Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdaságfejlesztési célú állami és európai uniós támogatások szerepe az ipari térszerkezet formálódásában Kukely György MTA RKK Budapesti Osztály

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdaságfejlesztési célú állami és európai uniós támogatások szerepe az ipari térszerkezet formálódásában Kukely György MTA RKK Budapesti Osztály"— Előadás másolata:

1 A gazdaságfejlesztési célú állami és európai uniós támogatások szerepe az ipari térszerkezet formálódásában Kukely György MTA RKK Budapesti Osztály

2 A gazdaság a területi fejlődés legfontosabb szereplője A gazdaság területi folyamatait elsősorban a magán- és az állami befektetők tevékenysége befolyásolja. Az állami beavatkozás, az ágazati és területi szakpolitikák e folyamatokat mindössze korrigálni képesek.  Az állami támogatások összege arra elegendő, hogy kisebb-nagyobb mértékben orientálja és ösztönözze a befektetőket bizonyos fejlesztések ill. térségek irányában. A gazdaságfejlesztési célú támogatások nagy hányada az ipari cégeket, cégcsoportokat segíti, s a területfejlesztési célú támogatások egy része is az ipari termelést, foglalkoztatást katalizálja. Összességében a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben a területfejlesztési célú és hatású támogatások nem tudtak számottevő hatást gyakorolni a gazdasági térszerkezet alakulására, a területi különbségek nem csökkentek

3 Fő kérdések A gazdaság- és területfejlesztési célú támogatások mennyiben tudtak hozzájárulni a területi differenciálódás mérsékléséhez? Mely területeken tudott az állami beavatkozás komolyabb területi hatással lenni a gazdasági térszerkezet formálásában? Van-e változás e támogatások területi eloszlásában? Mi történt az európai uniós források belépésével?

4 Átalakuló ipari térszerkezet 1990 után alapvetően új térszerkezet  a lejátszódott radikális ágazati szerkezetváltás  külföldi működőtőke- beruházások növekvő területi egyenlőtlenségek Az ipari GDP megoszlása megyénként 1995-ben és 2004-ben A – Az ipari GDP volumene (millió Ft), B – az egy ipari foglalkoztatottra jutó ipari GDP az országos átlag százalékában

5 Súlypontok mozgása között Magyarországon

6 Az állami terület- és gazdaságfejlesztési politika beavatkozásának fő területei A piaci folyamatokba az állami politika megpróbál aktívan beavatkozni.  a beruházás-ösztönzési ill. a hatékonyságot javító gazdaságfejlesztési támogatások révén hozzájárult a térbeli mozgások ilyetén alakulásához,  a területfejlesztés révén igyekszik e folyamatokat korrigálni, s a differenciálódást tompítani. A versenyképesség és a hatékonyság növelése prioritást kapott Ugyanakkor jelentős költségvetési forrásokat különítenek el területfejlesztésre

7 A gazdaságpolitika területfejlesztést szolgáló legfőbb prioritásai az elmaradott vagy lassan fejlődő térségek elérhetőségének javítása érdekében szorgalmazott autópálya-építés a befektetések számára telephelyet kínáló ipari parkok hálózatának kiépítése a külföldi vállalatok letelepülését közvetlenül ösztönző támogatások

8 A területfejlesztési támogatások és a beruházások alakulása EU-csatlakozás előtt: között az összes állami támogatás 4%-át fordították a gazdasági versenyképesség javítására (összes beruh. 0,4%-a) EU-csatlakozás után: 2005-ben az összes beruházás 2%-át tették ki az európai uniós gazdaságfejlesztési célú támogatások, s ugyancsak 2%-át a hasonló célokkal rendelkező állami célelőirányzatok támogatási összege A területfejlesztési összegek a beruházások 1%-át jelentik: Összes beruházás Összes ipari beruházás Területfejlesztési célú támogatások* *TFC, TRFC, CÉDE, TEKI, KTIA Forrás: KSH, VÁTI ~1% Mrd Ft

9 Gazdaságfejlesztési támogatások A gazdaságfejlesztés fő célja: a gazdasági versenyképesség és a foglalkoztatás javítása Állami alapok: GFC, KKC, BÖC A támogatások címzettjei döntően vállalkozások, illetve a vállalkozási környezetet alakító, javító szervezetek (pl. önkormányzatok, ipari parkok). A vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre, termékkör- bővítésre, korszerűsítésre, modernizációra, munkahelyteremtésre és együttműködésre kaphatnak támogatást. A gazdaságfejlesztési támogatások zöme a gazdasági centrumokba, a városokba került.

10 Az 1990-es évek második felétől a támogatások közel fele technológiafejlesztésre és kapacitásbővítésre fordítódott. Egyre inkább a már jelenlévő vállalkozások részesültek támogatásban, s nem az új beruházásokat segítették, ill. azokat más formában támogatták (adókedvezmények). Különbségek rajzolódnak ki a fejlett és kevésbé fejlett területek prioritást kapó támogatási céljai között.  A fejlettebb térségben nagyobb hangsúlyt kapott a versenyképes gazdaság fejlesztése  Az elmaradottabb régiókban az üzleti infrastruktúra mennyiségi fejlesztése és a foglalkoztatás javítása kapott prioritást

11 A gazdasági versenyképességet erősítő állami támogatások területi megoszlása ( )

12 Területfejlesztési támogatások A területfejlesztés céljai: a foglalkoztatás javítása és az üzleti infrastruktúra fejlesztése Az elmúlt másfél évtizedben a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés nem mindig kapott prioritást a területfejlesztési célú támogatások elosztásánál, pedig a területfejlesztési koncepciókban és tervekben ezek mindig kiemelt fontosságot kaptak. Az ezredforduló után a területfejlesztési támogatásoknak marginális része (a TFC-nek és a TEKI-nek mindössze 1-2%-a) szolgált közvetlenül gazdasági célokat.

13 A foglalkoztatási célú területfejlesztési támogatások területi megoszlása ( )

14 A vállalkozói infrastruktúra kialakítását célzó területfejlesztési támogatások területi megoszlása ( )

15 A közvetlen területfejlesztési támogatások összege 1996 óta reálértéken az ezredfordulóig csökkent, majd 2003-ig lényegében stagnált. A fejlesztési célú támogatási rendszeren belül csökkent a közvetlen területfejlesztési célú támogatások aránya, ez önmagában is hozzájárult a területi különbségek növekedéséhez. Az 1990-es években a TFC egy lakosra jutó összege az elmaradott térségek mellett éppen a legfejlettebb megyékben volt a legmagasabb, s habár tendenciájában növekedett az elmaradott térségek súlya, a területi kiegyenlítés célja továbbra is „fenntartásokkal” érvényesült.

16 Az EU csatlakozás után 2004-től a támogatási politikában jelentős változások A területfejlesztési célú támogatások összege jelentősen növekedett. Az NFT I. és II. egyik legfőbb célkitűzése a gazdasági versenyképesség növelése, valamint a területi felzárkóztatás  között GVOP milliárd Ft  között GOP milliárd Ft (évi 128 milliárd Ft) GVOP céljai hasonlóak a korábbi GFC-hez, de a források összege jóval nagyobb, s korábban marginális célok is komoly támogatásban részesülnek. A GVOP források elosztásában azokat a térségeket preferálták, ahol a megfelelő humán erőforrások, infrastrukturális és logisztikai háttér már rendelkezésre áll. Emiatt a GVOP elosztásában a területi célok alig érvényesültek

17 A GVOP-támogatások területi megoszlása ( )

18 Az egy főre jutó beruházás-ösztönzési célú GVOP- támogatások területi megoszlása ( )

19 NépességGDP Beruházás - ösztö nzés KKV fejles ztés K+F, innov áció Információs társadalom és gazdaságfejle sztés Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen100 A GVOP közötti támogatásainak regionális megoszlása (%)

20 A gazdaság- és területfejlesztési támogatások súlypontjainak mozgása ( )

21 Összegzés A gazdasági fejlődésben – a területi preferenciákkal alig rendelkező – gazdaságfejlesztési célú támogatások fontosabb szerepet töltenek be a közvetlen területfejlesztési célú támogatásoknál. A gazdaságfejlesztési célú állami és európai források tovább szilárdítják a piaci folyamatok által formált ipari/gazdasági térszerkezetet Az EU Strukturális Alapjainak megnyitásával a gazdaságfejlesztésre fordított források megtöbbszöröződtek Összességében a területfejlesztési támogatások elosztása egyre kevésbé függ a fejlettségtől.  A területfejlesztési támogatások alig, s egyre kevésbé segítik a területi kiegyenlítést.  Ezzel szemben a gazdaságfejlesztési támogatások az elmúlt évtizedben szoros kapcsolatban álltak a fejlettséggel. Még a területfejlesztési célú támogatások esetén is jelentősen csökkent az elmaradottabb kelet-magyarországi területek támogatása, mely megkérdőjelezi a hazai területfejlesztési politika területi egyenlőtlenségeket mérsékelni kívánó céljainak és eredményeinek egymáshoz való viszonyát. Összességében tehát a gazdasági/ipari fejlődést elősegíteni kívánó állami támogatások, még a területfejlesztési célú alapok esetében sem segítik számottevően a területi differenciák csökkenését.

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A gazdaságfejlesztési célú állami és európai uniós támogatások szerepe az ipari térszerkezet formálódásában Kukely György MTA RKK Budapesti Osztály"

Hasonló előadás


Google Hirdetések