Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21. MRTT XI. Vándorgyűlés 1.

Az előadások a következő témára: "Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21. MRTT XI. Vándorgyűlés 1."— Előadás másolata:

1 Határmenti hálozatosodó egyetemek konfliktus vagy kooperáció Dr. hab. Fábián Attila Kaposvár, 2013. november 21. MRTT XI. Vándorgyűlés 1

2 Határ – kulturális és kultúrtörténeti tájkép Ami ismert: Befolyásolja a szomszédos határterületek társadalmi-gazdasági képét; Pszichológiai hatást gyakorol a lakosság attitűdjeire; Befolyásolja a nemzeti politikák kialakításának és végrehajtásának módját, Ami új: Lehetőséget nyújt a preaktív tudás- transzferre 2

3 A határ Négy különböző funkció (Nemes Nagy József) –elválasztó térelem, –szűrőzóna, –perem és ütközőzóna –kontaktus-, konfrontáció- és interferenciazóna CÉL: nem csupán a kapcsolatok leírására, a technikai együttműködés lehetőségeinek kiaknázására, de a diffúz folyamatok, a társadalmi, gazdasági, szociokulturális elemzésekre is egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk! 3

4 Mi a kérdés? Mi az új? A határ olyan mint egy nő: –Sérülékeny, érzékeny, talányos, így hát érdemes vele foglalkozni, elmélyülni a lelkében; –Több, mint csak az infrastrukturális beruházások összessége, több mint a fragmentált társadal- mak mesterséges masszája, több mint a közös pályázatok végének várva-várt időhorizontja; –EZ MAGA A KÖZÖS TÁRSADALMI és TUDÁS TŐKÉNK! 4

5 Mi a kérdés? Mi az új? Konfliktusmező és egyben biztonságközös- ség Együttműködési kényszer(?)pálya ami: –racionális gazdasági tér –a kulturális értékek konstruktivista tere –a tudástranszfer és a felsőoktatás közös tere –a másságukat feladni nem kívánó különböző egyetemi kultúrák kölcsönhatásának tere

6 6. A KONFLIKTUSOK HÁROM MEGKÖZELÍTÉSE Hagyományos nézőpont –Káros, elkerülendő Human relations nézőpont –Természetes, elkerülhetetlen Interakcionalista nézőpont –Pozitív erőforrás, a sikeres szervezeti teljesítmény szükséges előfeltétele

7 Kooperáció = Szinergia + bizalom Szinergia: hogyan növelhetjük a tortát erőforrásainkat kombinálva Bizalom: mennyire bízhatunk abban, hogy a megnövelt torta elosztása korrekt lesz Az előbbi a kooperáció stratégiai, utóbbi a maga- tartási dimenziója 7

8 Ko-opetíció (érték teremtés – érték megtartás) Érték teremtés – érték megtartás (szétosztás: ami a megteremtett értékből nekem jut/marad) Minden téren érdemes értéket teremteni, ahol lehet („növeld a tortát”) – emberek között, szervezeti egységek között, szer- vezetek között 8

9 MI A PROBLÉMA? Közvetlen közegünkben (család, közvetlen munka- és lakókörnyezetünkben) tudunk együttműködőek lenni („össze támasztjuk a hátunkat”, kisegítjük egymást, kalákázunk, több generáció együtt él) Szélesebb társas (társadalmi) közegben, ahol a személyes magtapasztalt bizalom nem nyújt ehhez támpontot – azaz absztrakt bizalmi közegben – bizalmatlanok vagyunk, kifelé védekezünk 9.

10 Szélesebb társadalmi közegben kooperálok (intézményi kollektivizmus) Szűkebb közegemben kooperálok (csoport kollektivizmus) (Globe kutatás) Klán kultúra Kooperatív kultúra Versengő kultúra 10

11 Keresztapa – Don Corleone  Nem keressük a tetteseket! Nem akarok több bosszút!  A háborúnak vége!  Szervezd meg az öt Don találkozóját! 11.

12 Mivel járok jobban? Don Corleone: az ellenséggel is együtt működök, ha ez jobban szolgálja az érdekemet – mert hábo- rúban hullik a család, és nem megy az üzlet sem! „Semmi személyes. Ez szigorúan üzlet!” „A nemzetnek nincsenek állandó barátai vagy ellenségei, a nemzetnek állandó érdekei vannak!” Lord Palmerston, külügyminisztere majd miniszterelnöke Viktória királynőnek 12.

13 A tudás teremtése és elosztása tehát a közösségek/egyetemek/országok közötti térben (hálózatokban) történik … akkor is, ha mi erről nem veszünk tudomást! A kölcsönös függőség és versengés, csak rövid- távon fejti ki hatását, később konfliktusokhoz és defenzív, marginális, passzív szerephez vezet. A hosszútávú, közös érdekeket és főleg értéke- ket prioráló stratégia létrehozhatja a biztonság- közösségeket, melyekben a konfliktusok felol- dódnak és hatékony együttfejlődés indul meg. 13.

14 14 Az egyetemek közötti tudástranszfer Hagyományos kooperáció: együttműködésen alapuló projektek, közösen kiadott vagy társult diplomák, társszerzőség publikációk készítésében, vagy kevésbé formális találkozások konferenciákon, szemináriumokon Hálózatosodás: Nem csak egyetem - egyetem között, hanem egyetem – klaszterek – multinacionális vállalatok - határon túli egyetemek és ipari kapcsolati tőké- jük közötti szövetesedés

15 15 Az egyetemek közötti tudástranszfer Előnyei: Erősíti a tudástranszfer intenzitását; Kölcsönös tanulásra nyújt lehetőséget; Piaci információkhoz juttatja a feleket; Erősíti a szinergiák kihasználását; Javítja a közös külső megítélést; Közös marketing akciókra ad lehetőséget; Növeli az üzemméretet és versenyképességet a nagy egyetemi centrumok mellett; Új kutatási felületeket nyit; Stb. ……ami majd menetközben kiderül

16 16 A nemzetközi hálózatok szerkezete Sűrűség a meglévő és lehetséges kapcsolatok arányából számítható: Ha 1-hez tart, akkor a hálózat sűrűnek, ha 0-hoz, ritkának tekinthető. Központiság Helyi és globális szinten értelmezhető. Helyi szint: egy csomó több vagy kevesebb éllel rendelkezik-e mint a többi, ha csak az adott csomóhoz tartozó élek kerülnek figyelembevételre. Közöttiség azon a felismerésen nyugszik, hogy igazán azoknak a szerep- lőknek van hatalma, akik képesek ellenőrizni a kapcsolathálóban áramló erőforrásokat, azaz akik sok másik szereplő között helyezkednek el.

17 17 A nemzetközi hálózatok szerkezete Centralizáció a centralizáció annak a mértékét mutatja meg, hogy a kapcsolódások mennyire csoportosulnak a különleges gyújtóponti csomók köré. Hálózati kapcsolat minőség A hálózati kapcsolat minőségét méri, hogy a gazdaságilag hasznosítható tudományos ismeretek átáramlása miként történik meg az egyetemektől a gazdasági szektorokba.

18 18

19 19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! afabian@ktk.nyme.hu