Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja

Az előadások a következő témára: "Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja"— Előadás másolata:

1 Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Miskolciné dr. Mikáczó Andrea PhD egyetemi docens SZIE-GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék Minőségügyi rektori megbízott Gödöllő, január 24. Mikáczó Andrea

2 BEMUTATKOZÁS Végzettség:
1999 – Gödöllői Agrártudományi Egyetem-gazdasági agrármérnök 2007 – Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola – PhD (summa cum laude) „Minőségmenedzsment” témakörben 2008 – Szent István Egyetem, GTK-Pályatervezési és Tanárképző Intézet – egyetemi docens 2009 – Budapesti Műszaki Egyetem – munkavédelmi szakmérnök

3 BEMUTATKOZÁS Minőségügy szakterületén való jártasság:
1998 – ISO 9000 vezető auditori végzettség 2000 – önálló vállalkozás keretében minőségfejlesztési tanácsadás (több mint 100 referenciamunka) 2001 – HACCP manager végzettség 2002 – SZIE-GTK Munkatudományi Intézet oktatója 2003 – ELTE, SZTE, KFK, HJF vendégelőadó 2004 – alvállalkozóként vezető auditori tevékenység (mintegy 50 referencia munka) 2005 – ISO vezető auditori végzettség 2007 – SZIE-GSZDI PhD. 2010 – MAB Minőségfejlesztési Bizottság tagja

4 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
2011. január : az elvárt 14 db helyett 8 db Önértékelés érkezett be hozzám, amelyek szakmai átvizsgálását elvégeztem. Tapasztalataim: „Jó” készültségi állapot; tartalmas, lényegretörő szöveges részek; adattartalmak döntően feltöltésre kerültek; többnyire egységesen értelmezett szempontok; többnyire egységes szerkezet; váltakozó betűtípus és -méret változatos terjedelem (minden anyag >20 oldal!).

5 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Javaslataim: az egy karról származó anyagok szakvezetőinek konzultációja a közös anyagrészek azonos adat- és információtartalmának egyeztetése céljából; „benchmarking” tevékenység; szövegrészek ismétlése szükségtelen, elég valamit csak egyszer leírni, majd arra később történhet konkrét hivatkozás; prioritás: az adott szak „jó gyakorlatának” a kidomborítása, az erősségek hangsúlyozása, a hiányosságok felszámolására irányuló fejlesztések bemutatása – „intézkedési terv” (feladat, felelős, határidő)

6 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Javaslataim: Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés c. fejezethez: A TÁMOP A-10/1/KONV – SZIE-IMIR (Intézményi Minőségfejlesztési Irányítási Rendszerek) Projekthez kapcsolódva a központi karokon is célul tűztük az alábbi minőségfejlesztésre irányuló irányítási rendszerek bevezetését: ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR); ISO szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) ISO/IEC szabvány szerinti Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR)

7 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Javaslataim: prioritás: a tananyagfejlesztés eredményeinek tényszerű bemutatása, elektronikus tananyagok elérhetőségei; (Megjegyzés: működik egy olyan egyedülálló országos szervezet, amely összefogja és támogatja az agrártudományok területén zajló felsőoktatási tankönyvkiadást; folyamatos fejlesztésre inspirálja a szerzőket. ITSZB: Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértői Bizottság Tagjai: valamennyi, a hazai agrár-felsőoktatást képviselő intézmény oktatási dékán-helyettesei Elnöke: Dr. Hajós László, SZIE GTK dékán-helyettese (további információkat rendelkezésre bocsájt az érdeklődők részére)

8 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Javaslataim: prioritás: C-SWOT alkalmával törekedni kell az objektív, bizonyítható, számszerűsíthető tények közélésre, valamint az értékelő-elemző megállapítások megfogalmazására (max. 3 oldal); prioritás: a „IV. Felhasználói szempontok, kapcsolati formák” c. fejezet alapos kidolgozása; nem szükséges a mellékletek közé becsatolni a szak KKK-t, a szakindítási beadványt, az erre vonatkozó MAB határozatot, de utalni kell rá, hogy milyen nyilvános felületen érhető el (honlap URL);

