Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – DIPO Duna-Ipoly HE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – DIPO Duna-Ipoly HE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – DIPO Duna-Ipoly HE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. A versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis DIPO Duna-Ipoly HE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 16 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 44%-a, 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 12 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 26 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) DIPO Duna-Ipoly HE területe 19 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 23,958 fő, a városokban élő lakosok száma 2,975 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 23, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Diósjenő 3,017 fő 2,975 fő 2,368 fő 1,749 fő Rétság Kosd Rád Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 26 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 16 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 12 DIPO Duna-Ipoly HE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 991,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve DIPO Duna-Ipoly HE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪8▪8 ▪3▪3 ▪5▪5 ▪1▪1 ▪2▪2 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪1▪1 ▪2▪2 Allokált forrás (EUR) ▪991,000 ▪114,000 ▪718,225 ▪98,000 ▪171,149 ▪90,000 ▪45,000 ▪61,775 ▪282,000

6 5 DIPO Duna-Ipoly HE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A munkaerő alacsony iskolázottsága. ▪Alacsony a regisztrált vállalkozások száma és aránya. ▪A térségben kutató- fejlesztő tevékenység nem folyik. ▪Az idegenforgalom zöme egynapos látogatás. ▪Hiányzik a magasabb minőségű szálláshely. ▪A mezőgazdasági termelés eltartóképesség csökken. ▪ Hiányzik a mezőgazdasági termelés és feldolgozás integrációja. ▪Rossz minőségű úthálózat. ▪Rossz a tömegközlekedés. ▪Az öregedési index emelkedik. ▪Szennyvíz, csapadékvíz, belvízveszély, patakmeder és csatornák állapota elhanyagolt. ▪A főváros közelsége. ▪A vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás bővítés, munkaerő képzés és továbbképzés. ▪Nő a tájjellegű termékek feldolgozottsága, ami új munkahelyeket teremt és jövedelmet biztosít. ▪A termőföld hasznosítás új formái energia erdőtelepítés. ▪Vár és kastély, valamint a kulturális örökség fenntartása, az idegenforgalom fejlesztése. ▪A szórakoztatóipar (élménypark) és az egészségmegőrző ipar megteremtése. ▪Kedvező migráció folytatódása. ▪A nemzetközi tranzitút kiépülése. ▪Javul az úthálózat minősége. ▪Horgásztó, víztározók, csapadéktározók kialakítása, fejlesztése. ▪Megújul a település és közössége életfeltétele.

7 6 Az AKCIÓCSOPORT a gazdasági társadalmi fejlettségben felzárkózzon az országos és regionális átlag szintjéhez, építsen hidakat közösségek, térségek között, fejlessze a határon átnyúló együttműködéseket.A vidékgazdaság fejlesztése, a helyi gazdaság szereplőinek integrációja. A települések és a helyi közösség identitásának és kapcsolatainak erősítése, a humánerőforrás fejlesztése. A Helyi Közösség térségének fő erőssége a természeti-táji adottsága. A gazdaságfejlesztés a természeti erőforrások ésszerű és fenntartható használatára – ezen belül a turizmus, ahol lehetséges a vidéki turizmus természetközelségének összehangolása –, a vonzó településkép kialakítására, valamint az élhető település népességmegtartó képességének fokozására építhet. A Helyi Közösség fejlesztése, életképessége biztosíthatja, hogy a fejlesztési források felhasználásával a közösség céljai megvalósulását érhetjük el. Így megteremthető annak feltétele, hogy az endogén fejlődés legyen a közösség fejlődésének útja. Az ilyen közösség képes a gazdaságfejlesztést az életminőség javítására fordítani. A stratégiában megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok a közösség fejlesztésén keresztül kapcsolódnak össze és alkotnak egymást erősítő rendszert. Az AKCIÓCSOPORT a gazdasági társadalmi fejlettségben felzárkózzon az országos és regionális átlag szintjéhez, építsen hidakat közösségek, térségek között, fejlessze a határon átnyúló együttműködéseket.A vidékgazdaság fejlesztése, a helyi gazdaság szereplőinek integrációja. A települések és a helyi közösség identitásának és kapcsolatainak erősítése, a humánerőforrás fejlesztése. A Helyi Közösség térségének fő erőssége a természeti-táji adottsága. A gazdaságfejlesztés a természeti erőforrások ésszerű és fenntartható használatára – ezen belül a turizmus, ahol lehetséges a vidéki turizmus természetközelségének összehangolása –, a vonzó településkép kialakítására, valamint az élhető település népességmegtartó képességének fokozására építhet. A Helyi Közösség fejlesztése, életképessége biztosíthatja, hogy a fejlesztési források felhasználásával a közösség céljai megvalósulását érhetjük el. Így megteremthető annak feltétele, hogy az endogén fejlődés legyen a közösség fejlődésének útja. Az ilyen közösség képes a gazdaságfejlesztést az életminőség javítására fordítani. A stratégiában megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok a közösség fejlesztésén keresztül kapcsolódnak össze és alkotnak egymást erősítő rendszert. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis DIPO Duna-Ipoly HE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A DIPO HVK a Rétsági Kistérség 16 településéből és a Váci Kistérség 3 településéből tevődik össze. A DIPO HVK közigazgatásilag az Észak- és a Közép-Magyarországi régióba tartozik. Gazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a főváros külső agglomerációs gyűrűje érinti, így erőteljesen érvényesül Budapest, illetve a központi régió hatása. A HVK határos a balassagyarmati, illetve szobi kistérséggel. Nyugati határán húzódik a Börzsöny hegység, mely meghatározó jelentőségű a térség klimatikus viszonyaira. A HVK markáns térszerkezeti eleme a 2. sz. főközlekedési út, mely a fővárost köti össze az urbanizáltabb közép-szlovákiai területekkel, és jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. A térségközpont a 2. sz. főközlekedési út mentén fekvő Rétság. A HVK területe 361,48 km2, a települések száma 19, lakónépessége fő, népsűrűsége 66,27 fő/km2. A népesség csaknem teljes egészében településen él, külterületi lakos mindössze az össznépesség 1.17%-a. Jellemző az aprófalvas település szerkezet, a települési átlagos lakosságszám 1260 fő/település. A HVK területén lévő települések a szomszédos településekkel évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal, valamint hagyományokkal rendelkeznek. A 19 település közül egyedüli város Rétság, mely korábban is járási székhely volt. Közigazgatása, kereskedelme, szolgáltatása és egészségügyi ellátása kistérségi igényeket is kielégít, jelenleg is a térség meghatározó központja. Specifikus adottságok: Az építészeti örökség elemeinek alapján kedvező adottságokkal rendelkezik. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttesek, zöldfelületek jelentős volumenű felújításra és rehabilitációra szorulnak. Ugyanez igaz a falusi kúriák, népi lakóházak, településközpontok, és a kultúrtájak rehabilitációjára is. A DIPO HVK a Rétsági Kistérség 16 településéből és a Váci Kistérség 3 településéből tevődik össze. A DIPO HVK közigazgatásilag az Észak- és a Közép-Magyarországi régióba tartozik. Gazdasági kapcsolatrendszerében meghatározó, hogy a főváros külső agglomerációs gyűrűje érinti, így erőteljesen érvényesül Budapest, illetve a központi régió hatása. A HVK határos a balassagyarmati, illetve szobi kistérséggel. Nyugati határán húzódik a Börzsöny hegység, mely meghatározó jelentőségű a térség klimatikus viszonyaira. A HVK markáns térszerkezeti eleme a 2. sz. főközlekedési út, mely a fővárost köti össze az urbanizáltabb közép-szlovákiai területekkel, és jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. A térségközpont a 2. sz. főközlekedési út mentén fekvő Rétság. A HVK területe 361,48 km2, a települések száma 19, lakónépessége fő, népsűrűsége 66,27 fő/km2. A népesség csaknem teljes egészében településen él, külterületi lakos mindössze az össznépesség 1.17%-a. Jellemző az aprófalvas település szerkezet, a települési átlagos lakosságszám 1260 fő/település. A HVK területén lévő települések a szomszédos településekkel évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatokkal, valamint hagyományokkal rendelkeznek. A 19 település közül egyedüli város Rétság, mely korábban is járási székhely volt. Közigazgatása, kereskedelme, szolgáltatása és egészségügyi ellátása kistérségi igényeket is kielégít, jelenleg is a térség meghatározó központja. Specifikus adottságok: Az építészeti örökség elemeinek alapján kedvező adottságokkal rendelkezik. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttesek, zöldfelületek jelentős volumenű felújításra és rehabilitációra szorulnak. Ugyanez igaz a falusi kúriák, népi lakóházak, településközpontok, és a kultúrtájak rehabilitációjára is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Igen sokan keresik fel a térség településeit, rendezvényeit, történelmi emlékhelyeit. Erre alapozva folyamatosan nő a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. Legnagyobb tömeget vonzza a Bánki Nyár rendezvénysorozat, amely június elejétől augusztus végéig zajlik. Egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a hagyományőrző rendezvények, melyeket szinte valamennyi településen megrendeznek (pl. berkenyei málnafesztivál, diósjenői Dió Fesztivál). A települések többségén található helytörténeti kiállítás, nemzeti tájház. Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, több helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás, több településen a horgászat. A térség vadállománya igen gazdag, ezért a vadászat jelentős gazdasági ágazat, illetve azzá fejleszthető. Rétságon igen jó lehetőségek vannak sportlövészeti célok megvalósítására. Igen sokan keresik fel a térség településeit, rendezvényeit, történelmi emlékhelyeit. Erre alapozva folyamatosan nő a minőségi szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek száma. Legnagyobb tömeget vonzza a Bánki Nyár rendezvénysorozat, amely június elejétől augusztus végéig zajlik. Egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a hagyományőrző rendezvények, melyeket szinte valamennyi településen megrendeznek (pl. berkenyei málnafesztivál, diósjenői Dió Fesztivál). A települések többségén található helytörténeti kiállítás, nemzeti tájház. Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, több helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás, több településen a horgászat. A térség vadállománya igen gazdag, ezért a vadászat jelentős gazdasági ágazat, illetve azzá fejleszthető. Rétságon igen jó lehetőségek vannak sportlövészeti célok megvalósítására. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A DIPO HVK települései Nógrád megye nyugati és déli, valamint a Váci Kistérség keleti részén, a Börzsöny keleti lábánál és a Naszály által övezett területeken helyezkedik el. Az utóbbi években a klimatikus változások, amely főleg csapadékmennyiség csökkenésében, de intenzív csapadék formájában jelentkezik, egyre szárazabb mikroklíma megjelenésében érzékelhető. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok szabdalják. A térség kiemelkedően gazdag érintetlen természeti értékekben. Országos jelentőségű védett és jelentős természetvédelmi területekkel rendelkezik. Ilyenek: A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, - különleges madárvédelmi területek (Börzsöny) – kiemelt jelentőségű különleges természeti megőrzési területek (Börzsöny, Naszály) amely lehetőséget biztosíthat a már hazánkban is egyre népszerűbb ökoturisztikai tevékenységek részére. A terület turisztikai vonzerejét veszélyeztető környezetszennyezés nem jellemző. A talaj szennyezettségére a foltszerűség jellemző. Az ipari, technológiai eredetű vízszennyezés pontszerű. A térség levegőminősége jó, a terület magas erdősültsége (meghaladja a megyei átlagértéket) és a szennyező források alacsony számának köszönhetően. A légszennyezés nem jelentős. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevő. Gondot okoz a parlagon fekvő, gondozatlan magán – és állami tulajdonban lévő földterületek művelésének hiánya, az aszfaltutak melletti földutak és vízelvezető árkok beszántása. A fűtésből eredő légszennyezés a téli időszakban jelentősebb, bár a térség minden településen kiépítették a gázhálózatot. A HVK mezőgazdasági területe három mikrokörzetre osztható. Börzsöny-Naszály vidék, Nógrádi medence déli része, Cserhát-vidék nyugati része. A terület 44 %-a erdő, 37 %-a szántó, 10,4 %-a legelő. A térség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs. Az utóbbi időben a jövedelmezőség romlott. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések – alma, szilva, meggy – történtek. A DIPO HVK települései Nógrád megye nyugati és déli, valamint a Váci Kistérség keleti részén, a Börzsöny keleti lábánál és a Naszály által övezett területeken helyezkedik el. Az utóbbi években a klimatikus változások, amely főleg csapadékmennyiség csökkenésében, de intenzív csapadék formájában jelentkezik, egyre szárazabb mikroklíma megjelenésében érzékelhető. A tájat kisebb termékeny medencék, völgyek, dombok szabdalják. A térség kiemelkedően gazdag érintetlen természeti értékekben. Országos jelentőségű védett és jelentős természetvédelmi területekkel rendelkezik. Ilyenek: A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület, - különleges madárvédelmi területek (Börzsöny) – kiemelt jelentőségű különleges természeti megőrzési területek (Börzsöny, Naszály) amely lehetőséget biztosíthat a már hazánkban is egyre népszerűbb ökoturisztikai tevékenységek részére. A terület turisztikai vonzerejét veszélyeztető környezetszennyezés nem jellemző. A talaj szennyezettségére a foltszerűség jellemző. Az ipari, technológiai eredetű vízszennyezés pontszerű. A térség levegőminősége jó, a terület magas erdősültsége (meghaladja a megyei átlagértéket) és a szennyező források alacsony számának köszönhetően. A légszennyezés nem jelentős. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevő. Gondot okoz a parlagon fekvő, gondozatlan magán – és állami tulajdonban lévő földterületek művelésének hiánya, az aszfaltutak melletti földutak és vízelvezető árkok beszántása. A fűtésből eredő légszennyezés a téli időszakban jelentősebb, bár a térség minden településen kiépítették a gázhálózatot. A HVK mezőgazdasági területe három mikrokörzetre osztható. Börzsöny-Naszály vidék, Nógrádi medence déli része, Cserhát-vidék nyugati része. A terület 44 %-a erdő, 37 %-a szántó, 10,4 %-a legelő. A térség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs. Az utóbbi időben a jövedelmezőség romlott. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések – alma, szilva, meggy – történtek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Az öntözhető területek mennyisége 207 ha, a ténylegesen öntözött terület csupán 72 ha. A gyümölcs feldolgozására hűtőházak épültek, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A terület alkalmas versenyképes árunövény termesztésre, szarvasmarha és sertés tenyésztésre. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. A nagy erdős terület ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafaj összetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. Kedvezőek a feltételek a vadgazdálkodásra, a területen öt vadásztatási joggal rendelkező szervezet gazdálkodik. A horgászati turizmus feltételei javuló tendenciát mutatnak. A térség több tóval és víztározóval rendelkezik. A térség csatlakozott az ÉK-Pest és Ny-Nógrádi települések hulladékgazdálkodási társulásához, ezzel párhuzamosan a már bezárt, vagy bezárásra tervezett legális lerakók rekultiválása, az illegális lerakók felszámolása szükséges. Az öntözhető területek mennyisége 207 ha, a ténylegesen öntözött terület csupán 72 ha. A gyümölcs feldolgozására hűtőházak épültek, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A terület alkalmas versenyképes árunövény termesztésre, szarvasmarha és sertés tenyésztésre. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. A nagy erdős terület ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafaj összetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. Kedvezőek a feltételek a vadgazdálkodásra, a területen öt vadásztatási joggal rendelkező szervezet gazdálkodik. A horgászati turizmus feltételei javuló tendenciát mutatnak. A térség több tóval és víztározóval rendelkezik. A térség csatlakozott az ÉK-Pest és Ny-Nógrádi települések hulladékgazdálkodási társulásához, ezzel párhuzamosan a már bezárt, vagy bezárásra tervezett legális lerakók rekultiválása, az illegális lerakók felszámolása szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A térségben nincs hátrányos helyzetű település. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 4% 10% 19% 6% 7% 21% 9% 0% 18% 5%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 3% 39% 10% 2% 7% 4% 2% 23% 9% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 6.4%, ami 1.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 6.4% ▪Változás 2003-hoz képest 1.5 százalékpont

19 18 A HVK térségen belüli munkaerő forgalomban továbbra is az utáni beruházásoknak van meghatározó szerepe. A rétsági ipari parkba az eltelt esztendőkben voltak ugyan betelepülők, azonban ez jelentősebb létszámnövekedést nem jelentett a foglalkoztatás terén, mivel a TDK Kft. ebben az időszakban jelentős létszámcsökkentést produkált. ( A kezdetben 900 főnek munkát adó TDK ma 150 főt foglalkoztat). A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2001. február 1-i népszámlálás alapján) mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozik a munkavállalók 2,9 %-a, iparban, építőiparban 48,8 %-a, szolgáltatásban 48,3 %-a. A munkahelyükre ingázókat vizsgálva megállapítható, hogy a központi régió hatása erőteljesen érvényesül. Az ingázási irány és az ingázók aránya: 1./ Rétsági kistérségbe 27,8 % 2./ A megye kistérségébe 5,3 % 3./ Megyén kívülre 53,2 % 4./ Változó településre 13,7 %. A helyszíni interjúk szerint a térségben aki fizikális és mentális problémákkal nem küzd, az a rétsági és váci kistérségben belül, illetve a fővárosban és Pest megyében el tud helyezkedni. Ennek némileg ellentmondó vélemény egyes településekről, hogy a év feletti nők elhelyezkedése problémásabb. Jelentős az építőiparban munkát találó ingázók száma. A legrosszabb helyzetűek foglalkoztatására közmunka program szolgál. A térségben ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány is, ami elsősorban a képzés strukturális problémáira utal. A térség versenyképességét döntően befolyásolja a népesség iskolai végzettsége. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 15 éves és idősebb népességből az általános iskolát végzettek aránya 85,6 %, középiskolát végzett 26,7 %, egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik 6. A HVK térségen belüli munkaerő forgalomban továbbra is az utáni beruházásoknak van meghatározó szerepe. A rétsági ipari parkba az eltelt esztendőkben voltak ugyan betelepülők, azonban ez jelentősebb létszámnövekedést nem jelentett a foglalkoztatás terén, mivel a TDK Kft. ebben az időszakban jelentős létszámcsökkentést produkált. ( A kezdetben 900 főnek munkát adó TDK ma 150 főt foglalkoztat). A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint (2001. február 1-i népszámlálás alapján) mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozik a munkavállalók 2,9 %-a, iparban, építőiparban 48,8 %-a, szolgáltatásban 48,3 %-a. A munkahelyükre ingázókat vizsgálva megállapítható, hogy a központi régió hatása erőteljesen érvényesül. Az ingázási irány és az ingázók aránya: 1./ Rétsági kistérségbe 27,8 % 2./ A megye kistérségébe 5,3 % 3./ Megyén kívülre 53,2 % 4./ Változó településre 13,7 %. A helyszíni interjúk szerint a térségben aki fizikális és mentális problémákkal nem küzd, az a rétsági és váci kistérségben belül, illetve a fővárosban és Pest megyében el tud helyezkedni. Ennek némileg ellentmondó vélemény egyes településekről, hogy a év feletti nők elhelyezkedése problémásabb. Jelentős az építőiparban munkát találó ingázók száma. A legrosszabb helyzetűek foglalkoztatására közmunka program szolgál. A térségben ugyanakkor jelen van a munkaerőhiány is, ami elsősorban a képzés strukturális problémáira utal. A térség versenyképességét döntően befolyásolja a népesség iskolai végzettsége. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 15 éves és idősebb népességből az általános iskolát végzettek aránya 85,6 %, középiskolát végzett 26,7 %, egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik 6. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 3 %. A évi mikrocenzus adatai szerint régiós szinten az általános iskolát végzettek aránya 3, a középiskolát végzetteké 4, a felsőfokú végzettségűeké 1.5 százalékponttal nőtt. Az egyes településekről – differenciáltan – tanulnak tovább a középiskolát végzettek a különböző felsőoktatási intézményekben. Helyszíni vélemények eltérőek: van település, ahová szinte minden végzett hallgató visszatér és van, ahová szinte egy sem. Általános megállapítás: ha megfelelő foglalkoztatást tudnak biztosítani, akkor többségük szívesen vállal itt munkát. Specifikus kérdés Diósjenőn a Szociális Intézetben élőknek a foglalkoztatási probléma megoldása, melyhez megfelelő programokra van szükség. 3 %. A évi mikrocenzus adatai szerint régiós szinten az általános iskolát végzettek aránya 3, a középiskolát végzetteké 4, a felsőfokú végzettségűeké 1.5 százalékponttal nőtt. Az egyes településekről – differenciáltan – tanulnak tovább a középiskolát végzettek a különböző felsőoktatási intézményekben. Helyszíni vélemények eltérőek: van település, ahová szinte minden végzett hallgató visszatér és van, ahová szinte egy sem. Általános megállapítás: ha megfelelő foglalkoztatást tudnak biztosítani, akkor többségük szívesen vállal itt munkát. Specifikus kérdés Diósjenőn a Szociális Intézetben élőknek a foglalkoztatási probléma megoldása, melyhez megfelelő programokra van szükség. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) szektorban* működő vállalkozások száma ▪Rétság székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9 db 5 db 1,084 fő 12% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 12%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) szektorban működik Szektor Fogl. száma (fő) ▪267 ▪183 ▪179 ▪170 ▪130 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Rétság FőtevékenységNév ▪Spektiva 2000 Kereskedelmi és Szállítmányozási Kft. ▪Ten Cate Enbi Kft. ▪AFT Európa Kft. ▪TDK Elektronika Magyarország Kft. ▪Rétság Város Önkormányzata

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪81 ▪25 ▪20 ▪17 ▪12 ▪1,971,11 2 ▪52,405 ▪612,617 ▪5,600 ▪92,000 ▪Tolmács ▪Nézsa ▪Bánk ▪Nőtincs ▪Diósjenő▪0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 9 db – a(z) szektorban működik ▪Erdő Kémia Kft Név ▪BÁNK TÓ-HOTEL ▪Naszályvölgye Szövetkezet ▪IPOLYERDŐ ZRT ▪FRIGOLAND Kft

24 23 A térség fejlettsége és a vállalkozás sűrűsége, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke közös szoros összefüggés figyelhető meg. Országosan végén 1 km2-re 13 vállalkozás, ÉMR-ban 8. Nógrád megyében, 6.5, a kistérségben 4.1 jutott. A legtöbb regisztrált vállalkozás Rétságon (373), Diósjenőn (163), Nógrádon (110), Szendehelyen (117) van bejegyezve. A regisztrált vállalkozások aránya az egyes ágazatokban: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 7 %, kereskedelem, javítás 15 %, szállítás, raktározás 4 %, ipar, építőipar 23 %, szálláshely, vendéglátás 9 %, egyéb 42 %. A GKM vizsgálata alapján a regisztrált vállalkozásokon belül a működő vállalkozások aránya 85.4 %, ami lényegesen kedvezőbb, mint az országos 74,75 % arány (2003. évi vizsgálat). Nógrád megyében elsőként Rétságon kezdődött meg a „zöldmezős” ipartelepítésre alkalmas terület előkészítése, mely 1997-ben nyerte el az Ipari Park címet. A következő években multinacionális cégek sora létesített üzemet Rétságon. Vác felől a megyébe érkezők számára impozáns képet mutatnak az ipari parkban működő cégek építészetileg is elegáns megjelenésű üzemi épületei. Megállapítható, hogy a megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a DIPO HVK térségét érintették. Az eredmény több tényező együttes hatására jött létre. Kedvező földrajzi elhelyezkedés. 1./ A főváros közelsége, nemzetközi főút halad át a térségen. 2./ Kedvező ipartelepítési lehetőség. 3./ Kedvező humán tényezők. Összességében elmondható, hogy a HVK jelentős gazdasági teljesítménnyel rendelkezik. A térséget azonban egyenlőtlen gazdasági fejlettség jellemzi, a vállalkozói aktivitás a nagyobb településeken koncentrálódik, amíg a falvak jelentős részén nem tapasztalható fejlődés. A térség fejlettsége és a vállalkozás sűrűsége, illetve a vállalkozói aktivitás mértéke közös szoros összefüggés figyelhető meg. Országosan végén 1 km2-re 13 vállalkozás, ÉMR-ban 8. Nógrád megyében, 6.5, a kistérségben 4.1 jutott. A legtöbb regisztrált vállalkozás Rétságon (373), Diósjenőn (163), Nógrádon (110), Szendehelyen (117) van bejegyezve. A regisztrált vállalkozások aránya az egyes ágazatokban: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 7 %, kereskedelem, javítás 15 %, szállítás, raktározás 4 %, ipar, építőipar 23 %, szálláshely, vendéglátás 9 %, egyéb 42 %. A GKM vizsgálata alapján a regisztrált vállalkozásokon belül a működő vállalkozások aránya 85.4 %, ami lényegesen kedvezőbb, mint az országos 74,75 % arány (2003. évi vizsgálat). Nógrád megyében elsőként Rétságon kezdődött meg a „zöldmezős” ipartelepítésre alkalmas terület előkészítése, mely 1997-ben nyerte el az Ipari Park címet. A következő években multinacionális cégek sora létesített üzemet Rétságon. Vác felől a megyébe érkezők számára impozáns képet mutatnak az ipari parkban működő cégek építészetileg is elegáns megjelenésű üzemi épületei. Megállapítható, hogy a megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a DIPO HVK térségét érintették. Az eredmény több tényező együttes hatására jött létre. Kedvező földrajzi elhelyezkedés. 1./ A főváros közelsége, nemzetközi főút halad át a térségen. 2./ Kedvező ipartelepítési lehetőség. 3./ Kedvező humán tényezők. Összességében elmondható, hogy a HVK jelentős gazdasági teljesítménnyel rendelkezik. A térséget azonban egyenlőtlen gazdasági fejlettség jellemzi, a vállalkozói aktivitás a nagyobb településeken koncentrálódik, amíg a falvak jelentős részén nem tapasztalható fejlődés. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység5 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység20 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység16 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 7 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 6 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 25 A HVK területén számos civil szervezet működik, különböző érdekeltségű területen, jelentős szerepet játszva az érdekeltségi körükhöz kapcsolódó értékek „előállításában”. A non-profit szervezetek többsége bírósági bejegyzéssel rendelkezik. Számuk évről évre növekszik. Jelentős része egyesületi formában működik, vannak köztük alapítványok, néhány százaléka közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedik. Jellemző ezekre a szervezetekre, hogy általában a helyi lehetőségek függvényében működnek. Nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik, amelyek csak a legszükségesebb működési költségeket fedezik. Fejlesztésre, eszközbeszerzésre alig nyílik lehetőség. A szervezetek többsége néhány százezer Ft-os éves költségvetésből gazdálkodik, amely a szakmai programok megvalósítását, lebonyolítását jelentősen megnehezíti. Anyagi segítséget jelent a Nemzeti Civil Alapprogram támogatása, melyre egyre több szervezet pályázik rendszeresen, de kevés sikerrel. A szervezetek székhelye vagy a polgármesteri hivatalban, vagy valamelyik intézményben, vagy az egyesület elnökének lakásán van. A vezetők a tevékenységet társadalmi munkában végzik. A szervezetek nagy többsége nem rendelkezik főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). Nincs szakmai kapacitásuk pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Ismeretek hiányában kevés figyelmet fordítanak a PR munka fontosságára. Anyagi feltételeik változóak, még a nagyobb költségvetéssel rendelkező szervezetek sem rendelkeznek olyan saját bevétellel, amely a működést, a munkatársak bérezését fedezné, a pályázathoz esetenként szükséges önrészt biztosítaná. Változó a külső támogatók aránya, és hiányzik a megszerzés technikájának az ismerete. Legnagyobb számban a társadalmi szervezetek egyesületi formában tevékenykednek a térségben, amelyek jelentős önkéntes munkát végeznek és nagy létszámot mozgósítanak. A HVK területén számos civil szervezet működik, különböző érdekeltségű területen, jelentős szerepet játszva az érdekeltségi körükhöz kapcsolódó értékek „előállításában”. A non-profit szervezetek többsége bírósági bejegyzéssel rendelkezik. Számuk évről évre növekszik. Jelentős része egyesületi formában működik, vannak köztük alapítványok, néhány százaléka közhasznú, illetve kiemelten közhasznú szervezetként tevékenykedik. Jellemző ezekre a szervezetekre, hogy általában a helyi lehetőségek függvényében működnek. Nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik, amelyek csak a legszükségesebb működési költségeket fedezik. Fejlesztésre, eszközbeszerzésre alig nyílik lehetőség. A szervezetek többsége néhány százezer Ft-os éves költségvetésből gazdálkodik, amely a szakmai programok megvalósítását, lebonyolítását jelentősen megnehezíti. Anyagi segítséget jelent a Nemzeti Civil Alapprogram támogatása, melyre egyre több szervezet pályázik rendszeresen, de kevés sikerrel. A szervezetek székhelye vagy a polgármesteri hivatalban, vagy valamelyik intézményben, vagy az egyesület elnökének lakásán van. A vezetők a tevékenységet társadalmi munkában végzik. A szervezetek nagy többsége nem rendelkezik főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). Nincs szakmai kapacitásuk pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Ismeretek hiányában kevés figyelmet fordítanak a PR munka fontosságára. Anyagi feltételeik változóak, még a nagyobb költségvetéssel rendelkező szervezetek sem rendelkeznek olyan saját bevétellel, amely a működést, a munkatársak bérezését fedezné, a pályázathoz esetenként szükséges önrészt biztosítaná. Változó a külső támogatók aránya, és hiányzik a megszerzés technikájának az ismerete. Legnagyobb számban a társadalmi szervezetek egyesületi formában tevékenykednek a térségben, amelyek jelentős önkéntes munkát végeznek és nagy létszámot mozgósítanak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 Kevés a közfeladatot ellátó, illetve felvállaló szervezet. Nem alakult még ki teljes körűen a hasonló profilú szervezetek több településre kiterjedő közös szövetségbe való tömörülése. (Polgárőr Egyesületeknél megtörtént). Jelen tevékenységük nem terjed ki a működési területük kistérségi koordinációjára. Többségük helyi szervező erőt képvisel. A nehézségek ellenére egyre több civil szervezet működik ténylegesen, gazdag programmal, széles réteget érintő tevékenységi körrel, mellyel segíti a helyi közösségi élet kibontakozását. A leggyakrabban előforduló tevékenységi kör: kulturális, szabadidő, hagyományőrző, falufejlesztés, sport, horgász, vadász, környezetvédelem, közbiztonság, vallás, tűzoltó stb. A szervezetek nem vállalnak fel gazdasági tevékenységet, szolgáltatást, mert nincsenek felkészülve, nem rendelkeznek a szükséges felszereléssel, szakemberrel. Kevés a közfeladatot ellátó, illetve felvállaló szervezet. Nem alakult még ki teljes körűen a hasonló profilú szervezetek több településre kiterjedő közös szövetségbe való tömörülése. (Polgárőr Egyesületeknél megtörtént). Jelen tevékenységük nem terjed ki a működési területük kistérségi koordinációjára. Többségük helyi szervező erőt képvisel. A nehézségek ellenére egyre több civil szervezet működik ténylegesen, gazdag programmal, széles réteget érintő tevékenységi körrel, mellyel segíti a helyi közösségi élet kibontakozását. A leggyakrabban előforduló tevékenységi kör: kulturális, szabadidő, hagyományőrző, falufejlesztés, sport, horgász, vadász, környezetvédelem, közbiztonság, vallás, tűzoltó stb. A szervezetek nem vállalnak fel gazdasági tevékenységet, szolgáltatást, mert nincsenek felkészülve, nem rendelkeznek a szükséges felszereléssel, szakemberrel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 453 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 453 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 23,50523,57023,71723,76723,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 65% 20% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 12% 6% 1% 5% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 30% 11% 5% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 A Budapesti Agglomerációból megkezdődött a vidékre település. Ez a tendencia elérte a DIPO HVK területét is. A Pest Megyei települések (Kosd, Rád, Penc) népesség növekedést értek el között, a 2-es úthoz és Pest Megye határához közeli településeken (Szendehely, Nógrád) szintén népesség növekedés tapasztalható. A többi településre még igaz a korábbi tendencia, hogy az lakosra jutó természetes fogyás az utóbbi öt évben átlag – 4.3 fő ben az 1000 lakosra jutó élve születések száma: 8.9 (Nógrád megyében a 4. legmagasabb) a halálozás 14,2 (a megyében a 2. legalacsonyabb). A népesség korcsoport szerinti megoszlása (2005.) 0-14 év – 15 %, év – 35,8 %, év – 28,6 %, 60 < év – 20.6 % Forrás: KSH A népesség korstruktúrájában kedvezőtlen folyamatok zajlanak az utóbbi öt évben. A 0-14 éves korosztály között 1.5 százalékponttal csökkent, a 60 év felettieké 0.5 százalékponttal nőtt. A férfiak és nők aránya az utóbbi öt évben változatlan, az utóbbiak folyamatosan ≈ 51 %-ot képviselnek. Az Agglomerációból történi kiáramlás a DIPO Pest Megyei településein már úgy jelenik meg, hogy a települési iskola bővítése ismét előtérbe kerül. Évtizedek tendenciája fordult meg! Kedvező a jel a tekintetben is, hogy a fiatalok „kitelepülése” a helyi közösség újraszerveződését is maga után vonhatja. A nemzetiségiek aránya a évi népszámlálás adatai szerint (Forrás: KSH): - német nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 618 fő -szlovák nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 644 fő -cigány etnikumhoz tartozónak tekintette magát 485 fő más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén stb.) tartozónak mondta magát 43 fő. A 2006-os választójegyzéken szereplő választópolgárok száma a felnőtt lakosság megoszlását jelzi a HVK területén. A Budapesti Agglomerációból megkezdődött a vidékre település. Ez a tendencia elérte a DIPO HVK területét is. A Pest Megyei települések (Kosd, Rád, Penc) népesség növekedést értek el között, a 2-es úthoz és Pest Megye határához közeli településeken (Szendehely, Nógrád) szintén népesség növekedés tapasztalható. A többi településre még igaz a korábbi tendencia, hogy az lakosra jutó természetes fogyás az utóbbi öt évben átlag – 4.3 fő ben az 1000 lakosra jutó élve születések száma: 8.9 (Nógrád megyében a 4. legmagasabb) a halálozás 14,2 (a megyében a 2. legalacsonyabb). A népesség korcsoport szerinti megoszlása (2005.) 0-14 év – 15 %, év – 35,8 %, év – 28,6 %, 60 < év – 20.6 % Forrás: KSH A népesség korstruktúrájában kedvezőtlen folyamatok zajlanak az utóbbi öt évben. A 0-14 éves korosztály között 1.5 százalékponttal csökkent, a 60 év felettieké 0.5 százalékponttal nőtt. A férfiak és nők aránya az utóbbi öt évben változatlan, az utóbbiak folyamatosan ≈ 51 %-ot képviselnek. Az Agglomerációból történi kiáramlás a DIPO Pest Megyei településein már úgy jelenik meg, hogy a települési iskola bővítése ismét előtérbe kerül. Évtizedek tendenciája fordult meg! Kedvező a jel a tekintetben is, hogy a fiatalok „kitelepülése” a helyi közösség újraszerveződését is maga után vonhatja. A nemzetiségiek aránya a évi népszámlálás adatai szerint (Forrás: KSH): - német nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 618 fő -szlovák nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: 644 fő -cigány etnikumhoz tartozónak tekintette magát 485 fő más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén stb.) tartozónak mondta magát 43 fő. A 2006-os választójegyzéken szereplő választópolgárok száma a felnőtt lakosság megoszlását jelzi a HVK területén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 31 E szerint: fő választópolgárból 279 fő roma, 479 fő szlovák és 168 fő német nemzetiségű. A HVK területén 7 településen élnek romák, 6 településen szlovákok és 2 településen német nemzetiségűek. A HVK néhány településén probléma az egzisztenciális és szociális helyzetűeket tekintve kilátástalan körülmények között élő roma népesség helyzete. A hátrány felszámolásához komplex rehabilitációs programokra van szükség. A HVK települései egy részénél kedvező jelű változás tapasztalható, viszont a települések többségénél a lakónépesség fogyása, valamint az elöregedés a jellemző. A lefedett térségben élők jelentős aránya alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztatottság szempontjából komoly hátrányt jelent. E szerint: fő választópolgárból 279 fő roma, 479 fő szlovák és 168 fő német nemzetiségű. A HVK területén 7 településen élnek romák, 6 településen szlovákok és 2 településen német nemzetiségűek. A HVK néhány településén probléma az egzisztenciális és szociális helyzetűeket tekintve kilátástalan körülmények között élő roma népesség helyzete. A hátrány felszámolásához komplex rehabilitációs programokra van szükség. A HVK települései egy részénél kedvező jelű változás tapasztalható, viszont a települések többségénél a lakónépesség fogyása, valamint az elöregedés a jellemző. A lefedett térségben élők jelentős aránya alacsony iskolázottságú, ami a foglalkoztatottság szempontjából komoly hátrányt jelent. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 21% 0% 89% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény ▪Időskorúak otthona ▪Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet ▪Szülészeti ellátás ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 Közúti közlekedés: A gyorsfogalmi és főúthálózati rendszer É-D-i irányú 2. sz. elsőrendű főútvonala köti össze a HVK térségét a fővárossal és Balassagyarmati Kistérségen keresztül Szlovákiával. Az összekötő utak a Rétsági-Váci és Balassagyarmati kistérség között megfelelő kapcsolatot teremtenek, a Rétsági Kistérség – és Nógrád Megye – déli része azonban főúthiányos, a régió központ elérhetősége körülményes. A településeket, illetve településrészeket összekötő utak kiépítettsége és minősége erősen változó (A közúthálózat műszaki problémáit mutatja, hogy a kistérségi projektgyűjtés jelentős hányadát az útépítési javaslatok képezték). Közúti tömegközlekedés: A térséget a 2. sz. főúton keresztül három nemzetközi és két távolsági autóbuszjárat érinti. Megyén belüli helyközi járat a városok között működik. A kistérségek településein helyi autóbusz- közlekedés nincs. Vasúti közlekedés: A térségben vasúti fővonal nincs, a jelenleg még működő helyi érdekű vasútvonalakat a Nógrád-Vidéki Regionális Vasút üzemelteti. A vasútvonalak kihasználtsága mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás tekintetében folyamatosan csökken. A Vác-Balassagyarmat közötti 75. sz. vasútvonal a térség négy települését – Berkenye-Nógrád-Diósjenő-Borsosberény- érinti. A pálya avultsága miatt a pályaszakasz több pontján sebességkorlátozás van. Ivóvíz ellátás: A térség területén számottevő vízbázis nincs, ezért részben a dunai, részben a dejtári vízbázisokról történő átvételre szorul. Az 1990-es évek első felétől valamennyi település vezetékes ivóvízzel ellátott. Szennyvízelvezetés és tisztítás: A térség településein a csatornahálózat –többnyire az utóbbi években – kiépült. A teljeskörű ellátottsághoz Bánkon (üdülő-terület), Rétságon (Pusztaszántó) hálózatbővítés, Nézsán, Tolmácson a csatornahálózat megvalósítása szükséges. Közúti közlekedés: A gyorsfogalmi és főúthálózati rendszer É-D-i irányú 2. sz. elsőrendű főútvonala köti össze a HVK térségét a fővárossal és Balassagyarmati Kistérségen keresztül Szlovákiával. Az összekötő utak a Rétsági-Váci és Balassagyarmati kistérség között megfelelő kapcsolatot teremtenek, a Rétsági Kistérség – és Nógrád Megye – déli része azonban főúthiányos, a régió központ elérhetősége körülményes. A településeket, illetve településrészeket összekötő utak kiépítettsége és minősége erősen változó (A közúthálózat műszaki problémáit mutatja, hogy a kistérségi projektgyűjtés jelentős hányadát az útépítési javaslatok képezték). Közúti tömegközlekedés: A térséget a 2. sz. főúton keresztül három nemzetközi és két távolsági autóbuszjárat érinti. Megyén belüli helyközi járat a városok között működik. A kistérségek településein helyi autóbusz- közlekedés nincs. Vasúti közlekedés: A térségben vasúti fővonal nincs, a jelenleg még működő helyi érdekű vasútvonalakat a Nógrád-Vidéki Regionális Vasút üzemelteti. A vasútvonalak kihasználtsága mind az árufuvarozás, mind a személyszállítás tekintetében folyamatosan csökken. A Vác-Balassagyarmat közötti 75. sz. vasútvonal a térség négy települését – Berkenye-Nógrád-Diósjenő-Borsosberény- érinti. A pálya avultsága miatt a pályaszakasz több pontján sebességkorlátozás van. Ivóvíz ellátás: A térség területén számottevő vízbázis nincs, ezért részben a dunai, részben a dejtári vízbázisokról történő átvételre szorul. Az 1990-es évek első felétől valamennyi település vezetékes ivóvízzel ellátott. Szennyvízelvezetés és tisztítás: A térség településein a csatornahálózat –többnyire az utóbbi években – kiépült. A teljeskörű ellátottsághoz Bánkon (üdülő-terület), Rétságon (Pusztaszántó) hálózatbővítés, Nézsán, Tolmácson a csatornahálózat megvalósítása szükséges. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 Villamosenergia: A vezetékes energia a térség valamennyi településén biztosított. Vezetékes gázellátás: A térség településein biztosított a vezetékes gázzal való ellátás. A lakások 63.8 %-a csatlakozik a gázvezetékhez. Infrakommunikáció: A térség valamennyi településén elérhető a vezetékes és a mobil szolgáltatás (a mobil szolgáltatás területén azonban kisebb térerőhiányos szolgáltatás tapasztalható). A Kábel TV a települések többségén kiépült, vagy megvalósítása folyamatban van. (kivétel: Felsőpetény, Legénd). Az internet – ellátottság lassan fejlődik. Villamosenergia: A vezetékes energia a térség valamennyi településén biztosított. Vezetékes gázellátás: A térség településein biztosított a vezetékes gázzal való ellátás. A lakások 63.8 %-a csatlakozik a gázvezetékhez. Infrakommunikáció: A térség valamennyi településén elérhető a vezetékes és a mobil szolgáltatás (a mobil szolgáltatás területén azonban kisebb térerőhiányos szolgáltatás tapasztalható). A Kábel TV a települések többségén kiépült, vagy megvalósítása folyamatban van. (kivétel: Felsőpetény, Legénd). Az internet – ellátottság lassan fejlődik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %46% %49%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪699 ▪Község▪671 ▪Község▪1,015 ▪Község▪3,017 ▪Község▪682 ▪Község▪680 ▪Község▪2,368 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenő Felsőpetény Keszeg Kosd Munkanél- küliség (%) ▪7.93% ▪2.67% ▪10.71% ▪6.45% ▪6.40% ▪7.40% ▪3.39% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪557,407 ▪577,705 ▪414,936 ▪506,640 ▪551,666 ▪574,736 ▪528,336 Magas** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 ▪0.133 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.130 ▪0.103 ▪0.660 ▪1.878 ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪528 ▪Község▪1,161 ▪Község▪1,514 ▪Község▪939 ▪Község▪1,158 ▪Község▪344 ▪Község▪1,445 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Legénd Nézsa Nógrád Nógrádsáp Nőtincs Ősagárd Penc Munkanél- küliség (%) ▪9.55% ▪8.13% ▪5.06% ▪7.10% ▪6.76% ▪4.85% ▪3.32% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪355,653 ▪529,564 ▪598,600 ▪556,477 ▪547,024 ▪442,447 ▪543,840 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.003 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/3 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,749 ▪Város▪2,975 ▪Község▪1,518 ▪Község▪717 ▪Község▪778 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács Munkanél- küliség (%) ▪3.89% ▪9.09% ▪4.47% ▪9.86% ▪5.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪591,856 ▪777,464 ▪636,680 ▪413,179 ▪631,427 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.189 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.352 ▪0.000 ▪0.432

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bánk ▪„- Település fenntarthatóságának hosszútávú megteremtése, helyi lakosság életminőségének javítása kívánni valót hagy maga után.” ▪Berkenye ▪„Az önkormányzatnak évről-évre egyre kevesebb az állami támogatása, a fenntartási költségek állandóan nőnek. Így semmire sincs elég fedezet, fejleszteni csak hitelből lehet. Nagy gond a villaparki rész közművesítése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- Idegenforgalom, természeti adottságok (Bánki tó) komplex fejlesztése. Helyi vállalkozók jövedelemtermelő képességének növelése.” ▪„Turizmus további fejlesztése, villapark közművesítése, beépítése ezáltal a lakosság növekedése intézmények jobb kihasználtsága.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Borsosberény ▪„- Oktatási intézmények (iskola) megszűnése. - Az állami kezelésben lévő Petőfi út nagyon rossz állapota, a község népességmegtartó képességének csökkenése. Munkalehetőségek hiánya.” ▪Diósjenő ▪„- A foglalkoztatottság alacsony aránya - a munkahelyek korlátozott száma; rossz tömegközlekedés, állami és közutak alacsony színvonala.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- Gyönyörű környezetben helyezkedik el. Turizmus fejlesztése, víztározó létesítése turizmus fejlesztése céljából, vállalkozók bevonásával. Munkahely teremtés.” ▪„- A település lakosság eltartó és megtartó képességének javítása - új munkahelyek létesítése; a természeti és földrajzi adottság - turisztikai és idegenforgalmi célok - komplex kihasználása.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőpetény ▪„- Közútkezelő KHT által kezelt főút állapota, belvíz - csapadékvíz elvezetés.” ▪Keszeg ▪„- Intézmények működtetése, fenntartásának romló finanszírozása. A település lakosság eltartó, és megtartó képességének csökkenése. Növekvő munkanélküliség aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- A Margaréta Gyermekotthonként működő Almássy Kastély önkormányzati tulajdonba kerülése.” ▪„- Helyi vállalkozások külső forrás szerzésének növelése, jövedelmezőségük javítása.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kosd ▪„Szétfagyott úthálózat. A közösségi szinterek: iskola, óvoda, művelődési ház, sportöltöző, közterek felújításra, fejlesztésre szorulnak. A 2/a út melletti gazdasági és kereskedelmi övezet a rendezési tervben ki van jelölve, de nincs fejlesztve.” ▪Legénd ▪„- A település megközelítését szolgáló állami közút nagyon rossz minőségű. Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak nagyon rossz minősége.A belvizes belterületek víztelenítése, Legéndi patak medrének mélyítése, tisztítása. Idegen nyelv beszélésének hiánya. Közterületek, közintézmények romos, lelakott állapota. Igen sok lakónak a közvetlen lakókörnyezete iránti igénytelensége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Kedvező földrajzi fekvés. (Bp.-től 35 km, Váctól 6 km a 2/a út mellett) Zsákfalu. Szép természeti környezet, tehetséges emberek. A település rendezési tervében a 2/a út melletti kijeleölt gazdasági és kereskedelmi övezettel rendelkezik. Összközműves település.” ▪„- Turizmus és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Lovaglás és annak oktatása, kimondottan gyermekek számára ( 20 db póniló). Biogazdálkodás, illetve extenzív gazdálkodás, volt TSZ major épületeiben. Vadászat. Étterem, panzió megépítése magántőke bevonásával. Horgásztó kialakítása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nézsa ▪„- Szennyvízcsatorna hiánya, önkormányzati utak állapota. Faluközpont (iskola) épületének felújítása. Építési telkek, temető és ravatalozó kialakítása.” ▪Nógrád ▪„- Munkanélküliség, utak állapota, - a település eltartó és megtartó képessége,- alacsony jövedelem termelő képesség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- Turisztikai lehetőségek kiaknázása, mikrotérségi rendszer kialakítás (oktatás, egészségügy, kultúrális centrum).” ▪„- Turizmus fejlesztése, szálláshelyek kialakítása,- helyi vállalkozók érdekeinek képviselete,- versenyképességük és jövedelemtermelő képességük javítása.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nógrádsáp ▪„- A település eltartó és megtartó képességének gyengesége, munkahely teremtések hiányossága.” ▪Nőtincs ▪„- Belvízrendezés, útfelújítás, munkahely, turisztikai fejlesztés hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- A helyi vállalkozások fejlesztése, versenyképességük erősítése. - Humánerőforrás és a helyi munkaerő sokoldalú fejlesztése, képességei kihasználása.” ▪„- Turizmus fejlesztése, ingatlanok hasznosítása, termőföld hasznosítás, szolgáltatás fejlesztés.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 7/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ősagárd ▪„- A kistelepülésből adódó hátrányok, amelyet nem kezel a rendszer. A KHT által üzemeltetett közutak állapota.” ▪Penc ▪„Szennyvízkezelés, nincs szennyvízhõálózat. Mûvelõdési ház rendbetétele, hagyományõrzés és ápolás érdekében -szabadidõközpont hiánya - turisztika jobb kihasználása -cserhátalja muzeum látogathatová tétele -török kút rendbetétele -horgászati lehetõség kialakítása -utak rossz állapota -helyi munkaérõ megtartása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- Turisztikai lehetőségek kihasználása a helyi sajátosságok figyelembe vételével.” ▪„Faluközpont kialakítása ▪-falusi helyi piac kifejlesztése ▪-vadászkonferencia központ létrehozása ▪-az egészségház kiépítése (az egészséges életmodra valo nevelés ▪érdekében) ▪-utak rendbetétele”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 8/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rád ▪„Munkahelyteremtés, szennyvízközműkiépítés, belvízrendezés, általános iskola korszerűsítése.” ▪Rétság ▪„Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek elavultak, az úthálózat jelentős része is felújításra szorul. A település lakosságának átlagéletkora növekszik.Az önkormányzat költségvetése évek óta forráshiányos. A volt honvédségi laktanya területén lévő épületek hasznosítása még nem kezdődött meg. Kerékpárutak kialakítására eddig nem került sor.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet bemutatása, turisztikai lehetőség kialakítása, történelmi múlt bemutatása-feltárása, víztározó megépítése.” ▪„A volt honvédségi laktanya területén lévő épületek értékesítése esetén jelentős fejlesztés valósulhat meg. Lakások kialakítása esetén a lakosságszám növekedése, majd az intézményhálózat jobb kihasználása várható. Vállalkozások betelepülésével az adóbevétel növekedhet. Továbbra is érdemes kihasználni városunk földrajzi adottságát, a 2. számú fóút szerepét.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 9/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szendehely ▪„A település pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé a rövidtávú fejlesztést.” ▪Tereske ▪„- Nagy fokú munkanélküliség és az ezzel járó elszegényedés, elöregedés, alacsony övedelem termelő képesség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti adottságai.” ▪„- Vállalkozások segítése, munkahely teremtés. a munkaképes lakosság képzése, továbbképzése.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 10/10 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tolmács ▪„- A lakosság elöregedése, a fiatalok elvándorlása. A település lakosságát eltartó - megtartó képességének romlása. A vállalkozások alacsony jövedelemtermelő képessége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„- A lakosság és a fiatalok megtartása, a turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása. Kisvállalkozások fejlesztése. Szabadon lévő mezőgazdasági területek kihasználása, hasznosítása. (bogyósgyümölcs, új energia termelés).”

52 51 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

53 52 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 26 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása.” ▪„A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása.” ▪„A civil szervezetek fejlesztése.” ▪„A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agro-, ökoturisztikai és a gyógyturizmus fenntartható fejlesztése” ▪„A gazdasági szerkezet átalakítása, fejlesztése.” Fő fejlesztési prioritás db 3 db 6 db 1 db 1,183, , , ,000 0 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

54 53 ▪Az új feldolgozóipar fenntartható fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Az innovatív helyi gazdaság fejlesztése ▪Versenyképes vállalkozói és menedzsment-ismeretek oktatása ▪A térségi biogazdaság és gyümölcs-ágazat fejlesztése. ▪Új mikro-vállalkozások létrehozása ▪Az újjáéledő kézműipar fenntartható fejlesztése. ▪Működő kisvállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai és IKT fejlesztésének támogatása ▪A helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Allokált forrás (EUR) 97,000 96,000 78,000 58, , , , ,000

55 54 ▪A helyi vállalkozások hálózatosodásának fejlesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Településfejlesztését elősegítő szakképzések, oktatások, továbbképzések Fő fejlesztési prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Allokált forrás (EUR) 0 0

56 55 ▪A települési központok és alközpontok megújítása, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A települési (tér)kapcsolatok erősítése. Fő fejlesztési prioritás: A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása. Allokált forrás (EUR) 471, , ,000

57 56 ▪Az egyházak közösségfejlesztő tevékenységének segítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A belső kohéziót erősítő társadalmi tevékenységek támogatása. ▪A kisebbségek (nemzetiségek, roma lakosság) identitásának erősítése és integrációjának elősegítése. ▪Civil szervezetek határon átnyúló együttműködésének támogatása. ▪Az esélyegyenlőség fenntartása a hátrányos helyzetű népesség csoportokat ellátó humán közösségi infrastruktúra fejlesztésével és a humán szolgáltatásokban közreműködők részére képzések szervezése ▪Civil szervezetek műszaki fejlesztés támogatása Fő fejlesztési prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Allokált forrás (EUR) 97,924 90,000 73,225 61,775 45,000

58 57 ▪Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A horgászturizmus fenntartható fejlesztése. ▪A lovas turizmus fejlesztése. ▪A gyógyturizmus fejlesztése. ▪A vízgazdálkodás fenntartható fejlesztése. ▪A vadászturizmus fenntartható fejlesztése. Fő fejlesztési prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agro-, ökoturisztikai és a gyógyturizmus fenntartható fejlesztése Allokált forrás (EUR) 98,000 38,

59 58 ▪A vidékgazdaság szerkezeti megújulása a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 98,000 EUR – a(z) Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: A gazdasági szerkezet átalakítása, fejlesztése. Allokált forrás (EUR) 0

60 59 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

61 60 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 4% 10% 19% 6% 7% 21% 9% 0% 18% 5% 4% 50% 13% 3% 9% 5% 3% 0% 11% 1% 100% 0% 44% 13% 0% 25% 0% 19% 0% 45% 9% 0% 36% 0% 9% 0%

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Támogatásban részesül minden vállalkozás, amely céljául tűzi az idegenforgalom fejlesztését, tájjelegű készítmények (lekvár, szörp, pálinka, aszalvány stb.) termelésével, eladásával; alapanyag előállító őstermelő vállalkozási működésével, fiatal vállalkozó új ötlet megvalósításával, kézműipari termék előállításával, árusításával, új szolgáltatás kialakításával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztéseket követően 2 év alatt 30 új vállalkozás jön létre. A foglalkoztatottak száma 50 fővel növekszik.”

63 2 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„Segíteni kell a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat új termékek kifejlesztésében és eljárások alkalmazásában a versenyképességük javítása céljából. Az innovációs kapacitás fejlesztése arra irányul, hogy a vállalkozások termék kibocsátása korszerűbbé váljon, korszerűbb termék jelenjen meg a piacon, nagyobb hozzáadott értéket legyen képes realizálni az előállító; irányul a technológia megújítására, hogy a gyártás során kisebb fajlagos költséggel készülhessen el a korszerű termék, szolgáltatás, továbbá a vállalkozói együttműködések (klaszterek) kialakítására. Ebbe a kategóriába tartoznak új tevékenységi körök (megújuló energia, környezetipar stb.) és azok szolgáltatásai kerüljenek kialakításra.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A fejlesztéseket követően 2 év alatt 50 vállalkozás innovációs kapacitása javul. A foglalkoztatottak száma 25 fővel növekszik.”

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására forrás biztosítás. A vidéki örökség megőrzése, fenntartható fejlesztése biztosíthatja, hogy a „falusi” turizmus, a vendéglátás felfuttatása feltételei kedvezően alakuljanak, hogy a „turisztikai vonzerők” látványos bemutatási elemként látogatókat vonzzanak. A támogatással csupán a folyamat beindításhoz legszükségesebbeket valósítjuk meg. Ezt követően a helyi gazdaság és társadalom szereplői, civil szervezetei veszik át a stafétát, ők szervezik az éves programokat, hangolják össze más településekkel az aktuális tennivalókat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megkezdődik a helyi örökség fenntartható fejlesztése, a turizmus fejlesztése, a vendéglátás bővülése. Megteremthető így annak a feltétele, hogy a további fejlesztésekhez más pályázaton nagyobb forráshoz jusson a közösség. Egy folyamatot kívánunk elindítani, amelynek eredményeként legalább 20 %-os idegenforgalom növekedés történik a támogatást követő 2 év lezárásáig. További eredmény, hogy egyre többen érzik magukénak az örökséget és tesznek meg mindent annak érdekében, hogy településük is részesedjen a gazdasági eredményekből.”

65 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„A KKV szektor támogatása, az új technika alkalmazására való felkészítés, képzés, továbbképzés szükséges lépések. A vállalkozások információs és kommunikációs technológiájának fejlesztése forrást, támogatást igényel, a fejlesztés menedzselését segíteni kell. A korszerű eszközökkel való ellátás, az eszközök használatához szükséges tudás és gyakorlat visszahat a térség, a település fejlődéséhez, a munkaalkalmak növekedéséhez, ezért érdeke a közösségnek, a településnek és a vállalkozónak egyaránt. A korszerű technológia alkalmazása elősegíti a korszerű termék és szolgáltatás létrehozását, elősegíti a regionális és az országos, esetenként a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, fejlesztését.” ▪„A vállalkozások harmadában (300 vállalkozás) megtartott képzések, tanfolyamok, továbbképzések eredményeként hasznosul a ráfordított forrás. Ennek eredményeként a fejlesztéseket követően 2 év alatt a foglalkoztatottak száma 50 fővel növekszik.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A térség népesség megtartó képességének fokozása a hagyományos kézműipar fejlesztését is igényli. Ezzel egyrészt nem távozik el a településről a település jellegét, külső ismeretét biztosító ágazat, de elősegítheti, hogy egyéb járulékos kiegészítésekkel a falusi turizmus is beindulhasson. Mindennek összehangolása és a térségen túli területekre történő kivetítése a támogatás feladata.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatással a települések adottságainak megfelelő kézművesség beindítása a cél, hogy településenként legalább egy-egy vállalkozás gyökeret eresszen. A meglévő és az újonnan életre hívott kézműipar feltételei javításával kiépülhet a falusi turizmus egyik meghatározó háttere, elkészülhetnek azok a tárgyak, amelyek a helyben elkészült termékek forgalmazását is elősegítik (csészék, csuprok stb.), valamint azon ajándéktárgyak is megsokasodnak, amelyek hírét vihetik a térségnek, a településnek és a művésznek egyaránt.”

67 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 6 ▪„Azoknál a működő vállalkozásoknál, amelyek pályázatukban bemutatják, hogy működésük, műszaki-technológiai fejlesztésük eredményeként milyen módon és eredménnyel vesznek részt a térség gazdasági szerkezetének átalakításában, azok támogatással kaphatnak lehetőséget céljaik és a térség célkitűzési megoldásához.” ▪„A fejlesztéseket követően 2 év alatt 50 korszerű vállalkozás alakul át. A foglalkoztatottak száma 50 fővel növekszik.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Támogatnia az energia növények termelését és a feldolgozását, továbbá a gyümölcs ágazat termékei feldolgozását úgy, hogy a tájjelleg domináljon egyszerre jelent szerkezet váltást és térségi népesség megtartó képesség fokozását. A hűtőházak működőképességét helyre kell állítani és be kell kapcsolni az integrált térségi programba. Belátható, hogy nem a nagyüzemi módszerek ösztönzését tűzzük célul, hanem a fenntarthatóságot, amelyben a népesség megtartása, a megélhetés biztosítása és a települések fejlődése a cél.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A következő években, a fejlesztést követő 2 év elteltével legalább 100 főnek biztos megélhetést, szándékozunk megalapozni. A feldolgozással összefüggésben a különböző szinteken, a hozzá tartozó termelési, szállítási, kereskedelmi láncolatokon fejtik ki hozzájárulásukat a fenntarthatóságnak megfelelően.” Szektor

69 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 8 ▪„A biogazdaság ma még tipikusan kisüzemi méretű mezőgazdasági termelést jelent, amelyben a hagyományos piaci kereslet bizonytalan. Ha falusi turizmusba illeszkedő, vagy sajátosan tájjellegű feldolgozást felvállaló térségi programként tekintünk erre a módra, akkor kiépíthető a piaci kereslet is. Tipikusan gyümölcs kultúrájáról elismert térségben azért kell az ilyen integrációt támogatni, mert még rendelkezésre áll a tudás, amely ezáltal átörökíthetően népesség megtartóvá emelhető.” ▪„Ha a meglévő őstermelői bázisból sikerül 300 termelőnek perspektívát adni a következő évekre, akkor már érdemes a biogazdaság programot elindítani. A gyümölcs ágazat fejlesztése viszont, a tájjellegű feldolgozás felkarolásával hozhat számszerű eredményt a térségnek. Úgy számolunk, hogy sikerül a következő években egy klasztert megszervezni, amelyben az ilyen tájjelleget felvállaló termék feldolgozást vállalkozásban végző szereplőket tudunk Nógrád és Pest Megye hasonló szereplőivel egy szervezetbe integrálni.” 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A vadászturizmus a vadásztatásnak kibővített változata. Az éjszakai vadászat mellett megfelelő program esetén a napközbeni vendéglátás kapcsolható és összehangolható. A falusi turizmus biztosíthatja a vendéglátás oldalát, a vadgazdaság biztosíthatja a minőségi vadállományt. Összehangolt tevékenységet, színvonalas ellátást kell létrehozni. A vadásztársaságok programba vonása és támogatásban részesítésével a fenntartható fejlesztés megvalósítható.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A támogatás felhasználásával évről évre nagyobb vendég éjszakával számolhatunk. Ennek számszerű értéke terveink szerint két év elteltével eléri a 20 %-os bővülést. A falusi turizmusra gyakorolt kedvező hatása a gazdasági eredményességgel mérhető. A terveink szerint a támogatás 5 év alatt megtérül.”

71 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 10 ▪„A horgászturizmus beemelése a falusi turizmus egységes rendszerébe, hogy összehangolt módon lehessen a marketing tevékenységet, a megfelelő szervezést is biztosítani, hogy a jelenleg nem egységes formában bemutatott egyedi vonzerők összekapcsolva, önálló termékként jelenjenek meg. A tavak fenntartása, a biztonságos horgászat, a tófelügyelet stb. olyan járulékos feladatot jelent, amely költségeit előbb kell beinvesztálni, csak utána lehet gazdasági eredmény jelentkezéséről beszélni. A közösség egységes rendszer kialakításával kívánja működtetni a falusi turizmust, ennek egyik elemeként a horgászturizmus fenntartható fejlesztésére is forrást kíván juttatni.” ▪„A horgászat mellett kiépülő vendéglátás gazdasági eredménye, ha a térségre kiterjedten, a falusi turizmus bővülésében fog megtérülni. A horgászturizmus nem képes önfenntartó lenni, de kihatásával elő tudja segíteni. A horgászturizmusra fordított forrás megtérülését 6 évre tesszük, ezzel együtt úgy tervezzük, hogy a falusi turizmusban megjelenő bővülés fogja eredményezni ezt az eredményt. A horgászturizmus mellett kiépülhet a tavak mellett olyan vendéglátási színvonal, amely a térség szolgáltatását színvonalasan valósítja meg.” 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

72 71 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Az életképes közösség, a céljait megvalósítani akaró közösség épülésének központjai lehet egy jól működő közösségi ház, lehet egy egyházi létesítmény, esetleg egy rendszeresen ismétlődő rendezvény központja. Településenként ugyan eltérő is lehet, de azt kell felvállalni, hogy az akciócsoport területén a települési adottságok összehangolttá váljanak és olyan funkciók is kiépülhessenek, amelyek ma még hiányoznak. A faluturizmus, a kulturális idegenforgalom szervezésének központjai a helyi közösség fejlesztésének is centrumaivá váljanak.” Megoldási javaslat ▪„A helyi közösség képessé válik arra, hogy befogadója, vendéglátója legyen a belső turizmusban résztvevőknek. Ebben az esetben a közösség össze tudja hangolni a vendéglátói kapacitásokat, szervezni tudja a rendezvényeket, amelyek vonzhatják a turistákat. A fejlesztést követően 2 év alatt a vendégnapok számában 50 %-os emelkedésre számítunk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A támogatással el kívánjuk érni, hogy áttekintésre kerüljön a meglévő kapacitás és feltétel rendszer, valamint a közösségi funkció igénye. A helyi piac egyben gazdasági felület, ahol a kereskedő és a vásárló találkozik, de itt mutatkozik be a turizmus vendéglátó és a vendég is.” Megoldási javaslat ▪„Mikrotérségenként legalább egy helyi piac létrejön a fejlesztést követő második évben.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A civil szervezetek társadalmi tevékenységének támogatása. Forrás biztosítása eszköz ellátásra, főleg az olyan közbiztonságot ellátó szervezetek esetén, amelyek a vendégforgalom növekedésével együttjáró biztonsági feladatokat ellátnak. A térségi összefogás céljából végzett tevékenységek támogatása. A hagyományőrzés, felkutatás, ápolás érdekében végzett tevékenységek támogatása. A faluturizmus fellendítését elősegítő tevékenységek támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztés eredményeként növekszik a civil szervezetek öntevékenysége, a biztonságot elősegítő szervezetek munkája, ezáltal a közbiztonság és a vendég biztonság, amely elengedhetetlen feltétele a turizmus fejlesztésének.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Támogatjuk a civil szervezetek határon átnyúló együttműködését, az idegenforgalom fellendítését célzó tevékenységüket, támogatással segítjük a hagyomány őrzés, ápolás terén végzett tevékenységüket. Közös rendezvényeik költségéhez pályázati formában hozzájárulunk.” Megoldási javaslat ▪„Megerősödnek a helyi szervezetek. A térség élő kapcsolatot épít ki a határon túli területekkel. Évente közös rendezvénnyel mélyítik el a kapcsolatokat. A kapcsolatépítésben rejlő kulturális értékek felkutatásában aktívan közreműködnek a helyi civil szervezetek. Ápolják hagyományaikat, hozzájárulnak a kulturális örökség védelemhez. Ezzel közvetlenül is részt vesznek az idegen forgalom fellendítésében, a faluturizmus kiteljesedésében, a települések, a térség fejlődésében.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A térségi közösségi és kulturális (al)központok megújítása. Az életképes közösség, a céljait megvalósítani akaró közösség épülésének központjai lehet egy jól működő közösségi ház, lehet egy egyházi létesítmény, esetleg egy rendszeresen ismétlődő rendezvény központja. Településenként ugyan eltérő is lehet, de azt kell felvállalni, hogy az akciócsoport területén a települési adottságok összehangolttá váljanak és olyan funkciók is kiépülhessenek, amelyek ma még hiányoznak. A faluturizmus, a kulturális idegenforgalom szervezésének központjai a helyi közösség fejlesztésének is centrumaivá váljanak.” Megoldási javaslat ▪„A helyi közösség képessé válik arra, hogy befogadója, vendéglátója legyen a belső turizmusban résztvevőknek. Ebben az esetben a közösség össze tudja hangolni a vendéglátói kapacitásokat, szervezni tudja a rendezvényeket, amelyek vonzhatják a turistákat. A fejlesztést követően 2 év alatt a vendégnapok számában 30 %-os emelkedésre számítunk.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A települési közösségi, kulturális funkciók bővítése. A támogatással el kívánjuk érni, hogy a településen a kultúrális értékek, a hagyományok összegyüjtése, tovább adása megtörténjen. A közösség dolgozza fel múltját, hogy tervezhesse jövőjét. Megfelelő célokkal bíró közösség képes pályázatokkal megteremteni a feltételeket a közösség céljai eléréséhez.” Megoldási javaslat ▪„Felkészültté, életképessé válik a település közössége, amely képessé válik arra, hogy saját települése sorsát is kézbe véve, önszerveződve a település és a térség fejlesztőjévé váljon. A forrás felhasználása eredményeként a közösség élére tud állni települése és a vidéki térség fejlesztésének. Minden településen évente megjelenítődik a fejlesztés eredménye, valamilyen közös ünnep formájában.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására kívánjuk a forrást igénybe venni. Feltételek javítása annak érdekében, hogy a településre, térségbe látogatók kellemes feltételekkel találkozhassanak.” Megoldási javaslat ▪„A települési közösségek aktív elősegítője lesz a LEADER akciócsoportnak ha a fejlesztések megvalósításában, aktív közreműködők lehetnek, illetve ha a fejlesztés eredménye a közösség fejlődését is előmozdítja. Elő kívánjuk mozdítani a vidékgazdaság fejlődését, a közösség életképességét.Ezzel képessé válnak arra, hogy a turizmus befogadóivá válhassanak, hogy a térség népesség-megtartó képességét ezzel is fokozni tudják.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Speciális képzés és továbbképzések romák számára a leginkább érintett településeken. A munkaerőpiacról kiszorult speciális csoportok (nők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők, munkanélküliek, romák) társadalmi (re)integrációjára, életminőségének javítására program beindítása. A nemzetiségek identitásának megőrzését elősegítő forrás megszerzése programok, pályázatok útján.” Megoldási javaslat ▪„Javul a foglalkoztatás, javul a település közhangulata, képes többet megmutatni az odalátogató turistáknak, újabb vállalkozások indulhatnak el, javul a térség lakosság megtartó-képessége. Javul az ott élők élete.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A térség megtartó-képességének fokozása szempontból kulcskérdés, hogy a térség humán erőforrása képzésében milyen hatékonysággal tud közreműködni. A fiatalok megtartása, az életképes közösségek kialakulása nem csupán helyi döntéseket igényel, sokkal inkább a térség érdekeit is figyelembe vevő helyi döntéseket. Ehhez nélkülözhetetlen az a segítség, amit a források felhasználásával az akciócsoport generálni tud.” Megoldási javaslat ▪„A humán erőforrás fejlesztésére fordított eszközök és energia hatékonyabban realizálódik. Összhatásában a térség egésze részesedik, pedig az egyes településeken oldottuk meg a feladatokat. Ezt a fajta minőségi eredményt kaphatjuk, ha hasznosulhatnak azon elvek, amelyek a „humán közösségi infrastruktúra fejlesztés és az esélyegyenlőség fenntarthatósága” érdekében használjuk fel e célra fordítandó forrásunkat.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A szolidaritás és a szubszidiaritás elvének minden egészséges társadalomban, minden településen érvényesülnie kell. Támogatjuk e téren vállalt feladatok teljesítését, forrás biztosításával segítjük a megvalósítást. Forrás biztosítása eszközfejlesztésre. A hagyományőrzés, felkutatás, ápolás érdekében végzett tevékenységek támogatása. A faluturizmus fellendítését elősegítő tevékenységek támogatása.” Megoldási javaslat ▪„Az egyházi szervezetek segítségével új életszemlélet meghonosodása valósul meg közösségeinkben, településeinken, térségünkben, amely kezdeményező, szorgalmas és takarékos, tiszteli a többi embert, és közösséget vállal velük. Az életképes közösség kialakulásában olyan erők is közreműködnek, mint az egyházak. A közösség békéje kell a fejlődési pályára állításhoz, ebben nyújthatnak segítséget az egyházi szervezetek.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

83 82 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

84 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/28 Kód: KM-78-GF-7-01 Sorszám: 7190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: A térségi biogazdaság és gyümölcs-ágazat fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A HVK területén 1198 regisztrált vállalkozás (ebből 48 mezőgazdasági vállalkozás) és 1446 őstermelő működött vállalkozás foglalkoztatottai száma nem haladja meg a 9 főt. A maximum 19 főt foglalkoztató vállalkozások száma vállalkozásban a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, de nem éri el az 249-et. Csak 2 tartozik a fős tartományba. A HVK gazdaságfejlesztésének elsődleges célcsoportja a KKV-k köre, elsősorban a mikrovállalkozások, a foglalkoztatásban és az új termékek kialakításában betöltött fontos szerepük miatt. Probléma/ lehetőség ▪A térség megtartó-képessége érdekében olyan kitörést kell találni, hogy hosszú távon biztosítható legyen a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és az életmód javulás. A térség illeszkedik a Dunakanyar mikrorégióhoz, amelynek a kitörési stratégiája a turizmusra épül. Az akciócsoport térségében új vállalkozások beindításával, a meglévő vállalkozások összefogásával, együttműködésük kialakításával a turizmus, az idegenforgalom megalapozásával kell a kitörést megtalálni. A vállalkozások és együttműk Megoldási javaslat ▪Támogatásban részesül azon közhasznú egyesületek, amelyek a HVK területén az idegenforgalom fejlesztése érdekében a helyi termékek készítése, forgalmazása érdekében a „helyi termékhez kapcsolódó együttműködést, együttműködéseket hoznak létre, működtetnek”. ▪Előtérbe helyezzük: ▪A helyi hagyományos kézműipari, - kulturális, a mezőgazdasági termékek fejlesztését, a kiadványokat, a házilagosan előállított és feldolgozott élelmiszerek felhasználását; ▪A helyi termékek piacra jutásának elősegítését, és vásárlói körének megteremtését, valamint ezen termékek körének bővítését, fejlesztését; ▪A terméket előállító és termelő szakemberek, népi kismesterséget űző emberek, valamint a termékek értékesítésében közreműködő szolgáltatók (pl. falusi szállásadók) szakmai segítését, szervezését. ▪A fejlesztést követően növekszik: a helyi foglalkoztatás; a mikrorégió turisztikai vonzereje; helyi termékek épülnek be a turisztikai kínálatba; a kulturális örökség megőrzése iránti igény; a környezetkímélő hagyományos termék-előállítási technológiák súlya; a lakossági fogyasztásban a helyi termékek részarányának emelkedése, mindezek eredményeként új vállalkozások jönnek létre, a helyi vállalkozások megerősödnek.

85 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 60% 0% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/28 Kód: KM-78-GF-7-01 Sorszám: 7190

86 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/28 Kód: KM-78-GF-A-05 Sorszám: 2215 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: A térségi biogazdaság és gyümölcs-ágazat fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség legjellemzőbb növénykultúrája a bogyósgyümölcs. Az utóbbi időben a jövedelmezőség romlott. A termelési szerkezetváltás során jelentős gyümölcstelepítések – alma, szilva, meggy – történtek. A gyümölcs feldolgozására hűtőházak épültek, a nézsai hűtőház technológiája rekonstrukciót igényel. A terület alkalmas versenyképes árunövény termesztésre, szarvasmarha és sertés tenyésztésre. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó az őszi búza, tavaszi árpa, kukorica, repce, napraforgó és burgonya. Probléma/ lehetőség ▪A biogazdaság nagyobb munkaerő felhasználást igényel, de a termés értékesítése honorálja. A gyümölcs, hangsúlyozottan a bogyósgyümölcs jobb értékesíthetősége érdekében indokolt megkeresni a feldolgozás lehetőségeit, pl. a gyümölcsvelő, pulp, szárított gyümölcs, gyümölcspor, stb. előállítása, amely szélesíti a piacot és emellett helyben munkahelyet teremt. Megoldási javaslat ▪A biogazdaság ma még tipikusan kisüzemi méretű mezőgazdasági termelést jelent, amelyben a hagyományos piaci kereslet bizonytalan. Ha falusi turizmusba illeszkedő, vagy sajátosan tájjellegű feldolgozást felvállaló térségi programként tekintünk erre a módra, akkor kiépíthető a piaci kereslet is. Tipikusan gyümölcs kultúrájáról elismert térségben azért kell az ilyen integrációt támogatni, mert még rendelkezésre áll a tudás, amely ezáltal átörökíthetően népesség megtartóvá emelhető. ▪Ha a meglévő őstermelői bázisból sikerül 300 termelőnek perspektívát adni a következő évekre, akkor már érdemes a biogazdaság programot elindítani. A gyümölcs ágazat fejlesztése viszont, a tájjellegű feldolgozás felkarolásával hozhat számszerű eredményt a térségnek. Úgy számolunk, hogy sikerül a következő években egy klasztert megszervezni, amelyben az ilyen tájjelleget felvállaló termék feldolgozást vállalkozásban végző szereplőket tudunk Nógrád és Pest Megye hasonló szereplőivel egy szervezetbe integrálni.

