Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A városok társadalmi problémái Tosics Iván Városkutatás Kft. A Magyar Regionális Tudományos Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, 2006. október 26–27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A városok társadalmi problémái Tosics Iván Városkutatás Kft. A Magyar Regionális Tudományos Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, 2006. október 26–27."— Előadás másolata:

1 A városok társadalmi problémái Tosics Iván Városkutatás Kft. A Magyar Regionális Tudományos Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október 26–27.

2 A városok kettős arca A városok több lehetőséget nyújtanak lakóiknak, akiknek viszont több társadalmi problémával kell szembesülniük. A munkalehetőségek nagyobb száma miatt a városok vonzerőt jelentenek a másutt megélni nem tudó társadalmi csoportok számára. A beköltözők (sok országban bevándorlók), illetve a jobb környezeti feltételeket kereső kiköltöző középrétegek lakosságcseréje a városon belüli társadalmi-térbeli különbségek növekedését jelenti. Jelentős problémát okoz a növekvő gépkocsihasználat a város és környéke között, ami az életminőség romlásához vezet. A városok tehát előnyös adottságaik ellenére a társadalmi és környezeti problémák „gyűjtőhelyeivé” válnak.

3 258 város (189 az EU-15 és 69 az EU-10 országokból) három területi szint (szomszédság, város, agglomeráció) 333 változó Eurostat-tól (demográfiai, gazdasági, szociális, környezeti és kulturális) 200 indikátor szabadon elérhető: ional_policy/urban2/urban/au dit/src/intro.html összehasonlító elemzés

4 Társadalmi problémák Az európai városok társadalmi problémáit az Urban Audit-ból vett információkkal lehet megvilágítani. A nyugati országok nagyvárosainak növekedésével szemben az új tagállamok városainak nagy része csökken (szuburbanizálódás). Az európai városok térbeli kiterjedése mintegy 11%-kal nőtt 2,5 %- os népesség növekedés mellett az utóbbi 20 évben. A bevándorlók a városokban koncentrálódnak, ennek összes társadalmi következményével együtt. Noha a városok kínálnak több munkahelyet, a városi lakosságon belül nagyobb a munkanélküliek aránya. A jelentősebb munkanélküliséggel küzdő városokban nagy különbségek, szegregált térségek, illetve hátrányos társadalmi csoportok alakulnak ki, ahol a munkanélküliség elérheti a 60%-ot is, s az életkilátások akár 5-10 évvel is rövidebbek az átlagnál. A kriminalitás a városok 80%-ában magasabb az országos átlagnál. Az új tagállamokban a városi népesség mintegy 40%-a nagy lakótelepeken lakik.

5 Városokon belüli különbségek

6 A társadalmi problémák kezelésének lehetőségei A társadalmi problémák összefüggenek egymással, a foglalkoztatás, lakás, oktatás, egészségügy, közbiztonság és az esélyegyenlőtlenség problémái csak komplex beavatkozásokkal kezelhetők, amelyekbe sok szereplőt be kell vonni. A „hagyományos” technikák mellett az utóbbi időkben új elképzelések is megjelentek A hagyományos beavatkozási stratégiák is többfélék lehetnek, a horizontális, egy-egy szektorra irányuló beavatkozások mellett lehetségesek a leromlott területekre irányuló akcióterületi, integrált megoldások.

7 Horizontális beavatkozások Az iskolai esélyegyenlőség megteremtése –Finn példa: az oktatás kulcsfontosságú, minden iskola egyforma színvonalú és ezzel összefüggésben a társadalmi csoportok a város különböző részei között sem szegregálódnak. Egészségügy és szociális ellátás –Az egészség fontos aspektusa a városrehabilitációnak, különösen a leromlott belvárosi negyedekben, ahol magas a kisebbségi csoportok aránya. Az egészség maga relatív fogalom, nem is elsősorban az egészségügyi beavatkozások a fontosak, hanem meg kell adni a különböző etnikai csoportoknak a biztonságot, a csoporthoz tartozás érzését.

8 Akcióterületi beavatkozások A leromlott városrészekre koncentráló akcióterületi beavatkozások erősen szegregált, leromlott területeken a fizikai beavatkozások mellett a szolgáltatások javítására, és a kisebbségi kultúrákra alapozott specifikus modellek kialakítására irányulnak. Alapvető a sokféleség elfogadása és tekintetbe vétele a szolgáltatásokban, a felújításnál, a helyiek speciális tudásának kihasználása, fejlesztése (etnikai éttermek, boltok), továbbá a bűnözők kiszűrése. A beavatkozások legláthatóbb eleme a közterületek és az épületállomány megújítása, amit az utóbbi másfél évtizedben az EU egyik legsikeresebb programjává vált URBAN Közösségi Kezdeményezés is mutat. Ez komplex akcióterületi városrehabilitáció, előírva a közterületek fizikai megújítása mellett szociális beavatkozások minimumát is. Lakóépületek felújítására egészen mostanáig nem volt lehetőség, ezt a tagállamok saját költségvetésükből támogatták a kijelölt akcióterületeken.

9 URBAN II Felhasználási arányok

10 Innovatív megoldások akcióterületi programokban A közbiztonság megteremtését illetően fontos a helyi lakosság bekapcsolása a problémák feltérképezésébe és a megoldás keresésébe egyaránt. A városok által alkalmazott megoldások kulturális és jogi különbségeket is mutatnak: –A köztéri kamerák (CCTV) alkalmazása sok városban elfogadott, azonban nem mindenhol: Berlinben a lakosság utasítja ezt el (a többség nem akar képernyőre kerülni közterületen), Torino-ban pedig a rendőrség, kapacitáshiány miatt. –Nagy Britanniában az „Anti-szociális viselkedésről” szóló törvény alapján lehetséges a szomszédság életét zavaró családok elleni fellépés olyan rendőrségi szakemberek irányításával, akik pontosan tudják, mit tesz lehetővé a törvény és mit nem.

11

12

13 A szomszédsági alap módszere A leromlott városrész problémáinak feltárását és kezelését egyaránt szolgáló módszer, amelyet Berlinben 1999-ben 17 szomszédságban kezdtek alkalmazni. Az objektív indikátorok alapján kiválasztott szomszédságok egy meghatározott pénzösszeget kapnak, amely felhasználását a helyiek határozzák meg. A lakosság ötleteiről a zsűri dönt, amely legalább 51%-ban véletlenszerűen kiválasztott lakókból áll. A zsűriben a lakók mellett részt vesznek helyi szervezetek (iskolák, stb.) valamint városi szervezetek képviselői. A szomszédsági politika végrehajtására legalább 3 fős helyi irodának kell létesülnie. Az integrált akció segíti az ügyosztályok közötti hálózat-építést is. Erős partnereket kell bekapcsolni (iskolák, lakásépítési társaságok, …). Példák az akciók tématerületeire: –70-es években épült lakótelepen hetente egyszer a lakók más lakóknak főznek, a gyerekek segítenek a közterületet szebbé tenni –10 lakó, köztük öt török származású mediátori képzést szerzett és segíti a szomszédsági konfliktusok megoldását. Egy másik projektben 40 éven felülieknek szerveznek számítógépes kurzusokat. –A „városrész-anyák” módszere: kiképzett nők lakásokra mennek és rábeszélik a külföldi anyákat a gyerekük számára hasznos tréningprogramok igénybevételére.

14 A gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió kapcsolata A „Lisszabon-agenda” fordulatot jelent a jóléti politikában is. A kihívás: a versenyképesség növelésére kell koncentrálni és ehhez kell kapcsolni más problémák kezelését. Európa alacsony fokú versenyképességének fő oka nem a dolgozók elmaradó produktivitásában keresendő, hanem az alacsony gazdasági aktivitásban, ezért a gazdasági növekedést elsősorban a foglalkoztatás növelésével kell elérni. A jelszó a befogadó munkaerőpiacon van, ezért a szociális szektor a korábbiaktól eltérően nem konfliktusban van a gazdasággal (nem kizárólag annak pénzét költi), hanem összefügg azzal, gazdagítja azt az újonnan munkába állított emberekkel.

15 Versenyképesség és növekvő társadalmi különbségek A versenyképesség növelésére irányuló szokásos politikák a társadalmi különbségek növekedéséhez vezetnek. Ez különösen igaz a poszt-indusztriális időszakban, amikor a versenyképesség a tudás-intenzív, magas képzettséget igénylő szektorok fejlesztését követeli meg. A tudás-társadalom erősítésére vonatkozó javaslatok („Triple Helix”, azaz a közösségi szektor, az egyetemek és a gazdaság kapcsolatának erősítése, illetve Richard Florida javaslata a „kreatív osztály” támogatására) „duális város” kialakulásához vezetnek, amelyben nőnek a jövedelmi különbségek, és az alacsony képzettségűek foglalkoztatási esélyei nem javulnak. Skandináv országok álláspontja: a társadalmi különbségek csökkentése érdekében a városoknak saját lakosságukkal kell foglalkozniuk a kreatív osztály és a legfejlettebb technikák helyett.

16 Társadalmi problémák kezelése gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással A gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió közötti kapcsolatot a munkaerőpiac teremtheti meg. A flexibilis (angolszász) munkaerőpiaci modell alkalmasabb pozitív társadalmi hatások elérésére, de a kontinentális (francia-német) modellnek is vannak potenciáljai az előnyöknek az alacsonyabb státuszúak felé való közvetítésére. Közösségi beavatkozások szükségesek egyrészt a munkahelyek kínálatának alakítását, másrészt a munkavállalók képességeinek javítását illetően.

17 Közösségi beavatkozások a munkahelyek kínálatának alakítására Magas munkanélküliség esetén mindenféle új munkahely megszerzése előnyös. Ahogyan csökken a munkanélküliség, úgy kell a magasabb produktivitású szektorok, minőségi munkahelyek felé fordulni és ezzel párhuzamosan növelni a lakosság továbbképzésének szintjét is, hogy a magasabb képzettséget igénylő munkahelyek lehetősége találkozzon a helyi lakosság adottságaival. Hosszabb távon a jobban fizetett munkahelyek a város gazdaságának általános fellendüléséhez vezetnek, ami a munkanélküliség csökkenését eredményezi. A kulcs-szereplők (az önkormányzatok a városkörnyékre is kiterjedően, az egyetemek, a gazdasági vezetők, a fejlesztési ügynökség) partnerségében lehetséges a helyi adottságokra alapozó fejlesztések végrehajtása. Példa: Manchester, ahol magas minőségű anyagokkal és új dizájn-nal a textilipari hagyományokra alapozottan sikerült új fejlődési klasztert kialakítani.

18 Közösségi beavatkozások a munkavállalók képességeinek javítására a) A munkavállalás esélyeinek növelése képzés, tréning nyújtásával A beruházásokhoz, fejlesztésekhez szükséges közösségi hozzájárulások feltételéül a szociális szempontok figyelembevételét lehet kikötni. Ugyanakkor a hátrányos helyzetűek egyenlő esélyeinek megteremtését a közszférának támogatnia kell. Példa: kisebbségi csoportokba tartozó eladók új bevásárlóközpontban (Birmingham) b) Az információhoz való hozzájutás javítása: az internet elérhetővé tétele A városlakók információhoz jutásában alapvető a digitális szakadék áthidalása. Ennek során a szociális innováció legalább olyan fontos, mint a technikai – helyiek bekapcsolása önkéntesként, a lakosság meggyőzésére, tréningre. Az ICT a problémás szomszédságokban a kohézió növekedéséhez vezethet (helyi chat-room-ok), nem rombolja a társadalmi kapcsolatokat. A szélessávú technológia a hagyományos, költséges fejlesztésekhez képest új távlatokat nyújt, lehet pl. orvoshoz fordulni olyan negyedekből, ahová az orvos soha nem megy ki. Anonim bűnbejelentés, álláshirdetések jobb terjedése. Példa: East Manchester, egy leromlott városrészben szinte teljeskörű lett az internet használata.

19

20

21 Közösségi beavatkozások a munkavállalók képességeinek javítására (folyt.) c) Lakásellátás A társadalmi-térbeli szegregáció jelentős probléma, ami a legtöbb társadalmi problémát felerősíti (Európában ezt sokan súlyosabb problémának tekintik, mint a munkanélküliséget vagy a közlekedési krízist). Közösségi lakásépítéssel, támogatott felújítással erősen szegregált területeken törekedni kell a társadalmi keverésre (a lakásállomány megváltoztatásával, a szegregált csoportok egy részének olyan negyedekbe költöztetésével, ahol a munkalehetőségek is jobbak), egyúttal nyitottá téve az ilyen területeket a városban máshol élők számára. Közösségi beavatkozásokkal kell a lakástalanokon segíteni abban, hogy a munkavállalás számukra jobban lehetségessé váljon. d) Közlekedés A lemaradó városrészeket a dinamikusakhoz kapcsolni a tömegközlekedés fejlesztésével, hogy a munkahelyek jobban elérhetőek legyenek.

22 A város és régiója kapcsolata A városi problémák térségi kezelésének módját illetően fontos szempont, hogy a versenyképesség optimálisan regionális (város-régiós) méretben használható ki, és hogy a környezeti és szociális fenntarthatóság is megköveteli a térségi szemléletet. –Gazdasági versenyképesség: a funkcionális városrégió közös fejlesztési stratégia esetén fejlődik legjobban. –Környezeti és szociális fenntarthatóság: a szuburbanizáció környezeti problémái és a térbeli szegregáció növekedése a város-régió összefogásában kezelhető a leghatékonyabban. Példa Angers: teljesen új építésű városi alközpontok kialakítása, a fenntartható fejlődés jegyében, villamossal ellátva. Ez lehetővé teszi leromlott városrészek fellazítását, társadalmi keverést a lakosság egy részének dinamikus városrészbe költöztetésével. Ugyanakkor a tömegközlekedési kapcsolat, a kompakt fejlesztés elkerülhetővé teszi a térbeli szétterülést.

23 A versenyképesség és a társadalmi kohézió kapcsolata (összefoglalás) A versenyképesség fontos előfeltétele a társadalmi befogadásnak, de önmagában nem elég. A tudásiparnál szélesebb alapokon nyugvó gazdasági fejlesztésekre van szükség, és emellett szükség van a közösségi szektor célzott beavatkozásaira, a lemaradók képzési rendszerében, a szegregáció elkerülésére a munkahelyek és a lakásépítés befolyásolásában. Európában eltérő modellek vannak a gazdaság és szociális kohézió kapcsolatára. Az észak-európai városok a társadalmi szolidaritás, a befogadás szempontjának kiemelkedő szerepet tulajdonítanak, kritizálva a gyors gazdasági növekedést mutató térségeket ezeknek a szempontoknak az elhanyagolásáért. A közösségi szektor minden szintjén törekedni kell arra, hogy a gazdasági fejlesztés és a befogadás kapcsolatban legyenek egymással.

24 Magyar dilemmák A szocialista periódus lényegében befogadó társadalompolitikája egyáltalán nem versenyképes gazdasággal párosult. A rendszerváltás óta a helyzet az ellenkezőjére fordult, a gazdaság versenyképessége részben az átfogó szociális védelem feladásával valósult meg. Magyarországon nincs országos várospolitika, a nagyfokú települési önállóság és a piacgazdaság „magától” való fejlődésébe vetett hit nem kedvez a szektorok és területek integrációjára irányuló közösségi beavatkozásoknak. Új momentumot jelent annak belátása, hogy a gazdaság versenyképes fejlődéséhez átfogó stratégiára van szükség: versenyképességi pólus programok.

25 Komplex programok első csírái Magyarországon Foglalkoztatási stratégia: visszavezetni tartós munkanélkülieket a munkaerőpiacra: Budapest „partnerség a foglalkoztatásért” modellprogramja Modellkísérlet szociális-mentális ellátó intézmények, direkt foglalkoztatási célú szervezetek és Munkaügyi Központok tervszerű, intézményes együttműködésének fejlesztésére. Másfél éves program, együttműködési megállapodás hat kerület, a Fővárosi Munkaügyi Központ és a szervezésért felelős Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat között. Több, mint hatvan tartósan munka nélkül élő ember, és huszonegy szervezet huszonhat munkatársa vesz részt. Legfontosabb beavatkozások: –a finanszírozás terén: forráskoordináció megvalósítása és újabb források feltárása az ESZA finanszírozásra való felkészüléssel. –az intézményi háttér terén: három önkormányzat összefogása, önkormányzati intézmények részvétele, munkaügyi kirendeltségek, képző intézmények, foglalkoztatók, civil szervezetek bekapcsolása, ESZA-hoz pályázni tudó konzorciumok létrehozásának modellezése. –az érintett szakmák terén: a szakmák együttműködésének segítése, közös célok, adatforgalmi rendszer, egymásra épülés kezdeményezése, az ESZA pályázatok megfelelő szakmai színvonalának, szakmai komplexitásának biztosítása.

26 Komplex programok Magyarországon (2) Szociális keverés stratégiája: szociális városrehabilitáció Magdolna negyed: mintegy 12 ezer lakossal Budapest VIII. kerületének legszegényebb része, munkanélküliség 12%-os, a roma lakosság aránya 30% körüli. Szociális városrehabilitációs mintaprojekt, négy „pillérrel”: –lakásbérlők programja: lakóház-felújítás a bérlők bevonásával –közösség-építő program –közterület-felújítási program –közbiztonsági és képzési program. A városrész központjában lévő Mátyás téren több lakossági konzultációra is sor került.

27

28

29

30

31 Komplex programok Magyarországon (3) Támogatott lakhatás, mint a hajléktalanság alternatívája Kormányprogram, melynek célja lakástalanok bejuttatása a lakáspiac alsó szegmenseibe. Jelenleg ezer főre működik, fele fővárosi, fele vidéki nagyváros. A magyar hajléktalan-ellátórendszer nem rossz, de sok embert kényszerit szállóra, ami drága. Havi 20 e Ft támogatással sok embert ki lehetne vinni a szállókról. A magyar hajléktalanok jelentős része ilyen módon segíthető lenne. Nyolcezer fekvő szállóhely van, míg ezer támogatott lakhatás. A társadalom hagyja az embereket hajléktalanná válni, pedig dolgozhatnának és akkor adóznának is. A programot veszélyezteti a központi források szűkössége és az is, hogy kisebb helyeken a szállók érdekei ellen van (elveszítik az állami normatívát).

32 Összefoglalás A városok társadalmi problémáira nem szűk értelemben, a szociális szektoron belül, a városon belül, a városi igazgatáson belül kell keresni a megoldásokat: a gazdasággal összefüggésben, a tágabb városi térségben, a szélesebb értelemben vett városi kormányzás keretében lehet tartós eredményeket elérni. Magyarországon nincs hagyománya a szektorok közötti, illetve térbeli értelemben integrált programoknak. A ROP részeként kiírásra kerülő akcióterületi városrehabilitáció (kétlépcsős pályázati rendszerrel) ilyen program lesz. A szociális problémák integrált kezelése azért is fontos, mert EU támogatások leginkább csak integrált programokra lesznek kaphatók. Az EU forrásokból kimaradó programok nehéz helyzetbe kerülnek 2007-től, amikor lényegében az összes hazai közösségi forrás az EU programok társfinanszírozására fog menni.

33 Összefoglalás (2) A városok versenyképességének erősítése, környezeti és szociális problémáinak enyhítése térben is integrált megközelítést igényel, a stratégiák ki kell terjedjenek a város-régiókra. Ezek azonban nálunk nem léteznek. A jelenleg csak lassú ütemben haladó regionalizáció sem jelenti a létrejöttüket, ehhez kísérleti szabályozási környezet és alulról jövő kísérleti programok kellenek. A regionális-központi (program-kiírói, törvényalkotói) és a városi (program-készítői, pályázó) szinten egyaránt előre kell lépni ahhoz, hogy a szektorok és térségek közötti integrált megközelítés teret nyerhessen. Csak így lehet a versenyképesség növelését és a társadalmi kohézió erősítését egyszerre elérni.

34

35 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "A városok társadalmi problémái Tosics Iván Városkutatás Kft. A Magyar Regionális Tudományos Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, 2006. október 26–27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések