Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Kulturális gazdaság MRTT, VIII. vándorgyűlés - Debrecen Fábián Attila.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Kulturális gazdaság MRTT, VIII. vándorgyűlés - Debrecen Fábián Attila."— Előadás másolata:

1 1 Kulturális gazdaság MRTT, VIII. vándorgyűlés - Debrecen Fábián Attila

2 : ipar lassú leépülése, a társadalmi környezet romlásával:  Nőtt a bűnözés, a társadalmi rend atomizálódásának folyamata megindult, erősödött az individualizmus  Csökkent a házasságkötések száma és a gyerekszületés, nőtt a válások száma  Gyengültek a szociális kötelékek és a közös értékek, erodálódni kezdtek a társadalmi NORMÁK

3 3 1.Kultúrán tágabban a az egész társadalmi létnek a társadalmat összefogó szellemi dimenzióját értjük (pl. viselkedéskultúra…) 2.Kultúra a környezet, ember alkotta része 3.Kultúrán szűkebben az irodalmat, a képzőművészetet, a zenét, a könyvet… értjük, adott kultúrára jellemzőek az ételek, az öltözködés Kultúra – társadalom – gazdaság

4 4 –A hely, mint fizikai és egyben társadalmi-érzel- mi tér –A kultúra az, ami a benne résztvevők számára kultúrának számít. –Kulturális központ lehet egy pazar templom (Sagrada Familia – Barcelona) –A kultúrához illeszkedő lakóhelyek Hundertwasser és Gaudí házak) –A föld –Néha közönségesek, mindennaposak, sokfélék és időnként kivételesek is

5 5 Minden kultúra összetett, szerves rendszer, Kultúra integrál  szervetlen elemeket integrálnak A tágan értelmezett kultúra elhanyagolása  szűken vett kultúra eredménytelensége A kultúra állapotának tükre: művészet, kultúraközvetítők

6 6 FőkomponensektevékenységekFőkomponensektevékenységek Mindennapi kultúra Kertészkedés Tömegkultúra Ker. rádió hallgatás Divatos öltözködésEsti sorozat nézése BorászatSportesemény látog. LakberendezésCigányzene hallgatás Sütés – főzésHorgászás Magas kultúra Opera, koncert, színház látog Otthoni kultúra Bartók rádió hallgatás Tárlat-, múzeum látogatásBélyeggyűjtés Könyvtár látogatásOtthoni zenélés Turizmus Városnézés Tudástranszfer Tanulás UtazásTanítás Természetjárás Fényképezés Új média BlogírásMTA PTI, TÁRKI kutatás Forrás: Csepeli Gy. – Prazsák G. (2009): Új szegénység in. Antalóczy-Füstös-Hankiss (2009): (Vész)jelzések a kultúráról MTA PTI Fájlcserélés Chatelés Honlapkészítés Hírkersés

7 7 Viselkedési minták Kulturális viselkedéscsoportok (Főkomponesek) Kulturális gazdagok Kulturális szegények Tömegkultúra közönség Magaskultúra közönség Populáris 1,31-0,680,980,01 Outdoor 1,43-0,640,91-0,08 Irodalom- Képzőművészet 1,69-0,710,210,58 Előadói művészetek 1,99--0,180,36 Elemszám % (2988 elem) 341 (11,4) 1475 (49,1) 565 (18,9) 607 (20,3) Forrás: Csepeli Gy. – Prazsák G. (2009): Új szegénység in. Antalóczy-Füstös-Hankiss (2009): (Vész)jelzések a kultúráról MTA PTI

8 8 Az MTA PTI kutatás eredményei: 7 főkomponens a kultúra tipizálásában; A kulturális viselkedések minták szerinti szerveződése – 4 főkomponens; Az ország csaknem fele (49%) kulturálisan szegény, semmilyen kulturális viselkedést nem tanúsít! 71%-uk nem is internetezik; A kulturálisan gazdagok, mindenhol ott vannak ha van pénzük, kedvük és idejük; A kultúra áruvá vált – új kiszolgáltatottság alakult ki; A kultúra iránti érdeklődés nagyfokú romlása!

9 9 A kultúra iránti érdeklődés alakulása Kulturális terület Nagyon érdeklődők aránya %Átlagpontszám Szépirodalom11,07,42,652,45 Szórakoztató irodalom 14,69,52,82,5 Színház10,15,92,522,22 Komolyzene6,83,92,161,91 Könnyűzene29,719,83,423,11 Operett, magyar nóta 22,214,92,932,55 Mozi, filmek33,220,03,63,21 Képzőművészet7,0n.a.2,34n.a. Forrás: Kuti Éva (2009): A kultúra iránti érdeklődés és fogyasztás alakulása

10 10 A kultúra iránti érdeklődés alakulása eredmények: 1.A tanulók magas kultúra iránti érdeklődése döbbenetes mértékben csökkent! 2.Munkanélküliség növekedése egyenes arányban áll a kultúra iránti érdeklődés csökkenésével! Különösen a fiataloknál! 3.A beosztott értelmiségiek érdeklődése hanyatlik a magas kultúra iránt (tanárok, tanítók, …)

11 11 A kultúra iránti érdeklődés alakulása eredmények régiók szerinti bontásban: TerületAz adott kulturális terület iránti nagyon érdeklődők aránya legalacsonyabblegmagasabblegalacsonyabblegmagasabb SzépirodalomÉszak-AlföldKözép-Magyaro.Közép-DunántúlKözép-Magyaro. SzínházÉszak-AlföldKözép-Magyaro.Észak-AlföldKözép-Magyaro. KomolyzeneKözép-DunántúlKözép-Magyaro.Észak-Magyaro.Közép-Magyaro. KépzőművészetKözép-DunántúlKözép-Magyaro.-. Operett, nótaKözép-Magyaro.Dél-AlföldKözép-Magyaro.Dél-Alföld KönnyűzeneKözép-DunántúlDél-DunántúlKözép-Magyaro.Észak-Alföld Mozi, filmekKözép-DunántúlDél-DunántúlNyugat-Dunánt.Észak-Alföld Szórakoztató irodalom Észak-AlföldDél-DunántúlKözép-Magyaro.Közép-Dunántúl Forrás: Kuti Éva (2009): A kultúra iránti érdeklődés és fogyasztás alakulása

12 12 Alapproblémák: 1.A kulturális politika nagyon kis réteg kulturális igényeit biztosítja 2.A kulturális politika nem tud mit kezdeni a kistelepülésekkel, az idősekkel (25 %!!) és az iskolázatlanokkal 3.Az iskolarendszerbe belépő gyerekösszetétel kulturális ismerete, preferenciái, kulturális azonosítása nem különbözik az iskolarendszerből kilépőkével, a különb- ségeket nem képes kiegyenlíteni

13 13 A kultúráról kapott statisztikai adatok önmagukban csak két dimenzióban mutatják a kultúra állapotát, de nem mutatják mélységét! Mérhető, hogy hányan járnak színházba, hányan kiállításra, hányan olvasnak könyveket, de, hogy mit néznek, meg vagy mit olvasnak az már a statisztikából nehezen kideríthető! A technikai haladás hat a kultúrára, de a kultúra válaszát már nem mindig érezzük pontosan. Az életforma változik, új hálózatok jönnek létre, változik a távolság és a közelség térbelisége.

14 14 Eurostat, az Eurobarometer és az UNESCO is több tanulmányban foglalkozott már a kulturális jellemzők számszerűsítésével, és igyekezett indikátorokat képezni – egyelőre kevesebb sikerrel ben Cultural Statistics (Eurostat) címmel készült egy kiadvány, de ez inkább zsebkönyv jellegű volt Eurobarometernek 2007-ben készült egy kiadványa, European Cultural Values címmel

15 15 Asszociáció a „kultúra” kifejezésre (EU 27) Forrás: Eurobarometer, 2007 Művészetek (előadó művészet, vizuális alkotások) Hagyományok, nyelv, szokások és társadalmi közösségek Irodalom, költészet, színdarabok Oktatás és család Kutatás és tudás Életstílus és viselkedés Civilizáció Történelem Múzeumok Kikapcsolódás, sport, utazás Értékek és hit, filozófia, vallás Nem értékes vagy fontos Túl elit, sznob vagy unalmas Más Nem tudja

16 16 A kultúra fontossága az unió polgárai számára (EU 27) Forrás: Eurobarometer, 2007 Nagyon fontos 31% Nem tudja 1% Egyáltalán nem fontos 5% Fontos 46% Nem fontos 17%

17 17 A kultúra fontossága az egyes országok tekintetében Forrás: Eurobarometer, 2007

18 18 A kultúra különböző formáiban való részvétel (EU27) Forrás: Eurobarometer, 2007 Televíziózás vagy rádióhallgatás Olvasás Történelmi emlék meglátogatása Mozi Sportesemény Múzeum, kiállítás Koncert Könyvtár Színház Balett, tánc, opera Évente legalább egyszer Évente 5 alkalomnál többször

19 19 A kulturális formákban való részvétel akadályai Forrás: Eurobarometer, 2007 Idő hiánya Költséges Érdeklődés hiánya Információ hiánya Korlátozott lehetőségek vagy nem megfelelő minőség Tudás vagy kulturális háttér hiánya Más Egyik sem Nem tudja

20 20 A kultúra átalakulásával kapcsolatos vélemények Forrás: Eurobarometer, 2007 Egyet értNem ért egyet Nem tudja A kultúrának fontos szerepet kell kapnia az Európai Unióban, hogy az unió államainak polgárai többet tanulhassanak egymástól A kultúra fontos szerepet játszik az egymás iránti elfogadottság, nyitottság és tolerancia tekintetében, még ott is, ahol feszültséggócok figyelhetők meg Európa – az évszázadokra visszatekintő kultúrája és értékei miatt – fontos szerepet játszhat abban, hogy elősegítse az egymás iránti nagyobb elfogadottság kialakulását a világban

21 21 A kultúra fejlesztés lehetséges módjai (EU27) Forrás: Eurobarometer, 2007 Az idegen nyelvű képzések fejlesztése, támogatása Hallgatók és oktatók más országok társintézményeiben való tanulmányait, oktatását elősegítő programok Az állampolgárok utazásának elősegítése, ösztönzése a többi uniós államba Testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése Az egyes országokat bemutató dokumentumfilmek készítése és terjesztése az unión belül A történelmi, építészeti és művészeti értékek védelmének finanszírozásához való hozzájárulás Évente, kulturális főváros kijelölése Vándorkiállítások és -előadások szervezése, támogatása Az unió valamely államában készített mozifilm bemutatásának elősegítése más uniós országokban Egyéb Nem tudja

22 22 A kultúra iránti érdeklődés (EU27) Forrás: Eurobarometer, 2007 Nagyon érdekliÉrdekliNem érdekliEgyáltalán nem érdekliNT Saját országa iránti művészetek és kultúra Más uniós ország iránti művészetek és kultúra Unión kívüli ország iránti művészetek és kultúra

23 23 A szellemi termelés arányának egyre látványosabb növekedése, az amely a jövőben szétfeszítheti annak a társadalomnak a viszonyait, amelyet kapitalizmusként ismerünk; Az egyén elszigetelődik, virtualizálódik és új „láthatatlan” kultúrájú közösségek jönnek létre; A közelség és távolság kategóriája átértékelődik Létrejött a digitális kultúra;

24 24 A vizualitás, a látvány, a tér és a benne zajló mozgások erőteljes felértékelődése és térnyerése következik az írott kultúrával szemben. (RAM Colosseum) Mac Luhan: A Gutenberg-galaxis hanyatlása Az új kultúra nem hierarchikus, hanem csomópontos (Castells), nem ellenőrzött, hanem egy sokközpontú plurális társadalom kultúrája. Jellemző, hogy a társadalom jelentős rétegei kiszorulnak az új kultúrából: pl. elektronikus közigazgatás –Idősebbek –Szegények digitális analfabétizmus –Alacsonyabb iskolai végzettségűek Mindez területi korrelációt mutat az egyébként is leszakadt terü- letekkel!

25 25 A Vitányi Iván által már az államszocializmus idején jelzett 1/3 : 2/3 (a kultúra magasabb szintű használói : a társadalom többi része) arány továbbra is fennáll, ráadásul a két társadalom között a horizontális szakadék egyre nagyobb. A művelt és ambiciózus munkásréteg eltűnésével az értelmiség és a munkásréteg kapcsolata egyre inkább erodálódik. A vertikális szakadék is növekszik! A mintakövetés gyengül!! Ez a kohéziós szakadék mindkét réteget egyaránt lefelé húzza!

26 26 Hipotézisek: 1.A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinami- kusabban erősödő, jellegzetes eleme, melyet erős városi kon- centráció jellemzi; 2.A fejlett gazdaságú országokban az elavult ipari szerkezetű vá- rosok és régiók hanyatlását nem csak új ipartelepítéssel, hanem kulturális (beleértve e fogalomba az oktatást és a kutatást is) funkciók fejlesztésével lehet ellensúlyozni. (Pittsburgh, Birmingham, Berlin!) 3.A kulturális fejlesztéseket a helyi és nemzeti (ön)kormányzatok közvetlenebbül befolyásolhatják, jobban, mint a nagy transznacionális vállalatok telephelyválasztását; 4.Mindazonáltal a kevésbé fejlett gazdaságú országok számára csak a párhuzamos fejlesztés jelenthet megoldást. A hozzáadottérték termelésének fejlesztése nélkül elképzelhetetlen a kulturális fej- lesztés és fordítva; 5.Foglalkoztatási, tőkeforgalmi és a versenyképességi hatás!

27 27 A kultúra, stratégiai fontosságú erőforrás R. Florida: A tolerancia, a természeti és kulturális környezet vonzereje válik a városok fejlődésének alapjává! Problémák a kultúrafejlesztésben J. Jacobs (1961)alapján: Fejlesztések belvárosra és kulturális övezetekre koncentrálnak, a helyi társadalom értékei rejtve maradnak; Kulturális vagyon és infrastruktúra nem illeszkedik a helyi tár- sadalom kultúra történelméhez, a belső igényekhez; Felkészületlenség, szűk politikai fókusz és egzisztencializmus jellemzi a kultúra szervezőit; A kulturális igények és kultúrpolitikai döntések belesimulnak politikai környezetbe.

28 28 Társadalmi megújulás folyamatai Thorsby (2001) alapján: A kulturális tőke összekovácsolja a fenntarthatósági (környezeti és gazdasági) kritériumokat. Generációk közötti egyensúly megteremtése –Egyensúly a generációk között az erőforrások fel-, és elhasználásában; –A kulturális tőke eredményének felhasználása és újra- termelése a generációk között egyensúly megteremtése; –Termelés és fogyasztás generációk közötti dinamikus egyensúlya;

29 29 Tisztességes magatartás az értékek és erőforrások felhasználásában –A kulturális tőke használati joga nem egyenlő annak felélésével; Fenntartható diverzitás, kulturális sokszínűség –Minél szélesebb a kulturális erőforrás paletta, annál több a lehetőség a megújításra és a multiplikációra. A sokszínűség a jövő értékvilágának, gazdagságának az alapja; Elővigyázatosság elve

30 30 A kultúrát Európában a városok stratégiai fontosságú erő- forrásnak tekintik, és lényeges stratégiai szerepet játszanak az „Tudásgazdaságban”. A kultúrában rejlő, közvetett hatások egyre inkább teret nyernek a városok promóciós stratégiáiban is. A globális turizmus terjeszkedésével, a kulturális turizmus fejlesztését egyre fontosabbnak ítélték a települések. Azt is felismerték, hogy a képzett vállalati alkalmazottak a lakóhely kiválasztáskor elvárják a magas szintű oktatási, kulturális szolgáltatásokat. A kultúrának a város imázsával összefüggő jelentős értéke megerősítette az imázs-tudatosság növekvő fontosságát a modern gazdaságban.

31 31 A kulturális tervezésnek az alábbi területek közötti kapcsolódási pontokat kell megtalálnia: –Hagyományos művészeti erőforrások –Kulturális turizmus stratégia –Kultúraipari fejlesztések –Szabadidő és kikapcsolódás tervezése –Város és utcaképi tervezések –Identitás, autonómia, a hely hangulata

32 32 A kulturális tervezés további jellemzői: Egyensúlyt kell fenntartania a „belső” élet minőségére és a „külső” látogatók vonzására Fel kell fedeznie a bőséges kulturális erőforrásokat Gazdaságfejlesztési stratégia és a közösségi önidentitás újrafelfedezésének folyamata

33 33 Felismerjük- e a gazdaság i területen (a tudás- vagy információ alapú gazdaság), a társadalmi-kulturális területen (identitás- tudat, elérhetőség, részvétel, hovatartozás és állampolgárság), az infrastruktúra területén (a hely és annak használati értéke), és a környezet területén (a természeti és épített erőforrásokkal való sáfárkodás) lejátszódott fejlődés összekapcsolódását ?

34 34 A KSH területi elemzések adatbázisa már több kultúrával kapcsolatos elemezésre ad lehetőséget, bár a rendelkezésre álló adatok csak 20 viszonyszám kialakítását tették lehetővé. Az oktatási dimenzióban a felsőoktatásra vonatkozó és kulturális gazdasággal összefüggésbe hozható mutatószámok hiányoznak, ez jócskán befolyásolja a kapott eredményeket!

35 35 10 az oktatási dimenzióra, 10 pedig a közművelődési dimenzióra A faktorrotálásra alapuló elemzés az adatállomány alkalmatlansága miatt (KMO-kritérium 0,413 volt, amely 0,5 alatt van, tehát nem végezhető el a változók mennyiségének összevonása). A KMO-kritériumot erősíti a korrelációs mátrix eredménye is, mivel a 380 adatból szignifikánsan csak 56 db (15%) korrelált egymással. Ez borzasztóan gyenge. Az anti-image mátrixban a főátlón kívüli elemek több mint egynegyede nagyobb az általánosan elfogadott 0,09-es értéknél, vagyis ez a mátrix is azt mutatja, hogy az adatok alkalmatlanok faktorelemzésre. A Barlett-teszt lett szignifikáns, de ez önmagában kevés.

36 36 A klaszterelemzés alkalmas egyedül, megtartva mind a 20 indikátort; Az adatokat z-transzformációval tettem dimenziónélkülivé és összehasonlíthatóvá; A standardizált értékeket (melyek várható értéke 0, szórása pedig 1) ezután átlagoltam és rangsoroltam; A 20 változóra készített MacQueen-féle K-közép klaszterezés megmutatta, hogy melyek az egymáshoz közel álló értékek (vagyis hol a legkisebb a távolság az indikátor értékei között); A megyék esetében (19+1db) 4 klaszter, a lélekszám feletti települések (61 db) esetében pedig 5 klaszter rajzolódott ki;

37 37 A mutatókészlet Forrás: saját szerkesztés, Mutató megnevezése IND1számítógépet használni tudó általános iskolai tanulók aránya (2008) (%) IND2számítógépet használni tudó gimnáziumi tanulók arány (2008) (%) IND3számítógépet használni tudó szakközépiskolai tanulók aránya (2008) (%) IND4számítógépet használni tudó tanulók aránya a szakiskolákban és speciális szakiskolákban (2008) (%) IND5nemzetiségi vagy etnikai oktatásban részt vevő tanulók aránya az általános iskolákban (2008) (%) IND6nemzetiségi vagy etnikai oktatásban részt vevő tanulók aránya a középiskolákban (2008) (%) IND7internettel ellátott általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (2008) (%) IND8internettel ellátott gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma (2008) (%) IND9internettel ellátott szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma (2008) (%) IND10internettel ellátott szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási helyek száma (2008) (%) IND11könyvtárba beiratkozott olvasók aránya, lakónépességre (2008) (%) IND12kölcsönzött könyvtári könyvek aránya, beiratkozott olvasókra (2008) (db/fő) IND13mozilátogatók aránya, lakónépességre (2008) (%) IND14mozielőadásokon résztvevők aránya (sűrűség), mozilátogatókra (2008) (fő) IND15múzeumlátogatók aránya, lakónépességre (2008) (%) IND16múzeumi kiállításon résztvevők aránya (sűrűség), múzeumlátogatókra (fő) IND17művelődési formákban résztvevők aránya, lakónépességre (2008) (%) IND18kulturális rendezvényeken résztvevők aránya, lakónépességre (2008) (%) IND19kulturális rendezvények résztvevői/kulturális rendezvények száma (sűrűség) (2008) (fő) IND20alkotó közösségekben résztvevők aránya, lakónépességre (2008) (%)

38 38

39 39 A magyar megyék tipizálása Forrás: saját szerkesztés, klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter

40 40

41 41 A magyar lélekszám feletti városok tipizálása Forrás: saját szerkesztés, klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 5. klaszter Szombathely Keszthely Veszprém Budapest Pécs Szekszárd Baja Eger Gyula

42 42 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Kulturális gazdaság MRTT, VIII. vándorgyűlés - Debrecen Fábián Attila."

Hasonló előadás


Google Hirdetések