87 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága96000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/28 Kód: KM-78-GF-A-05 Sorszám: 2215

88 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/28 Kód: KM-78-GF-A-02 Sorszám: 631 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: Működő kisvállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai és IKT fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A kisvállalkozások műszaki-technológiai színvonala fejlesztése nélkül nem képzelhető el gazdasági kitörés. Azokban a szolgáltatásokban, amelyeket egyformán vehet igénybe helybeli, akár átutazó, vagy turista lényeges a korszerű feltételrendszer és a minőségi munkavégzés. Különösen érvényes a műszaki technológiai megújulás szükségessége az új tevékenységi körök (megújuló energia, környezetipar stb.) és azok szolgáltatásai kerüljenek kialakításra. Probléma/ lehetőség ▪A térségi KKV szektor tőkeszegény, labilis, beszállítói aktivitása és innovációs képessége gyenge. A térségben a gazdasági szerkezetváltásra irányítjuk a figyelmet, a mezőgazdasági termelésben a tájjellegű termékek, a megújuló energia szektor bővítésére, a turizmus fejlesztésére. A gazdaság fejlődés középpontjában a vállalkozások, ezen belül a térségi sajátosság miatt a mikro- és kis vállalkozások állnak. Megoldási javaslat ▪Azoknál a működő vállalkozásoknál, amelyek pályázatukban bemutatják, hogy működésük, műszaki-technológiai fejlesztésük eredményeként milyen módon és eredménnyel vesznek részt a térség gazdasági szerkezetének átalakításában, azok támogatással kaphatnak lehetőséget céljaik és a térség célkitűzési megoldásához. ▪A fejlesztéseket követően 2 év alatt 50 korszerű vállalkozás alakul át. A foglalkoztatottak száma 50 fővel növekszik.

89 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret9875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/28 Kód: KM-78-GF-A-02 Sorszám: 631

90 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/28 Kód: KM-78-GF-A-01 Sorszám: 630 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: Új mikro-vállalkozások létrehozása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A HVK területén 1198 regisztrált vállalkozás (ebből 48 mezőgazdasági vállalkozás) és 1446 őstermelő működött vállalkozás foglalkoztatottai száma nem haladja meg a 9 főt. A maximum 19 főt foglalkoztató vállalkozások száma vállalkozásban a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, de nem éri el az 249-et. Csak 2 tartozik a fős tartományba. A HVK gazdaságfejlesztésének elsődleges célcsoportja a KKV-k köre, elsősorban a foglalkoztatásban betöltött fontos szerepük miatt. Probléma/ lehetőség ▪A térség megtartó-képessége érdekében olyan kitörést kell találni, hogy hosszú távon biztosítható legyen a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés és az életmód javulás. A térség illeszkedik a Dunakanyar mikrorégióhoz, amelynek a kitörési stratégiája a turizmusra épül. Az akciócsoport térségében új vállalkozások beindításával a turizmus, az idegenforgalom megalapozásával kell a kitörést megtalálni. Megoldási javaslat ▪Támogatásban részesül minden vállalkozás, amely céljául tűzi az idegenforgalom fejlesztését, tájjelegű készítmények (lekvár, szörp, pálinka, aszalvány stb.) termelésével, eladásával; alapanyag előállító őstermelő vállalkozási működésével, fiatal vállalkozó új ötlet megvalósításával, kézműipari termék előállításával, árusításával, új szolgáltatás kialakításával. ▪A fejlesztéseket követően 2 év alatt 30 új vállalkozás jön létre. A foglalkoztatottak száma 50 fővel növekszik.

91 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma45 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/28 Kód: KM-78-GF-A-01 Sorszám: 630

92 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/28 Kód: KM-78-GF-A-12 Sorszám: 2200 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: Az újjáéledő kézműipar fenntartható fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Térség ideálisan közel van a belföldi kereslet döntő részét adó Budapest és környezetéhez, a Dunakanyar része. Azonban a Dunakanyar általában nincs jelen az értékesítési láncokban, kínálata a legtöbb esetben egyedi, koordinálatlan, egy-egy helyszínen általában nem összetett, a programok hozzáférhetősége, programcsomagok megléte és a szállás színvonala a kereslet egyre növekvő részének nem megfelelő szintű, a Térségre jellemző kézműves ajándéktárgyak kínálata hiányos, vagy teljesen hiányzik. Probléma/ lehetőség ▪A népi hagyományok, a népi kézműves mesterségek hagyományokon alapuló turisztikai termékek újjáélesztése és funkcióval történő ellátása hozzájárul a vidék lakosságmegtartó képességének erősítéséhez, a vidéki lakosság életminőségének javításához. El kell érni, hogy újra éledjen, elterjedjen a Térségre jellemző kézműves ajándéktárgyak kínálata. Megoldási javaslat ▪A térség népesség megtartó képességének fokozása a hagyományos kézműipar fejlesztését is igényli. Ezzel egyrészt nem távozik el a településről a település jellegét, külső ismeretét biztosító ágazat, de elősegítheti, hogy egyéb járulékos kiegészítésekkel a falusi turizmus is beindulhasson. Mindennek összehangolása és a térségen túli területekre történő kivetítése a támogatás feladata. ▪A támogatással a települések adottságainak megfelelő kézművesség beindítása a cél, hogy településenként legalább egy- egy vállalkozás gyökeret eresszen. A meglévő és az újonnan életre hívott kézműipar feltételei javításával kiépülhet a falusi turizmus egyik meghatározó háttere, elkészülhetnek azok a tárgyak, amelyek a helyben elkészült termékek forgalmazását is elősegítik (csészék, csuprok stb.), valamint azon ajándéktárgyak is megsokasodnak, amelyek hírét vihetik a térségnek, a településnek és a művésznek egyaránt.

93 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/28 Kód: KM-78-GF-A-12 Sorszám: 2200

94 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/28 Kód: KM-78-GF-A-07 Sorszám: 2199 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: Az új feldolgozóipar fenntartható fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A mezőgazdaságban sor került a termelési szerkezetváltásra, amely során jelentős gyümölcstelepítés történt a HVK területén, az öntözhető területek mennyisége 207 ha, a hűtőházi kapacitás 5000 tonna. A Cserhát-vidék területére jellemző a magas erdősültség, a szántók alacsony termőképessége. A Börzsöny-Naszály vidéki mikrokörzet természetföldrajzi adottságai, talajviszonyai, klimatikus tényezői alapján kiemelten alkalmas bogyósgyümölcs, továbbá csonthéjas gyümölcsök és alma termesztésére. Szendehelyen számottevő a szőlőtermesztés. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági ágazat jövedelmezőségére és a foglalkoztatás bővítésére is kedvező hatása lehet a bioenergia- programba való bekapcsolódásnak. A gyümölcs, hangsúlyozottan a bogyósgyümölcs jobb értékesíthetősége érdekében indokolt megkeresni a feldolgozás lehetőségeit, pl. a gyümölcsvelő, pulp, szárított gyümölcs, gyümölcspor, stb. előállítása, amely szélesíti a piacot és emellett helyben munkahelyet teremt. Megoldási javaslat ▪Támogatnia az energia növények termelését és a feldolgozását, továbbá a gyümölcs ágazat termékei feldolgozását úgy, hogy a tájjelleg domináljon egyszerre jelent szerkezet váltást és térségi népesség megtartó képesség fokozását. A hűtőházak működőképességét helyre kell állítani és be kell kapcsolni az integrált térségi programba. Belátható, hogy nem a nagyüzemi módszerek ösztönzését tűzzük célul, hanem a fenntarthatóságot, amelyben a népesség megtartása, a megélhetés biztosítása és a települések fejlődése a cél. ▪A következő években, a fejlesztést követő 2 év elteltével legalább 100 főnek biztos megélhetést, szándékozunk megalapozni. A feldolgozással összefüggésben a különböző szinteken, a hozzá tartozó termelési, szállítási, kereskedelmi láncolatokon fejtik ki hozzájárulásukat a fenntarthatóságnak megfelelően.

95 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 40% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/28 Kód: KM-78-GF-A-07 Sorszám: 2199

96 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/28 Kód: KM-78-GF-A-03 Sorszám: 632 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: Az innovatív helyi gazdaság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Magyarországon 2003-ban az összes vállalkozás 19%-a volt innovatív. Míg a legalább 250 ▪főt foglalkoztató szervezetek körében az innovatív vállalkozások aránya az átlag kétszerese, ▪41% volt, addig az 50 fő alatti szervezeteknél mindössze 17%. Az innovációs tevékenység ▪csaknem fele (47%-a) kizárólag termék-innovációval volt kapcsolatos, az eljárás-innováció ▪ennek alig több mint harmada. Fejletlen az innovatív KKV-k alapítását és megerősödését szolgáló technológiai és üzleti inkubáció. Probléma/ lehetőség ▪A térségi KKV szektor általában tőkeszegény, labilis, beszállítói aktivitása és innovációs képessége gyenge. A kisvállalkozások szintjén, főleg a mikrovállalkozásoknál forrás hiány miatt, az innovációs fejlesztések korábban rendre elmaradtak. Az új technológiák terén hiányzik a szakmai hozzáértés, tapasztalat. A megújuló energia ágazatokban nem jöttek létre kompetencia központok. Megoldási javaslat ▪Segíteni kell a mikro-, kis-, és középvállalkozásokat új termékek kifejlesztésében és eljárások alkalmazásában a versenyképességük javítása céljából. Az innovációs kapacitás fejlesztése arra irányul, hogy a vállalkozások termék kibocsátása korszerűbbé váljon, korszerűbb termék jelenjen meg a piacon, nagyobb hozzáadott értéket legyen képes realizálni az előállító; irányul a technológia megújítására, hogy a gyártás során kisebb fajlagos költséggel készülhessen el a korszerű termék, szolgáltatás, továbbá a vállalkozói együttműködések (klaszterek) kialakítására. Ebbe a kategóriába tartoznak új tevékenységi körök (megújuló energia, környezetipar stb.) és azok szolgáltatásai kerüljenek kialakításra. ▪A fejlesztéseket követően 2 év alatt 50 vállalkozás innovációs kapacitása javul. A foglalkoztatottak száma 25 fővel növekszik.

97 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága96000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/28 Kód: KM-78-GF-A-03 Sorszám: 632

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/28 Kód: KM-78-GF-A-04 Sorszám: 633 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: Versenyképes vállalkozói és menedzsment-ismeretek oktatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az európai fejlődési folyamat egyértelműen a tudásalapú (új) gazdaság és az információs társadalom irányába halad. E technológiák széleskörű alkalmazása, termelőerővé válása biztosíthatja a gazdaság modernizálását, a hatékonyság és versenyképesség növelését, és ezen keresztül egy új fejlettségi szint, az információs társadalom célkitűzéseinek megvalósítását. A térségben ez az új technika és technológia nem a gyakorlat meghatározója, már az is nagy eredmény, ha egy vállalkozás számítógéppel rendelkezik. Probléma/ lehetőség ▪A hagyományos vállalkozások nem számítógépes hálózatokra épülve vesznek részt a hozzáadott érték előállításában. Az 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások közel felében, két évvel ezelőtti felmérés adatai szerint, a menedzsment munkáját segítendő, még nem volt számítógép. Ebből fakadóan a világháló előnyeit sem tudták igénybe venni. Megoldási javaslat ▪A KKV szektor támogatása, az új technika alkalmazására való felkészítés, képzés, továbbképzés szükséges lépések. A vállalkozások információs és kommunikációs technológiájának fejlesztése forrást, támogatást igényel, a fejlesztés menedzselését segíteni kell. A korszerű eszközökkel való ellátás, az eszközök használatához szükséges tudás és gyakorlat visszahat a térség, a település fejlődéséhez, a munkaalkalmak növekedéséhez, ezért érdeke a közösségnek, a településnek és a vállalkozónak egyaránt. A korszerű technológia alkalmazása elősegíti a korszerű termék és szolgáltatás létrehozását, elősegíti a regionális és az országos, esetenként a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, fejlesztését. ▪A vállalkozások harmadában (300 vállalkozás) megtartott képzések, tanfolyamok, továbbképzések eredményeként hasznosul a ráfordított forrás. Ennek eredményeként a fejlesztéseket követően 2 év alatt a foglalkoztatottak száma 50 fővel növekszik.

99 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága78000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/28 Kód: KM-78-GF-A-04 Sorszám: 633

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/28 Kód: KM-78-GF-A-06 Sorszám: 2216 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: A helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Cserhát-vidék területére jellemző a magas erdősültség. A térség területének 44 %-a erdő. Az erdei iskolák hálózata jelentős szerepet játszik a környezettudatos magatartás kialakításának elősegítésében az élményszerű, közvetlen természet-megismerés feltételeinek megteremtése révén. A gazdálkodási szükségszerűségek miatt még a védett területeken belül is emelkedik az alacsony vágásfordulójú, tájidegen fafajok aránya. Az erdők jellemzően hatalmas, gyakorlatilag összefüggő tömbökbe tömörülnek, ami komplex értéküket növeli. Probléma/ lehetőség ▪A gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafaj összetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. Gondot okoz a parlagon fekvő, gondozatlan földterületek művelésének hiánya. Az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás önmagában nem gazdaságos. Egyre növekvő igény a termelési funkciók mellett az igényekben jelentkező jóléti szolgáltatások és a természeti értékekhez mérhető védelmi jellegű fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Támogatással kívánjuk elősegíteni erdei tanösvények, erdei iskolák, nyári táborok kiépítését, működtetését, elősegíteni az ökoturizmus fejlődését. A faipari ágazatban elsősorban a kézműipar felkarolása, segítése a feladat. ▪Várhatóan egy erdei tanösvény, vagy erdei iskola kiépítése megtörténik a fejlesztést követő második évben, ahol nyári gyermek táborok épülhetnek, működhetnek, segítve a gyermekek felkészítését

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret29000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 40% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret14500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/28 Kód: KM-78-GF-A-06 Sorszám: 2216

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/28 Kód: KM-78-GF-B-02 Sorszám: 2223 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Vállalkozások fejlesztése, mikrovállalkozások létrehozása. Intézkedés: A helyi vállalkozások hálózatosodásának fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A hálózatosodás mutatójának tekintett bármilyen (informális, vagy formális) együttműködésben a vállalkozások közel fele vesz csak részt. Az üzleti információk megszerzésére, megosztására, hasznosítására létrejött gyakorlati és formális együttműködések gyakorisága különösen alacsony, illetve a fejlesztési és pályázati együttműködések is ritkábbak a kívánatosnál. Mind az informális, mind a formális együttműködés létszámnagyság-kategóriánkénti eloszlására jellemző, hogy a mikrovállalkozások az átlagosnál kevésbé vesznek ebben részt. Probléma/ lehetőség ▪A KKV szektor tőkeszegény, labilis, beszállítói aktivitása és innovációs képessége gyenge. A versenyképesség javítása érdekében szükséges a vállalatok együttműködésének ösztönzése. A sikeres vállalati együttműködés alapfeltétele az eszközökön túl a hálózatosodás elősegítése. Igény jelenik meg arra, hogy a nagyobb vállalkozások, csak a főtevékenységüket végezzék a vertikális feladataikat szolgáltatásként vásárolják. Megoldási javaslat ▪Elő kell segíteni a vállalkozások együttműködését, akár úgy, hogy klaszterek létrehozásában érdekeltté válnak (Pl. helyi termék (lekvár, aszalt gyümölcs stb.) klaszter). Célszerű elősegíteni, hogy a beszállítói programok során a térség szereplői között munkamegosztás jöhessen létre. Hálózatosodást lehet elősegíteni a megújuló erőforrások hasznosításában résztvevők között (energia erdő telepítés, energia átalakítók gyártása, energia alapanyag szállítói, energia felhasználó és üzemeltető vállalkozások között stb.) ▪Legalább 1 klaszter megszervezése befejeződik.

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÉMOP - 1. prioritás - Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/28 Kód: KM-78-GF-B-02 Sorszám: 2223

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/28 Kód: KM-78-SzF-A-13 Sorszám: 2043 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsít... Intézkedés: A települési központok és alközpontok megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A lakóhelyi környezet alapvetően meghatározza az emberek életminőségét. A rendezett településkép, a befektetőkért folyó versenyben kedvezőbb pozíciót teremt és több látogatót vonz. Külön kiemelendő a felhagyott üzemépületek, majorok, valamint volt honvédségi ingatlanok rehabilitációja vagy revitalizációja. Megfelelő funkcióval való megtöltés után a települést számottevően gazdagítják, hozzájárulnak új munkahelyek létesítéséhez. Megvalósulhatnak közszolgáltatási funkciók és/vagy profitorientált vállalkozások. Probléma/ lehetőség ▪A HVK belső kohéziójának erősítéséhez hozzátartozik az alközpontok megerősítése. A cél, hogy a települések képesek legyenek környezetük számára egyrészt a közszolgáltatási funkciókat biztosítani, másrészt a helyi gazdasági aktivitást növelni, ma ez még csak távoli cél. A művelődési házak egy része évvel ezelőtti, az akkori igényeknek megfelelően épült, és mára korszerűtlenné vált. Megoldási javaslat ▪Az életképes közösség, a céljait megvalósítani akaró közösség épülésének központjai lehet egy jól működő közösségi ház, lehet egy egyházi létesítmény, esetleg egy rendszeresen ismétlődő rendezvény központja. Településenként ugyan eltérő is lehet, de azt kell felvállalni, hogy az akciócsoport területén a települési adottságok összehangolttá váljanak és olyan funkciók is kiépülhessenek, amelyek ma még hiányoznak. A faluturizmus, a kulturális idegenforgalom szervezésének központjai a helyi közösség fejlesztésének is centrumaivá váljanak. ▪A helyi közösség képessé válik arra, hogy befogadója, vendéglátója legyen a belső turizmusban résztvevőknek. Ebben az esetben a közösség össze tudja hangolni a vendéglátói kapacitásokat, szervezni tudja a rendezvényeket, amelyek vonzhatják a turistákat. A fejlesztést követően 2 év alatt a vendégnapok számában 50 %-os emelkedésre számítunk.

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/28 Kód: KM-78-SzF-A-13 Sorszám: 2043

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/28 Kód: KM-78-SzF-A-16 Sorszám: 2046 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsít... Intézkedés: A települési központok és alközpontok megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A rendezett településkép, a befektetőkért folyó versenyben kedvezőbb pozíciót teremt és több látogatót vonz. Külön kiemelendő a felhagyott üzemépületek, majorok, valamint volt honvédségi ingatlanok rehabilitációja vagy revitalizációja, amelyek jelentős értéket képviselnek, megfelelő funkcióval való megtöltés után az adott települést számottevően gazdagítják, hozzájárulnak új munkahelyek létesítéséhez. Az ingatlan együttesekben megvalósulhatnak közszolgáltatási funkciók és/vagy profitorientált vállalkozások. Probléma/ lehetőség ▪A HVK belső kohéziójának erősítéséhez és a kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakításához, hozzátartozik az alközpontok megerősítése. A cél, hogy a települések képesek legyenek környezetük számára egyrészt a közszolgáltatási funkciókat biztosítani, másrészt a helyi gazdasági aktivitást növelni. Megoldási javaslat ▪A térségi közösségi és kulturális (al)központok megújítása. Az életképes közösség, a céljait megvalósítani akaró közösség épülésének központjai lehet egy jól működő közösségi ház, lehet egy egyházi létesítmény, esetleg egy rendszeresen ismétlődő rendezvény központja. Településenként ugyan eltérő is lehet, de azt kell felvállalni, hogy az akciócsoport területén a települési adottságok összehangolttá váljanak és olyan funkciók is kiépülhessenek, amelyek ma még hiányoznak. A faluturizmus, a kulturális idegenforgalom szervezésének központjai a helyi közösség fejlesztésének is centrumaivá váljanak. ▪A helyi közösség képessé válik arra, hogy befogadója, vendéglátója legyen a belső turizmusban résztvevőknek. Ebben az esetben a közösség össze tudja hangolni a vendéglátói kapacitásokat, szervezni tudja a rendezvényeket, amelyek vonzhatják a turistákat. A fejlesztést követően 2 év alatt a vendégnapok számában 30 %-os emelkedésre számítunk.