9 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Javaslataim: „központi információk” – az intézményi infrastrukturális feltételekről egységes szerkezetben január 25-én rendelkezésre áll, kiküldésre kerül a szakvezetőknek ( ) ami beillesztésre kerülhet az anyagba ; az adott szak specifikus infrastrukturális állapotáról a szak vezetése önállóan nyilatkozik (laboratóriumok, gyakorlóterek, tanüzem, tangazdaság stb.) a törzsanyagban helytakarékossági szempontból javasolt egyes témakörök kapcsán csak rövid összegzést írni és utalást kell adni, hogy milyen nyilvános felületen (honlap) érhető el a konkrét adattartalom;

10 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Javaslataim: a táblázatos adatokhoz szükség szerint szöveges magyarázat a könnyebb értelmezhetőség érdekében; terjedelmi korlát betartása – törzsanyag (max. 20 oldal) + mellékletek (azokra történjen konkrét hivatkozás!); megfontolandó a „Fedőlap” és a „Bevezetés” fejezet; „igényes” külalak; határidő pontos betartása. Fontos! Az Önértékelés anyagának szakmai tartalmáért a szakvezetők tartoznak felelősséggel.

11 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Az Intézmény általános jellemzése (sajátos célkitűzések, hazai és nemzetközi szerep és összehasonlítás, a Bologna rendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok [BSc-MSc arány], képzési specialitások, különleges kezdeményezések). A Kar szerkezete, a Szak oktatásában résztvevő tanszékek együttműködése és munkamegosztása, a felelősségek megoszlása. A Szak oktatásának kari felügyelete és irányítása.

12 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: A Kar és a Szak jellemző adatai: A Kar kutatási feladatainak szervezése (tanszéki kutatás, kutató-fejlesztő laboratóriumok, tudásközpontok, doktori iskolák, a kutatás kari irányítása). Kapcsolat az alkalmazói szférával, a Szak (Kar) innovációs tevékenysége, ipari kapcsolatok, spin-off cégek. A Szak minőségbiztosítási rendszere, a Szakkal kapcsolatos stratégiai döntések mechanizmusa. A Kar aktív hallgatói létszáma, a Szakon oktatók/kutatók száma, az egyetemi tanárok száma, a felvételi pontszámok. A Szak fejlesztésével kapcsolatos tervek, a terület jövőképe.

13 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Az oktatás színvonalának értékelése: Az elméleti és gyakorlati képzés színvonalának és kapcsolatának értékelése, a gyakorlati és elméleti képzés aránya, kapcsolat az „ipari” partnerekkel. A tantárgyak általános választéka (fakultatív tárgyak, szakmai sokszínűség, a szakirányok értékelése). A szakirányok rendszere. A szakdolgozatok színvonala, a diplomaszerzés sikeressége. A hallgatók elhelyezkedési lehetőségei. A hallgatók elégedettsége az oktatással, hallgatói utánpótlás.

14 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Személyi feltételek: A BSc képzésben résztvevő oktatók minősítése (akadémikus, MTA doktora, PhD). A korosztályi eloszlás minősítése. Az utánpótlás biztosítása. A terhelés megosztás az oktatók között. Lehetőség külföldi tapasztalatszerzésre, valós munkahelyi tapasztalatok gyűjtésének a lehetősége, az oktatók szerepe a hazai és nemzetközi szakmai és tudományos közéletben.

15 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Infrastrukturális feltételek A Szak (Kar) ellátottsága előadótermekkel és korszerű eszközökkel felszerelt laboratóriumokkal, az oktatási, illetve a kutatási tevékenységet biztosító infrastruktúra folyamatos fejlesztése, az oktatási épület funkcionális megoszlása, a könyvtár felszereltsége. A Szak (Kar) informatikai infrastruktúrájának az értékelése. A laboratóriumok, kísérleti műhelyek felszereltsége,a laboratóriumok szakmai területei és szerepük az oktatásban és a kutatásban.

16 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Kutatás-fejlesztés: A kutatási tevékenység szerepe a Szak (Kar) életében, a publikációs tevékenység értékelése. A nemzetközileg kiemelkedő eredményekkel rendelkező kutatási területek. A pályázatok volumene (hazai, EU stb.) Tehetséggondozás: A Szak tehetséggondozási aktivitása (TDK eredmények, hazai és nemzetközi szakmai versenyek, hallgatói konferenciák, önálló laboratóriumi munka). Doktori képzés: A Szak (Kar) Doktori Iskolájának eredményei, létszámadatok.

17 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: A vezetés értékelése A Kar vezetői és oktatói közötti kapcsolat, az oktató-hallgató kapcsolat mind a vezetés szintjén, mind a közvetlen oktatóhallgató viszonyban, a Hallgatói Önkormányzattal kialakított kapcsolat. Minőségbiztosítás A Szak minőségbiztosítási rendszere, a minőségbiztosítás szabályai, az eljárási rend értékelése. A Kar minőségpolitikájának alapvető elemei. A minőségfejlesztés eredményei. C-SWOT analízis

18 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Értékelés a vizsgálati szempontok szerint
Az önértékelés kritikai elemzése. A képesítési követelmények teljesülése. A MAB akkreditációs követelmény-rendszerének való megfelelés. A követelmények előírásainak a helyzetet és a lehetőségeket figyelembe vevő interpretálása, a „jó gyakorlat” megjelenése a szakon. Az oktatói állomány összetétele (kor, státusz, szakterület, szakmai elismertség, publikációs aktivitás). A képzési (oktatási-tanulási) folyamat értékelése, a szakirányok kínálata.

19 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Értékelés a vizsgálati szempontok szerint
(Folytatás) Eredmények (kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök, értékvilág), kimenet. A szak specifikus képzési céljai. Hallgatói szolgáltatások, elhelyezkedés, a szak regionális szerepe (a képzés fizikai körülményei). Felhasználói szempontok (C-SWOT analízis, hallgatói kérdőívek feldolgozott adatai). A Szak működésének külső korlátai. Összehasonlító, összegző megállapítások.

20 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Értékelés a vizsgálati szempontok szerint
A hallgatókkal folytatott beszélgetés tapasztalatai Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek a végzés után? Mi a hallgatók véleménye a tantervről? Milyen a számonkérés rendszere? Mi a véleményük a hallgatóknak az Tanulmányi Titkárság munkájáról? Hogyan működik a HÖK? Az oktatókkal folytatott beszélgetések tapasztalatai Az óralátogatások tapasztalatai A látogató bizottság javaslatai

21 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
A programakkreditáció célja kettős : 1. Minőséghitelesítés és minőségértékelés a minőséghitelesítés (akkreditáció) alapja a szakindítási beadványban részletezett személyi és infrastrukturális minimumfeltételek folyamatos fenntartása, és ennek eredményeként megfelelés a szak képzési és kimeneti követelményeinek (KKK). a minőségértékelés alapja olyan minőség- és teljesítménymutatók, továbbá minőségbiztosítási eljárások, melyek a minimumfeltételeken túl a szak hallgatói és oktatói teljesítményét, a képzés módszereit és eredményeit jellemzik a KKK-ban megfogalmazott célok elérésében. 2. A képzési ág/terület szakjainak és szakrendszerének átfogó szintetizáló értékelése Az értékelések és a határozatok az elemző megállapítások mellett minden esetben javaslatokat is tartalmaznak a minőség javítása, a jobb teljesítmény, a fejlődés érdekében.

22 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja
Az akkreditációs javaslat háromféle lehet: akkreditált, A – 20xx (5 évre) akkreditált, A – 20zz (kevesebb, mint 5 évre) nem akkreditált, NA. Az akkreditációs javaslatot szöveges indoklás támasztja alá. Minőségértékelés: Az egyes képzések részletes szöveges értékelése a teljes megítélési folyamat alapján. Ennek elsődleges célja a minőség javítása és a minőségbiztosítás segítése. Minőségfejlesztési javaslatok Az értékelések és a határozatok az elemző megállapítások mellett minden esetben javaslatokat is tartalmaznak a minőség javítása, a jobb teljesítmény, a fejlődés érdekében.

23 Agrárszakok párhuzamos akkreditációja

24 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!