Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DSc. Papanek Gábor Európai regionális politikák a XXI. század elején Előadás a Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlésén Miskolc, 2007. október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DSc. Papanek Gábor Európai regionális politikák a XXI. század elején Előadás a Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlésén Miskolc, 2007. október."— Előadás másolata:

1 DSc. Papanek Gábor Európai regionális politikák a XXI. század elején Előadás a Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlésén Miskolc, október 25. 1/23

2 1. A világgazdasági erőviszonyok változása 2. Elméleti magyarázatok 3. A ProAct kutatás megállapításai Lehetőségek a regionális politika kidolgozásának javítására A stratégia hatékonyabb megvalósításának módjai A projekt szintű tennivalók 4. Néhány következtetés 2/23

3 A világgazdasági erőviszonyok változása Az elmúlt évtizedben a világ legerősebb gazdasága az USA (és Japán) volt, ahol az előrehaladást sok alapvető (többnyire az IKT technikára épülő) menedzsment innováció, így az e-business terjedése is erősítette. Az EU az 1990-es években ismerte fel növekvő lemaradását, s ben a Lisszaboni Programban rögzítette új célkitűzéseit (ezek középpontjába a tudás-gazdaság kiépítését állítva). A K+F szerepének előirányzott növelését azonban – a hagyományos struktúrák változatlanul hagyása miatt – nem sikerült elérni. A közép-európai gazdaságok az 1990-es politikai váltás ellenére eddig nem tudtak felzárkózni (bár vannak sikereik). Kína és India viszont – gazdaságaik méretére és az olcsó munkaerőre is támaszkodva – rohamtempóban fejlődnek. Forrás: Kok Report 3/23

4 Az elérhető [keresztmetszeti] statisztikákra alapozott kutatásaink szerint korunkban a gazdaságok versenyképessége a következő fő tényezőkkel magyarázható: /1/ a ledolgozott munka mennyisége, /2/ a K+F és az innováció színvonala, /3/ az intézményi (politikai, jogi és szabályozási) környezet adottságai. Friss vizsgálataink: O A nemzeti versenyképességre ható tényezők faktor-analízise (lásd: Külgazdaság 2007/3-4) o Innovációs trendek a világon és a hazai gazdaságban (GKI E-NET) o A közép-európai K+F intézmények nemzetközi versenyképessége (www.record-network.net) o A spin-off cégek elterjedtsége az EU-ban (Európai Tükör 2006/1) o A társasági adófizetésnél K+F kedvezményt igénybe vevők (GKI) A felsoroltakkal a regionális politika is szoros kapcsolatban van, s ennek megfelelő „gyakorlata” is kedvező irányú változásokat indukálhat. Az ez irányú lehetőségek vizsgálata: o A regionális innováció-politika az EU-ban (proact-network.net) 4/23

5 Elméleti magyarázatok I. Az USA versenyképességét az 1970-es évektől (újabb) alapvető változások alapozták meg: - a felgyorsult műszaki haladás nyomán a rugalmasság számos szektorban a versenyképesség meghatározó tényezőjévé vált (mérsékelve a nagyságrendi megtakarítások jelentőségét), - ennek nyomán jelentősen nőtt egyes kisvállalatok versenyképessége (az érintett nagyoké rovására), s az alkalmazkodás során a nagyok körében is gyakorivá vált az outsourcing (melyből Kína és India különösen sokat profitál), - kulcs-szerephez jutottak a kkv-szféra – többségükben regionális - hálózatai, az értékláncok, klaszterek (gazdag szolgáltatási kínálattal), - s mindennek – valamint a jelzettek nehéz statisztikai követésének - nyomán tovább csökkent az ipar, nőtt viszont a szolgáltatások (a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások mellett az oktatás és az egészségügy) nemzetgazdasági súlya. Forrás: P. Drucker, M. Porter 5/23

6 Elméleti magyarázatok II. A versenyképesség alakulását sokban befolyásolták a gazdaság tér- szerkezetének változásai. O A kisvállalati hálózatok kialakulása következtében a gazdasági fejlődésnek általában is fontos tényezőivé váltak a régiók – a gazdaságilag szorosabban összefüggő térségek - közti kapcsolatok, s erősödött a régiók közti specializáció és verseny. o A műszaki haladásnak új térségi központjai alakultak ki (a Szilícium völgy, a Tokió környéki elektronikai centrum stb.), o A gazdasági régiókban mindenütt nőtt a fejlődés támogatására hivatott szolgáltatásokat nyújtó cégeket befogadó centrumnak a szerepköre és jelentősége. o A high-tech régiók központjában nélkülözhetetlenné váltak a jelentős „ipar-egyetem” kapcsolatok (s maguk a kutatóhelyek). Forrás: P. Krugman, M. Porter. 6/23

7 A ProAct kutatás A ProAct közt megvalósuló uniós projekt. Célja a regionális innovációs politikák gyakorlatának benchmarkingja (nemzetközi összehasonlítása). Résztvevő országok: 4 fejlett: AT, DK, NL, UK. 4 közép-európai: CZ, HU, PL, SK. A következőkben a kutatásnak a regionális politika „best practice”-ára vonatkozó most formálódó következtetései kerülnek bemutatásra. 7/23

8 A regionális politika kialakítása I. A versenyképességet a térségi politikák kialakítási módja is befolyásolja. A regionális politika összeállítását az EU fejlett, illetve felzárkózó régióiban egyaránt számos vizsgálat alapozza meg. Az elemzések gyakran figyelmen kívül hagyják azonban, hogy a régiók kialakításakor az Unióban – s Magyarországon – (ellentétben az USA-val, ahol a gazdaság területi egységeit határolták körül) a létező megyei felosztásra épülő adminisztratív régiókat hoztak létre, s így mind a gazdasági folyamatok áttekintésénél, mind befolyásolásánál számolni kell a régió-határokon átnyúló összefüggésekkel – kiemelten az egyező, vagy eltérő érdekekkel, s az együttműködési lehetőségekkel. Forrás: 8/23

9 9/23

10 A regionális politika kialakítása II. A felzárkózók körében a regionális stratégia túl sok és túl általános célt (prioritást) határoz meg, a deklarációk ellenére a gyakorlatban nem az innovációt helyezi a fejlesztési törekvések középpontjába, s gyakran nem számol egyes érdekeltek lehetőségeivel, igényeivel, törekvéseivel. Valamennyi vizsgált régió célul tűzi ki például az info- kommunikációs technika fejlesztését, a többség a turizmusét és több a biotechnológiáét is. Forrás: 10/23

11 Nem elég ugyanis, ha a stratégia azt rögzíti, hogy a cél az elektronikai fejlesztések támogatása. Világossá kell tenni, hogy melyik iparágban („résben”), térségben, mely érdekeltek támogatásával, a meglévő képességek (capabilities) alapján milyen ütemezésben stb. Az elmúlt években olykor a high-tech (híradástechnikai, jármű-gyártási) fejlesztések, Olaszországban egyes lemaradó ágak (textilipar) elektronizálása is sikeres volt. Nagy dinamizmus azonban elsősorban a szolgáltatások terén volt elérhető, s a jövőben is itt várható. A számítógéppel irányított cégek, az e-kereskedelem, az e- banking, az e-government Közép-Európában is dinamikus szférákat alkothatnak. Az előrehaladáshoz azonban a kutatások szerint nélkülözhetetlen a cél pontosabb kijelölése és megvalósíthatóságának a (helyi) érdekeltek bevonásával való elemzése. Csak így tisztázható, melyek a legfontosabb – s valós eredményt ígérő - stratégiai tennivalók. 11/23

12 A regionális politika kialakítása III. Össz-európai „módszertani” gond, hogy a legtöbb térségi politika rugalmatlan, nem támogatja elég határozottan a sikeres szférákat (térségeket, cégeket stb.) és különböző dokumentumai közt nincs összhang. Például: bár a vizsgált közép-európai régiók többsége high- tech fejlesztésekre törekszik, nincs versenyképes (a kritikus tömeget elérő) gazdasági – így tudományos - centruma, s a térség-fejlesztési stratégiában nem irányoznak elő elég erőfeszítést e hiány felszámolására. Forrás: 12/23

13 Versenyképes kutatóhelyek Forrás: RECORD 13/23

14 A politika megvalósítása I. Az európai versenyképességet rontja, hogy a térség- fejlesztés (a megvalósítás) a jelentős ráfordítások ellenére legtöbbször nem gyorsította a felzárkózást. Feltehetően az okok egyike, hogy a régiók többségében nincsenek összhangban a kitűzött fejlesztési célok és a megvalósítás eszközei. A célok nem ritkán általános politikai állásfoglalások, azt pedig többnyire nem is vizsgálják, hogy az igénybe vett eszközökkel (például: az inkubáció, ipari park fejlesztés stb. megvalósításával) segíthető-e a célkitűzések elérése. Forrás: 14/23

15 A magyar városok (a főváros kivételével) aligha lehetnek innovatív régiók centrumai komplex fejlesztés nélkül. 15/23

16 A politika megvalósítása II. Európában olykor, Közép-Európában gyakran növeli a költségeket, hogy a projektek megvalósításáért indított verseny korlátozott (mert például a megvalósításról döntést hozók kerülik a versenyeztetést), a rugalmas megvalósításra nincs mód, és a projekt finanszírozás nem rendszeres (olykor túlzott, máskor elégtelen). Mindhárom tényező hatékonyság rontó. Forrás: 16/23

17 A politika megvalósítása III. Közép-Európában a projekt-monitoring ritka, s a megvalósulás tapasztalatait nem eléggé hasznosítják a további munkában. A monitoring hiánya a megvalósítás rugalmas adaptációját, s így közvetetten a hatékonyságot is rontja. A tapasztalatok hasznosításának elmulasztása közvetlenül is veszteségek forrása. Forrás: 17/23

18 A regionális programok I. Bár a regionális fejlesztés munkáit Európa egészében pályázatok révén osztják szét, Közép-Európában a stratégia gondjait az is súlyosbítja, hogy a pályázatok gyakran nincsenek összhangban a stratégiával és „versenyük” is formális. Forrás: Számos információ szerint az uniós pénzek elosztásánál a nehézségeket a korrupció is növeli. 18/23

19 A regionális programok II. A program-feladatok irreális ütemezése, valamint a pályáztató szerv bürokratizmusa Közép-Európában sokszor a pályázás, illetve a pályázati feladat formális voltára utal. Nyilvánvaló, hogy a homályos célú projektek a valóban szükséges tennivalók elől vonják el a figyelmet és az erőforrásokat. 19/23

20 A regionális programok III. A projektek ellenőrzése Nyugat-Európában sokkal szigorúbb, mint Közép-Európában. Az előbbi térségben a monitoring rendszeres, a ráfordítások és az eredmények egybevetése megszokott, térségünkben viszont nem az. A regionális fejlesztési forrásoknak (az egyeztetés hiánya vagy egyéb ok miatt) rosszul célzott felhasználása fontos oka lehet Közép-Európa versenyképességi gondjainak. 20/23

21 Néhány következtetés I. A ProAct tapasztalatai szerint egyes (eddig nem tárgyalt) „puha” közép-európai elemzések kisebbnek mutatják a gazdasági lemaradást, mint a számszerű nemzetközi összehasonlítások. Gyakori a problémákkal való szembenézés kerülése. Így a reális helyzet-értékelés is jelentősen növelhetné a felzárkózás esélyeit. További kulcs-kérdés, hogy mind a fejlesztési stratégia kimunkálásánál, mind a megvalósításánál valamely mechanizmus keretében valamennyi (fontos) érdekelt motivációi áttekintésre kerüljenek, hogy hasznosítható legyen a potenciális szövetségesek együttműködési készsége, s feltárhatók legyenek a potenciális ellenzők körében lehetséges kompromisszumok. 21/23

22 Néhány következtetés II. Széles körben kívánatos a regionális politika kimunkálásánál és megvalósításánál használt módszerek fejlesztése is. A legtöbb európai regionális politika hatékonyságát emelné, ha (a ráfordításokkal való takarékosság érdekében) a stratégia kijelölését megvalósíthatósági tanulmányokkal is alátámasztanák. Közép-Európában a versenyképesség a „tanulási folyamatok erősítésével, azaz a térségi fejlesztések monitoringjának a meghonosításával (erősítésével), valamint a ráfordítások, illetve eredmények rendszeres egybevetésével (és jelentős teljesítmény-hiány esetén az okok feltárásával majd elhárításával, valamint olykor a felelős szankcionálásával) is nagy mértékben javítható. 22/23

23 Köszönöm a figyelmüket! 23/23


Letölteni ppt "DSc. Papanek Gábor Európai regionális politikák a XXI. század elején Előadás a Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlésén Miskolc, 2007. október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések