Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. MRTT Vándorgyűlés Kaposvár, 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. MRTT Vándorgyűlés Kaposvár, 2013."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. MRTT Vándorgyűlés Kaposvár, november 21.

2 MTA Regionális Kutatások Központja Problémák, fejlődési lehetőségek beazonosítása A vidéki területek, a vidékfejlesztés további megkülönböztető, sajátos céljai: Elvándorlás, elöregedés; Képzettség; Elérhetőség; Természeti környezet; A vidék kulturális öröksége; 2

3 MTA Regionális Kutatások Központja Eszközök a problémák, fejlesztési igények megoldására Közösségi szinten: Kohéziós politika (eszközei a Strukturális Alapok), Közös agrárpolitika (fejlesztési eszköze az EMVA); Magyarországon a 2013-i tartó időszakban a két politika területi fókusza szétvélt: Strukturális Alapok alapvetően városi fókusz, EMVA alapvetően vidéki fókusz; A vidékfejlesztés forrásai önmagukban elégtelenek a vidék fejlesztési igényeinek kielégítéséhez, a vidék gazdaságának növekedési pályára állításához a rendelkezésre álló források messzemenően nem érik el a kritikus tömeget; Eredményes vidékfejlesztés kizárólag komplex megközelítés mellett képzelhető el. 3

4 MTA Regionális Kutatások Központja Létezik-e szemléletváltás közösségi szinten, és Magyarországon? Az ágazati (ortodox) módszer mellett megjelennek újszerű (unortodox) fejlesztési módszerek (CLLD, ITI); Egy alapú finanszírozás és a merev lehatárolás helyett a komplexitás és a többalapú (multifund) finanszírozás; A területfejlesztés esetén a favorizált regionális szint helyett a helyi-térségi szint (place-based szemlélet); Hazánkban meghatározó maradt az ágazati szemlélet (a források többsége ágazati programokhoz rendelve); (Az ágazati fejlesztések alapvetően érzéketlenek a területi különbségekre, jellemzően növelik azokat); Hazánkban a területi fejlesztés favoritja a megyei szint, ami nem adekvát a felkínált közösségi eszközökkel (CLLD, ITI); 4

5 MTA Regionális Kutatások Központja Az ITI, CLLD hasonlóságai, különbségei ITI (integrált területi beruházás) szabályozása a CLLD-hez képest nagyon csekély. Alkalmazási terület a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt), a CLLD-nél nagyobb területi lépték. Mindkettő – és csakis e kettő eszköz esetén – van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására. Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként. Mindkettő alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. A CLLD potenciális előnye: sajátos fejlesztési módszer, eredményes lehet ott, ahol az ágazati fejlesztések nem. 5

6 MTA Regionális Kutatások Központja A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi, tevékenységi oldalról A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: -az eljárás általában kérelemre indul; -alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás; -az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét; -a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg; A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.) Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: -Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. -Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges, de legalábbis nem folyamatos. -A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg. 6

7 MTA Regionális Kutatások Központja A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi, tevékenységi oldalról LEADER típusú fejlesztési tevékenység: -A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők); -Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést. -A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása) -Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább. -Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának. 7

8 MTA Regionális Kutatások Központja Hol alkalmazható ez a módszer (területi egység, tematikus cél) Ahol nélkülözhetetlen a mindig friss helyi információ, a személyes jelenlét; Ahol fontos a motiváció és a menedzsment tevékenység nem helyettesíthető központilag vezérelt normatív automatizmussal; Ahol a mikro- és KKV szereplők pontszerűen működnek és nem rendeződtek hálózatba; Ahol jelentősek a szociális és foglalkoztatási problémák; Mindez kumuláltan jelentkezik települési kistérségi szinten a vidéki térségekben. A LEADER megközelítés nem csodaszer! Az ágazati és a területi programok (benne a CLLD/ITI) egészséges aránya lenne a cél! Ehelyett ágazati kiszorítás, területi maradékelv. 8

9 MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kérdések Eredményesség: a forrás és a forrás nagysága önmagában nem garancia a sikerre, legalább ilyen fontos az alkalmazott módszer! Felismerik-e, hogy milyen módszer alkalmazása biztosítja leginkább a cél elérését? Hatékonyság: az ágazati programok kudarcai után továbbra is ágazati programok mentén öntik-e a Dunába a vizet? Észrevehető-e, hogy 10 Ft ágazati beruházás hozadéka 0-3 Ft közötti, míg CLLD módszer esetén 10 Ft hozhat 15 Ft-ot? A központi tervező, döntéshozó megérti-e a nem ágazati típusú fejlesztési megközelítés lényegét, annak előnyeit, az alkalmazhatóság területeit? Beépítik-e ezt a módszert az egyes OP-ék tervezése, végrehajtása során? 9

10 Click to edit Master title style Click to edit Master text styles – Second level Third level – Fourth level » Fifth level Experimenting with the unknown Preliminary results of the ‘CLLD State- of-play’ survey Edina Ocsko, ENRD Contact Point 11 November 2013, Brussels

11 Click to edit Master title style Click to edit Master text styles – Second level Third level – Fourth level » Fifth level Purpose of the CLLD survey To understand where Member States are in the CLLD planning process, and in particular… …how many Member States are planning to apply multi-funded CLLD… Those who are … how? Those who are not… what are the planned arrangements for the harmonisation of funds?

12 Click to edit Master title style Click to edit Master text styles – Second level Third level – Fourth level » Fifth level Where were we in June 2013?

13 Click to edit Master title style Click to edit Master text styles – Second level Third level – Fourth level » Fifth level Main lessons (June 2013) Many were still undecided about their approach All those who decided at the time to go for multi-funded CLLD use EAFRD & EMFF 25% of MS/regions were planning to use more than 2 funds

14 MTA Regionális Kutatások Központja A CLLD forrásai és célrendszere Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódhatna. Magyarországon: Vidékfejlesztési Program 6. prioritás, CLLDD az EMVA 12%-ka (cca 153 Mrd Ft). Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), városi, vidéki CLLD-ék, bizonytalan forrásmegosztás, bizonytalan multifund, 10%, cca.110 Mrd Ft. Emberi- Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), „ Befogadó társadalom” című prioritása cca. 3 Mrd Ft. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Infokommunikációs fejlesztések” prioritása indikatívan 4 Mrd Ft ESZA alapú támogatással infokommunikációs képzéseket támogatna. 14

15 MTA Regionális Kutatások Központja Az Európai Unió Pálfordulása Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés ( 28. cikk) „A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, amely az EMVA esetében LEADER helyi fejlesztésnek van kijelölve: konkrét szubregionális területeket vesz célba;” Minden egyes alapra alkalmazható módszernek tekintették; A Régiók Bizottsága külön véleményt bocsátott ki; „AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI, FOGLALKOZTATÁSI, TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI, VALAMINT REGIONÁLIS POLITIKA FŐIGAZGATÓSÁGAINAK KÖZÖS ÚTMUTATÓJA A KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉSEKRŐL AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK VONATKOZÁSÁBAN” (2013. április 29.) 15

16 MTA Regionális Kutatások Központja Az Európai Unió Pálfordulása „ 28. cikk Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (1) A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés az EMVA-ból részesül támogatásban, amelyet LEADER helyi fejlesztésként jelölnek ki, és amely az ERFA-ból, az ESZA-ból vagy az ETHA- ból is támogatható. E fejezet alkalmazásában ezen alapok megnevezése a továbbiakban: „érintett ESB-alapok”. Várható következmények: Együttműködés helyett elkülönülés a Strukturális Alapok és az EMVA, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika viszonyában; Város-vidék kapcsolat erősítése helyett a lehatárolás, további gyengülés, többszörös fejlesztési forráskülönbség; (Városi CLLD csak pilot?) A vidék leszakadásának további gyorsulása, a területi különbségek erősödése; 16

17 MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmet! 17


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. MRTT Vándorgyűlés Kaposvár, 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések