A VAJDASÁGI MAGYARSÁG ÉS AZ AGRÁRIUM Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus 24000 Szabadka – Lifka Sándor u. 29, +381 24 542 265 6720 Szeged – Dugonics u.

Az előadások a következő témára: "A VAJDASÁGI MAGYARSÁG ÉS AZ AGRÁRIUM Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus 24000 Szabadka – Lifka Sándor u. 29, +381 24 542 265 6720 Szeged – Dugonics u."— Előadás másolata:

1 A VAJDASÁGI MAGYARSÁG ÉS AZ AGRÁRIUM Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus 24000 Szabadka – Lifka Sándor u. 29, +381 24 542 265 6720 Szeged – Dugonics u. 3- 5 +36 30 435 5778 Email: bio-nat-yu@tippnet.rs bio-nat-yu@tippnet.rs somogyis@yahoo.com

2 Tények a Vajdasági magyarságról és mezőgazdaságról

3

4 Néhány nemzetiségi arányokat jellemző adat  1948 2002  428 750 26.13 % 290 207 14.24 %   1991 - 2002  49 284 magyar vándorolt el  170 454 a szerb lakosság számbeli növekedése  57.21% - 65.05%  Magyar többség: Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Kishegyes, Topolya, Csóka községekben  Relatív magyar többség: Szabadkán, Óbecsén

5 Néhány magyarságot jellemző adat (2)  Falusi szórványban 50 -60 000 magyar  *  200 -300 lakos keveset tehet önazonosságáért  Népesség megújításra képtelen  Szociál-patológiai állapot – sok az agglegény  *  Ami a Bánságban történik a magyarsággal, Szerémségben már befejeződött  *  A Tisza-melléken van remény a magyar mezőgazdák túlélésére  

6 A magyarság Vajdaságban (Forrás: Földrajzi Intézet Újvidék)

7

8

9 Az állami szervek és szolgálatok nem rendelkeznek a foglalkoztatottak és a munkát keresők nemzeti hovatartozásával kapcsolatos adatokkal

10

11 Az egy főre eső beruházások (2004) Területi egység Területi egység Egy főre eső beruházás din. din. Szerbia 20 396 Vajdaság 14 510 Tömbmagyarság 8 977

12 Tisza vidék

13

14

15

16

17 NAPJAINK TENDENCIÁI Az élelmiszertermelés globalizálódása Élelmiszerkereskedelem átalakulása Vertikális termékláncok fejlődése Fokozódó minőségi követelmények A mezőgazdaság növekvő piacfüggősége A tranzakciós költségek, befektetési korlátok a feldolgozókat ösztönzi, hogy kevesebb, jobban felszerelt beszállítóval szerződjenek

18 KISTERMELŐK GONDJAI  EGYRE TÖBB GOND A PIACI KAPCSOLÓDÁSSAL  A KLASSZIKUS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK NEM MŰKÖDNEK  A KISTERMELŐK HATÉKONYSÁGI ELŐNYE MEGSZŰNIK A TERMÉKLÁNCOKBA KAPCSOLÓDÁS NAGYOBB KÖLTSÉGEI MIATT  A BESZÁLLÍTÓKNAK KÖLTSÉGEKET SZÁMOLNAK FEL, DE A KISGAZDASÁG NEM TUDJA EZEKET ÁTHÁRÍTANI MÁSRA

19 Vajdaságban is érvényes kérdések Hogyan válhatnak a kisgazdaságok partnerekké? Milyen lehet a szerepük? Mi a kormányzat szerepe? Milyen az együttműködési hajlandóság? Jó e a kistermelő kifejezés? Eszközszegény, tudásszegény? Eszközszegény, tudásszegény? Ellátási csatornák fejlesztése beépíthető-e a vidékfejlesztési stratégiákba?

20 Magyar lakta területek a stratégiai tervben A magyar lakta területeknek úgynevezett „önellátó” szerepet szántak Alacsony árakon, alacsony béreken élőket helyi szinten elégítse ki a mezőgazdaság Ez a terület évtizedeken keresztül „Szerbia éléskamrája” volt

21 A vajdasági magyarság szinte teljesen kimaradt az állami privatizációból A 14.28 %-nyi vajdasági magyarság 2 %-ban vett részt a privatizációban A privatizáció során megszerzett cégeket vagy átregisztrálják a fővárosba, Belgrádba, (szabadkai „Pionir” édességgyár, „Fidelinka” tésztagyár) vagy azok műszaki felszerelését leszerelik és Dél- Szerbiába szállítják (Sinalco) Az előző esetben a termékértékesítés nem helyi cégeken keresztül folyik, hanem belgrádiakon, és így a magas haszonkulcs sem marad a magyarlakta térségekben

22 A magyarság nem tud a magánosítás során földhöz jutni A szerb üzletemberek az ismeretlen eredetű tőkét vajdasági földek vásárlására használják fel A nagytőkések 10-20 000 hektár közötti óriásbirtokokat szereztek meg

23 Az agrárkombinátok sorsa Az agrárvállalatokat, melyeknél a teljes vertikum ugyanannál a cégnél volt, a privatizáció során a részeire bontották és külön-külön értékesítették Ez hosszú távon sok esetben a részek csődjéhez vezetett, ami a munkások és vezetők elbocsátását eredményezte, ami a kisebbséget fokozottan érintette

24 Vajdaság AT Regionális Fejlesztési Terve A vajdasági mezőgazdaság komparatív előnyei  megfelelő természeti adottságok (jó minőségű föld, vizek)  a mezőgazdaság magas fokú tudományos- és technikai fejlődése  tradíció  kvalifikált munkaerő  megfelelően kiépített feldolgozói kapacitások

25 A helyzetelemzés szerint:  Globálisan csökken a mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaságban  Szerkezetbeli változások mennek végbe  Éleződik a versenyhelyzet  A hazai termelés állandó exportkorlátozásokba ütközik (EU mezőgazdasági támogatási rendszere, szabványok, minőségi korlátok, kiviteli kvóták)

26  A magánosítás, vagyon-visszaszármaztatás  Vidék- és agrárfejlesztési program kialakítása,  A körülményekhez igazodó gazdálkodási feltételek megteremtése,  A környezetgazdálkodást, élelmiszerbiztonságot javító fejlesztések kezdeményezése  A fenntartható fejlődés határai között mozogni, erőforrásainkat, előnyeinket, erősségeinket érvényesíteni,  Integrációs folyamatok generálása (értékesítési, közös piaci fellépés)  Gépesítés és korszerű technológiák bevezetése,  Horizontálisan integrált mezőgazdaság és vertikálisan ráépülő élelmiszeripar Fejlesztési irányvonalak, prioritások (1)

27 Fejlesztési irányvonalak, prioritások (2)  Határokon átnyúló kapcsolati tőke és szubregionális együttműködések  Tudás – edukáció – ismeretek, tapasztalatgyűjtés,  Termelőket ösztönző támogatási rendszer,  Források biztosítása az önálló, önellátó, piacra termelő, ill. minden gazdálkodó egység számára,  KKV élelmiszeripari tevékenységének támogatása,  A lokális és regionális infrastruktúra fejlesztése, karbantartása,  Logisztikai tevékenység - szervezés, termékraktározás, szállítás, forgalmazás fejlesztése,  Az élelmiszeripari termékek marketingtevékenységének tudatos építése (piackutatás, igényfelmérés, promóció, stb.)

28 A változások három iránya:  A struktúrák reformja (termelők, tulajdonosok és feldolgozók)  A piac és folyamatainak fejlesztése  A vidék fejlesztése

29 2009. jan. 2. – „Mezőgazdaság” Az agrárköltségvetés felhasználása A 20,5 milliárd 90 százalékát a bejegyzett termelők támogatására A 20,5 milliárd 90 százalékát a bejegyzett termelők támogatására Nem számíthatnak támogatásra a: Nem számíthatnak támogatásra a: - hobby gazdálkodók - hobby gazdálkodók - ügyvédek, orvosok akik falun földet vettek és bérbe adják - ügyvédek, orvosok akik falun földet vettek és bérbe adják - a nagy mezőgazdasági rendszerek, (mert kedvezményt élveznek az újratermelési anyag beszerzésében és később, termékeik eladását illetően is) - a nagy mezőgazdasági rendszerek, (mert kedvezményt élveznek az újratermelési anyag beszerzésében és később, termékeik eladását illetően is) Támogatásra jogosult termelők: Támogatásra jogosult termelők: - bejegyzett gazdaság - bejegyzett gazdaság - fizetik a nyugdíjbiztosítást - fizetik a nyugdíjbiztosítást Prémiumok megvonásával kell kezdeni a rendteremtést, vagy pl. a vagyon visszaszármaztatással? Prémiumok megvonásával kell kezdeni a rendteremtést, vagy pl. a vagyon visszaszármaztatással?

30 Nyugdíjazás, egészségbiztosítás, támogatás (1) A mezőgazdasági nyugdíj alap és 2002. összeírás eltérései szerint a termelők nem jelentkeznek be 2004 –től kötelező a biztosítás 2004, 2007 a tartozás leírva – elemi csapás Az egészségi és nyugdíjbiztosítás 67 000 dinár személyenként évente A termelők tartozása az alap fele 47 milliárd.

31 Nyugdíjazás, egészségbiztosítás, támogatás (2) A támogatás (valószínű) 12 000/ha Mit jelent ez a feltüntetett kisgazdasági struktúrának a magyar lakta vidékeken? A 450 000 bejegyzett gazdaságból talán 100 000 fizeti a nyugdíjbiztosítást Gazdaságok összevonása már beindult

32 Záró gondolatok A mélyülő gazdasági és szociális válság különösen sújtja magyar közösséget és serkenti a leépülési folyamatokat: A mélyülő gazdasági és szociális válság különösen sújtja magyar közösséget és serkenti a leépülési folyamatokat: Infláció Infláció Szociális háló hiánya Szociális háló hiánya Romló munkakörülmények, csökkenő munkabérek Romló munkakörülmények, csökkenő munkabérek Elhúzódó gondok –pl. vagyon-visszaszármaztatás Elhúzódó gondok –pl. vagyon-visszaszármaztatás A magyarokat fokozottabban sújtja a munkanélküliség A magyarokat fokozottabban sújtja a munkanélküliség A magyarok könnyebben kapnak felmondást A magyarok könnyebben kapnak felmondást Szakképzettségi összetétel romlása Szakképzettségi összetétel romlása

33 Záró gondolatok (2) Magyarok a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a társadalmi tevékenységekben (?) Magyarok a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a társadalmi tevékenységekben (?) A számarányos foglalkoztatási kezdeményezések (?) A számarányos foglalkoztatási kezdeményezések (?) A magyarok számaránya az egyetemi hallgatók között (?) A magyarok számaránya az egyetemi hallgatók között (?) A gazdaság korrupcióval átitatott A gazdaság korrupcióval átitatott A magyar kis- és közepes vállalkozók jelenléte elenyésző az anyagi háttér és kapcsolati tőke hiánya miatt A magyar kis- és közepes vállalkozók jelenléte elenyésző az anyagi háttér és kapcsolati tőke hiánya miatt A magyar gazdák szerepe a mezőgazdaságban csökken, gyenge felhalmozó- képességük folytán sokan még a mezőgazdasági támogatásokhoz sem jutnak hozzá A magyar gazdák szerepe a mezőgazdaságban csökken, gyenge felhalmozó- képességük folytán sokan még a mezőgazdasági támogatásokhoz sem jutnak hozzá

34 Záró gondolatok (3) Nem kielégítő a magyar tudományos kutató kapacitás Nem kielégítő a magyar tudományos kutató kapacitás A meglevő eredmények sem kerülnek felhasználásra A meglevő eredmények sem kerülnek felhasználásra A magyar tisztségviselők évek óta adósak a közösségünk egészére vonatkozó szakmai és tudományos vizsgálatok kezdeményezésével A magyar tisztségviselők évek óta adósak a közösségünk egészére vonatkozó szakmai és tudományos vizsgálatok kezdeményezésével Ma szinte lehetetlen hozzájutni a legfontosabb mutatókhoz, statisztikai számsorokhoz Ma szinte lehetetlen hozzájutni a legfontosabb mutatókhoz, statisztikai számsorokhoz * A magyar tisztségviselőkre vár a feladat, hogy kezdeményezzenek, s ahol erre saját hatáskörben lehetőség van, indítsanak a nemzeti közösségekre lebontott vizsgálatokat A magyar tisztségviselőkre vár a feladat, hogy kezdeményezzenek, s ahol erre saját hatáskörben lehetőség van, indítsanak a nemzeti közösségekre lebontott vizsgálatokat

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET