HEGYKÖZSÉGI RENDSZEREK A KSH FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Laczka S.né- Pintér L.- Szenteleki K.- Urbán A.

Az előadások a következő témára: "HEGYKÖZSÉGI RENDSZEREK A KSH FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Laczka S.né- Pintér L.- Szenteleki K.- Urbán A."— Előadás másolata:

1 HEGYKÖZSÉGI RENDSZEREK A KSH FELMÉRÉS TÜKRÉBEN Laczka S.né- Pintér L.- Szenteleki K.- Urbán A.

2 Balatonfenyvesi hegyközség története 1880 Széchényi Imre gróf angolnákat telepít 1875-90 Országos filoxéravész 1890 Széchényi szőlőtelepítési terve 1892 Zalai gazdák betelepítése (318 holdon) 1896 Első szüret 1898 Szokásjog alapján hegyközség alakul – első elöljárója Bucsy József 1901 Hegyközségi gyűlés 46 fővel / jégkár védelem 1905 - jégkár (30-40 hold) - nyomott árak (26-30 helyett 20-26 korona)

3 Hegyközségi összesitett szőlőterületek 2000-ben

4 KSH-nak átadott adatok

5 Szőlőterületek 2001-ig

6 Szőlőterületek 2002-ig

7 HNT területek az ingatlannyilvántartás és KSH adatok függvényében

8

9

10 Tokaji borvidéki területek községenként

11

12 Következtetések –a 2001.évi országos szőlőösszeírás sikeres végrehajtásában kiemelkedő szerepe volt a hegyközségi adatbázisok felhasználásának és a hegyközségi tisztségviselők részvételének –a 2001.évi országos szőlőösszeírás jelentős mértékben hozzájárult a hegyközségi digitális adatbázisok bővüléséhez és pontosításához –el kell végezni a részletes KSH adatbázis és a részletes HNT adatbázisok felgyűjtését és összevetését az adatnyilvántartás minőségi szintjének javítása érdekében –a szőlő-bor ágazat nemzetgazdasági szintű irányítása megköveteli a hegyközségek hatókörének kiterjesztését az ország teljes szőlőtermelő területére –a hegyközségek számára biztosítani kell az általuk működtetett adatbázisok digitális térképi környezetbe való elhelyezését és a térképi szolgáltatást