Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HAS Centre for Regional Studies A gazdaság szerepe a nagyvárosi térségek fejlesztésében: Globális kihívások és alkalmazkodási lehetőségek Lux Gábor Ph.D.,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies A gazdaság szerepe a nagyvárosi térségek fejlesztésében: Globális kihívások és alkalmazkodási lehetőségek Lux Gábor Ph.D.,"— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies A gazdaság szerepe a nagyvárosi térségek fejlesztésében: Globális kihívások és alkalmazkodási lehetőségek Lux Gábor Ph.D., tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, XI. 24. © 2012 by Lux Gábor

2 HAS Centre for Regional Studies 2  Fő kérdések:  Melyek a közép-európai városi agglomerációk fejlődési adottságai?  Hogyan alakulnak át a versenyképességi tényezők a válság során?  Mit tehetnek egy városi térség, régió gazdasági és társadalmi szereplői az újraiparosítás érdekében?

3 HAS Centre for Regional Studies 3 A globális verseny feltételei  A globális gazdaság fejlődése  több évtizede meghatározó koncentrációs (agglomerálódási) folyamatok  nyertesek: globális centrumok, nagyvárosok ( ezer lakos)  vesztesek: perifériák, kisebb városi centrumok, vidéki térségek  meghatározó tényezői a fejlett üzleti szolgáltatások és az innovatív iparágak  minél „értékesebb”, „innovatívabb” egy gazdasági tevékenység, annál jobban koncentrálódik a városhierarchia csúcsán  a globális városok világa önálló hálózattá válik, belső kapcsolatai erősödnek  önmagát erősítő folyamat  A kisebb, periférikus városi központok és régiók helyzete  nem képesek biztosítani a nagyvárosok által felkínált koncentráció előnyeit  folyamatos, a válsággal erősödő erőforrásvesztés (képzettek, foglalkoztatási szerep, jövedelemtermelő képesség)  „méltányossági” alapú,a válsággal csökkenő fejlesztési források és transzferek  nem alakítják a térfolyamatokat, hanem alkalmazkodnak hozzájuk  Hogyan képesek helytállni az erősödő versenyben?

4 HAS Centre for Regional Studies 4 Közép-Európa gazdasági átalakulása  Szolgáltatásalapú gazdaságok kialakulása  a „túliparosodott” gazdaság szerkezeti korrekciója  modernizációs folyamat, „posztindusztriális társadalom”  a gazdasági fejletlenség / lecsúszás jele is lehet!  A három folyamatból az első általános, a másik kettő térben egyenlőtlen jelenség  országok között  országokon belül, szubnacionális szinten  Duális iparszerkezet: erősen eltérő versenyképességű hazai és külföldi ipar  ágazati dualitás (feldolgozóipar vs. egyéb; helyi piacvásárlás és export)  területi dualitás (a tőkebeáramlásban részesülő vs. kimaradt területek)  A duális iparfejlődés és a tercierizáció egyaránt növelte a területi egyenlőtlenségeket

5 HAS Centre for Regional Studies 5 Ipari vagy szolgáltatásalapú versenyképesség?  korrelációszámítás: szektorális foglalkoztatási arány és GDP/fő között  a visegrádi országokban a fővárosok versenyképessége szolgáltatás-, a fővárosokon kívüli régióké ipari alapú  a déleketi országokban kevésbé előrehaladott az ipari szerkezetváltás, gyengébb a tőkeellátottság, de jelentősek egyes hagyományos iparágak ( élelmiszer- és könnyűipar ) Mezőgazd. (NACE A – B) Ipar és Építőip. (NACE C – F) Szolgáltatások (NACE G – Q) Nem-központi régiók Visegrádi országok Délkeleti országok Központi régiók Forrás: nemzeti statisztikai évkönyvek és EUROSTAT alapján a szerző szerkesztése; Lux 2010

6 HAS Centre for Regional Studies 6 A fejlett üzleti szolgáltatások területi koncentrációja  Pénzügyi szolgáltatások, ingatlan, tanácsadás, K+F, stb.  Erősen fővároscentrikus térszerkezet  Az ipari termelés és iparhoz kötődő fejlett üzleti szolgáltatások térbeli elválása Forrás: nemzeti statisztikai évkönyvek és EUROSTAT alapján a szerző szerkesztése

7 HAS Centre for Regional Studies 7 Az ipar területi szerkezete: 1990 és 2008 Forrás: nemzeti statisztikai évkönyvek és EUROSTAT alapján a szerző szerkesztése; Lux 2010

8 HAS Centre for Regional Studies 8 Két speciális eset: könnyű+élelmiszeripar vs. gépipar (2008) Könnyű- és élelmiszeripar (NACE DA – DE) Gépipar (NACE DK – DN) Forrás: EUROSTAT alapján a szerző szerkesztése

9 HAS Centre for Regional Studies 9 A gazdasági válság hatásai  Rövidtávú válságreakció:  jelentős visszaesés a nemzetközileg integrált feldolgozóiparban  a belső piacok / belföldi kereslet stabilizáló szerepe (Lengyelország)  Középtávú alkalmazkodás:  a feldolgozóipar visszanyeri a növekedésben betöltött jelentőségét  a német példa vonzereje (pl. szakképzés)  lassabb tőkebeáramlás, a hazai tőke növekvő szerepe az iparban  rejtett protekcionizmus  Átalakuló versenyelőnyök  mennyiségi  mennyiségi és minőségi tényezők  egyes versenyelőnyök  versenyelőnyök együttese (komplex tényezőkínálat)  központi kérdés: képzett, bőséges munkaerő  túllépés a költségelőnyön  általános, kívülről meghatározott tényezők  helyhez kötött tényezők  a versenyképesség egyre jobban a városi térségekhez kötődik, felértékelődik a helyi kormányzat alkalmazkodóképessége

10 HAS Centre for Regional Studies 10 A közép-európai „kisebb nagyvárosok”  Hiányzó középszint problémája (kivéve Lengyelország)  Fejlesztési érdekeik alárendelődnek a fővárosi centrumok igényeinek és elképzeléseinek hiányos fejlesztési intézmények  „tervezési vákuum”  kívülről vezérelt fejlesztés (nemzeti és EU politika által)  A magyar városok:  nincsenek erős ellenpólusok,  kiegyensúlyozott a középvárosok hálózata…  …de gyengék a térségi kapcsolatok…  …és hiányoznak a gazdaságfejlesztési kapacitások  sikeres térségekben: szervezett befektetővonzás már van, de humántőke- és KKV-fejlesztés még nincs

11 HAS Centre for Regional Studies 11 Iparfejlődés három nagyvárosi agglomerációban  es összehasonlító kutatás magyar nagyvárosi agglomerációkban (Pécs, Miskolc, Győr)  üzleti és igazgatási központ-szerepkörök  ipari telephelyi adottságok  térségi együttműködési kapcsolatok, szervezett gazdaságfejlesztés  módszer: strukturált interjúk vállalatvezetőkkel, önkormányzatokkal és gazdaságfejlesztő szervezetekkel  Kutatási eredmények  nem a radikális szerkezetváltás, hanem az örökölt tényezők megújítása, a belső és külső erőforrások új kombinációira alapozó átmenet sikeresebb  meghatározó, tőkeerős nagyvállalatokra és középvállalatok széles körére (Mittelstand), illetve ezek működő kapcsolatrendszerére van szükség  kulcstényező: az újraiparosítás feltételrendszere  társadalmi tőke: munkakultúra, szakképzettség, bizalom  szervezetek: erőforrások mobilizációja, érdekképviselet, fejlesztés  tudás: termelési hagyományok, megújulási képesség, tudástranszfer

12 HAS Centre for Regional Studies 12 Az üzleti környezet értékelése (0 – 10) PécsMiskolcGyőrÖsszesen Ipari telephely kínálatával6,36,18,67,0 Közművesített telekkínálatával 5,55,78,46,5 Városon belüli közlekedésszervezésével 4,65,66,45,5 Helyi adópolitikájával3,75,65,44,9 Üzleti szolgáltatásaival6,26,57,16,6 Az egyetem nyújtotta szolgáltatásokkal 5,38,18,67,3 Természeti környezetével7,38,17,87,7 Lakókörnyezetével6,86,48,37,2 Szakképzést nyújtó intézmények színvonalával 4,26,57,86,2 Lakáspolitikájával (bérlakás állományával, lakhatási támogatási rendszerével) 3,85,26,85,3 Sportolási és rekreációs lehetőségeivel 5,17,58,47,0 Kulturális kínálatával7,47,68,47,8 Egészségügyi ellátásával5,67,06,56,4 Közoktatási színvonalával5,56,97,76,7 Közlekedési kapcsolataival5,97,36,96,7 ÁTLAG5,56,77,56,6 Forrás: Lux 2012

13 HAS Centre for Regional Studies 13 Stratégiai együttműködési kapcsolatok az oktatásban és a kutatásban Forrás: Van den Berg – Braun – Van Winden (2001) alapján a szerző szerkesztése; Lux 2012b

14 HAS Centre for Regional Studies 14 Szervezett újraiparosítás?  A belső erőforrások hatékony kihasználását és a külső tőke fokozott bevonását elősegítő fejlesztési modell  Egyensúly a koncentráció előnyeit kínáló specializáció és az alkalmazkodóképes gazdaságszerkezetet eredményező diverzifikáció, több lábon állás között  Beavatkozási területek:  koncentrált iparfejlesztés: ipari parkok, inkubációs központok, stb.  klaszterek  komplex tényezőkínálat: a társadalmi tőke megújítása és fejlesztése Forrás: Lux 2012

15 HAS Centre for Regional Studies 15 Szervezett újraiparosítás? II.  Hiányoznak az USA/Nyugat-Európa erős intézményei („ városi rezsimek ”)  Eszközök: klaszterorientált fejlesztési modell, a fejlesztési célok „lefordítása” a konkrét fejlesztéspolitika „nyelvére”  Lehetséges megoldás: a gazdaságszerkezet és a helyi – regionális intézmények létező kapcsolatrendszerének felhasználása, megerősítése  Formális és informális intézmények : szűrő, a fejlesztési stratégiák céljainak „saját képére formálása”  elősegíti vagy gátolja a megújulást az intézményrendszer? Forrás: Lux 2012

16 HAS Centre for Regional Studies 16 Szervezett újraiparosítás? III.  Kik képesek a gazdasági érdekek képviseletére és közösségi kontrolljára?  iparválalatok  gazdaságfejlesztő intézmények (kamarák, innovációs ügynökségek, klaszterek)  önkormányzatok  egyetemek, főiskolák, szakképzési rendszer  városi rezsim helyett neokorporativista modell ? (osztrák – német példa, erős kereskedelmi- és iparkamarák )  Alapvető kihívás: a belső erőforrások mobilizálása + a regionális tényezőkínálat fejlesztése  Külső befektetők és belső beruházások számára is értékes!  Kiemelt beavatkozási területek:  a regionális munkaerőpiac átalakítása (duális képzés, tanulmányi szerződések, kereslet kielégítése + a jövőbeli keresletet anticipáló kínálat)  folyamatos nemzetközi jelenléttel járó aktív befektetéspromóció, koncentrált formában nyújtott és értékesített versenyelőnyök  a gazdaságfejlesztés érdekeinek felvállalása és képviselete helyi, térségi és nemzeti szinten

17 HAS Centre for Regional Studies 17 Regionális összefogás, fejlesztési koalíció szükséges!


Letölteni ppt "HAS Centre for Regional Studies A gazdaság szerepe a nagyvárosi térségek fejlesztésében: Globális kihívások és alkalmazkodási lehetőségek Lux Gábor Ph.D.,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések