MTA Regionális Kutatások Központja Leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése G.Fekete Éva CSc MTA RKK ÉMO, Miskolc.

Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése G.Fekete Éva CSc MTA RKK ÉMO, Miskolc."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztése G.Fekete Éva CSc MTA RKK ÉMO, Miskolc

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Alaphelyzet Más térségektől való lemaradás Elmaradottság ördögi köre Mélyszegénység Térségen belüli különbségek Gyenge kezdeményezőkészség Gyenge fejlesztési kapacitások Erőforrások feletti kontrol elvesztése

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Mit lehet tenni? 1.Tapasztalatok Tudományos elméletek Cserehát Program LEADER újfolyam 2.Szempontok Célok Méretek Szereplők Technikák

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 A perifériák támogatásának elméletei 1. 1.Fejlettekhez való felzárkózás 1.Külső tőke megadja a lökést 2.Ördögi körből kiszállni belső és külső erőforrások együttes mobilizálásával: Helyi erőforrások mobilizálása Külső erőforrásból iparosítás Helyi munkaerőt lekötő agrárfejlesztés Félkész vagy késztermékek exportjának támogatása Emberi erőforrások fejlesztése az egészségi és oktatási szolgáltatásokon keresztül Projektszemlélet elterjedése a külső erőforrások hatékony elosztásához Fejlesztési tervezés és politikaalkotás 3.Racionalitás érvényesítése racionális munkaszervezet, Belső és külső gazdasági morál közti különbség eltűnése Kereskedői elv beépülése a belgazdaságba vállalkozói alapon megszervezett munka.

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 A perifériák támogatásának elméletei 2. 4.Strukturális funkcionalizmus: Az alkalmazkodóképesség, az innovációképesség külső és belső környezetének alakítása 5.Modernizációs elméletek Teljesítmények növelése –Teljes munkamegosztás –Relatíve nyitott társadalmi szerepek –Teljesítményalapú elosztás –Innováció –Profitképes helyzetek kiaknázása –Közösségi irányultság A vállalkozóé a kulcsszerep – teljesítmény motivációs tréning

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 A perifériák támogatásának elméletei 3. 2. Hatalmi struktúrák megváltoztatása 1.Strukturalista marxizmus, világrendszer elmélet, függőségi elméletek Perifériák létezése a kapitalizmus keretei között elkerülhetetlen, ebből a helyzetből kitörni a társadalmi rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet. 2.Neoinstitúcionalisták A fejlesztés intézményeire kell fókuszálni 3. Az állami beavatkozást elutasító elméletek 1.Neoliberális gazdaságtan Támogatások csökkentése Elvonások csökkentése – belső erőforrások növelése Fejlesztettek kihagyása a fejlesztésből

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 A perifériák támogatásának elméletei 4. 4. Önerős fejlesztés 1.Posztfordista megközelítés – információs társadalom 2.Helyi tudás felértékelése Hagyják az embereket szabadon meghatározni és megoldani problémáikat 3.Szellemi függőségi elméletek A tudás belföldiesítésének követelése 4.Radikális humanisták Résztvevő akciókutatások

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 A perifériák támogatásának elméletei 5. 5. A fejlesztési diskurzusok, a fejlődés elutasítása 1.Poszt-strukturalisták Ami korábban haladó volt, azt hátrányosnak látják – kinek előnyös, ki határozza meg, hogy mi az előnyös A fejlődés kulturális termék, ami a gazdaságban működő ideák, viselkedési formák, társadalmi gyakorlatok termékeként és diskurzusok formájában létezik – tervezési ügynökségek, fejlesztő intézményeken keresztüli befolyásolás – magukat is elmaradottnak tekintik A problémák mint abnormalitások feltüntetése A fejlesztés professzionalizálása, a tudás kontrolálása A fejlesztés intézményesítése – új hatalmi és tudásközpontok Eredmény: irányított és kontrolált népesség megnövelése

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 A perifériák támogatásának elméletei 6. 2.Posztdevelopmentalizmus –Szakítani kell a homogenizációt erősítő stratégiákkal 1.Radikális pluralizmus – szerény lokális akciók kellenek (grassroots), lokálisan gondolkodni és cselekedni, szövetségeseket találni 2.Egyszerű élet – önmérséklet az erőforrások felhasználásában, anyagi javak fogyasztásának csökkentése, béke és harmónia 3. Nem kapitalista társadalmak újraéledése, az elveszett emberi boldogság keresése

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 A Cserehát Program tapasztalatai 1. 2003 - Esélyegyenlőségi Hivatal (MEH) – területi esélyegyenlőtlenség csökkentése – komplex program – laza koncepció – költségvetésbe beépítés – önerős fejlesztés 2004 – OP-k indulása – kiemelt program - tartalmi és formai követelmények – felmérések + EU-programdokumentum - felzárkózás – SZCSM – szociális tartalom 2005 – UNDP – részvételi fejlesztés, térségen belüli társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése – poszt-developmentalizmus

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 A Cserehát Program tapasztalatai 2. Fennkölt célok – nem illeszkedő eszközök Roma célcsoport kiemelése – térségen belüli társadalmi konfliktusok Források elaprózása – csekély közvetlen eredmény Külső mentorok + követő szolgáltatások hiánya – helyi kapacitásfejlesztés elmaradása – folytatás nincs

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Dilemmák 1. - célok 1.A mélyszegénységből kilépni társadalom vagy gazdaságfejlesztéssel Gazdaság nélkül nem megy - a gazdaságnak funkcióváltást kell szolgálnia A folyamatokat gyorsítani a kínálat és a kereslet együttes megerősítésével lehet A kínálat megerősítése komplex akciósorozat, ami a vállalkozások (profitorientált és közösségi), az infrastruktúra és a humán erőforrások együttes alakítását feltételezi. Keresleti oldal erősítése (biotermékek, turizmus, erdei iskola, üdülők, háztartási szolgáltatások) – makro-gazdasági eszközök 2.Felzárkózás vagy innováció A fejlettek másolásával nem jutnak sehová – önmagukhoz képest fejlődnek, de a lemaradás nem csökken. A lemaradás a jövő húzóágazatainak megerősítésével, innovációval hozható be. A belső innovációképesség alacsony. 3.Exportorientált vagy endogén fejlődés Piaci források csak kívülről várhatók. A belső piac nagyon szűk, de az import kiváltható. A külső piacon nagy a verseny – az új szűkösségekre reagálni.

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 Dilemmák 1. - célok 4.Külső betelepülők vagy helyiek támogatása Kontrol nélkül a külsők kiviszik a hasznot, belső fejlődést nem indukálnak. Az erőforrások külső kézbe kerülésével fenntartható fejlődés később sem lehetséges. Külsők belsővé válása lenne az optimális. 5.A helyi fejlettebbek vagy a legszegényebbek, a munkaadók vagy a munkavállalók közvetlen támogatása – ki a „grassroots”? A helyben valamelyest jobb helyzetben lévők, más térségekhez képest hátrányos helyzetűek, segítség nélkül ők sem boldogulnak. A jelenlegi vagy potenciális munkaadók lehetnek képesek a legfőbb problémán, a megélhetés javításán változtatni. Csak a legszegényebbek támogatása nagyon hosszú távon vezet fenntarthatósághoz, kisprojektek egymásra épülésével, legalább 30 éves folyamat. 6.Térségen belüli vagy térségek közötti kiegyenlítődés A legszegényebbek támogatása a fejlettebbek elszegényedésével együtt, térségen belüli kiegyenlítődéshez vezet. A fejlettebbek támogatása gyorsítja a térségek közötti kiegyenlítést, saját térségükön belül húzóerőt jelenthetnek. 7.Többfrontos fejlesztés vagy koncentráció Egyszerre sok területen kellene előrelépni a szükségletek és a helyi kompetenciák diverzitása miatt, de ez erősíti a források szétforgácsolásának veszélyét – megoldás lehet a törekvéseket stratégiai irányokba rendező tervezés és arra épülő fejlesztés.

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 Dilemmák 2. - Méretek 1.Gazdasági követelmény: értelmezhető helyi piac, működtethető infrastruktúra – min. 50- 60 ezer lakos 2.Közösségi követelmény: mindennapi kommunikációs közelség – max. 20-30 ezer lakos, aprófalvaknál 10-15 település (5-10 ezer lakos) 3.Politikai követelmény: Hatáskörök, saját eszközök, szankcionálási lehetőség 4.Köztes megoldás: Egymással mindennapos kommunikációban álló mikro- körzetekből felépülő integrált térség

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 Dilemmák 3. - szereplők 1.Résztvevők, bevonása a lehető legszélesebb körben A részvétel erősíti a motivációt, a kompetenciákat, az összehangolt cselekvést. Háromszektorú részvétel – érdekeltségek megtalálása. A résztvevők szerepe a tervezésben, a megvalósításban, az értékelésben legyen világos, legyen menetközben felkészítés ezekre a szerepekre, a diskurzusra (learning by doing – tudni, mi miért történik). 2.Vezetés, irányítás Külső részvétel szükséges (külső források elosztásának ellenőrzése, szakértelem pótlása) Háromszektorú helyi vezetés kialakítása, abban külső reprezentáció és nem fordítva A külső irányítás áttekinthető, világos szabályokon keresztül és ne kiszámíthatatlan kézi-vezérléssel valósuljon meg. A helyi vezetésben a választott vezetők nem megkerülhetők, de nem is elegendők (motiváció, képességek hiánya) Választott vezetők reprezentációja mikro-körzeti szinten, nem feltétlenül településenként Folyamatos képességfejlesztés, külső példák megismerése, innovativitás erősítése a helyi vezetésben.

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Dilemmák 3. - szereplők 3.Menedzsment Meglévő helyi fejlesztő kapacitásokra építeni, nem mindenáron újat létrehozni. Kevesebb párhuzamos hálózat, jobban megfizetett szakemberek. Külvilágra nyitás – példák, minták, kapcsolatok. 4.Külső tanácsadók, coach-ok Ötletet, külső kapcsolatokat, a fejlesztési irányoknak megfelelő szakértelmet helyi szereplőkhöz kötve. A tervezésben, a projektek megfogalmazásában moderátori segítséget jelentenek. Partnerségek, közösségi hálózatok kialakításában segítséget.

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Összegzés - stratégia 1.Új szerepre felkészítő célok 2.Makro-környezet alakítása 3.Hosszú távon kiszámítható források 4.Helyi innovatívokra és kívülről tartós betelepülőkre építeni 5.Speciális eljárási szabályok 6.Helyi irányítás és menedzsment térségre szabott külső támogatással 7.Erős külső segítség (pénzügyi és szakmai)

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 Összegzés - taktika 1.Allokatív tervek is készüljenek – előre megtervezett forráselosztás (diskurzusok) 2.Inkább alaposabb tervezés, de egyszerű lebonyolítás 3.Kivitelezés helyben, helyi vállalkozásokra alapozva Rövidebb átfutási idő Több szakaszolás egyszerű feltételekkel Elszámolható költségek közé: tanácsadás - mentorálás 4.Likviditás biztosítása Elszámolható költségek közé: kamat, banki költség 5.Sajáterőként természetbeni hozzájárulás pontos, piaci értékekhez igazodó díjszabással az önbecsülés erősítéséhez és az (ön)kizsákmányolás mérsékléséhez

19 MTA Regionális Kutatások Központja 19 Az LHH Program megméretése Felzárkózás külső segítséggel Helyi tervezés – diskurzusok Allokált források –4-5 számjegyű utak –Gazdasági infrastruktúra –Humán infrastruktúra –Településfejlesztés –Környezetvédelem –Foglalkoztathatóság –Képzési, egészségvédelmi programok –Civil, közösségi hálózatok Külső szakmai segítség Szűk időkeretek Erős kontroll 1.Új szerepre felkészítő célok - 2.Makro-környezet alakítása - 3.Hosszú távon kiszámítható források- 4.Helyi innovatívokra és kívülről tartós betelepülőkre építeni- 5.Speciális eljárási szabályok  6.Helyi irányítás és menedzsment térségre szabott külső támogatással  7.Erős külső segítség (pénzügyi és szakmai) 

20 MTA Regionális Kutatások Központja 20 Az LHH Program mint a Cserehát Program folytatása? !Fennkölt célok – nem illeszkedő eszközök ! Roma célcsoport kiemelése – térségen belüli társadalmi konfliktusok ? Források elaprózása – csekély közvetlen eredmény Külső mentorok + követő szolgáltatások – helyi kapacitásfejlesztés – folytatás lehetősége