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret45000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret17000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/28 Kód: KM-78-SzF-A-16 Sorszám: 2046

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/28 Kód: KM-78-SzF-A-17 Sorszám: 2047 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsít... Intézkedés: A települési központok és alközpontok megújítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A rendezett településkép, a befektetőkért folyó versenyben kedvezőbb pozíciót teremt és több látogatót vonz. Külön kiemelendő a felhagyott üzemépületek, majorok, valamint volt honvédségi ingatlanok rehabilitációja vagy revitalizációja, amelyek jelentős értéket képviselnek, megfelelő funkcióval való megtöltés után az adott települést számottevően gazdagítják, hozzájárulnak új munkahelyek létesítéséhez. Az ingatlan együttesekben megvalósulhatnak közszolgáltatási funkciók és/vagy profitorientált vállalkozások Probléma/ lehetőség ▪A művelődési házak egy része évvel ezelőtt, az akkori igényeknek megfelelően épült, és mára korszerűtlenné vált. Ezek állapota leromlott, működtetésük alig biztosítható. Települési könyvtár szinte minden településen található, több helyen a szolgáltatást a megyei „mozgó könyvtári” rendszer biztosítja. A templomok, imaházak, iskolák, óvodák stb. közösségi és kulturális funkciókat is ellátnak. Megoldási javaslat ▪A települési közösségi, kulturális funkciók bővítése. A támogatással el kívánjuk érni, hogy a településen a kultúrális értékek, a hagyományok összegyüjtése, tovább adása megtörténjen. A közösség dolgozza fel múltját, hogy tervezhesse jövőjét. Megfelelő célokkal bíró közösség képes pályázatokkal megteremteni a feltételeket a közösség céljai eléréséhez. ▪Felkészültté, életképessé válik a település közössége, amely képessé válik arra, hogy saját települése sorsát is kézbe véve, önszerveződve a település és a térség fejlesztőjévé váljon. A forrás felhasználása eredményeként a közösség élére tud állni települése és a vidéki térség fejlesztésének. Minden településen évente megjelenítődik a fejlesztés eredménye, valamilyen közös ünnep formájában.

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/28 Kód: KM-78-SzF-A-17 Sorszám: 2047

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/28 Kód: KM-78-SzF-A-15 Sorszám: 2045 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsít... Intézkedés: A helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A lakóhelyi környezet alapvetően meghatározza az emberek életminőségét. A rendezett településkép, a befektetőkért folyó versenyben kedvezőbb pozíciót teremt és több látogatót vonz. Külön kiemelendő a felhagyott üzemépületek, majorok, valamint volt honvédségi ingatlanok rehabilitációja vagy revitalizációja. Megfelelő funkcióval való megtöltés után a települést számottevően gazdagítják, hozzájárulnak új munkahelyek létesítéséhez. Megvalósulhatnak közszolgáltatási funkciók és/vagy profitorientált vállalkozások. Probléma/ lehetőség ▪A települések belső kohéziójának erősítéséhez hozzátartozik, hogy a települések képesek legyenek környezetük számára egyrészt a közszolgáltatási funkciókat biztosítani, másrészt a helyi gazdasági aktivitást növelni, és foglalkoztatási lehetőségeket kínálni és megteremteni az együttműködést az érintett települések, szervezetek között. A település lakóközösségét együttműködő közösséggé kell szervezni. Megoldási javaslat ▪A támogatással el kívánjuk érni, hogy áttekintésre kerüljön a meglévő kapacitás és feltétel rendszer, valamint a közösségi funkció igénye. A helyi piac egyben gazdasági felület, ahol a kereskedő és a vásárló találkozik, de itt mutatkozik be a turizmus vendéglátó és a vendég is. ▪Mikrotérségenként legalább egy helyi piac létrejön a fejlesztést követő második évben.

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/28 Kód: KM-78-SzF-A-15 Sorszám: 2045

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/28 Kód: KM-78-SzF-A-14 Sorszám: 2044 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsít... Intézkedés: A települési (tér)kapcsolatok erősítése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A lakóhelyi környezet alapvetően meghatározza az emberek életminőségét. A rendezett településkép, a befektetőkért folyó versenyben kedvezőbb pozíciót teremt és több látogatót vonz. Külön kiemelendő a felhagyott üzemépületek, majorok, valamint volt honvédségi ingatlanok rehabilitációja vagy revitalizációja. Megfelelő funkcióval való megtöltés után a települést számottevően gazdagítják, hozzájárulnak új munkahelyek létesítéséhez. Megvalósulhatnak közszolgáltatási funkciók és/vagy profitorientált vállalkozások. Probléma/ lehetőség ▪A települések belső kohéziójának erősítéséhez hozzátartozik, hogy a települések képesek legyenek környezetük számára egyrészt a közszolgáltatási funkciókat biztosítani, másrészt a helyi gazdasági aktivitást növelni, és foglalkoztatási lehetőségeket kínálni és megteremteni az együttműködést az érintett települések és településrészek illetve szervezetek között. Megoldási javaslat ▪A természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítésére, meglévők felújítására kívánjuk a forrást igénybe venni. Feltételek javítása annak érdekében, hogy a településre, térségbe látogatók kellemes feltételekkel találkozhassanak. ▪A települési közösségek aktív elősegítője lesz a LEADER akciócsoportnak ha a fejlesztések megvalósításában, aktív közreműködők lehetnek, illetve ha a fejlesztés eredménye a közösség fejlődését is előmozdítja. Elő kívánjuk mozdítani a vidékgazdaság fejlődését, a közösség életképességét.Ezzel képessé válnak arra, hogy a turizmus befogadóivá válhassanak, hogy a térség népesség-megtartó képességét ezzel is fokozni tudják.

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/28 Kód: KM-78-SzF-A-14 Sorszám: 2044

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/28 Kód: KM-78-SzF-1-01 Sorszám: 2298 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Intézkedés: Az egyházak közösségfejlesztő tevékenységének segítése. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪Az egyházak jelen vannak a kistérségekben, a településeken, a közösségekben. Alapító tagjai a DIPO előzetesen elismert akciócsoportnak. Eddig is részt vettek, céljaik, hogy szervezett keretek között ezt követően is részt vállaljanak a közösségek előtt álló feladatok megoldásában. „Akkor, amikor az állam tudatosan kivonul a társadalmi feladatok egy részéből, és a helyi közösségek önszerveződései veszik át az egyes területeket, a minden településen jelenlevő egyházi közösségek nagy segítséget jelenthetnek a helyi társadalom életében, a közösségek működőképességének biztosításában.” Probléma/ lehetőség ▪Hasonlóan a települések más szervezeteihez nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a hívek befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik. A szervezeteik nagy többsége nem rendelkezik főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). kevés a szakmai kapacitásuk. Megoldási javaslat ▪A szolidaritás és a szubszidiaritás elvének minden egészséges társadalomban, minden településen érvényesülnie kell. Támogatjuk e téren vállalt feladatok teljesítését, forrás biztosításával segítjük a megvalósítást. Forrás biztosítása eszközfejlesztésre. A hagyományőrzés, felkutatás, ápolás érdekében végzett tevékenységek támogatása. A faluturizmus fellendítését elősegítő tevékenységek támogatása. ▪Az egyházi szervezetek segítségével új életszemlélet meghonosodása valósul meg közösségeinkben, településeinken, térségünkben, amely kezdeményező, szorgalmas és takarékos, tiszteli a többi embert, és közösséget vállal velük. Az életképes közösség kialakulásában olyan erők is közreműködnek, mint az egyházak. A közösség békéje kell a fejlődési pályára állításhoz, ebben nyújthatnak segítséget az egyházi szervezetek.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága97924 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/28 Kód: KM-78-SzF-1-01 Sorszám: 2298

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/28 Kód: KM-78-SzF-7-02 Sorszám: 2297 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Intézkedés: A belső kohéziót erősítő társadalmi tevékenységek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A HVK területén számos civil szervezet működik. A non-profit szervezetek többsége bírósági bejegyzéssel rendelkezik. Számuk évről évre növekszik. Legnagyobb számban egyesületi formában tevékenykednek a társadalmi szervezetek a térségben, amelyek jelentős önkéntes munkát végeznek és nagy létszámot mozgósítanak. Jellemző ezekre a szervezetekre, hogy általában a helyi lehetőségek függvényében működnek. A leggyakrabban előforduló tevékenységi kör: kulturális, szabadidő, hagyományőrző, falufejlesztés, sport, horgász, vadász, környezetvédelem, közbiztonság, vallás, tűzoltó stb. Probléma/ lehetőség ▪Nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik. A szervezetek nagy többsége nem rendelkezik főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). Nincs szakmai kapacitásuk pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Megoldási javaslat ▪A civil szervezetek társadalmi tevékenységének támogatása. Forrás biztosítása eszköz ellátásra. A térségi összefogás céljából végzett tevékenységek támogatása. Integráció támogatása. A hagyományőrzés, felkutatás, ápolás érdekében végzett tevékenységek támogatása. A faluturizmus fellendítését elősegítő tevékenységek támogatása. ▪A közösség fejlődését elősegítő szervezetek megerősödnek, biztos alapot adnak az idegenforgalom fejlődéséhez. Hozzájárulnak a település népesség megtartó képessége erősödéséhez. A fiatalok megtalálják lehetőségüket, ezért nem költöznek el, megújulnak a települések. A települések közösségei elindulnak az endogén fejlődés irányába. A civil szervezetek évente közös települési rendezvényen mutatják be éves munkájuk eredményét.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪LEADER - Komplex projekt Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/28 Kód: KM-78-SzF-7-02 Sorszám: 2297

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/28 Kód: KM-78-SzF-3-01 Sorszám: 2304 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Intézkedés: A kisebbségek (nemzetiségek, roma lakosság) identitásának erősítése és integrációjának elő... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A évi népszámlálás adatai szerint nemzetiséghez tartozónak tekintette magát: német 618 fő, szlovák: 644 fő, cigány: 485 fő, más nemzetiséghez (bolgár, görög, lengyel, román, szlovén stb.) 43 fő. A 2006-os választójegyzéken: fő választópolgárból 279 fő roma, 479 fő szlovák és 168 fő német nemzetiségű. 7 településen élnek romák, 6 településen szlovákok és 2 településen német nemzetiségűek. Néhány településen probléma az egzisztenciális és szociális helyzetűeket tekintve kilátástalan körülmények között élő roma népesség helyzete. Probléma/ lehetőség ▪Nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben maguk, vagy az önkormányzatok támogatásai képezik. Nem rendelkeznek főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). Nincs szakmai kapacitásuk pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Megoldási javaslat ▪Speciális képzés és továbbképzések romák számára a leginkább érintett településeken. A munkaerőpiacról kiszorult speciális csoportok (nők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők, munkanélküliek, romák) társadalmi (re)integrációjára, életminőségének javítására program beindítása. A nemzetiségek identitásának megőrzését elősegítő forrás megszerzése programok, pályázatok útján. ▪Javul a foglalkoztatás, javul a település közhangulata, képes többet megmutatni az odalátogató turistáknak, újabb vállalkozások indulhatnak el, javul a térség lakosság megtartó-képessége. Javul az ott élők élete.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma11 db ▪Bánk, Berkenye, Legénd, Nézsa, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/28 Kód: KM-78-SzF-3-01 Sorszám: 2304

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/28 Kód: KM-78-SzF-1-02 Sorszám: 2347 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Intézkedés: Civil szervezetek műszaki fejlesztés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik. Nincs szakmai kapacitásuk pályázati programok kidolgozására és megvalósítására. Nem alakult még ki teljes körűen a hasonló profilú szervezetek több településre kiterjedő közös szövetségbe való tömörülése. Jelen tevékenységük nem terjed ki a működési területük kistérségi koordinációjára. Elérendő cél: a valós szükségleteket kielégítő, teljes körű, elérhető és minőségi szolgáltatást nyújtó ellátórendszer kiépítése. Probléma/ lehetőség ▪A térségi szereplők együttműködésén alapuló közszolgáltatási rendszer kiépítése. A civil aktivitás és hálózatépítés megerősítése. A civil szervezetek, működési feltételeinek javítása, infrastruktúrájának fejlesztése A hiányzó valamint új, innovatív szolgáltatások működési feltételeinek megteremtése. Humánerőforrás-fejlesztés Megoldási javaslat ▪A civil szervezetek társadalmi tevékenységének támogatása. Forrás biztosítása eszköz ellátásra, főleg az olyan közbiztonságot ellátó szervezetek esetén, amelyek a vendégforgalom növekedésével együttjáró biztonsági feladatokat ellátnak. A térségi összefogás céljából végzett tevékenységek támogatása. A hagyományőrzés, felkutatás, ápolás érdekében végzett tevékenységek támogatása. A faluturizmus fellendítését elősegítő tevékenységek támogatása. ▪A fejlesztés eredményeként növekszik a civil szervezetek öntevékenysége, a biztonságot elősegítő szervezetek munkája, ezáltal a közbiztonság és a vendég biztonság, amely elengedhetetlen feltétele a turizmus fejlesztésének.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága73225 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % 100% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/28 Kód: KM-78-SzF-1-02 Sorszám: 2347

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/28 Kód: KM-78-SzF-6-01 Sorszám: 2307 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Intézkedés: Civil szervezetek határon átnyúló együttműködésének támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A DIPO előzetesen elismert akciócsoport nevében is jelzi, hogy „Határon átnyúló Együttműködések Helyi Közösség” abban érdekelt, hogy a határ túloldalán a magyarokkal, mint az ottani kisebbséggel tartalmas kapcsolat alakulhasson ki. A Helyi Közösség területén a legnagyobb nemzetiségű éppen a szlovák kisebbség. A 2006-os választójegyzéken szereplő adatok szerint: fő választópolgárból 279 fő roma, 479 fő szlovák és 168 fő német nemzetiségű. A HVK területén 7 településen élnek romák, 6 településen szlovákok és 2 településen német nemzetiség. Probléma/ lehetőség ▪Hasonlóan más civil szervezetekhez, nem rendelkeznek megfelelő alaptőkével, bevételeiket döntő többségben a tagok befizetései, az önkormányzatok támogatásai képezik. A szervezetek nagy többsége nem rendelkezik főállású alkalmazottal, önálló bázissal, objektummal, irodával, adminisztratív, ügyintézői lehetőségekkel (számítógép, telefon, fax, nyomtató, internet csatlakozás stb.). Megoldási javaslat ▪Támogatjuk a civil szervezetek határon átnyúló együttműködését, az idegenforgalom fellendítését célzó tevékenységüket, támogatással segítjük a hagyomány őrzés, ápolás terén végzett tevékenységüket. Közös rendezvényeik költségéhez pályázati formában hozzájárulunk. ▪Megerősödnek a helyi szervezetek. A térség élő kapcsolatot épít ki a határon túli területekkel. Évente közös rendezvénnyel mélyítik el a kapcsolatokat. A kapcsolatépítésben rejlő kulturális értékek felkutatásában aktívan közreműködnek a helyi civil szervezetek. Ápolják hagyományaikat, hozzájárulnak a kulturális örökség védelemhez. Ezzel közvetlenül is részt vesznek az idegen forgalom fellendítésében, a faluturizmus kiteljesedésében, a települések, a térség fejlődésében.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága61775 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% % 80% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma19 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/28 Kód: KM-78-SzF-6-01 Sorszám: 2307

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/28 Kód: KM-78-SzF-5-01 Sorszám: 2301 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A civil szervezetek fejlesztése. Intézkedés: Az esélyegyenlőség fenntartása a hátrányos helyzetű népesség csoportokat ellátó humán közö... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A valós szükségleteket kielégítő, teljes körű, elérhető és minőségi szolgáltatást nyújtó ellátórendszer kiépítése, mely hozzájárul a lakosság életminőségének javításához és a speciális helyzetű csoportok társadalmi befogadásához, ma még csak cél. A közszolgáltatásokat hatékonyan és magas színvonalon működtető kooperatív intézményrendszer; sokszínű, innovatív ellátási formákat biztosító, minőségi szolgáltatást nyújtó intézményrendszer ma még hiányzik, mert a szakember ellátottság is gyenge. Probléma/ lehetőség ▪A térségi szereplők együttműködésén alapuló közszolgáltatási rendszer kiépítése. ▪A civil aktivitás és hálózatépítés megerősítése. ▪A humán szolgáltatások ellátásában (potenciálisan) közreműködő civil szervezetek, működési feltételeinek javítása, infrastruktúrájának fejlesztése ▪A hiányzó valamint új, innovatív szolgáltatások működési feltételeinek megteremtése. ▪Humánerőforrás-fejlesztés Megoldási javaslat ▪A térség megtartó-képességének fokozása szempontból kulcskérdés, hogy a térség humán erőforrása képzésében milyen hatékonysággal tud közreműködni. A fiatalok megtartása, az életképes közösségek kialakulása nem csupán helyi döntéseket igényel, sokkal inkább a térség érdekeit is figyelembe vevő helyi döntéseket. Ehhez nélkülözhetetlen az a segítség, amit a források felhasználásával az akciócsoport generálni tud. ▪A humán erőforrás fejlesztésére fordított eszközök és energia hatékonyabban realizálódik. Összhatásában a térség egésze részesedik, pedig az egyes településeken oldottuk meg a feladatokat. Ezt a fajta minőségi eredményt kaphatjuk, ha hasznosulhatnak azon elvek, amelyek a „humán közösségi infrastruktúra fejlesztés és az esélyegyenlőség fenntarthatósága” érdekében használjuk fel e célra fordítandó forrásunkat.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 80% % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5000 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/28 Kód: KM-78-SzF-5-01 Sorszám: 2301

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/28 Kód: KM-78-GF-A-08 Sorszám: 648 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agr... Intézkedés: Élő és élettelen természeti értékek és a helyi kulturális örökség fenntartható fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A védett építészeti értékek közül kiemelkedik a Nógrádi Vár, a Huszár-Purgly-kastély, a Reviczky-kastély. Helyi örökség kiemelkedő eleme a Pogány-rózsás (396,4 ha) erdőrezervátum, vagy az „ex lege” védett barlangok, és védett földvárak. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 3 helyszínt nyilvánított műemléki környezetté (Keszeg, Nógrádsáp, Tereske). Településeink természeti és történelmi adottságai alapján a térség alkalmas lehetne arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban részesüljön az idegenforgalomból. Probléma/ lehetőség ▪A települések túlnyomó részének külső megjelenése, arculata nem megfelelő, a város- és településközpontok elhanyagolt állapotban vannak, nem felelnek meg a mai kor életminőségi követelményeinek. Probléma: a turisztikai vonzerők elhanyagoltak, a célcsoport orientált kínálatot nélkülöző szolgáltatások, a jó minőségű szálláshelyek viszonylag alacsony száma a turisztikai programok összekapcsolásának hiánya. Megoldási javaslat ▪A természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, kialakítására forrás biztosítás. A vidéki örökség megőrzése, fenntartható fejlesztése biztosíthatja, hogy a „falusi” turizmus, a vendéglátás felfuttatása feltételei kedvezően alakuljanak, hogy a „turisztikai vonzerők” látványos bemutatási elemként látogatókat vonzzanak. A támogatással csupán a folyamat beindításhoz legszükségesebbeket valósítjuk meg. Ezt követően a helyi gazdaság és társadalom szereplői, civil szervezetei veszik át a stafétát, ők szervezik az éves programokat, hangolják össze más településekkel az aktuális tennivalókat. ▪Megkezdődik a helyi örökség fenntartható fejlesztése, a turizmus fejlesztése, a vendéglátás bővülése. Megteremthető így annak a feltétele, hogy a további fejlesztésekhez más pályázaton nagyobb forráshoz jusson a közösség. Egy folyamatot kívánunk elindítani, amelynek eredményeként legalább 20 %-os idegenforgalom növekedés történik a támogatást követő 2 év lezárásáig. További eredmény, hogy egyre többen érzik magukénak az örökséget és tesznek meg mindent annak érdekében, hogy településük is részesedjen a gazdasági eredményekből.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága98000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11875 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/28 Kód: KM-78-GF-A-08 Sorszám: 648

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/28 Kód: KM-78-GF-A-09 Sorszám: 2202 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agr... Intézkedés: A vadászturizmus fenntartható fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A nagy erdős terület ellenére a gyenge termőhelyi adottságok és a kedvezőtlen fafaj összetétel miatt az erdőgazdálkodás jövedelmezősége szerény. Kedvezőek a feltételek a vadgazdálkodásra, a területen öt vadásztatási joggal rendelkező szervezet gazdálkodik. A vadászható területen a vadászható nagyvadak – becsült – száma: gímszarvas közel 700, őz , muflon 45-50, vaddisznó A HVK települései természeti adottságai alapján alkalmas lehetne arra, hogy a jelenleginél jóval nagyobb arányban részesüljön az idegenforgalomból. Probléma/ lehetőség ▪A kistérségben nem terjedt el a falusi turizmus, mert a lakosság – egy-két kivételtől eltekintve – nem vállalja fel az ezzel járó kötöttségeket, de szinte minden településen található a bakancsos turizmus igényének megfelelő szálláshely. A falusi turizmusnak a kistérségben való meghonosítása, – mely nem csupán falusi szállásbiztosítást, hanem változatos, a térség, a település adottságaira épülő vidéki programot nyújt Megoldási javaslat ▪A vadászturizmus a vadásztatásnak kibővített változata. Az éjszakai vadászat mellett megfelelő program esetén a napközbeni vendéglátás kapcsolható és összehangolható. A falusi turizmus biztosíthatja a vendéglátás oldalát, a vadgazdaság biztosíthatja a minőségi vadállományt. Összehangolt tevékenységet, színvonalas ellátást kell létrehozni. A vadásztársaságok programba vonása és támogatásban részesítésével a fenntartható fejlesztés megvalósítható. ▪A támogatás felhasználásával évről évre nagyobb vendég éjszakával számolhatunk. Ennek számszerű értéke terveink szerint két év elteltével eléri a 20 %-os bővülést. A falusi turizmusra gyakorolt kedvező hatása a gazdasági eredményességgel mérhető. A terveink szerint a támogatás 5 év alatt megtérül.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 45% 100% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret9500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/28 Kód: KM-78-GF-A-09 Sorszám: 2202

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/28 Kód: KM-78-GF-A-10 Sorszám: 2203 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agr... Intézkedés: A horgászturizmus fenntartható fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A kistérségben több természetes tó is található. Az utóbbi években több, többfunkciós tározó tavat hoztak létre, melyek közül legnagyobb a közel 40 hektáros vízfelületű nőtincsi tó. A települések fejlesztési terveiben további tározók megépítése is szerepel. Az aktív turizmus lehetősége folyamatosan bővül, tíz településen található olyan vízfelület, amelyben a halállomány a horgászat számára biztosítható. Probléma/ lehetőség ▪A lakosság – egy-két kivételtől eltekintve – nem vállalja fel a faluturizmussal járó kötöttségeket, de szinte minden településen található a bakancsos turizmus igényének megfelelő szálláshely. A falusi turizmusnak, ezen belül a horgász turizmusnak a kistérségben való meghonosítása, – mely nem csupán falusi szállásbiztosítást, hanem változatos, vidéki programok nyújtását is jelenti. Megoldási javaslat ▪A horgászturizmus beemelése a falusi turizmus egységes rendszerébe, hogy összehangolt módon lehessen a marketing tevékenységet, a megfelelő szervezést is biztosítani, hogy a jelenleg nem egységes formában bemutatott egyedi vonzerők összekapcsolva, önálló termékként jelenjenek meg. A tavak fenntartása, a biztonságos horgászat, a tófelügyelet stb. olyan járulékos feladatot jelent, amely költségeit előbb kell beinvesztálni, csak utána lehet gazdasági eredmény jelentkezéséről beszélni. A közösség egységes rendszer kialakításával kívánja működtetni a falusi turizmust, ennek egyik elemeként a horgászturizmus fenntartható fejlesztésére is forrást kíván juttatni. ▪A horgászat mellett kiépülő vendéglátás gazdasági eredménye, ha a térségre kiterjedten, a falusi turizmus bővülésében fog megtérülni. A horgászturizmus nem képes önfenntartó lenni, de kihatásával elő tudja segíteni. A horgászturizmusra fordított forrás megtérülését 6 évre tesszük, ezzel együtt úgy tervezzük, hogy a falusi turizmusban megjelenő bővülés fogja eredményezni ezt az eredményt. A horgászturizmus mellett kiépülhet a tavak mellett olyan vendéglátási színvonal, amely a térség szolgáltatását színvonalasan valósítja meg.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 45% 100% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret9500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/28 Kód: KM-78-GF-A-10 Sorszám: 2203

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/28 Kód: KM-78-GF-A-11 Sorszám: 2204 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agr... Intézkedés: A lovas turizmus fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség csaknem egészére jellemző a sport célú lótenyésztés, lótartás erőteljes felfutása, amely jobbára a lovas turisztikai ágazat erősödének, valamint a régi hagyományok felelevenítése iránti kedv megnövekedésének köszönhető. Valamennyi település bekapcsolható a lovas ágazatba, ezen belül már ma is nyolc helyen biztosított a lovaglás, sétakocsizás. A lovas szolgáltatások elterjedése jelzi a háttérben megjelenő gazdasági potenciált, és az igények jelentőségét. Erre a tevékenységre gazdasági fejlődést lehet tervezni. Probléma/ lehetőség ▪A lovas turizmus gyorsütemű elterjedésének több akadálya jelentkezik a térségben. Nem épültek ki azok az útvonalak, amelyek mentén bizonyos távolságokra állomáshelyek, pihenő helyek fogadnák a túrán résztvevőket. Nem hangolták össze a települések hasonló tevékenységét, ebből adódóan nem is jelent meg egységes marketing tevékenység sem. A lakosság sem készült fel a lovas turizmusban rejlő lehetőség kihasználására. Megoldási javaslat ▪Más turizmus elemhez köthető útvonal kijelöléssel, kiépítéssel beindítható a lovas turizmus. Más HVK-kal, kistérségekkel is fel kell venni a kapcsolatot és ki kell építeni az útvonalak csatlakozási lehetőségeit. Forrást kell fordítani a marketing tevékenységre, a települési „lánc” minden tagjánál propagálni kell a többit és az ahhoz csatlakozó szolgáltatókat, ami megköveteli a közösen elfogadott minőség biztosításának garanciáját, az egységes marketing létrehozását. ▪A lósport fejlődése eredményeként megjelenik egy újfajta túra forma a lovas túra. Legalább egy lovas út, megfelelő állomáshely kialakítására kerül sor a fejlesztést követő második évben, ahol mind a lónak, mind a lovasnak ellátását biztosítanak. Ezzel újabb vállalkozásokat hívhatunk életre. A gazdasági eredmények megjelenése a harmadik évben már jelentős lehet.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19000 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága38000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 45% 100% 45% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret9500 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/28 Kód: KM-78-GF-A-11 Sorszám: 2204

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/28 Kód: KM-78-GF-B-01 Sorszám: 2221 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agr... Intézkedés: A gyógyturizmus fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A gyógy- és termálturizmus fejlesztése a Budapest-Közép-dunavidék Régió termálvízkincsének komplex turisztikai hasznosítási programjának kidolgozásával, a történelmi fürdőhelyek rekonstrukciójával, a főváros körül a termálturizmus és wellness feltételeinek kialakításával, a meglévő fürdők, illetve hegyi üdülőhelyek fejlesztésével, új fürdők létesítésével valósulhat meg. A Börzsöny keleti lábánál elterülő, főleg erdős részek és a Naszály által övezett területeken a mikroklima kimondottan alkalmas gyógyüdülésként való hasznosításra. Probléma/ lehetőség ▪A térség fejlesztési források hiányában nem volt képes arra, hogy felkészüljön egy új életmód adta lehetőség kihasználására. A különböző fejlesztési stratégiák (kistérségi, DTFT, regionális) mind-mind felhívja a figyelmet a lehetőségekre, de a megvalósításnak mindeddig hiányoztak a feltételei. A Budapest – Dunakanyar – HVK tengelyen, megfelelő összehangolással, kialakítható egy a gyógyturizmusra épülő fejlesztés. Megoldási javaslat ▪Pályázati forrás biztosításával megteremteni a feltételét, hogy egy komplex összehangolt rendszer alakuljon ki a HVK működési területén. A munkaszervezet felhasználásával egyéb pályázható forrásokból egy működőképes ágazatot kialakítani. ▪A következő három évben kialakítható a területisége a gyógyturizmus ágazatának, kapcsolódásai a meglévő tavak adta egyéb kínálatokhoz és a fővárosi egészségügyi rendszerekhez. Ezzel párhuzamosan a humánerőforrás kialakítása is megtörténhet.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÉMOP - 2. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/28 Kód: KM-78-GF-B-01 Sorszám: 2221

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/28 Kód: KM-78-SzF-B-03 Sorszám: 2222 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A vidéki munkahelyek létrehozása, megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák falusi-, agr... Intézkedés: A vízgazdálkodás fenntartható fejlesztése. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Derék patak az Ipolyba, a Morgó patak közvetlenül a Dunába vezeti, a Sinkár patak pedig a Galga patakon keresztül a Zagyvába torkollik. A közvetlenül a középhegységi területekről a Dunába illetve az Ipolyba ömlő patakok közös jellemzője, hogy vízhozamuk néhány óra alatt többszörösére növekedhet hirtelen nagy esőzések, illetve tavaszi hóolvadás alkalmával. Érdemes megemlíteni a Galga-patakot, amely teljes hosszát tekintve jelentős vízfolyásnak tekinthető, azonban a felső szakasza a többi kisvízfolyáshoz hasönlóan ingadozó vízjárású. Probléma/ lehetőség ▪A csapadékvíz-elvezetés alapvető létesítményei kiépültek, komplex – területi vízgazdálkodási elveken alapuló – fejlesztések és a folyamatos karbantartás biztosítása azonban elengedhetetlen. Szükséges a vízelvezető csatornák helyreállítása, esetenként kiépítése, a vízfolyások belterületi szakaszainak rendezése. A vízfolyások alaprendezése ugyan megtörtént, a fenntartási-, karbantartási munkák azonban elmaradtak. Megoldási javaslat ▪Miután még nem történt meg a csapadékvizet befogadó külterületi részek rendezése, ezért halaszthatatlan egy, az egész térségre kiterjedő átfogó vízrendezési terv készítése. ▪A térség fejlesztési stratégiáját alapvetően érintő kérdés, a vízgazdálkodás alapdokumentuma elkészítése elősegítheti az öntözés fejlesztését, a turizmus fejlődését, a vízi sportok kiépülését, az édesvíz készlettel való gazdálkodást. A vízelvezető árkok kiépítése főleg védelmi célú. A vízeróziós hatása főleg akkor érvényesül, amikor egy-két nap alatt hullik le a negyedéves mennyiség és ekkor a domboldalon lezúduló víz „mindent visz”! A vízelvezető árkok kiépítésének ezen károk megelőzésében van nagy jelentősége.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÉMOP - 3. prioritás - Településfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/28 Kód: KM-78-SzF-B-03 Sorszám: 2222

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/28 Kód: Sorszám: 2037 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A gazdasági szerkezet átalakítása, fejlesztése. Intézkedés: A vidékgazdaság szerkezeti megújulása a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése. Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A mezőgazdaságban sor került a termelési szerkezetváltásra, amely során jelentős gyümölcstelepítés történt a HVK területén, az öntözhető területek mennyisége 207 ha, a hűtőházi kapacitás 5000 tonna. A Cserhát-vidék területére jellemző a magas erdősültség, a szántók alacsony termőképessége. A Börzsöny-Naszály vidéki mikrokörzet természetföldrajzi adottságai, talajviszonyai, klimatikus tényezői alapján kiemelten alkalmas bogyósgyümölcs, továbbá csonthéjas gyümölcsök és alma termesztésére. Szendehelyen számottevő a szőlőtermesztés. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági ágazat jövedelmezőségére és a foglalkoztatás bővítésére is kedvező hatása lehet a bioenergia- programba való bekapcsolódásnak. A gyümölcs, hangsúlyozottan a bogyósgyümölcs jobb értékesíthetősége érdekében indokolt megkeresni a feldolgozás lehetőségeit, pl. a gyümölcsvelő, pulp, szárított gyümölcs, gyümölcspor, stb. előállítása, amely szélesíti a piacot és emellett helyben munkahelyet teremt. Megoldási javaslat ▪Támogatnia az energia növények termelését és a feldolgozását, továbbá a gyümölcs ágazat termékei feldolgozását úgy, hogy a tájjelleg domináljon egyszerre jelent szerkezet váltást és térségi népesség megtartó képesség fokozását. A hűtőházak működőképességét helyre kell állítani és be kell kapcsolni az integrált térségi programba. Belátható, hogy nem a nagyüzemi módszerek ösztönzését tűzzük célul, hanem a fenntarthatóságot, amelyben a népesség megtartása, a megélhetés biztosítása és a települések fejlődése a cél. ▪A következő években, a fejlesztést követő 2 év elteltével legalább 100 főnek biztos megélhetést, szándékozunk megalapozni. A feldolgozással összefüggésben a különböző szinteken, a hozzá tartozó termelési, szállítási, kereskedelmi láncolatokon fejtik ki hozzájárulásukat a fenntarthatóságnak megfelelően.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret0 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága0 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret0 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db ▪Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Felsőpetény, Keszeg, Kosd, Legénd, Nézsa, Nógrád, Nógrádsáp, Nőtincs, Ősagárd, Penc, Rád, Rétság, Szendehely, Tereske, Tolmács Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KMOP - 3. prioritás - A régió vonzerejének fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/28 Kód: Sorszám: 2037

140 139 A tervezés tartalmi kérdése, hogy mi a „versenyképes vidékgazdaság” a 21. században. Az egymondatos jövőképben azt írtuk fel magunknak, hogy a „határokon átívelő együttműködés eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből”. Pest Megye és Nógrád Megye, két régió határán élő 19 település lakossága számára nincs más alternatíva. Nem szabad, hogy a régió, vagy megyehatárok, végérvényesen leszakítsák, elszakítsák az egymás melletti településen élőket, főleg ha azonos a sorsuk, hasonló az életük. Úgy bontottuk fel prioritásokra és intézkedésekre a feladatot, hogy megragadva a történelmi pillanatot, kitörést érhessünk el. A vidéki térségek fő jellemzője, 50 km-rel a fővárostól még inkább igaz, hogy a fiatalok elköltöznek, elöregszik a település, csökken a népesség megtartó képessége stb. Megfordítani az elvándorlást, szembe szállni a szegénységgel, kiutat keresni a falun élő számára, ezt találtuk meg a LEADER- ben. Fiatalok vállalkozását úgy kívánjuk elősegíteni, hogy közben nem az elmúltra nézünk vissza, hanem a következő évet prognosztizáljuk és a jövőnek akarunk megfelelni. A jövő fiatal vállalkozóját szeretnénk a legújabb ismeretekkel felvértezni (innovációs, információs és kommunikációs technológia, korszerű menedzsment képzés stb.) azért került az intézkedések közé a tudás, mert nem engedjük el a kezét annak, aki vállalkozásával a vidékgazdaságot kívánja fejleszteni. A vidékgazdaság nem egyenlő a vidéki gazdasággal! Mi egy fenntartható gazdasággal számolunk, amelyben a táji, természeti tényezők a meghatározóak, a mezőgazdaság, mint a biológiai transzfernek a természet-közelisége a sajátossága. Azok az iparok, amelyek egy ilyen természetközelségben, a Börzsöny és a Cserhát között működhetnek és amelyre építhetnek az ott élők, joggal nevezhető „vidékgazdaság” elemének. A Dunakanyar szélén, a Börzsöny lábánál jogos a kívánalom, és a természeti és kulturális értékek védelme akkor életszerű, ha része a gazdaság vérkeringésének. A turizmus mindeddig Budapest centrikus volt. 50 kilométerrel a Hősök Terétől, 5 kilométerrel a Dunakanyartól egy csodálatos természet és táj ölelésében olyan települések élnek, amelyekre néhány éven belül sokan lesznek kíváncsiak. A tervezés tartalmi kérdése, hogy mi a „versenyképes vidékgazdaság” a 21. században. Az egymondatos jövőképben azt írtuk fel magunknak, hogy a „határokon átívelő együttműködés eredményeként a versenyképes vidékgazdaságra támaszkodó, identitásában megerősödő helyi közösség kitör leszakadó (hátrányos) helyzetéből”. Pest Megye és Nógrád Megye, két régió határán élő 19 település lakossága számára nincs más alternatíva. Nem szabad, hogy a régió, vagy megyehatárok, végérvényesen leszakítsák, elszakítsák az egymás melletti településen élőket, főleg ha azonos a sorsuk, hasonló az életük. Úgy bontottuk fel prioritásokra és intézkedésekre a feladatot, hogy megragadva a történelmi pillanatot, kitörést érhessünk el. A vidéki térségek fő jellemzője, 50 km-rel a fővárostól még inkább igaz, hogy a fiatalok elköltöznek, elöregszik a település, csökken a népesség megtartó képessége stb. Megfordítani az elvándorlást, szembe szállni a szegénységgel, kiutat keresni a falun élő számára, ezt találtuk meg a LEADER- ben. Fiatalok vállalkozását úgy kívánjuk elősegíteni, hogy közben nem az elmúltra nézünk vissza, hanem a következő évet prognosztizáljuk és a jövőnek akarunk megfelelni. A jövő fiatal vállalkozóját szeretnénk a legújabb ismeretekkel felvértezni (innovációs, információs és kommunikációs technológia, korszerű menedzsment képzés stb.) azért került az intézkedések közé a tudás, mert nem engedjük el a kezét annak, aki vállalkozásával a vidékgazdaságot kívánja fejleszteni. A vidékgazdaság nem egyenlő a vidéki gazdasággal! Mi egy fenntartható gazdasággal számolunk, amelyben a táji, természeti tényezők a meghatározóak, a mezőgazdaság, mint a biológiai transzfernek a természet-közelisége a sajátossága. Azok az iparok, amelyek egy ilyen természetközelségben, a Börzsöny és a Cserhát között működhetnek és amelyre építhetnek az ott élők, joggal nevezhető „vidékgazdaság” elemének. A Dunakanyar szélén, a Börzsöny lábánál jogos a kívánalom, és a természeti és kulturális értékek védelme akkor életszerű, ha része a gazdaság vérkeringésének. A turizmus mindeddig Budapest centrikus volt. 50 kilométerrel a Hősök Terétől, 5 kilométerrel a Dunakanyartól egy csodálatos természet és táj ölelésében olyan települések élnek, amelyekre néhány éven belül sokan lesznek kíváncsiak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

141 140 Erre fel kell készülni, fel kell készíteni a lakosságot. A turizmus egyes országokban gazdasági húzóágazat. Csak az a közösség képes vonzani más térségek lakosságát, amely bizonyítja, hogy boldogul az anyaföldjén, ismeri múltját és hagyományait, fel is tudja dolgozni, be is tudja mutatni másoknak is. Ennek eszköze a stratégiai terv, hiszen nem csak az új vállalkozást kell „stratégiai” irányba állítani, hanem a helyben élő közösségeket is. Ebben szerepük van az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, de kitüntetett szerepük van az egyházaknak is. A helyi közösség, az ott élő emberek közössége áll a stratégia központjában. A prioritások, amelyek az intézkedések csokorba fogásával biztosítják az emberközpontúságot, biztosítják a komplexitást is egyben. A helyi közösségeknek szerves része a nemzetiség és a roma kisebbség. Azok a közösségek, amelyek nem találnak szót a nemzetiségekkel, vagy a roma kisebbséggel nem tudnak aktív turizmus-vezérlőkké válni. Jelentős szlovák nemzetiség él a HVK területén. Néhány kilométerrel a szlovák határtól adódik a lehetőség, hogy ez a folklór a turizmus vonzásához miképp járulhat hozzá. Az intézkedések egy komplex rendszert alkotnak, amelyben a LEADER forrás, mint a közösség fejlesztés szinte egyedüli forrása, kitüntetett szerepet kap. Ettől függetlenül nehezen képzelhető el hatékony és optimális megvalósítás. Közösség nélkül nem könnyű megvalósítani a gazdasági szerkezetváltást, vagy a településfejlesztést. Annak biztos tudatában, hogy számolhatunk a LEADER forrásra, nem vagyunk, egészen más forgatókönyvet kell követnünk abban az esetben, ha hiányzik e forrás. A lényeges az, hogy eddig nem részesült a közösség ilyen jelentős fejlesztési forrást felhasználni, amely érdekeltté tette volna, hogy dolgozza fel múltját, adjon ízelítőt a külvilág számára ebből stb. Zárkózottabbak a kis településeken élők, nem kedvelik az „idegeneket”. Micélul tűztük, hogy a vendégfogadás bővülése az egyik gazdasági kitörési pont. Arra építettük stratégiánkat, hogy az ezzel elérhető források megszerzésével magabiztosságot adjunk a helyi közösségnek, hogy bátran vágjon bele más pályázatokba is, hogy szerezzen forrást céljai eléréséhez. Stratégiánknak a szerepe, hogy bizonyítsa: lehet emberi közösségre építve fejlesztési forrásokat szerezni a közösség továbbfejlesztéséhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

142 141 Könnyű lenne válaszolni formailag a kérdésre, hiszen bizonyítható, hogy mind a prioritások között, mind az intézkedések között találunk olyanokat, amelyek bizonyíthatják az érvényesülésükre vonatkozó lehetőség megteremtését. Az is bizonyítás lehet, hogy a stratégiai vázlatban ezeket az értékeket vázoltuk, a vázlattal történő szembesítés bizonyíték lehet. A bizonyítás tartalmi oldala a mérvadó, ezért ezzel kezdjük. A Cork-i Nyilatkozat első pontja a vidéki preferenciák segítségével végezzük el a bizonyítást. „A fenntartható fejlődést a legelső helyre kell állítani az Európai Unió problémái között, és ennek olyan meghatározó alapelvvé kell válnia, amely a vidékre vonatkozó minden politika alátámasztását szolgálja a közeli jövőben és az Unió kibővítése után is. A fenntartható fejlődés alapelve arra irányul, hogy megfordítsa az elvándorlást, szembeszálljon a szegénységgel, serkentve a foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget és, hogy kellő választ adjon a jobb minőség, az egészségügy, a biztonság, a személyiségfejlesztés és a pihenés iránti növekvő igényekre, és, hogy hozzájáruljon a vidéki jólét növeléséhez. Azt az igényt, hogy a vidéki környezet minőségét megőrizzük és fejlesszük, be kell építeni minden olyan közösségi politikába, amely kapcsolatban van a vidékfejlesztéssel. Jobb egyensúlyt kell kialakítani a vidéki és városi térségek között, a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, az oktatási, egészségügyi és hírközlési szolgáltatások vonatkozásában. A rendelkezésre álló erőforrások növekvő hányadát kell a vidékfejlesztésre és a környezeti célok elérésére fordítani.” A Helyi Közösség alakuló ülésén kiosztott anyagunkban, hivatkoztunk erre a pontra, célul tűztük ennek a pontnak a megvalósítását. Éppen ez alapján értelemszerű, hogy ennek a pályázat középpontjában kell lennie. Bizonyítható, hogy így készítettük el pályázatunkat, ennek szellemében. Néhány mondattal mutassuk be mit és hogyan képviseljük ezeket az elveket a gyakorlatban:„A vidéki örökség megőrzése, fenntartható fejlesztése azt is jelenti, hogy a „falusi” turizmus, a vendéglátás felfuttatása, a turisztikai programok összekapcsolása megteremtheti a gazdasági alapot, hogy a „turisztikai vonzerők” látványos bemutatási elemként látogatókat vonzzanak.”… „Megkezdődik a helyi örökség fenntartható fejlesztése, a turizmus fejlesztése, a vendéglátás bővülése. Könnyű lenne válaszolni formailag a kérdésre, hiszen bizonyítható, hogy mind a prioritások között, mind az intézkedések között találunk olyanokat, amelyek bizonyíthatják az érvényesülésükre vonatkozó lehetőség megteremtését. Az is bizonyítás lehet, hogy a stratégiai vázlatban ezeket az értékeket vázoltuk, a vázlattal történő szembesítés bizonyíték lehet. A bizonyítás tartalmi oldala a mérvadó, ezért ezzel kezdjük. A Cork-i Nyilatkozat első pontja a vidéki preferenciák segítségével végezzük el a bizonyítást. „A fenntartható fejlődést a legelső helyre kell állítani az Európai Unió problémái között, és ennek olyan meghatározó alapelvvé kell válnia, amely a vidékre vonatkozó minden politika alátámasztását szolgálja a közeli jövőben és az Unió kibővítése után is. A fenntartható fejlődés alapelve arra irányul, hogy megfordítsa az elvándorlást, szembeszálljon a szegénységgel, serkentve a foglalkoztatást és az esélyegyenlőséget és, hogy kellő választ adjon a jobb minőség, az egészségügy, a biztonság, a személyiségfejlesztés és a pihenés iránti növekvő igényekre, és, hogy hozzájáruljon a vidéki jólét növeléséhez. Azt az igényt, hogy a vidéki környezet minőségét megőrizzük és fejlesszük, be kell építeni minden olyan közösségi politikába, amely kapcsolatban van a vidékfejlesztéssel. Jobb egyensúlyt kell kialakítani a vidéki és városi térségek között, a közkiadások, az infrastrukturális beruházások, az oktatási, egészségügyi és hírközlési szolgáltatások vonatkozásában. A rendelkezésre álló erőforrások növekvő hányadát kell a vidékfejlesztésre és a környezeti célok elérésére fordítani.” A Helyi Közösség alakuló ülésén kiosztott anyagunkban, hivatkoztunk erre a pontra, célul tűztük ennek a pontnak a megvalósítását. Éppen ez alapján értelemszerű, hogy ennek a pályázat középpontjában kell lennie. Bizonyítható, hogy így készítettük el pályázatunkat, ennek szellemében. Néhány mondattal mutassuk be mit és hogyan képviseljük ezeket az elveket a gyakorlatban:„A vidéki örökség megőrzése, fenntartható fejlesztése azt is jelenti, hogy a „falusi” turizmus, a vendéglátás felfuttatása, a turisztikai programok összekapcsolása megteremtheti a gazdasági alapot, hogy a „turisztikai vonzerők” látványos bemutatási elemként látogatókat vonzzanak.”… „Megkezdődik a helyi örökség fenntartható fejlesztése, a turizmus fejlesztése, a vendéglátás bővülése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

143 142 ” … „Összhatásában a térség egésze részesedik, pedig az egyes településeken oldottuk meg a feladatokat. … ha hasznosulhatnak azon elvek, amelyek a „humán közösségi infrastruktúra fejlesztés és az esélyegyenlőség fenntarthatósága” érdekében használjuk fel e célra fordítandó forrásunkat.” „Kiemelt figyelmet kell fordítani a pályázati kiírások során arra, hogy a fenntarthatósági követelményeket komplex módon lehessen érvényesíteni. A monitoring tevékenység során következetesen kell érvényesíteni a fenntarthatósági elveknek megfelelő kivitelezést, megvalósítást.” Az endogén fejlődés híveként a közösség megerősítését tűztük magunk elé, hogy „szembe szálljunk a szegénységgel” és „megfordítsuk az elvándorlást". Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

144 143 Közösségünk tervezési területe két régió találkozásánál, Pest és Nógrád Megye közös szakaszán helyezkedik el. A Pest Megyei térség úgy jellemezhető, mint amelyik a centrumtól kifelé haladva egyre hátrányosabbá válik, míg a Nógrád Megyei térségnél ez pontosan fordítottan áll. Pest Megye esetében a Dunakanyar térségébe tartozó települések fejlettebbek, míg a tőlük néhány kilométerrel keletebbre fekvő részek, amelyek a gazdaság fejlődéséből többnyire kiestek. Korszak váltásnak fogható, hogy három évvel ezelőtt megalakult a Dunakanyar Térségfejlesztési Tanácsa DTFT), amely mind a Váci – mind a Rétsági Kistérségeket szerves részként kezelve bevonta a fejlesztési stratégiák égisze alá. A Rétsági Kistérség elhelyezkedési adottságaival már korábban is élt, a legújabb fejlesztési stratégiája helyzetelemzésébe (2007) joggal került be: „Megállapítható, hogy Nógrád Megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a DIPO HVK térségét érintették. Az eredmény több tényező együttes hatására jött létre. Kedvező földrajzi elhelyezkedés: a főváros közelsége, nemzetközi főút halad át a térségen. Kedvező ipartelepítési lehetőség. A vállalkozás számára kedvező humán tényezők.” 2006-ban született a DTFT több fejlesztési stratégiája, köztük a gazdaságfejlesztési, a turizmusfejlesztési, amely alapja lett a közösségünk tervezésének is. Mindezek mögött egy másik stratégiára való utalást is meg kell tenni, hiszen a turizmus fejlesztés ágazati stratégiája is ma már ismert. A korábban Budapest centrikus turizmus fejlesztését ezek a stratégiák úgy fogalmazzák meg, hogy bővíteni célszerű a Dunakanyar irányába a vendégforgalmat, egyben bevonva a Börzsöny és a Cserhát hegyek övezte térség aprófalvas településeit is. Ebből táplálkozott az a stratégia, amely a 19 települést összefogva, közös fejlesztési stratégiát kidolgozva részese kíván lenni a turizmus fejlődésének. A helyi sajátosságokat úgy kívánja érvényesíteni, hogy közben a néprajzot, a helyi közösségeket is aktivizálni szeretné. Bemutathatóvá tenni a településeket, hogy az idelátogató vendégek megújult településekkel találkozhassanak. Azzal bizonyítható egy település életképessége, ha a közössége boldogan éli meg mindennapjait, ha van célja a közösségnek, van aktivitása, tenni akar céljai eléréséért, mert ezt az idelátogató könnyen megállapítja. Közösségünk tervezési területe két régió találkozásánál, Pest és Nógrád Megye közös szakaszán helyezkedik el. A Pest Megyei térség úgy jellemezhető, mint amelyik a centrumtól kifelé haladva egyre hátrányosabbá válik, míg a Nógrád Megyei térségnél ez pontosan fordítottan áll. Pest Megye esetében a Dunakanyar térségébe tartozó települések fejlettebbek, míg a tőlük néhány kilométerrel keletebbre fekvő részek, amelyek a gazdaság fejlődéséből többnyire kiestek. Korszak váltásnak fogható, hogy három évvel ezelőtt megalakult a Dunakanyar Térségfejlesztési Tanácsa DTFT), amely mind a Váci – mind a Rétsági Kistérségeket szerves részként kezelve bevonta a fejlesztési stratégiák égisze alá. A Rétsági Kistérség elhelyezkedési adottságaival már korábban is élt, a legújabb fejlesztési stratégiája helyzetelemzésébe (2007) joggal került be: „Megállapítható, hogy Nógrád Megye iparszerkezetében, területi elhelyezkedésében az elmúlt tíz évben történt változások a legkedvezőbben a DIPO HVK térségét érintették. Az eredmény több tényező együttes hatására jött létre. Kedvező földrajzi elhelyezkedés: a főváros közelsége, nemzetközi főút halad át a térségen. Kedvező ipartelepítési lehetőség. A vállalkozás számára kedvező humán tényezők.” 2006-ban született a DTFT több fejlesztési stratégiája, köztük a gazdaságfejlesztési, a turizmusfejlesztési, amely alapja lett a közösségünk tervezésének is. Mindezek mögött egy másik stratégiára való utalást is meg kell tenni, hiszen a turizmus fejlesztés ágazati stratégiája is ma már ismert. A korábban Budapest centrikus turizmus fejlesztését ezek a stratégiák úgy fogalmazzák meg, hogy bővíteni célszerű a Dunakanyar irányába a vendégforgalmat, egyben bevonva a Börzsöny és a Cserhát hegyek övezte térség aprófalvas településeit is. Ebből táplálkozott az a stratégia, amely a 19 települést összefogva, közös fejlesztési stratégiát kidolgozva részese kíván lenni a turizmus fejlődésének. A helyi sajátosságokat úgy kívánja érvényesíteni, hogy közben a néprajzot, a helyi közösségeket is aktivizálni szeretné. Bemutathatóvá tenni a településeket, hogy az idelátogató vendégek megújult településekkel találkozhassanak. Azzal bizonyítható egy település életképessége, ha a közössége boldogan éli meg mindennapjait, ha van célja a közösségnek, van aktivitása, tenni akar céljai eléréséért, mert ezt az idelátogató könnyen megállapítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

145 144 Ha egy közösség tud mit bemutatni, akkor a szervezőn múlik, hogy érdeklődők is legyenek. Ha hitelesen képes tolmácsolni küldetését, akkor más alkalomkor is kíváncsiak erre az életre, ez a vendéglátás alapja. Az itt élők múltja, hagyományai feldolgozása és megjelenítése az a többlet, ami tervünkben szerepel, amivel egy városi közösség már nem rendelkezik. A térség veszélyeztetettsége a klímaváltozásból fakad. Fel kell készülni az aszályra éppúgy, ahogyan arra is, hogy negyedéves csapadék mennyiség hullik le egy-két nap alatt. A természeti adottságok kihasználását segítik elő azok a fejlesztési elképzelések, amelyekre épít tervünk, jelzi például a vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedésünk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

146 145 Közösségünk azon az ülésén, amelyen elfogadta fejlesztési stratégiáját, létrehozta azt a jogi szervezetet is, amely közhasznú egyesület formájában szervezi a fejlesztési forrás felhasználását. Pályázatunk kísérletet tesz egy életképes közösség kialakítására, amely a forrásai felhasználásával képes számára az endogénfejlődést biztosítani. A mai korban, a vidéki térségeinkre nem az a jellemző, hogy életképes közösségek endogén fejlődést valósítanak meg. Az egyesületünk egyszerre végzi el a pályáztatás szakfeladatait, miközben egy másik szervezetével készíti fel a közösségeket mind a pályázatokra, mind a fejlesztések megvalósítására. Alapító tagjaink között vannak, akik a Közép-Magyarországi Régióban levezényelték a közel 2,5 milliárd Ft-os Innocsekk pályázatot. Felkészültek vagyunk, hogy jogszerűen, az EU követelményrendszere szerint kerüljön felhasználásra a pályázattal megszerzett forrás. A pályázati kiírások, a formai és tartalmi elbírálásban való közreműködés, valamint a monitoringozás ismert feladat. Gyakorlat áll a hátunk mögött a nyilvánosság megteremtése, az EU szabályoknak megfelelő tájékoztatás naprakész vitele tekintetében. Az új munkaszervezet munkatársai kialakítása, képzése szintén megoldható feladat. Kevesebb tapasztalattal rendelkezünk, ezzel minden vidéki térség így lehet, a helyi közösségek fejlesztése tekintetében. A menedzsment legfontosabb feladata a következő hetekben, hogy kialakítsuk a működés rendjét, létrehozzuk a munkaszervezeteket és megkezdjük a településekkel, mikrotérségekkel kialakítani azt a gyakorlatot, amelyet a pályázat elbírálását követően végezni kell. A tervezési munkák megkezdése előtt felvettük a kapcsolatot a térség meghatározó politikai, társadalmi és egyházi vezetőivel. Személyesen találkoztunk Dr. Beer Miklós püspök úrral, akivel a pályázat eredmény hirdetését követően szintén célszerű egyeztetni. Hasonlóképpen egyeztetést tervezünk a Váci polgármesterrel Dr. Bóth János úrral, hiszen az egyesületünk központja Vácott fog működni. A Rétsági polgármester úr Mezőfi Zoltán alapító tagja a DIPO-nak, de a Rétsági munkaszervezet kialakításával kapcsolatos kérdéseket, mint az önkormányzat vezetőjével kívánjuk megbeszélni. Természetesen a pályázati eredmény ismeretében szeretnénk találkozni a megyék, a régiók vezetőivel is. Külön kérdéskörbe tartozik a HVI-kel, a VKSZI-vel és a régiókoordinátorokkal való együttműködés kialakítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

147 146 Szeretnénk felvenni a kapcsolatot a területfejlesztésben érintett hálózatok kistérségi, megyei és regionális képviselőivel, hiszen pályázatunkban olyan intézkedések is szerepelnek, amelyek kivitelezésében segítségüket kell igényelnünk. Ma még nehéz tervezni az Irányító Hatósággal való kapcsolat kérdését, hiszen ténylegesen előtte állunk a pályázat leadásának és az eredmény hirdetésének. A Tervezést Koordináló Csoport minden tagját egyhangú szavazattal megválasztotta az egyesület alakuló ülése a jogi szervezet elnökségébe. Ez a garanciája annak, hogy tagjaink bíznak bennünk, elfogadják vezetésünket, mert így vált biztosítottá a nyugodt munka feltétele. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot a területfejlesztésben érintett hálózatok kistérségi, megyei és regionális képviselőivel, hiszen pályázatunkban olyan intézkedések is szerepelnek, amelyek kivitelezésében segítségüket kell igényelnünk. Ma még nehéz tervezni az Irányító Hatósággal való kapcsolat kérdését, hiszen ténylegesen előtte állunk a pályázat leadásának és az eredmény hirdetésének. A Tervezést Koordináló Csoport minden tagját egyhangú szavazattal megválasztotta az egyesület alakuló ülése a jogi szervezet elnökségébe. Ez a garanciája annak, hogy tagjaink bíznak bennünk, elfogadják vezetésünket, mert így vált biztosítottá a nyugodt munka feltétele. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 Május 11. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – DIPO Duna-Ipoly HE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések