Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

- 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "- 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra."— Előadás másolata:

1 - 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra építkező kapcsolatokban rejlő potenciál – Dr. Kovács Kálmán 2010. november 18.

2 - 2 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer jelentősége

3 - 3 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudástranszfer az OECD országok, az EU. Illetve Magyarország gazdaságpolitikai stratégiájában is kulcsszerepet játszik Tudástranszfer az aktuális stratégiák fókuszában „Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad” „Európa átlagos gazdasági növekedése jóval alacsonyabb volt, mint fő gazdasági partnereié Ez nagyrészt a következőknek köszönhető:... a K+F-re és innovációra fordított beruházások alacsony szintje...” „A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció” 3 Új Széchenyi Terv (2010) 2 „EU 2020” gazdasági stratégia részeként Innovációs Unió (2010) 1 OECD Innovációpolitikai országtanulmány (2009) ”Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad… Egy kis és nyitott gazdaságban az innováció-vezérelt növekedés fenntartásához szükséges … a külföldi és magyar kutatóknak az országból való ki-, illetve az országba való beáramlása, továbbá a nemzetközi cégek K+F-fel összefüggő befektetései és más külföldi szervezetek Magyarországon végzett kutatási tevékenysége. Ezeket a csatornákat ki kell egészíteni… a nemzetközi innovációs hálózatokban és kutatási együttműködésekben való aktív részvétellel.”

4 - 4 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Az eddig megvalósult, csak egy állapottérre koncentráló innovatív megoldások veszélye, hogy rendszerszinten torzulásokhoz vezethetnek A tudástranszfer elkülönült környezetekben Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Állapotterek  Technológiai környezet  Természeti (erőforrás) környezet  Gazdasági (társadalmi) környezet  Emberi erőforrás környezet Eltorzulások  Elkülönült fejlesztések  Nem egyensúlyi folyamatok pl.:Fejlődés energiaigénye  Erőforrások szűkössége (környezeti katasztrófa) Nyereség realizálása   Nyereség megtermelése (egzisztenciális polarizáció)

5 - 5 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Az elkülönült fejlesztések rovására is írható globális problémák leküzdésében nélkülözhetetlen a tudástranszfer kereteinek újragondolása Fenntarthatóság: területiség megjelenése Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Környezeti krízis és migráció Egzisztenciális polarizáció Energiaválság Pénzügyi és gazdasági válság Nabucco és Déli Áramlat

6 - 6 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Hazai K+F+I rendszer fejlesztése az elmúlt 10 évben – a tudástranszfer szemszögéből

7 - 7 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A hazai és a nemzetközi tudástranszfer fejlesztésének fontos feltétele az európai tengelyekhez illeszkedő versenyképességi pólusok kialakítása A tudástranszfer fejlesztése a területiség mentén Versenyképességi pólusok Forrás: VÁTI

8 - 8 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Hazánkban az elmúlt 10 évben több program indult a döntően egyetemekre építő K+F+I tudásközpontok és szervezetek kialakítása, illetve fejlesztése céljából A tudástranszfer elemeinek fejlesztése Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Megoldandó feladatok  az innovációban érdekelt intézmények és vállalkozások együttműködésének segítése, a rendszerelemek közötti tudásáramlás elősegítése  a tudás-transzferben szerepet játszó intézmények fejlesztésének ösztönzése  a régiós vállalatok – köztük a KKV-k – képességének és tevékenységének ösztönzése  technológia-intenzív vállalkozások létrejöttének támogatása Lisszabonnal (2000) összhangban  Regionális tudásközpontok (RET-ek)  Kooperációs Kutató Központok (KKK-k)  Nemzetközi szakmai központok  Klaszterközpontok  Húzóágazati központok Fejlesztési programok

9 - 9 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Forrás: NKTH 19 KKK - Kooperációs Kutató Központok (1999): Felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése

10 - 10 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont 2 db 8 db Forrás: NKTH 19 RET – Regionális Tudásközpont (2004): Szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrehozása kiemelkedő K+F-re és ipari kapcsolatokra építve

11 - 11 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Klaszterek központjai Forrás: NKTH 25 Klaszter: Támogatás szakágazati kompetenciák jellemzően területi alapú integrálása céljából

12 - 12 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Húzóágazati központok Forrás: NKTH 6 Húzóágazati központ: Támogatása a kiemelkedő szakágazati K+F+I tevékenység fejlesztésére, versenyképességük javítására

13 - 13 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Teller központ Forrás: NKTH 7 Teller központ: Nemzetközi együttműködésben is jelentős szakágazati K+F+I tevékenységek fejlesztésének, versenyképességük javításának támogatása

14 - 14 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudásközpontok létrejöttének egyik legnagyobb haszna, hogy kapcsolati tőke teremtődött a felsőoktatási intézmények és a vállalkozói szféra között Tudástranszfer fejlesztésének hazai színterei Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán; NKTH

15 - 15 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Az innovatív cégek 41%-a, ezen belül a nagyok több mint kétharmada más szervezetekkel közösen végezte az újítással kapcsolatos feladatokat HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása Forrás: KSH Statisztikai tükör 2010 július Technológiai és tudományos kapacitások és innovációs együttműködések Az innovációs együttműködések száma az innovatív szervezetek százalékában, 2006–2008 Megnevezés 10-49 fős 50-249 fős 250 fő és több Σ Más vállalkozás a vállalatcsoporton belül6,413,335,611,8 Szállítók24,826,743,227,5 Ügyfelek, vásárlók16,218,531,318,6 Versenytársak10,814,122,513,1 Szakértők, vállalkozási kutatóhelyek10,320,539,916,6 Felsőoktatási intézmények10,723,150,018,7 Költségvetési kutatóhelyek3,97,318,26,5 Az együttműködés bármely formája33,447,168,741,3

16 - 16 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A technológiai és tudományos kapacitások jelentős része továbbra is a közép- magyarországi régióban koncentrálódik HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása Forrás: OECD Magyarországról készített innovációpolitikai kiadványa, 2009; KSH Statisztikai tükör 2010 július A technológiai és tudományos kapacitások térbeli megoszlása A GDP, a K+F ráfordítások és a K+F humán erőforrás változásainak megoszlása

17 - 17 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer ágazati és regionális térben

18 - 18 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudástranszfer fontos jellemzője, hogy az abban résztvevők szakmai vagy területi alapon szerveződnek, illetve a közvetítendő ismeret mennyire komplex A tudás- transzfer szerveződési logikája A tudástranszfer komplexitása Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex Szakmai Területi Ágazati Ágazati komplex Helyi, ill. regionális Komplex regionális

19 - 19 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA – Egy autóipari beszállító (préselt alkatrészek) gyártó-fejlesztő hálózata szakmai (és gazdasági) alapon szerveződő kapcsolatrendszere Kirchoff - Kirchhoff Hungária Kft.(Esztergom) A német cégcsoport hálózata Kínától Mexikón át Portugáliáig, partnerei a Peugeot-Citroëntől a Mercedes, a VW, a Ford, az Opel vagy éppen a Skoda Mlada Boleslav-i gyára.

20 - 20 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont RAAB – ÖRSÉG – GORIČKO Natúrpark PÉLDA – Természetvédelmi együttműködés, döntően területi megközelítésben A térség természeti és népi épített környezetének, valamint kulturális értékeinek megőrzése és „szolid” piacosítása (pl. falusi turizmus, nemzeti parki bemutatók, stb.) a helyi önkormányzatok együttműködésére építve.

21 - 21 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA – Duna menti régió a Duna menti térségek es települések sajátos kultúrájára és együttműködésére épülő kapcslati háló Duna-menti régió

22 - 22 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA – EU felszín alatti vizek komplex védelmi programja a szakmai komplexitás (vízkörforgás) kérdésére fókuszál Forrás: Felszín alatti vizek védelme Európában, Európai Bizottság 2008 A fő hatótényezők (D) és a hozzájuk kapcsolódó terhelések (P), a felszín alatti vízkészletek, valamint a társuló vízi és szárazföldi ökoszisztémák állapota (S) és az őket érő hatások (I) EU felszín alatti vizek védelme (2008)

23 - 23 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA - Civilek a tudástranszfer folyamatban (területi komplex együttműködés) (földrajzi, regionális együttműködés) eMagyar háló (2004)

24 - 24 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA: EU Duna régió területi komplexitásból kiinduló, regionális alapú együttműködés, amelynek tartalma most formálódik Új Duna régió (integrált régiók) együttműködésének „határai”

25 - 25 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudás- transzfer szerveződési logikája Mi alapján dől el, hogy kik vesznek részt benne? A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex Szakmai Földrajzi Ágazati együtt- működések Ágazati komplex együtt- működések Térségi együtt- működések A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben Regionális együtt- működések

26 - 26 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Műszaki egyetemek helyzete, szerepe a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerben (egyes Kárpát-medencéhez tartozó egyetemek vizsgálata)

27 - 27 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Kárpát-medencében elhelyezkedő vizsgált, jelentősebb műszaki egyetemek kiemelt kutatási területei (fókuszai) nagy mértékű egybeesést mutatnak Kiemelt kutatási területek a Kárpát-medence műszaki egyetemein Megjegyzés: A nem műszaki jellegű kutatási területek dőlt betűvel szerepelnek Forrás: Az egyetemek honlapjai Budapesti Műszaki EgyetemBécsi Műszaki Egyetem Babes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár)  Fenntartható energetika  Járműtechnika, közlekedés és logisztika  Biotechnológia, egészség, környezetvédelem  Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány  Intelligens környezetek és e-technológiák  Energia és környezet  Nyersanyagok és anyagtudomány  Kvantumfizika és kvantumtechnológiák  Számítástudomány és tudásalapú társadalom  Információs és kommunikációs technológiák  Fenntartható fejlődés: természeti erőforrások, gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlődés  Nanotechnológia, nanoszerkezetű rendszerek, mesterséges folyamatok  Virtuális világok, alkalmazott informatika, bioinformatika, adatbázis-elemzés  Életminőség és környezet, emberi értékek és szociális viselkedés  Integráció a vallás és kultúra területén Bukaresti EgyetemSzlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) Zágrábi Egyetem  Film- és médiatudomány  Biokémia és biotechnológia  Gazdaságtudomány  Környezettudomány  Matematika és informatika  Média és kommunikáció  Automatizálás, számítástechnika és alkalmazott fizika  Alkalmazott társadalomtudomány  Kulturális és nyelvi kölcsönhatások  Nincs világos fókusz, minden területen, ahol oktatás folyik, ott kutatás is zajlik  Kutatási területek: közgazdaságtan, társadalomtudományok, matematika, építészet, építőmérnöki tudományok, geodézia, térképészet, vegyipari technológia, élelmiszer feldolgozás, gépészmérnöki és elektromérnöki tudományok, informatika, információs és kommunikációs technikák, alkalmazott fizika  Nincs információnk fókuszban lévő kutatási területről, területekről (N/A) (A jelenlegi stratégia egyik fontos célkitűzése a kutatási profil tisztázása)

28 - 28 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Bécsi Műszaki Egyetem partnerországai között a Kárpát-medence súlya Ausztria nélkül mindössze 6-7% A Bécsi Műszaki Egyetem K+F+I projekt-partnersége * Ausztria nélkül Forrás: A Bécsi Műszaki Egyetem honlapja 1 379 Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db] 1 997 Projekt részvételek száma [db] Egyéb Kárpát-medence* Ausztria Csehország Magyarország 2% 98 Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db] 2% 124 Projekt részvételek száma [db] Horvátország Ukrajna Szerbia és Montenegró Románia Szlovénia Szlovákia A TUW partnerországai, 1998-2016A TUW partnerországai a Kárpát-medencében, 1998-2016

29 - 29 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Pozsonyi Egyetemen kari (azaz szakágazati) szinten háromszor akkora arányú a Kárpát-medencei területi együttműködés, mint egyetemi szinten Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) nemzetközi együttműködései Forrás: A Szlovák Műszaki Egyetem honlapja Egyetemi és kari megállapo- dások Nemzetközi oktatási és kutatási programok Nemzetközi szervezeti tagságok A nemzetközi együttműködés formái: 90 darab egyetemi kapcsolat, 32 ország egyetemeivel 39 darab kari kapcsolat, 15 ország egyetemeivel 14% 12% 40% 90 12% 88% 90 Német Orosz Francia Lengyel Ukrán Amerikai Japán Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 26% 39 38% 62% 39 Német Francia Cseh Orosz Osztrák Magyar Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 23% 13% 10%

30 - 30 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Babes-Bolyai Egyetem együttműködési hálója rendkívül széles, azonban ebből a Kárpát-medencei (döntően magyar együttműködések) A Babes-Bolyai Egyetem és kari szintű együttműködései Forrás: A Babes-Bolyai Egyetem honlapja 301 darab egyetemi kapcsolat, 36 ország egyetemeivel49 darab kari kapcsolat, 25 ország egyetemeivel Amerikai Német Magyar Olasz Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 60% 301 91% 301 Francia18% 55% Spanyol Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 14% 49 86% Német 49 Osztrák Olasz

31 - 31 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Zágrábi Egyetem kapcsolatainak egynegyede a Kárpát-medencében realizálódik, amely valószínűleg az uniós kapcsolatot felértékelődését tükrözi A Zágrábi Egyetem kapcsolatrendszerének jellemzői Forrás: A Zágrábi Egyetem honlapja 126 darab egyetemi kapcsolat, 41 ország egyetemeivel Az egyetem 1990 óta tagja egy háromszereplős kapcsolatrendszernek is Macquarie University Sydney University of Zagreb Paris IV (Paris- Sorbonne) 11% 3% 58% 122 25% 75% 126 Német Amerikai Olasz Oszták Lengyel Magyar Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más

32 - 32 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Kárpát-medence meghatározó műszaki egyetemeinek alacsony a Kárpát- medencén belüli kapcsolataiknak aránya Kárpát-medencén belüli kapcsolatok aránya a műegyetemek kapcsolatiban Forrás: Az egyetemek saját honlapjai Bécsi Műszaki EgyetemBabes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár) Szlovák Egyetem (Pozsony)Zágrábi Egyetem 93% 7% Partnerek 94% 6% Projekt részvételek Egyéb Kárpát-medence 91% 9% Egyetemi kapcsolat 86% 14% Kari kapcsolat Egyéb Kárpát-medence 75% 25% Egyetemi kapcsolat Egyéb Kárpát-medence 88% 12% Egyetemi kapcsolat 62% 38% Kari kapcsolat Egyéb Kárpát-medence Budapesti Műszaki Egyetem 88% 12% Egyetemi kapcsolat Egyéb Kárpát-medence

33 - 33 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudás- transzfer szerveződési logikája Mi alapján dől el, hogy kik vesznek részt benne? A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex Szakmai Földrajzi Ágazati együtt- működések Ágazati komplex együtt- működések Térségi együtt- működések A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben Regionális együtt- működések

34 - 34 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Regionálisan elkötelezett egyetem jelenléte és hozzájárulása az adott régió fejlődéséhez Egyetemek helyi és regionális fejlesztésének hatásai Forrás: Felsenstein, 1997 alapján Üzleti élet Köz- és állami szféra Helyi háztartások Szellemi tőke Tudás Vonzerő EGYETEM INPUTOKOUTPUTOK Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok Kiadási hatások Tudás hatások (+/-) pozitív és vagy negatív hatások  Képzettség (+/-)  Új cégek  Migráció (+/-)  Háztartások, cégek telephelyválasztása (+)  Kulturális és szociális lehetőségek (+/-)  Egyetemi ipari kapcsolatok (+)  Forráskihasználás (+)  Üzlet volumene (+/-) Változások:  Innovációs alap (+/-)  Szakképzési hozzájárulás (+/-)  Jövedelem (+)  Foglalkoztatottság (+)  Fogyasztás (+/-) Változások:

35 - 35 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Kihívás: Kárpát-medencei tudástranszfer a közös jövőkép és feladatok szolgálatában Tudástranszfer regionális környezetben Forrás: Cooke – Piccaluga (2004) alapján Regionális erőforrás és gazdasági, társadalmi környezet Tudástranszfer-tér Tudástraszfer-tér Technológiai transzfer tevékenység Technológiai tudás iránti igény Tudástermelő alrendszer (pl.: egyetemek) Termék/szolgáltatás Tudásalkalmazó alrendszer (pl.: vállalatok) Tanulás Terjesztés Erőforrás

36 - 36 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA: A határmenti térségek mint a gazdasági-társadalmi közösségek új dimenziói sajátos tudástranszfer igénnyel jelentkeznek Forrás: Tanulmány a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról– Kopint-Tárki Zrt Államhatár Kialakuló határrégió Határrégió kialakulásának lehetősége JELMAGYARÁZAT Városok lakos Határmenti gazdasági-társadalmi közösségek

37 - 37 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "- 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések