Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HAS Centre for Regional Studies Az iparági körzetek: Követendő út vagy fenntarthatatlan ideál? Lux Gábor Ph.D., tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies Az iparági körzetek: Követendő út vagy fenntarthatatlan ideál? Lux Gábor Ph.D., tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális."— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies Az iparági körzetek: Követendő út vagy fenntarthatatlan ideál? Lux Gábor Ph.D., tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály Az MRTT XI. vándorgyűlése Kaposvár, XI A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP A-11/1/KONV

2 HAS Centre for Regional Studies 2  Fő kérdések:  Az iparági körzetek újrafelfedezése: globalizációs kényszer  Megerősödő és felbomló iparági körzetek  Tanulságok a periféria számára

3 HAS Centre for Regional Studies 3 I. Az iparági körzetek koncepciója (összefoglaló)  Marshalli (északolasz) iparági körzetek  KKV-k hálózatai („falak nélküli gyár”)  közösen használt externáliák (termelési tényezők és felvevőpiacok megosztása, infrastruktúra, szolgáltatások, tudás  „ipari atmoszféra”)  térben behatárolt, önszabályozó rendszer (agglomeráció  távolság)  A neoklasszikus modell meghaladása  atomisztikus  szervezett tér, kölcsönös függési viszonyok  helyhez kötött versenyképességi tényezők kihasználása  intézmények, társadalmi tőke és bizalom szerepe (Granovetter 1985, Putnam 1993, 1995)  az iparági körzet mint „tanuló régió” (Asheim, 1995)  statikus megközelítés vs. életciklus-modell, evolúciós gazdaságföldrajz  a társadalmi és területi beágyazottság jelentősége  „szoft” tényezőkből meghatározó fejlődési feltételek  Alapja az erőforráskoncentráció logikája (  klaszterek, fejlesztési pólusok, regionális innovációs rendszerek, innovatív miliők)  Uralkodó fejlesztéspolitikai paradigma, csodaszer

4 HAS Centre for Regional Studies 4 I. Körzettípusok: eltérő térbeli formációk Forrás: Markusen és Coe alapján Lengyel 2002, : állami alapítású iparági körzet (egyetemek, hadiipar, nagy állami intézmények)

5 HAS Centre for Regional Studies 5 I. Miért van (ismét) szükség iparági körzetekre?  „Újrapalackozott bor”? (Bennett Harrison, 1992): Alfred Marshall (1890), Scitovsky Tibor (1969)  Agglomerációs előnyök kihasználása  koncentrációs folyamatok a térgazdaságban, erősödő agglomerálódás, „csúszós” tér  a metropolisztérségek által uralt térben érvényesülő fejlesztési alternatíva „ritkább” szerkezetű régiók, kisebb városi térségek számára  védekező stratégia az „eltűnő közép” ellen  magas bérszínvonal megőrzése, minőségi termelés  a feljebb lépés (upgrading) és a szerkezetváltás (restructuring) dinamikus kerete  integrálja az innovációs rendszerek eredményeit  kollektív tanulás

6 HAS Centre for Regional Studies 6 II. Megerősödés vagy felbomlás?  Ellentmondásos folyamatok  „small is beautiful”, „a távolság halála” (1990)  nagyvállalatok uralta világvárosi tér (2000–)  külső verseny: Távol-Kelet, posztszocialista országok költségalapú stratégiái  belső verseny (Szilícium-völgy, harmadik Itália):  a körzetekbe belépő, a kicsiket kiszorító vagy felvásárló nagyvállalatok  szervezeti konszolidáció  erősödő hierarchia, horizontális  vertikális kapcsolatok  átalakuló társadalom vagy humán környezet (bevándorlás, zárt hálózatok szétesése, gyengülő informális kapcsolatok)  csökkenő beágyazottság, emelkedő tranzakciós költségek, egyre kevesebb közjószág  az iparági körzet csak egy instabil, köztes fejlődési fázis?

7 HAS Centre for Regional Studies 7 II. Alkalmazkodási formák  A vezető vállalatok átalakuló szerepe  „túlfejlődik” környezetüket  „kapuőr” szerep a tudásáramlásban, kodifikációs törekvések, korlátozott információcsere  exogén előnyök (externáliák) tudatos endogenizálása  régióközi és globális kapcsolatok kiépítése  Előremenekülés (védekező és támadó szerkezetváltás)  bérverseny (önpusztító modell!)  részleges delokalizáció  feljebb lépés: magasabb hozzáadott érték, tudástartalom, fogyasztói szegmens  erősebb specializáció, jól védhető réspiacok lefedése (differenciálódás)  újraspecializáció (új, alapképességekhez illeszkedő iparágak)  innováció: termék-, folyamat- (ágazati és ágazatközi)  belépés a globális versenybe, szélesebb kapcsolódások kialakítása  a körzet része-e egy globálisan integrált vállalat?  kerékagy és küllők vagy szatellit körzet alakul ki?  középvállalatokra és üzleti csoportokra építő verseny

8 HAS Centre for Regional Studies 8 II. Iparági körzetek és rugalmas alkalmazkodás („resilience”)  Tudásalapú gazdaság  marshalli körzetekben: endogén erőforrás, erősen útfüggő fejlődés, lassú spec.  kerékagy-és-küllő körzetekben: endogén erőforrás, de fogyasztása korlátozott  szatellit és állami körzetekben: exogén erőforrás, endogénné válhat  Iparági körzetek  régi ipari térségek (a sikertelen alkalmazkodás)  túlspecializáció, sikerreceptek túl merev követése, csökkenő alkalmazkodás  hálózati – agglomerációs problémák: a térségi tanulás meggyengülése, „túl sűrű” intézményi hálózat, az alkalmazkodást gátló erős csoportérdekek  Rugalmas alkalmazkodás:  inkrementális innováció (folyamatos kollektív tanulás, horizontális kapcsolatok, új kombinációk)  „nagy ugrás” (külső vállalat vagy kormányzati segítség, hierarchikus kapcsolatok, radikális innováció)  többféle evolúciós pálya lehetséges  intézmények: rövid távon exogén, hosszú távon endogén, alakítható adottságok

9 HAS Centre for Regional Studies 9 III. Fejlesztéspolitikai kihívások a periférián  Az iparfejlődés problémái az európai periférián  duális iparszerkezet, tőkehiány  specializációs profilok felbomlása: a „homogén” periféria  gyenge intézményi és társadalmi környezet  elégtelen kritikus tömegek  nehéz új fejlődési pályákat teremteni  Milyen szerepet játszanak a nagyvállalatok?  szervezett középvállalati rendszerekben: beszállítói kapcsolatok  kiszorító hatás, munkaerő és piacok lefölözése, egyes helyi iparágak eltűnése  perifériákon: pozitív külső sokk, térségi boom és túlcsorduló hatások  költségalapú verseny, „részegység-gazdaság”  Kívánatos cél: erős területi beágyazottságú, sokoldalú kapcsolatrendszert kialakító, a hazai és külföldi tulajdon egyensúlyát mutató vállalathálózat (belső és külső erőforrások)  újraspecializáció  a duális ipar meghaladása  feljebb lépés

10 HAS Centre for Regional Studies 10 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "HAS Centre for Regional Studies Az iparági körzetek: Követendő út vagy fenntarthatatlan ideál? Lux Gábor Ph.D., tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések