Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja 24/11 Prof. dr. Baranyi Béla DSc tudományos tanácsadó, osztályvezető tanszékvezető HATÁRMENTISÉG ÚJ.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja 24/11 Prof. dr. Baranyi Béla DSc tudományos tanácsadó, osztályvezető tanszékvezető HATÁRMENTISÉG ÚJ."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja 24/11 Prof. dr. Baranyi Béla DSc tudományos tanácsadó, osztályvezető tanszékvezető HATÁRMENTISÉG ÚJ DIMENZIÓKBAN HANYATLÓ ÉS HATÁR MENTI TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. Vándorgyűlése 1. szekció: Politika, történeti, közigazgatási kérdések Révkomárom, november

2 MTA Regionális Kutatások Központja 24/2  Jelentős fejlettségbeli, területi egyenlőtlenségek  Általános elmaradottság, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet  Súlyos gazdasági-társadalmi gondok, akut munkanélküliség  Elmélyült strukturális válság, az ipar általános leépülése („rozsdaövezetek”, iparhiányos térségek stb.)  Rossz infrastrukturális ellátottság  Nehéz megközelíthetőség, elszigeteltség  Tartós szociális válság, szegregáció, mélyszegénység (pl. Fehérgyarmati kistérség) 1. Elmaradott, hanyatló térségek jellemzői Mottó: Az összeurópai modellnek nincs reális alternatívája

3 MTA Regionális Kutatások Központja 24/3  Belső perifériák – országon belüli ún. mélységi elhelyezkedés (északkeleti háromhatár-szeglet, Cserehát, Közép-Tiszavidék, Bátonyterenyei kistérség; dunántúli- déldunántúli térség – Lengyeltóti, Tabi, Tamási, Kadarkúti stb. kistérségek).  Külső (határ menti) perifériák – határ menti és államhatár közeli térségek (pl. északkelet-magyarországi magyar– román, magyar–ukrán, magyar–szlovák határtérség; Bihari határszél; Dél-délnyugat-Dunántúl – magyar–horvát határtérség stb.).  A belső és külső perifériák közötti átmeneti térségek (pl. Encsi, Szikszói, Bodrogközi, Sárospataki, Baktalórántházai, Fehérgyarmati, Mátészalkai, Szigetvári, Sellyei stb.kistérség). 2. Perifériák elhelyezkedése térségi-területi vetületben

4 MTA Regionális Kutatások Központja 24/4 Forrás: 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség Magyarországon, 2009

5 MTA Regionális Kutatások Központja 24/5 3. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban  A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianon legsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése.  A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti kettős perifériák kialakulása.  A határ menti kettős perifériajelleg:  új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb.);  sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai problémák stb.).

6 MTA Regionális Kutatások Központja 24/6 Az évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály.

7 MTA Regionális Kutatások Központja 24/7 A fejlődési tengelyek változása az ország térszerkezetében Jelmagyarázat: 1. Fejlődési választóvonalak; 2. Nyertesek; 3. Vesztesek; 4. Fejlődési övezet. Nagyrégiók (NUTS 2) 1–7. Forrás: Faragó L. szerk.

8 MTA Regionális Kutatások Központja 24/8 4. Határmentiség és perifériahelyzet dichotómiája Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2007 Forrás: A 67/2007. (VI.28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008.

9 MTA Regionális Kutatások Központja 24/9 A „periféria perifériái” az Északkelet-Alföldön

10 MTA Regionális Kutatások Központja 24/10 5. Felzárkózási esélyek – paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban  A Schengen-folyamat kiteljesedése.  Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága (2007. december 21.).  Az eurorégiós, nagyrégiós határközi szervezeti keretei (pl. Kárpátok Eurorégió, Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió), ún. „bizottsági típusú” együttműködési formák helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális határon átnyúló együttműködések:  Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini- eurorégiók” létrejötte.  Európai Együttműködési Területi Csoportosulások – European Grouping of Territorial Cooperation – (Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelet, július 5.) önálló jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretek a tagállamok regionális és helyi önkormányzatai között.  Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és tranzitfunkcióinak és egyéb településközi kapcsolatok erősödése.  Vállalkozói övezetek és a hozzájuk tartozó ipari parkok.

11 MTA Regionális Kutatások Központja 24/11 A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések

12 MTA Regionális Kutatások Központja 24/12 Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr. Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések

13 MTA Regionális Kutatások Központja 24/13 6. Határon átnyúló városi együttműködések típusai intenzitásuk alapján  Különösen intenzív kapcsolatok erős és szoros egymásrautaltság alapján (Komárom–Révkomárom; Esztergom–Párkány).  Intenzív együttműködés közös stratégia és euroregionális kapcsolatok keretében (pl. Debrecen–Nagyvárad ; Miskolc–Kassa ; Nyíregyháza–Szatmárnémeti, Szeged–Arad–Temesvár, Pécs–Eszék).  Kis- és középvárosok hagyományos formákon és gazdasági kapcsolatokon alapuló együttműködése (pl. Záhony–Csap, Mátészalka–Munkács; Mátészalka–Nagykároly, Makó–Nagyszentmiklós, Baja–Zombor).  Közös történelmi gyökereken, hagyományokon, kulturális értékeken alapuló együttműködések (pl. Fehérgyarmat–Nagyszőlős, Vásárosnamény–Beregszász, Balassagyarmat–Nagykőrös).  Konkrét cél, fejlesztés érdekében létrejött együttműködések (pl. Létavértes–Székelyhíd, Nyírábrány–Érmihályfalva; Biharkeresztes– Bors).  Testvértelepülési kapcsolatok.

14 MTA Regionális Kutatások Központja 24/14 A fejlődést szolgáló határ menti potenciális város – város és város – falu együttműködések Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály, 2008.

15 MTA Regionális Kutatások Központja 24/ Határrégiók bővülő, új szerepkörben  Európai regionális támogatási politika legfontosabb prioritása.  Határrégiók az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében : a fejlettségbeli különbségek mérséklése; a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása és fejlesztése; a kohézió erősítése.  Az intézményesült interregionális együttműködések (pl. eurorégiók, EGTC-k) az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai”.  Paradigmaváltás a határon átnyúló együttműködésekben a belső határok mentén („határok nélküli Európa”).

16 MTA Regionális Kutatások Központja 24/16 8. A határon átnyúló együttműködés új intézményi keretei  Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), újabb elnevezéssel Európai Területi Társulások (ETT).  Az EGTC-k olyan határon átnyúló jogi személyiségű határközi intézményi keretek, együttműködő települések, különböző szintű önkormányzatok, kistérségek, állami intézmények, mikrorégiók, gazdasági szervezetek, amelyek államközi szerződések nélkül is teljes jogképességgel rendelkeznek, kvázi határon átnyúló megyék, hatósági jogkörök nélkül.  Főbb kompetenciák:  közös összehangolt fejlesztési kérdésekben,  az európai uniós források közös felhasználásában,  a partnerségi kapcsolatok erősítésében,  eljárásjogi kompetencia.  Első EGTC az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (2006. május 6.). – Számuk: 6.

17 MTA Regionális Kutatások Központja 24/ Első EGTC-k Magyarországon EGTC neveAlapítás idejeAlapítás helyeRésztvevőkCélok, feladatok Abaúj-Abaújban EGTC Velká’Ida (SK)16 település: 7 szlovák és 9 magyarEurópai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, turisztikai fejlesztések, partnerségi kapcsolatok kiépítése. Bodrogközi EGTC Somotor (SK)12 település: 8 szlovák és 4 magyarEurópai uniós és hazai pénzügyi források kihasználása, nemzetközi közúti beruházás, rendezvények, partnerségi kapcsolatok kiépítése. Ister-Granum EGTC Esztergom (HU)86 település: 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat A területfejlesztési tevékenységek teljes körére kiterjedő együttműködés létrehozása és fenntartása. Ung-Tisza-Túr EGTC Fehérgyarmat (HU)Magyarországi, romániai, szlovákiai és ukrajnai határ menti kistérségek, mikrorégiók, városok, községek, gazdasági szervezetek Közös, összehangolt fejlesztési projektek kidolgozása, az együttműködés erősítése, Forrás: Soós E. – Fejes Zs

18 MTA Regionális Kutatások Központja 24/ Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), máj. 6.  Alapítás helye: Esztergom, május 06.  86 települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködése.  Tevékenység: a területfejlesztés teljes körére kiterjedő együttműködés.

19 MTA Regionális Kutatások Központja 24/19  A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k).  Nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok.  Hajdan volt integrációs kapcsolatok, széttöredezett térszerkezeti egységek, vonzáskapcsolatok újjászerveződése, természeti tájak szorosabb összekapcsolódása (Bihar, Szatmár, Bereg stb.), közvetlen társadalmi, kulturális kapcsolatok megújítása.  Bővülő tudományos, felsőoktatási, közoktatási és innovációs együttműködések nagy felsőoktatási és tudományos centrumvárosok között (Miskolc–Kassa, Nyíregyháza–Ungvár–Szatmárnémeti; Debrecen–Nagyvárad; Szeged–Arad–Temesvár). 11. A paradigmaváltás szerepe a határ menti perifériák felzárkóztatásában

20 MTA Regionális Kutatások Központja 24/20  A felzárkóztatás érdekében a perifériák erőteljesebb ütemű újraiparosítása.  A Schengen-folyamat pozitív következményei:  az államhatárok elválasztó jellegének gyengülése, majd megszűnése;  határ menti (külső) perifériák dinamikus felzárkóztatása;  kistérségi és településközi kapcsolatok intenzív fejlődése;  határtérségek közötti összekötő hídszerep erősödése;  hozzájárulás egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség kialakulásához. 12. Várható eredmények a határ menti perifériák fejlődésében

21 MTA Regionális Kutatások Központja 24/21 A témát érintő kiadványaink Baranyi B. (szerk.): A határmentiség kérdőjelei az Északkelet-Alföldön. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja p.

22 MTA Regionális Kutatások Központja 24/22 Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest– Pécs A témát érintő újabb kiadványok

23 MTA Regionális Kutatások Központja 24/23 Baranyi B. (szerk.): Észak- Alföld. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, p.(Kárpát-medence régiói, 8. kötet. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

24 MTA Regionális Kutatások Központja 24/24 Baranyi B. (szerk.): Kárpátalja. Pécs–Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja – Dialóg Campus Kiadó, p. (Kárpát-medence régiói, 11. kötet. – Sorozatszerk.: Horváth Gyula)

25 MTA Regionális Kutatások Központja 24/25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja 24/11 Prof. dr. Baranyi Béla DSc tudományos tanácsadó, osztályvezető tanszékvezető HATÁRMENTISÉG ÚJ."

Hasonló előadás


Google Hirdetések