáron belül) Borsod, Heves és mindenekelőtt Nógrád megye területén található. A palócok lakta mintegy másfélszáz település főként az Északi-középhegység lábainál, a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegyes-dombos vidékén (az országhatáron belül) Borsod, Heves és mindenekelőtt Nógrád megye területén található. Manapság elsősorban tájnyelvi sajátosságok és néprajzi értékek (viselet, hagyomány, szokás) alapján különböztethető meg más magyar ajkú népcsoporttól. Manapság elsősorban tájnyelvi sajátosságok és néprajzi értékek (viselet, hagyomány, szokás) alapján különböztethető meg más magyar ajkú népcsoporttól. A palóc tájszólás specifikumát az "a" és az "á" magánhangzók kiejtési módja képzi. A palóc tájszólás specifikumát az "a" és az "á" magánhangzók kiejtési módja képzi.

9 Palóc kultúra A palóc kultúra sajátosságait jól mutatják a dalok, mesék, mondókák, balladák, köszöntő rigmusok, a karikázó táncok is. A palóc népdalok, mesék, mind a nógrádi summás- és bányászdalok összegyűjtésében, kiadásában nagy érdemeket szerzett Nagy Zoltán. Id. Szabó István lényegében egész életét annak szentelte, hogy fába faragja a paraszti életforma sajátosságait, a népviselet jellegzetességeit, a bányászemberek sorsát. A néphagyományok, szokások szinte teljes körű ápolásában kiemelkedő szerepet tölt be Hollókő község, amely mint a kulturális világörökség része. A balassagyarmati Palóc Múzeum, mint a neve is mutatja, elsősorban néprajzi értékek tárháza.Palóc Múzeum

10 Népszokások Kiskarácsony Farsang Lányok vasárnapja „Ördöglagzi„ "Macskabál„ Barkaszentelés Kiszehordás, a villőzés Locsolkodás, öntözködés Májfaállítás Pünkösdi "királynéjárása" Szent Iván napi tűzgyújtás Luca napja Betlehemezés Vesszőhordás

11 Népviselet A palócság kulturális ismertetőjegyei között előkelő helyen szokás említeni a népviseletet, amely azonban már csak rendkívüli esetben kerül elő a ládafiából, illetve a hagyományőrző csoportok pompáznak bennük a különböző szereplések alkalmával.

12 Palóc népviselet A Palócföldön belül számos viseleti csoport (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci) alakult ki a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a pruszlik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott. Jellegzetes volt az új menyecskék főkötője. A szőtteshímek leginkább kötényeket, tarisznyákat és törülközőket díszítették. A feketével, illetve a fehérrel varrott lyukhímzést a kék-piros, majd a több színű követte. A pásztortársadalom faragó, véső tudományát kampósbotok, ostornyelek, ivóbögrék, sótartók stb. őrzik.

13 Nagy-Hársas-hegy A hegy oldalában a XX. század elejétől 1979-ig kőbánya működött. Az itt felszínre került, mintegy negyven méter hosszú andezitfalakon jól megfigyelhetők a vulkáni lerakódások rétegei. Kedvelt túracélpont a természetvédelmi terület. A volt kőbánya mindkét szintjének - bányaudvarának - bejárását, a látnivalók közötti eligazodást táblák segítik. Értékes és megóvásra érdemes növény- és állatvilága is: itt jellemző faj a másfelé ritka zöld gyík. A védett terület szabadon felkereshető.

14 Étterem Vadorzó vendéglő Jobbágyi Losonci u. 30


Letölteni ppt "Jobbágyi. Fekvése, megközelíthetősége Jobbágyi község a megye dél-keleti határa mellett, Hatvan felől Salgótarján irányába a 21. számú főútvonalon haladva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések