Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A romániai vidékfejlesztés dilemmái A romániai vidékfejlesztés dilemmái Dr. Vincze Mária, egyetemi tanár Babe ş -Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A romániai vidékfejlesztés dilemmái A romániai vidékfejlesztés dilemmái Dr. Vincze Mária, egyetemi tanár Babe ş -Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és."— Előadás másolata:

1 A romániai vidékfejlesztés dilemmái A romániai vidékfejlesztés dilemmái Dr. Vincze Mária, egyetemi tanár Babe ş -Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VI. VÁNDORGYŰLÉSE Új elemek a vidékfejlesztésben Gödöllő, 2008 december Szent István Egyetem

2 Főbb gondolatok I. Vannak –e egyértelmű, érvekkel alátámasztott válaszaink a vidékfejlesztés aktuális kérdéseire? II. Fel vagyunk-e készülve az új kihívásokra? III. Melyek a romániai vidékfejlesztés főbb nehézségei IV. Részleges válaszok

3 I. Általános romániai (európai) dilemmák 1. Versenyképesség vagy konvergencia? -Szabad piac vagy fenntartható vidék? - A szociális vagy a versenyszférát kell erősíteni? -Hatékonyság vagy méltányosság? -Költséghatékonyság vagy minőség? Fifth Progress Report on Economic and Social Cohesion, SEC (2008) 2047: „No convergence without competitiveness ”

4 Az egy főre jutó GDP alakulása regionális szinten Source: Regional Accounts , NIS

5

6 Általános európai (romániai) dilemmák 2. A vidékfejlesztés mint az agrárpolitika része vagy a kohéziós, regionális politika része? Agriculture and rural development should stay together under the same policy roof. Mariann Fischer Boel, Cyprus, Oct Mariann Fischer Boel, Cyprus, Oct. 2008

7 Általános romániai (európai) dilemmák 3. Elsődlegesen agrár vidékfejlesztésre vagy a nem-agrár vidékfejlesztésre koncentrálni? vagy a nem-agrár vidékfejlesztésre koncentrálni? 4. Rövidtávú növekedési célok vagy hosszú távú fejlesztési célok?

8 Általános romániai (európai) dilemmák 5. Elsődlegesen a városi pólusok fejlesztése vagy az elmaradt vidéki települések felzárkóztatása? 6. A vidéki települések minden áron való fenntartása vagy az elmaradt települések elnéptelenedésének elfogadása?

9 Általános európai (romániai) dilemmák 7. A helyi vidéki munkahelyek teremtésére összpontosítani vagy a vidéki munkaerő foglalkoztatás széleskörű értelmezése? 8. Kiegészítő jövedelemforrások biztosítása helyben vagy a városi munkaerő pótlása? 9. Szociális támogatások vagy munkaerő piaci adaptáció?

10 Válaszok Európai Uniós direktívákban Növekedés és foglalkoztatás stratégiája: Növekedés és foglalkoztatás stratégiája: a) Beruházások a nagy növekedési képességgel rendelkező térségekbe; b) Beruházás a növekedés és foglalkoztatás hajtóerőibe; c) Foglalkoztatási iránymutatások; d) Vidéki térségek gazdasági megújulása.

11 Európai Uniós direktívák Vidéki térségek gazdasági megújulása Vidéki térségek gazdasági megújulása -integrált intézkedések (ERFA, ESZA, EHA, EMVA); -fejlődési sarokpontokba való beruházás; -fejlődési sarokpontokba való beruházás; - idegenforgalom integrált megközelítése; - idegenforgalom integrált megközelítése; -általános gazdasági érdekű szolgáltatások minimális hozzáférési szintjének biztosítása; - kritikus tömeg elérése a szolgáltatásokhoz; - helyi értékekre alapuló gazdasági csoportokba rendezés.

12 Elvárások a mezőgazdasággal szemben  elégséges és biztonságos élelem alapanyag termelés, fenntarthatóbb módon,  az energia szükséglethez való hozzájárulás,  a természeti erőforrások védelme, a táj képének megőrzése

13 Elvárások a vidéki térségekkel szemben - a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás a gazdasági tevékenységek diverzifikációja útján; - pihenési, kikapcsolódási, művelődési lehetőségek biztosítása a vidékre látogatók számára; - korszerű szolgáltatások biztosítása az ott élőknek.

14 Vidékfejlesztési konferencia általános következtetése A vidéki térségek olyan sajátos jellemzőkkel rendelkeznek ami szükségessé teszi az önálló, sajátos vidékfejlesztés politikát, amelyben a mezőgazdaságnak központi szerep jut, mind a termőföld fő felhasználójának, mind a vidéki térségben zajló egyéb tevékenységekhez való szoros kapcsolódása folytán, mind a vidéki kultúra és vidéktörténet fő hordozójának. (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW (EUROPEAN RURAL AREAS IN ACTION: FACING THE CHALLENGES OF TOMORROW Cyprus, Limassol, October 17th, 2008) Cyprus, Limassol, October 17th, 2008)

15 II. Új kihívások a régió- és vidékfejlesztés terén  A globális verseny nyomasztó hatása;  Demográfiai változások;  Energia piaci változások;  Klíma változás,  Társadalmi polarizáció fokozódása.

16 A globális verseny növekvő gazdasági nyomása Minden térség szembesül a modernizáció, a tudás alapú innováció, a strukturális átalakítás szükségszerűségével a termék, a menedzsment és a humán erőforrás vonatkozásában.

17 Demográfiai változások Demográfiai változások Eurostat népességi előrejelzése szerint: tól az EU-ban a népesség természetes fogyása lesz jellemző, a népesség növekedés fő forrása a bevándorlás lehet. -Az EU-27-ben a demográfiai változások gazdasági és társadalmi hatása: összfoglalkoztatottak száma 2017-ig várhatóan nő a munkaerő foglalkoztatási rátájának növekedése eredményeképpen.

18 Demográfiai változások Demográfiai változások Várhatóan nőni fog: - a női foglalkoztatottak aránya(a 2004 évi 55%-ról 65%-ra 2025-re, - az idősebb korúak foglalkoztatási aránya (a 2004 évi 40%-ról 59%-ra 2025-ben)  2017-től a gazdasági növekedés alapja csak a munkatermelékenység lehet, ha csak nem nő jelentősen a bevándorlók száma,  2018-tól az elöregedés hatása domináns lesz: -csökken a munkaképes korosztály, -csökken a foglalkoztatottak száma.

19 New Sources of Employment to Promote the Wealth Generating Capacity of Rural Communities Új foglalkoztatási lehetőségek a vidéki közösségek jövedelemtermelő képességének növelésére RuralJobs- FP7

20 RuralJobs intézményi kerete  Lefutási idő: 30 hónap (2008. február 1-től)  Konzorcíum összetétele:  4 egyetem: Debrecen - HU, Plymouth - UK, Babes- Bolyai – RO, Lithuanian University of Agriculture - LV  2 regionális önkormányzat: Andalusia – ES, Limousin – F  2 társult partner: Institute of Agricultural Economics, Sofia - BG, INIPA Coldiretti - I

21 Vizsgált régiók

22 A RuralJobs projekt célja Elősegíteni a különböző típusú vidéki térségek foglalkoztatási lehetőségeit befolyásoló tényezők jobb megértését, a jövőbeni európai vidékfejlesztési politikák kialakítása érdekében

23 Az energiapiac alakulása Az energia árának változása eltérő mértékben és módon hat a régiókra, aszerint, hogy milyen az energia felhasználás szerkezete, milyen a gazdasági szerkezet, mennyire hatékony a vállalatok energiafelhasználása.Az energia árának változása eltérő mértékben és módon hat a régiókra, aszerint, hogy milyen az energia felhasználás szerkezete, milyen a gazdasági szerkezet, mennyire hatékony a vállalatok energiafelhasználása. A növekvő szállítási költségek a földrajzilag periférikus térségekre hatnak kedvezőtlenül.A növekvő szállítási költségek a földrajzilag periférikus térségekre hatnak kedvezőtlenül.

24 Klímaváltozás Klímaváltozás - bizonyos térségekben megnő az árvizek, a szárazságok, a hőhullámok kockázata, - a klímaváltozás a gazdasági tevékenységek alapvető változását eredményezi, - hatással lesz a regionális, területi kohézióra

25 Klímaváltozás Változást vált ki: -a mezőgazdasági termelés terén -a halászat terén -az idegenforgalom vonatkozásában Beruházást igényel: -a szárazság kezelésére -az erózió és az árvizek megakadályozására,

26 6 ország kutatói (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Németország, Románia és Magyarország) különböző tudományterületekről (meteorológusok, hidrológusok, geográfusok, környezetmérnökök, közgazdászok) vizsgálják a klímaváltozás légszennyezésre, extrém időjárási viszonyokra, vízkészletre, valamint a régió és vidék gazdaságára gyakorolt hatásait. 6 ország kutatói (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Németország, Románia és Magyarország) különböző tudományterületekről (meteorológusok, hidrológusok, geográfusok, környezetmérnökök, közgazdászok) vizsgálják a klímaváltozás légszennyezésre, extrém időjárási viszonyokra, vízkészletre, valamint a régió és vidék gazdaságára gyakorolt hatásait. A CLAVIER (Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe) projekt –FP6

27  Gazdasági hatások: mezőgazdaság, turizmus, energiaszektor.  A projekt időtartama: 3 év (2006. szeptember – augusztus). A CLAVIER (Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe) projekt (2) A CLAVIER által vizsgált terület Forrás:

28 WP0 – Koordináció, menedzsment WP1 – A klímaváltozás szimulálása, bizonytalanságok becslése WP2 – Regionális klímamodellek adatainak optimalizálása a hatástanulmányok számára WP3a Időjárásra és légszennyezés- re gyakorolt hatások WP3b Extrém események WP3c Hidrológiára és mezőgazdaság- ra gyakorolt hatások WP3d Ökoszisztémára, emberi egészségre és infrastruktúrára gyakorolt hatások WP4 – Gazdasági sérülékenység és a hatások gazdasági értékelése Munkacsomagok (work package- WP) Forrás: A CLAVIER (Climate Change and Variability: Impact on Central and Eastern Europe) projekt (3)

29  I.  I. III. Romániai vidékfejlesztési sajátosságok

30 2oo5 A mezőgazdasági GDP aránya (%) 8.42 Mezőgazdasági foglalkoztatottság (%) 36.4 Mezőgazdasági termőterület aránya (%) 62.2 Élelmiszer költség részaránya (%) 39.9 Forrás: Nemzeti Statisztikai Hivatal A román mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe

31 Jogi személyiség nélküli családi gazdaságok - háztartások száma (ezer) 4.375,9 - a mezőgazdasági terület részaránya (%) átlag terület (ha) 2.08 Jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságok - gazdaságok száma (ezer) a mezőgazdasági terület részaránya (%) átlag terület (ha) 249,3 10 ha-nál kisebb gazdaságban a terület 50,6%, 50 ha-nál nagyobb gazdaságban a terület 40% 10 ha-nál kisebb gazdaságban a terület 50,6%, 50 ha-nál nagyobb gazdaságban a terület 40% A romániai agrárgazdaságok szerkezeti megoszlása (2005) A romániai agrárgazdaságok szerkezeti megoszlása (2005) Versenyképes vagy szociális gazdaság? Forrás: Preliminary results of the 2002 General Agricultural Census, MAFR

32 A romániai vidéki térségek sajátos problémái  a foglalkoztatás a mezőgazdaságban csökkent;  a fiatal vidéki munkaerő migrációja nőtt;  a birtokstruktúra racionalizálása újabb vidéki munkahelyek elvesztésével jár,  a föld meg nem munkálása nő,  a képzettebb és fiatalabb vidékiek nagyobb mértékű elvándorlása a helyi lehetőségek kihasználását lehetetleníti el.

33 Románia vidéki demográfiai mutatói

34 Vidéki településeken élők részaránya régióként

35 A város-falu közötti migráció alakulása Forrás: Planul naţional de dezvoltare »

36 Vidéki foglalkoztatottság

37

38 A vidéki munkaerő foglalkoztatási ráta régiónként

39  A vidéki aktív lakosság megoszlása (2007)  alkalmazott: 35.4%  vállalkozó: 0. 7%  magántermelő: 35.7%  nemfizetett családtag: 25.1%  munkanélküli: 3,0%  Alulfoglalkoztatottság a kis birtokok szintjén

40

41 Versenyképes vagy szociális mezőgazdaság? Romániában papírforma szerint 2 millióval kellene csökkenteni a mezőgazdaságban dolgozók számát, de ugyanakkor hiányzik az idénymunkás

42 Vidéki infrastruktúra (2002) A. Úthálózat  csak a községek felének (1462) van direkt összeköttetése a fő úthálózattal  a helyi és megyei utak 10%-a modernizált és 29.4%-a kövezett B. Víz és közegészségügyi rendszer  mindössze 2467 vidéki településen (19%) van vezetékes víz  a háztartások 1.4%-ban van meleg víz A vidékfejlesztési 3. tengely fontossága

43 Közműellátás Csatorna hálózat Csatorna hálózat  a falvaknak 3.2%-a van hozzácsatlakoztatva a csatornázási rendszerhez  a vezetékes vízzel ellátott falvak mindössze 14%-a rendelkezik szennyvíz tisztító rendszerrel  a vidéki háztartások 16%-ában van fürdőszoba, 32%- ában öblítős WC A SAPARD program jelentős hányadát (438.8 millió EUR) a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordították A SAPARD program jelentős hányadát (438.8 millió EUR) a vidéki infrastruktúra fejlesztésére fordították

44  egészségügyi szolgáltatás: 49% (1325)  gyógyszertár: 45% (1203)  postahivatal (falvakon): 54% (6969)  Kultúrális/szórakoztató központ (falvakon): 47% Közszolgáltatásokkal rendelkező vidéki községek részaránya (2002):

45 Egészségügyi szolgáltatás - a legtöbb településen csak az alap egészségügyi ellátás biztosított - az egy orvosra jutó személyek száma 6-szor nagyobb vidéken (1736 személy/orvos) - a várható átlag élettartam vidéken 2 évvel alacsonyabb - a gyermekhalandóság aránya sokkal magasabb

46  1160 településen (43%) van telefon-szolgáltatás  mobil telefonok gyors térhódítása vidéken  96/1000 a rádió előfizetők aránya  129/1000 a televízió előfizetők aránya Távközlés  A vidéki lakosság nehézkes hozzáférése a modern kommunikációs eszközökhöz akadályozza az információhoz való hozzájutást és a megfelelő oktatást

47 Oktatás: -A legtöbb településen (90%) gimnáziumi oktatás működik (sok helyen csak elemi) -A szakképzett oktatók elhagyják a vidéki iskolákat, helyükbe nem megfelelő képzettségű személyek kerülnek Szociális infrastruktúra Szociális infrastruktúra

48 Forrás : AMIGO, 2007 Forrás : AMIGO, 2007 VárosVidék Felsőfokú végzettség (%) 21, Középfokú végzettség (%) 69,5752,01 Gimnáziumi, el emi iskola vagy 4 osztálynál kevesebb (%) ,03 A városi és a vidéki aktív lakosság képzettségi szint szerinti megoszlása (2007)

49 Jövedelmek: - az egy főre jutó jövedelem vidéken 23%-kal alacsonyabb, mint városon (2001); - az elszegényedési kockázat vidéken több mint kétszer magasabb, mint városon - a vidéki háztartások összjövedelmének 57.5%-át a sajátfogyasztású termékek jelentik

50  A as időszak jelentős vidékfejlesztési célkitűzése a vidéki gazdaság diverszifikálása.

51 Románia nem fogja tudni teljes mértékben kihasználni a KAP nyújtotta támogatásokat Előnytelen tárgyalási pozíciók a kvóták megállapításánál A szegénység fenntartja az önnellátásra való berendezkedett- séget A mezőgazdaság alacsony versenyképessége Esélytelen az euró korai bevezetése Romániában I. A ROMÁN MEZŐGAZDASÁG ÉS A VIDÉK PROBLÉMÁINAK ELEMZÉSE Az agri-business struktúrák gyengén fejlettek A vidéki munkanélküliség és a szegénység növeke- désének kockázata Egy nem megfelelő farmszerkezet kialakulásának kockázata Az EU- tagállamoktól eltérő gazdasági struktúra A vidék piacgazdasági beágyazódottsága alacsony fokú A nem-piaci jellegű tranzakciók részaránya magas Alacsony a háztartási fogyasztás és a termelési eszközök iránti kereslet A termelői beruházások alacsony szintűek A termelői szolgáltatások alacsony szintűek Képzési lehetősé- gek hiánya A vidéki infrastruk- túra fejlet- lensége A technológiai fejlődés korlátozott Az önellátó mezőgazdasági gazdaságok részaránya magas Alternatív gazdasági tevékenységek hiánya A mezőgazdaságra terhelődött az átmenet társadalmi-gazdasági hatásainak kivédése Elaprózott és elszórtan elterülő földtulajdonok A földek tulajdonjogi rendezése a gazdasági racionalitás mellőzésével történt

52 Az európai mezőgazdasági- és vidékfejlesztési modellel való harmonizáció A mezőgazdasági munkaerő-termelékenységnek és a gazdaságok versenyképességének növelése A gazdaságok termelési és jövedelmi szintjének növelése A ráfordítások magasabb gazdasági hatékonysággal való felhasználása A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkentése A gazdaságok tevékenységének diverzifikálása A gazdaságosan művelhető területek kialakítása Birtokrendezés, tagosítás Elvándorlás: -időleges -végleges Idő előtti nyugdíjazás A nyugdíjkorhatárt meghaladó termelők érdekeltté tétele a földjeik megmunkálásáról való lemondásra Állami támogatás, költségviselés A vidéki aktív lakosság képzettségi szintjének fokozása Magán- és közösségi támogatások összehangolása Vidéki infrastruktúra fejlesztése Alternatív tevékenységek fejlesztése a vidéki térségekben A ROMÁNIAI VIDÉKFEJLESZTÉS FŐBB CÉLKITŰZÉSEINEK ELEMZÉSE

53 Vidékfejlesztési alapok Európai alapok országos szinten (millió euró) Összes Éves átlag SAPARD XXX ISPA XXX Vidékfejlesztési Alap XXX Kohéziós Alap XXX Struktúrális Alapok XXX Direkt Kifizetések XXX Forrás: Saját számítások a os Nemzeti Fejlesztési Terv alapján, Európai Integrációs Minisztérium, 2003; SEC (2004) 160 final, Communication from the Commission: A financial package for the accession negotiations with Bulgaria and Romania, 10th of February 2004, Brussels; AGRA FACTS No – “Council Concludes Bulgarian & Romanian Accession Talks on Agriculture”, 04/06/2004, Brussels, Belgium;

54

55

56 Pearson-féle korrelációs együtthatók a versenyképességi mutató és a GDP-, valamint a foglalkoztatottak ágazati strukturája között   (GDP/fő, %GDPmg.)=-0,992,   (GDP/fő, %Fogl.mg)=-0,971,   (GDP/fő, %GDPipar)=-0,670,   (GDP/fő, %Fogl.ipar)=-0,090,   (GDP/fő,%GDPszolg.)=0,916   (GDP/fő, %Fogl.szolg.)=0,983

57 3. A vidéki térségek gazdasági és társadalmi struktúrájának hatása a versenyképességre GVA – bruttó hozzáadott érték P - lakosság E - foglalkoztatottak r – vidék mg – mezőgazdaság ip – ipar sz - szolgáltatások

58 Miképpen járulhat hozzá a vidék a versenyképesség fokozásához Romániában?  A mezőgazdaság szerepe jelentős, ennek hatékonyságát kell növelni,  Hatékony vidék-város kapcsolat kialakítása,  vidéki szolgáltatások, pl. idegenforgalom fejlesztése

59 Megoldások a vidéki térségek számára  a természeti erőforrások megőrzése az elmaradt, kedvezőtlen adottságú területeken munkalehetőséget teremthet;  az idegenforgalom fejlesztésének ösztönzése újabb munkahelyek létrehozását eredményezheti;  a regenerálódó energiaforrások növekedése újabb munkalehetőségeket teremthet,  a helyi tradicionális, történelmi értékek felismerése és ezek értékesítésének képessége;  a falura telepedők új ötleteket és vállalkozói ismereteket hozhatnak magukkal,  a közszolgáltatások biztosítása kulcsfontosságú az ott lakóknak és a vállalkozásoknak egyaránt.

60 Megoldások a vidéki önkormányzati vezetőknek:  Az erőforrások koncentrációja, érdekszövetségek kialakítása;  Részvételi lehetőségek biztosítása;  Együttműködés a fejlesztési stratégia terén;  Jó kommunikáció a közeli városokkal;  Szélesebb körű szolgáltatások biztosítása.

61 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A romániai vidékfejlesztés dilemmái A romániai vidékfejlesztés dilemmái Dr. Vincze Mária, egyetemi tanár Babe ş -Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések