HAS Centre for Regional Studies Tudástermelés és egyenlőtlen fejlődés: ki, hogyan vesz részt a formálódó európai munkamegosztásban? Nagy Erika MTA RKK.

Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies Tudástermelés és egyenlőtlen fejlődés: ki, hogyan vesz részt a formálódó európai munkamegosztásban? Nagy Erika MTA RKK."— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies Tudástermelés és egyenlőtlen fejlődés: ki, hogyan vesz részt a formálódó európai munkamegosztásban? Nagy Erika MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztály A tudás szerepe a regionális fejlődésben. A Magyar Regionális Tudományi Társaság VIII. Vándorgyűlése 2010. november 18-19, Debrecen

2 HAS Centre for Regional Studies Kiindulópont A különböző földrajzi lépékekhez köthető változások/átrendeződések a tőke térbeli logikájából következnek – a kelet-közép-európai átmenet e logika érvényesülését segítő feltételrendszert alakított ki, ezzel megalapozta a térség bekapcsolódását az európai (globális) munkamegosztásba. A formálódó új viszonyrendszerek újratermelték a térbeli egyenlőtlenségeket „kelet” és „nyugat” között, illetve a nemzetgazdaságokon belül. A jelenlegi felhalmozási rezsim – a globális gazdaság – kereteit működtető tudástermelés és -áramlás térbeli kontextusainak vizsgálata közelebb visz bennünket a az egyenlőtlen fejlődés mozgatórugóinak megértéséhez.

3 HAS Centre for Regional Studies Kutatási kérdések Hogyan értelmezhető az tudás szerepe a gazdaság térbeli rendszereinek működésében? Hogyan termelődnek újra a tudás és az információ monopóliumára épülő az egyenlőtlen (hatalmi) viszonyok a vertikális vállalati kapcsolatrendszerekben, erősítve a meglevő térbeli egyenlőtlenségeket? A tudástermelés kulcsszereplői, az üzleti szolgáltatások térbeli kapcsolatrendszerei, beágyazottsága milyen új térbeli- társadalmi viszonyokat alakítanak ki?

4 HAS Centre for Regional Studies Tér – hely – tudás: elméleti keretek A globális gazdaság kritikai politikai gazdaságtana : Szervezeti átalakulás és térbeli átrendeződés – globális hálózatok mint a tudás forrása; gyors „avulás” – az egyén tudásának leértékelődése; a tudomány mint árucikk; a „kreatív osztály” (privilegizált, térben koncentrált) (Harvey, 1989, 2005; Scott, 2000; Florida, 2002; Storper, 2005; Amin, 2007; Dicken, 2007) A szimbolikus tőke és a tértermelés folyamata (Harvey, 1989; Swyngedouwe, 2002; Bryson et al, 2004; Cochrane, 2007) A társadalmi tér koncepciója: Egyenlőtlen fejlődés – a tőke által „termelt” térbeli egyenlőtlenségek: homogenizálás (posztszocialista átmenet) és differenciálódás ; (Smith, N. 1991,1996; Thrift, 1997 Stenning-Bradshaw, 2004;) A hely és a hálózatok - a hatalom geometriája (Massey, 1999; 2008); a globális vállalati kapcsolatrendszerek lokális beágyazottsága (Gereffi, 1999, 2007; Dicken, 2007; Schönberger, 2001) Kulturális fordulat a gazdaságföldrajzban – a térbeli-társadalmi folyamatok saját közegükbe ágyazott értelmezése (Barnes, 2003; Smith, A. 2004)

5 HAS Centre for Regional Studies A tudástermelés mint térfolyamat Viták a tudás szerepéről a térgazdaságban: kodifikált (absztrakt, objektivizált, jól átadható) és „rejtett”/tacit (személyhez kötődő, nehezen definiálható) tudás - versenyképesség és innováció A társadalmi tér koncepciójára építkező értelmezések : Az értéktermelés globális keretei - hálózatok → a gyorsan változó és sokszínű piaci folyamatok követése az innovációk felgyorsításával és a kockázatok hálózatokon belüli szétterítésével; –A hálózatok irányítása: az IT globális rendszerei és a közös normákra, szimbólumokra építkező szakmai közösségek –A rendszerben rejlő kockázatok: a lokális kontextus (piac, szabályozás, partnerek stb.) és az erre irányuló tudás felértékelődése ↓ A globális gazdaság működési feltételeinek homogenizációja (pl. az átmeneti gazdaságokban) → egyenlőtlen fejlődés

6 HAS Centre for Regional Studies A tudástermelés mint térfolyamat A tudás változó szerepe: üzleti gyakorlathoz kötődő, reaktív → változó tartalom, a meglevő tudás kreatív alkalmazása, a diszciplináris határok átlépésével (specialisták vs. univerzális elmék); Tudástermelés és térbeli koncentráció Klasszikus agglomerációs előnyök Az előnyök tágabb, a társadalmi tőke újratermeléséhez kötődő értelmezése –személyes kapcsolatok – bizalomépítés; a tudástermelés és - átadás közös technikái, jelrendszerei, csatornái; szakmai inspiráció közös értékek kialakítása, elfogadása; –Életminőség, szakmai és általános miliő; –Szimbolikus tőke – a földrajz tér narratívái Tudástermelés és dekoncentráció: a kicsi szép… és hol működik? Válság – kockázatok → az autonóm, problémamegoldó tevékenységek felértékelődése →IT-alapú, rugalmas hálózati együttműködések; A tudástermelés globális és lokális rendszereinek kapcsolatai: nyitott, folytonosan újjászerveződő hálózatok

7 HAS Centre for Regional Studies Információs monopóliumra épülő hatalmi viszonyok a vállalati kapcsolatokban: az élelmiszer-ágazat A neoliberalizmus kelet-közép-európai változata - az elmúlt két évtized intézményi reformjai és gazdaságpolitikai gyakorlatai - elősegítették a kiegyensúlyozatlan hatalmai viszonyok kialakulását a kereskedő- beszállító viszonyrendszerben, az előbbiek javára. Mindez hozzájárult a térbeli egyenlőtlenségek újratermelődéséhez a régióban. Milyen, nemzeti és lokális piacokhoz igazított stratégiákat alkalmaztak a kereskedelmi vállalatok, hogy kiaknázzák a beszállítói kapcsolatokban rejlő lehetőségeket a formáló piacgazdaságokban? Hogyan jelennek meg az egyenlőtlen hatalmi viszonyok a napi üzleti gyakorlatokban – újratermelve a területi különbségeket? A kereskedelem politikai gazdaságtana; az értéktermelés kulturális kontextusa

8 HAS Centre for Regional Studies Vállalati stratégiák: a beszállítói hálózatok szervezése és a „tértermelés” A közvetítő (a kiskereskedelem) információs monopóliuma→ verseny és helyettesíthetőség kelet-közép-európai léptékben, amit az EU-bővítés is elősegített; centralizált elosztási rendszerek, differenciált beszállítói hálózatok kialakítása – kifinomult technikák a hatalmi viszonyok fenntartására; Az új értéktermelési láncok felépülésével leértékelődtek a lokális/regionális kapcsolatokra épülő beszállítói hálózatok, az azokban felhalmozott tudás és kapcsolatok; e folyamatok elsősorban a rurális térségeket érintették súlyosan; A kereskedők és beszállítók közötti egyenlőtlen hatalmi viszonyok újratermelődésében fontos szerep jutott maguknak a beszállítóknak - a „posztszocialista” makrogazdasági környezetben gyökerező üzleti gyakorlataiknak; A fennálló – üzleti információkra és tudásra épülő - hatalmi viszonyok és azok kulturális kontextusa (a gazdasági szereplők gyakorlatai) folytonosan újratermelik a térbeli munkamegosztás kialakult kereteit; A beszállítók azonban tanulnak… globális piacok, lokalitáshoz kötődő értékek/potenciálok (áthárítás); innovációk; politikai nyomás

9 HAS Centre for Regional Studies Az üzleti szolgáltatások és a tértermelés folyamata A szektor drámaian változó szerepe az értéktermelésben: minden szakaszban megjelennek a termelés-előkészítéstől az értékesítésig: –Az innováció újraértelmezése→a szolgáltatások szerepének újraértelmezése az innovációs folyamatokban: kezdeményezés és működtetés (adaptáció); –A fizikai és kutlurális távolság áthidalása az értéktermelés szereplői között (kommunikáció, tudástranszfer, adaptáció stb.); –Stratégia-váltás: kidolgozás és végrehajtás ↓ Növekvő költség-, ill. értékarány; kulcsszerep globalizációban - az európai térbeli munkamegosztás alakításában: homogenizáció; az egyenlőtlenség és függés tudástermelésre és -átadásra épülő rendszerei ↓ Térbeli egyenlőtlenségek

10 HAS Centre for Regional Studies Az üzleti szolgáltatások és a tértermelés folyamata - Magyarország A gazdasági átmenet és hosszú távú hatásai (üzleti kultúra) – felértékelte a közvetítő-szerepet → hozzájárult a tudástermelés és -átadás koncentrált térszerkezetének formálódásához és fennmaradásához; A város-vidék dichotómia újratermelődése az üzleti információk és tudás áramlásában – az adaptációs készség (pl. IT), kapcsolati hálók, kommnikációs infrastruktúra hiányosságai miatt → negatív visszacsatolás a szektorban A külföldi tőkével működő cégek mélyebb beágyazódása, illetve az üzleti szolgáltatások régiónkat megcélzó kiszervezése nem változtatja meg alapvetően a térstruktúrát (főváros-központúság/információs aszimmetria); A magyar térszerkezet alapvetően kiegyensúlyozatlan európai (globális) viszonyrendszerbe ágyazódik (üzleti szolgáltatások külkereskedelme; vállalatcsoporton belüli szolgáltatások); A nemzeti (neoliberális) szakpolitikák alapvetően erősítették a fenti területi folyamatokat; lokális szinten (kevés kivétellel)inkább a szimbolikus tőke „termelésében” születtek adekvát válaszok; az EU kohéziós politikájában pedig újratermelődnek a fennálló gazdasági-hatalmi viszonyok.

11 HAS Centre for Regional Studies AZ üzleti szolgáltatások centrumai Magyarországon (2007)

12 HAS Centre for Regional Studies Következtetések A térség, illetve a lokális gazdaságok tudás- és információáramlás folyamatában is újratermelődő függősége alapvetően a piac (a globális kapitalizmus) „terméke”. Lökést adott azonban e folyamatnak az átmenet sajátos feltételrendszere („államtalanítás” és neoliberális ideológiák; a tőke fölötti kontroll civil intézményeinek kialakulatlansága stb.) és az üzleti gyakorlatokban, kapcsolatrendszerekben megnyilvánuló kulturális közege is. Az új tudás létrehozásához kapcsolódó társadalmi gyakorlatok a térbeli egyenlőtlenségek mélyülése, illetve ezek konzerválódása irányába hatottak a térségben – a tudásintenzív szolgáltatások kontinentális keretek között zajló dekoncentrációja nem formálta át számottevően a térbeli társadalmi (függőségi) viszonyokat. A nemzeti és uniós szakpolitikák gyakorlatai sem ösztönözték a gazdasághoz kapcsolódó tudás „szétterítését”.