Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE kuratóriumi elnök, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Pécs DUNA IDENTITÁS – KÖZÖSSÉGI HÁLÓK GENERÁCIÓK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE kuratóriumi elnök, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Pécs DUNA IDENTITÁS – KÖZÖSSÉGI HÁLÓK GENERÁCIÓK."— Előadás másolata:

1 Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE kuratóriumi elnök, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Pécs DUNA IDENTITÁS – KÖZÖSSÉGI HÁLÓK GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL - KONFERENCIA GYŐR, NOVEMBER 23. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

2 Egységesülő Duna régió? Közösségek, kultúra, identitás  kihívás - közösségek hálózatának bővítése, koordinációja,”identitáshálók”  kiterjedtebb, tudatosabb kulturális, tanulási folyamatok ösztönzése  a helyi - regionális identitásra épülő kulturális integráció, fokozhatja az interregionális párbeszédet,élénkítheti a térkapcsolatokat  a kulturális integráció hozzájárul a lokális-regionális identitás megerősítéséhez, fejlesztheti a nemzeti, az európai és glóbusz identitást. (A regionális kulturális identitás újszerű megerősödése, újszerűsége gyorsíthatja a térszintek közötti tartalmi együttműködést.)  a regionális tér transzformáló funkciót is teljesít, részt vesz a kultúra közvetítésben vagyis a lokalitás értékeit felfelé menedzseli, valamint a globális kulturális hatások lokális szintre való adaptációjában is közreműködik  szűrő-szelektáló funkciót is szolgálhat, regionális tartalmak opcionális kínálatával,  a regionális közösségi és kulturális terek intézményesített szolgáltatásai segíthetik a dunai összefogást, az egységesülő Duna régió.

3  terek, térszintek valódi birtokbavétele,  Információ és kommunikáció  helyi, kistérségi, megyei, regionális, nemzeti, európai  „glóbusz”-identitás – poliidentitás  lokális, globális – GLOKÁLIS (új térélmény)  táji identitás, mikró-és makroregionális térélmények  kisebbségi, nemzetiségi, vallási identitás (határmenték, nemzetrészek) Identitás és térszintek

4  szociokulturális identitás  közösségi-társadalmi identitás ( család, szomszédság,települési közösség,táji közösség …)  foglalkozás, életkor, nemek, művelődés,  szubkultúrák,közösségek….  a demokrácia kiteljesedésének előfeltétele  a gazdaság versenyképességének alapja  az életminőség feltétele Társadalmi tér és identitás

5 Lokális – regionális – globális identitás komplexitása  a globalizációs folyamatok több területen jelentősen megrendítették az identitások eddigi formáit,  a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztését összetetten befolyásolja,  tudatosítja a lokális-regionális kötődést, a cselekvés fontosságát /hagyományok, örökség, új kezdeményezések/  az"identitások hálójának„ tudatos szervezése, fejlesztése permanens kihívás  a kulturális sokféleség garantálása egyben a demokrácia fennmaradásának záloga  a kulturális sokféleség segítheti a lokális-regionális- globális komplexitás megértését a nemzetek, kisebbségek, nemzetrészek között

6 Közösségi célok  Erősítendők a regionális kultúraközvetítő rendszerek, a közösségi és kulturális hálózatok.  Növelendő a közösségi és kulturális kontroll szerep, mivel a globalizáció nem érdekelt a regionális és lokális diverzitásban.  Alapvető fontosságú a következő években a kulturális ipar és a szociokulturális szolgáltatások megkülönböztetése, szétválasztása.  A kultúrához való jog egyetemes emberi jog, ezért államok és önkormányzatok együttesen felelősek, hogy polgárai szociokulturális szolgáltatásait közpénzekből biztosítsák.

7 Új szakértelem A kulturális és közösségi folyamatok regionális és nemzetközi szintű funkcióinak (presztízsének) újrafogalmazásához sürgősen szükség van :  több regionális tapasztalattal rendelkező szakemberre,  az EU, az ENSZ, … globális hatású szakértelmére  a közösség-, kultúra- és területfejlesztés integrált tudású szakembereire

8 További szempontok A sikeres stratégia előfeltétele a jó gyakorlatnak! A nagymértékű átstrukturálódás miatt átfogó képet akkor adhatunk, ha figyelembe vesszük valamennyi indikátort:  az intézményrendszereket, formáit  a közösségek hálózatait, a környezetet,  technikai eszközöket,módszereit  közvetlen és virtuális tereit  fentiek viszonyát,kapcsolatrendszereit egymáshoz  igénybevételeit, miközben folyamatosan átalakulnak, változnak, fejlődnek…..

9  új kommunikációs rendszerek és azok hatásai  mennyiségi,minőségi mutatók / indikátorok  hagyományos és új kultúraközvetítési módszerek,  fiatalok kultúrafogyasztói magatartása  a motivációk, az érdeklődés változásainak okai  a finanszírozás módozatainak elemzése  egyéb területek …. Vizsgálandó elemek

10 A dunai identitás térségi szintű kulturális és természeti erőforrásai  a dunai népek identitástérképének (-tükrének) elkészítése, a „Duna-identitás” felerősítése  a Duna-térség sajátos és különleges kulturális értékeinek átfogó szintű bemutatása, összerendezése, közvetítése (pl. Kék-Duna keringő, mint térségi szignál, kiadványok, művészetek,…)  a dunai folklór különlegességének (ének, zene, tánc, szokás, tárgyak világa, …) közvetítése  vízi építmények, terek, tájak (pl. folyóparti környezet, kikötők, hajóállomások, bárkák, hajók, …) esztétikai és funkcionális szempontú alakítása

11 A Duna régi/új imázsa  korszerű (modern és hagyománytisztelő), Duna-építészeti stílus összekapcsolása a Duna-táj arculatával  korszerű, új kikötők, új hidak  korszerű dunai hajók, közlekedési eszközök  funkciók újraértelmezése, szerepek kitalálása (pl. nosztalgia kofahajók,irodalmi és koncert hajóutak stb.)  a víziturizmus lehetőségeinek felfedezése, újjak kialakítása  a Duna, mint turisztikai termék marketingjének kidolgozása, felhasználása  a kulturális turizmus tartalmának felhasználása (pl. a világörökségi cím elérése, a limes-menti települések szervezett együttműködése, intenzitása)  a Duna, mint kulturális útvonal, új kiadványok közreadása,  egyedi Duna-menti fesztiválok, karneválok stb.

12 „Határtalan” Duna - közösségi és piaci hálózata  közösségeket újraépítő közösségi hálók, serkentése  települési szomszédságtól a regionális szintű összefogásig, hálózatosodás  a Duna, mint a megélhetés forrása (kereskedelem, áruszállítás, halászat, gasztronómia, …)  a Duna, mint az aktív pihenés színtere (sport, szórakozás, gasztronómia…)  nemzetiségi kulturális értékek és találkozások felfedezése (nemzetiségi, határon túli magyarság, stb. mezorégiói)  oktatás, képzés, felnőttképzés, (tréning, tapasztalatcsere, know-how, innováció, …)  szolgáltatások és termékek összehangolása, cseréje  a Duna, mint egységesülő piac („Duna-piac”)

13 Autonóm szerveződések - európai régiók Regionális politikát alakító szereplők:  Alpok-Adria Munkaközösség  Európai Régiók Gyűlése (AER)  Duna-menti Tartományok Munkaközössége  Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés  (Európai Unió Régiók Bizottsága)  stb. A régiók jelmondata is legyen: „Egység a sokféleségben” (az EU szlogen)

14 Duna régió az európai régiók közös értéke  kulturális „híd-hidak,”  a turizmus és a kultúra európai „hadiútja”, (újkori Limes)  gazdasági együttműködések körülhatárolható tere,  a Duna-régióban élők közös természeti, társadalmi, gazdasági értéke, ”identitáshálója” az európai régiók közös értéke is  generációk újraértelmezett, minőségi, élhető, közös élettere

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Dr. Bokor Béla PhD, egyetemi adjunktus, PTE kuratóriumi elnök, Határokon Túli Magyarságért Alapítvány, Pécs DUNA IDENTITÁS – KÖZÖSSÉGI HÁLÓK GENERÁCIÓK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések