Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

- 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "- 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra."— Előadás másolata:

1 - 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra építkező kapcsolatokban rejlő potenciál – Dr. Kovács Kálmán november 18.

2 - 2 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer jelentősége

3 - 3 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudástranszfer az OECD országok, az EU. Illetve Magyarország gazdaságpolitikai stratégiájában is kulcsszerepet játszik Tudástranszfer az aktuális stratégiák fókuszában „Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad” „Európa átlagos gazdasági növekedése jóval alacsonyabb volt, mint fő gazdasági partnereié Ez nagyrészt a következőknek köszönhető:... a K+F-re és innovációra fordított beruházások alacsony szintje...” „A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció” 3 Új Széchenyi Terv (2010) 2 „EU 2020” gazdasági stratégia részeként Innovációs Unió (2010) 1 OECD Innovációpolitikai országtanulmány (2009) ”Magyarország számára … a nemzetközi tudásáramlás a jövőben is kritikus tényező marad… Egy kis és nyitott gazdaságban az innováció-vezérelt növekedés fenntartásához szükséges … a külföldi és magyar kutatóknak az országból való ki-, illetve az országba való beáramlása, továbbá a nemzetközi cégek K+F-fel összefüggő befektetései és más külföldi szervezetek Magyarországon végzett kutatási tevékenysége. Ezeket a csatornákat ki kell egészíteni… a nemzetközi innovációs hálózatokban és kutatási együttműködésekben való aktív részvétellel.”

4 - 4 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Az eddig megvalósult, csak egy állapottérre koncentráló innovatív megoldások veszélye, hogy rendszerszinten torzulásokhoz vezethetnek A tudástranszfer elkülönült környezetekben Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Állapotterek  Technológiai környezet  Természeti (erőforrás) környezet  Gazdasági (társadalmi) környezet  Emberi erőforrás környezet Eltorzulások  Elkülönült fejlesztések  Nem egyensúlyi folyamatok pl.:Fejlődés energiaigénye  Erőforrások szűkössége (környezeti katasztrófa) Nyereség realizálása   Nyereség megtermelése (egzisztenciális polarizáció)

5 - 5 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Az elkülönült fejlesztések rovására is írható globális problémák leküzdésében nélkülözhetetlen a tudástranszfer kereteinek újragondolása Fenntarthatóság: területiség megjelenése Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Környezeti krízis és migráció Egzisztenciális polarizáció Energiaválság Pénzügyi és gazdasági válság Nabucco és Déli Áramlat

6 - 6 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Hazai K+F+I rendszer fejlesztése az elmúlt 10 évben – a tudástranszfer szemszögéből

7 - 7 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A hazai és a nemzetközi tudástranszfer fejlesztésének fontos feltétele az európai tengelyekhez illeszkedő versenyképességi pólusok kialakítása A tudástranszfer fejlesztése a területiség mentén Versenyképességi pólusok Forrás: VÁTI

8 - 8 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Hazánkban az elmúlt 10 évben több program indult a döntően egyetemekre építő K+F+I tudásközpontok és szervezetek kialakítása, illetve fejlesztése céljából A tudástranszfer elemeinek fejlesztése Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán Megoldandó feladatok  az innovációban érdekelt intézmények és vállalkozások együttműködésének segítése, a rendszerelemek közötti tudásáramlás elősegítése  a tudás-transzferben szerepet játszó intézmények fejlesztésének ösztönzése  a régiós vállalatok – köztük a KKV-k – képességének és tevékenységének ösztönzése  technológia-intenzív vállalkozások létrejöttének támogatása Lisszabonnal (2000) összhangban  Regionális tudásközpontok (RET-ek)  Kooperációs Kutató Központok (KKK-k)  Nemzetközi szakmai központok  Klaszterközpontok  Húzóágazati központok Fejlesztési programok

9 - 9 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Forrás: NKTH 19 KKK - Kooperációs Kutató Központok (1999): Felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a vállalati szféra kapcsolatának erősítése

10 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont 2 db 8 db Forrás: NKTH 19 RET – Regionális Tudásközpont (2004): Szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrehozása kiemelkedő K+F-re és ipari kapcsolatokra építve

11 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Klaszterek központjai Forrás: NKTH 25 Klaszter: Támogatás szakágazati kompetenciák jellemzően területi alapú integrálása céljából

12 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Húzóágazati központok Forrás: NKTH 6 Húzóágazati központ: Támogatása a kiemelkedő szakágazati K+F+I tevékenység fejlesztésére, versenyképességük javítására

13 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Teller központ Forrás: NKTH 7 Teller központ: Nemzetközi együttműködésben is jelentős szakágazati K+F+I tevékenységek fejlesztésének, versenyképességük javításának támogatása

14 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudásközpontok létrejöttének egyik legnagyobb haszna, hogy kapcsolati tőke teremtődött a felsőoktatási intézmények és a vállalkozói szféra között Tudástranszfer fejlesztésének hazai színterei Forrás: Kutatás-fejlesztési központok hazai körképe, 2009 – Dr. Kovács Kálmán; NKTH

15 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Az innovatív cégek 41%-a, ezen belül a nagyok több mint kétharmada más szervezetekkel közösen végezte az újítással kapcsolatos feladatokat HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása Forrás: KSH Statisztikai tükör 2010 július Technológiai és tudományos kapacitások és innovációs együttműködések Az innovációs együttműködések száma az innovatív szervezetek százalékában, 2006–2008 Megnevezés fős fős 250 fő és több Σ Más vállalkozás a vállalatcsoporton belül6,413,335,611,8 Szállítók24,826,743,227,5 Ügyfelek, vásárlók16,218,531,318,6 Versenytársak10,814,122,513,1 Szakértők, vállalkozási kutatóhelyek10,320,539,916,6 Felsőoktatási intézmények10,723,150,018,7 Költségvetési kutatóhelyek3,97,318,26,5 Az együttműködés bármely formája33,447,168,741,3

16 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A technológiai és tudományos kapacitások jelentős része továbbra is a közép- magyarországi régióban koncentrálódik HRST = a tudomány és technológia emberi erőforrás-utánpótlása Forrás: OECD Magyarországról készített innovációpolitikai kiadványa, 2009; KSH Statisztikai tükör 2010 július A technológiai és tudományos kapacitások térbeli megoszlása A GDP, a K+F ráfordítások és a K+F humán erőforrás változásainak megoszlása

17 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer ágazati és regionális térben

18 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudástranszfer fontos jellemzője, hogy az abban résztvevők szakmai vagy területi alapon szerveződnek, illetve a közvetítendő ismeret mennyire komplex A tudás- transzfer szerveződési logikája A tudástranszfer komplexitása Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex Szakmai Területi Ágazati Ágazati komplex Helyi, ill. regionális Komplex regionális

19 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA – Egy autóipari beszállító (préselt alkatrészek) gyártó-fejlesztő hálózata szakmai (és gazdasági) alapon szerveződő kapcsolatrendszere Kirchoff - Kirchhoff Hungária Kft.(Esztergom) A német cégcsoport hálózata Kínától Mexikón át Portugáliáig, partnerei a Peugeot-Citroëntől a Mercedes, a VW, a Ford, az Opel vagy éppen a Skoda Mlada Boleslav-i gyára.

20 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont RAAB – ÖRSÉG – GORIČKO Natúrpark PÉLDA – Természetvédelmi együttműködés, döntően területi megközelítésben A térség természeti és népi épített környezetének, valamint kulturális értékeinek megőrzése és „szolid” piacosítása (pl. falusi turizmus, nemzeti parki bemutatók, stb.) a helyi önkormányzatok együttműködésére építve.

21 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA – Duna menti régió a Duna menti térségek es települések sajátos kultúrájára és együttműködésére épülő kapcslati háló Duna-menti régió

22 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA – EU felszín alatti vizek komplex védelmi programja a szakmai komplexitás (vízkörforgás) kérdésére fókuszál Forrás: Felszín alatti vizek védelme Európában, Európai Bizottság 2008 A fő hatótényezők (D) és a hozzájuk kapcsolódó terhelések (P), a felszín alatti vízkészletek, valamint a társuló vízi és szárazföldi ökoszisztémák állapota (S) és az őket érő hatások (I) EU felszín alatti vizek védelme (2008)

23 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA - Civilek a tudástranszfer folyamatban (területi komplex együttműködés) (földrajzi, regionális együttműködés) eMagyar háló (2004)

24 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA: EU Duna régió területi komplexitásból kiinduló, regionális alapú együttműködés, amelynek tartalma most formálódik Új Duna régió (integrált régiók) együttműködésének „határai”

25 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudás- transzfer szerveződési logikája Mi alapján dől el, hogy kik vesznek részt benne? A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex Szakmai Földrajzi Ágazati együtt- működések Ágazati komplex együtt- működések Térségi együtt- működések A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben Regionális együtt- működések

26 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Műszaki egyetemek helyzete, szerepe a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerben (egyes Kárpát-medencéhez tartozó egyetemek vizsgálata)

27 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Kárpát-medencében elhelyezkedő vizsgált, jelentősebb műszaki egyetemek kiemelt kutatási területei (fókuszai) nagy mértékű egybeesést mutatnak Kiemelt kutatási területek a Kárpát-medence műszaki egyetemein Megjegyzés: A nem műszaki jellegű kutatási területek dőlt betűvel szerepelnek Forrás: Az egyetemek honlapjai Budapesti Műszaki EgyetemBécsi Műszaki Egyetem Babes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár)  Fenntartható energetika  Járműtechnika, közlekedés és logisztika  Biotechnológia, egészség, környezetvédelem  Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány  Intelligens környezetek és e-technológiák  Energia és környezet  Nyersanyagok és anyagtudomány  Kvantumfizika és kvantumtechnológiák  Számítástudomány és tudásalapú társadalom  Információs és kommunikációs technológiák  Fenntartható fejlődés: természeti erőforrások, gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlődés  Nanotechnológia, nanoszerkezetű rendszerek, mesterséges folyamatok  Virtuális világok, alkalmazott informatika, bioinformatika, adatbázis-elemzés  Életminőség és környezet, emberi értékek és szociális viselkedés  Integráció a vallás és kultúra területén Bukaresti EgyetemSzlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) Zágrábi Egyetem  Film- és médiatudomány  Biokémia és biotechnológia  Gazdaságtudomány  Környezettudomány  Matematika és informatika  Média és kommunikáció  Automatizálás, számítástechnika és alkalmazott fizika  Alkalmazott társadalomtudomány  Kulturális és nyelvi kölcsönhatások  Nincs világos fókusz, minden területen, ahol oktatás folyik, ott kutatás is zajlik  Kutatási területek: közgazdaságtan, társadalomtudományok, matematika, építészet, építőmérnöki tudományok, geodézia, térképészet, vegyipari technológia, élelmiszer feldolgozás, gépészmérnöki és elektromérnöki tudományok, informatika, információs és kommunikációs technikák, alkalmazott fizika  Nincs információnk fókuszban lévő kutatási területről, területekről (N/A) (A jelenlegi stratégia egyik fontos célkitűzése a kutatási profil tisztázása)

28 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Bécsi Műszaki Egyetem partnerországai között a Kárpát-medence súlya Ausztria nélkül mindössze 6-7% A Bécsi Műszaki Egyetem K+F+I projekt-partnersége * Ausztria nélkül Forrás: A Bécsi Műszaki Egyetem honlapja Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db] Projekt részvételek száma [db] Egyéb Kárpát-medence* Ausztria Csehország Magyarország 2% 98 Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db]Partnerek száma [db] 2% 124 Projekt részvételek száma [db] Horvátország Ukrajna Szerbia és Montenegró Románia Szlovénia Szlovákia A TUW partnerországai, A TUW partnerországai a Kárpát-medencében,

29 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Pozsonyi Egyetemen kari (azaz szakágazati) szinten háromszor akkora arányú a Kárpát-medencei területi együttműködés, mint egyetemi szinten Szlovák Műszaki Egyetem (Pozsony) nemzetközi együttműködései Forrás: A Szlovák Műszaki Egyetem honlapja Egyetemi és kari megállapo- dások Nemzetközi oktatási és kutatási programok Nemzetközi szervezeti tagságok A nemzetközi együttműködés formái: 90 darab egyetemi kapcsolat, 32 ország egyetemeivel 39 darab kari kapcsolat, 15 ország egyetemeivel 14% 12% 40% 90 12% 88% 90 Német Orosz Francia Lengyel Ukrán Amerikai Japán Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 26% 39 38% 62% 39 Német Francia Cseh Orosz Osztrák Magyar Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 23% 13% 10%

30 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Babes-Bolyai Egyetem együttműködési hálója rendkívül széles, azonban ebből a Kárpát-medencei (döntően magyar együttműködések) A Babes-Bolyai Egyetem és kari szintű együttműködései Forrás: A Babes-Bolyai Egyetem honlapja 301 darab egyetemi kapcsolat, 36 ország egyetemeivel49 darab kari kapcsolat, 25 ország egyetemeivel Amerikai Német Magyar Olasz Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 60% % 301 Francia18% 55% Spanyol Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más 14% 49 86% Német 49 Osztrák Olasz

31 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Zágrábi Egyetem kapcsolatainak egynegyede a Kárpát-medencében realizálódik, amely valószínűleg az uniós kapcsolatot felértékelődését tükrözi A Zágrábi Egyetem kapcsolatrendszerének jellemzői Forrás: A Zágrábi Egyetem honlapja 126 darab egyetemi kapcsolat, 41 ország egyetemeivel Az egyetem 1990 óta tagja egy háromszereplős kapcsolatrendszernek is Macquarie University Sydney University of Zagreb Paris IV (Paris- Sorbonne) 11% 3% 58% % 75% 126 Német Amerikai Olasz Oszták Lengyel Magyar Egyéb Kárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medenceiKárpát- medencei Más

32 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A Kárpát-medence meghatározó műszaki egyetemeinek alacsony a Kárpát- medencén belüli kapcsolataiknak aránya Kárpát-medencén belüli kapcsolatok aránya a műegyetemek kapcsolatiban Forrás: Az egyetemek saját honlapjai Bécsi Műszaki EgyetemBabes-Bolyai Egyetem (Kolozsvár) Szlovák Egyetem (Pozsony)Zágrábi Egyetem 93% 7% Partnerek 94% 6% Projekt részvételek Egyéb Kárpát-medence 91% 9% Egyetemi kapcsolat 86% 14% Kari kapcsolat Egyéb Kárpát-medence 75% 25% Egyetemi kapcsolat Egyéb Kárpát-medence 88% 12% Egyetemi kapcsolat 62% 38% Kari kapcsolat Egyéb Kárpát-medence Budapesti Műszaki Egyetem 88% 12% Egyetemi kapcsolat Egyéb Kárpát-medence

33 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont A tudás- transzfer szerveződési logikája Mi alapján dől el, hogy kik vesznek részt benne? A tudástranszfer során figyelembe vett szempontok Az állapotterek (technológiai, természeti, társadalmi-gazdasági, emberi erőforrás környezet) mekkora részét veszi figyelembe? Egysíkú (általában technológiai) Komplex Szakmai Földrajzi Ágazati együtt- működések Ágazati komplex együtt- működések Térségi együtt- működések A tudástranszfer előtti kihívás a szakmai és regionális értelmezésben egyaránt komplex szinten kezelt problémák kezelése A tudástranszfer komplex szakmai és területi megközelítésben Regionális együtt- működések

34 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Regionálisan elkötelezett egyetem jelenléte és hozzájárulása az adott régió fejlődéséhez Egyetemek helyi és regionális fejlesztésének hatásai Forrás: Felsenstein, 1997 alapján Üzleti élet Köz- és állami szféra Helyi háztartások Szellemi tőke Tudás Vonzerő EGYETEM INPUTOKOUTPUTOK Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok Kiadási hatások Tudás hatások (+/-) pozitív és vagy negatív hatások  Képzettség (+/-)  Új cégek  Migráció (+/-)  Háztartások, cégek telephelyválasztása (+)  Kulturális és szociális lehetőségek (+/-)  Egyetemi ipari kapcsolatok (+)  Forráskihasználás (+)  Üzlet volumene (+/-) Változások:  Innovációs alap (+/-)  Szakképzési hozzájárulás (+/-)  Jövedelem (+)  Foglalkoztatottság (+)  Fogyasztás (+/-) Változások:

35 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Kihívás: Kárpát-medencei tudástranszfer a közös jövőkép és feladatok szolgálatában Tudástranszfer regionális környezetben Forrás: Cooke – Piccaluga (2004) alapján Regionális erőforrás és gazdasági, társadalmi környezet Tudástranszfer-tér Tudástraszfer-tér Technológiai transzfer tevékenység Technológiai tudás iránti igény Tudástermelő alrendszer (pl.: egyetemek) Termék/szolgáltatás Tudásalkalmazó alrendszer (pl.: vállalatok) Tanulás Terjesztés Erőforrás

36 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont PÉLDA: A határmenti térségek mint a gazdasági-társadalmi közösségek új dimenziói sajátos tudástranszfer igénnyel jelentkeznek Forrás: Tanulmány a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról– Kopint-Tárki Zrt Államhatár Kialakuló határrégió Határrégió kialakulásának lehetősége JELMAGYARÁZAT Városok lakos Határmenti gazdasági-társadalmi közösségek

37 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "- 1 - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpont Tudástranszfer a Kárpát-medencében – Műszaki tudományos innovációra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések