Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vidékgazdaság értelmezése, jellemzői, típusai és egy lehetséges modellje Kis Krisztián, PhD egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar „GENERÁCIÓK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vidékgazdaság értelmezése, jellemzői, típusai és egy lehetséges modellje Kis Krisztián, PhD egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar „GENERÁCIÓK."— Előadás másolata:

1 A vidékgazdaság értelmezése, jellemzői, típusai és egy lehetséges modellje Kis Krisztián, PhD egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar „GENERÁCIÓK DISKURZUSA A REGIONÁLIS TUDOMÁNYRÓL” Győr, november 23. Széchenyi István Egyetem

2 Az előadás célja nem új fogalmak alkotása, sokkal inkább a vidékgazdaság fogalmának, bemutatása, értelmezése és egy adott összefüggésben való elhelyezése. Kovách (2010) nyomán megfogalmazhatjuk, hogy egy adott fogalommal kapcsolatos vélekedések, elképzelések magukban hordozzák a témáról való konkrét ismereteinket. Az előadás aktualitását támasztja alá, hogy az elmúlt években, évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a vidékgazdaság kutatására, fejlesztési lehetőségeinek feltárására (hiszen a vidékgazdaság működése, teljesítménye fontos tényezőjét vagy feltételét jelenti a vidéken élők életminőségének meghatározásában).

3 A vidékgazdaságról

4 Mi is az a vidékgazdaság? „…egy jó egyetemi esszé címe. …a vidékgazdaság valójában egy politikai, semmint empirikus gazdasági kifejezés. Nem egy problémamentes fogalom, mert amikor az emberek a vidékgazdaság kifejezést használják, az gyakran csupán egy egységes és behatárolt entitást jelent, valamit, ami hasonló az összes vidéki térségben és elkülönül a városi gazdaságoktól. Mindez persze egyáltalán nincs így.” Nem csak egy általában vett vidékgazdaságról beszélünk, hanem vidékgazdaságokról, hangsúlyozva azok egyediségét, különbözőségét. A vidéki és városi gazdaságok elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, így hozva létre egy koherens összefüggő rendszert. (Mondta Neil Ward, az angliai Vidékgazdasági Kutatóközpont (Centre For Rural Economy) igazgatója, az angol alsóházban az „Anglia vidékgazdaságának potenciálja” (Potential of England’s rural economy) címmel folytatott bizottsági vizsgálat meghallgatásán)

5 Marini és Mooney (2006) a vidékgazdaság fogalmának meghatározásakor kiemelik, hogy –(1) a vidék nem választható el élesen és mereven a várostól, –(2) ahogy a gazdaság egésze sem választható el a politikai, kulturális, társadalmi stb. jellemzőktől és viszonyoktól. Ennek megfelelően magát a vidékgazdaságot egy ideáltípusnak, egyfajta elemzési konstrukciónak tekintik.

6 Egy angol szakértői csoport (PIU, 1999) meghatározása szerint a vidékgazdaság „…a vidéki területeken élő/működő természetes és jogi személyek gazdasági tevékenységének összességét jelenti. A gazdasági tevékenység a következőket fedi le: –az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő piacait, –a gazdasági és társadalmi tevékenységből eredő nem piaci javakat, különös tekintettel a környezeti javak széles skálájára (biodiverzitás, fajdiverzitás, tájkép stb.), amelyek a vidéki területek földhasználatából származnak, –a nagyobb piacokkal nem rendelkező helységek közszolgáltatásait.”

7 „…a vidéki térség maga is egy rendkívül bonyolult sokoldalú multifunkcionális erőforrásrendszer…” „…a vidéki erőforrásrendszerre épülő gazdasági rendszer* a vidékgazdaság.” (Szakál, 1999) *mezőgazdasági és nem mezőgazdasági gazdasági tevékenységek Vidéki térségek multifunkcionális erőforrásrendszerek A nem gazdasági tevékenységek (kulturális és egyéb közösségi tevékenységek, életmód stb.) hangsúlyozása Gazdasági és társadalmi tevékenységek integráltsága

8 A vidéki területeken található, nagy részben földhasználati* irányultságú regionális gazdaság, amely magában foglalja: –az adott területen gazdasági tevékenységet végző (termelő, szolgáltató, szervező) és fogyasztó szereplőket, –a gazdaság szervezeti kereteit jelentő vállalkozásokat, cégeket, háztartásokat, civil- és hatósági szervezeteket, intézményeket, –a tevékenységükhöz felhasznált, illetve a területen rendelkezésre álló erőforrásokat, –valamint egymással, illetve a területen kívüli szereplőkkel, szervezetekkel fenntartott kapcsolatrendszert, –s azokat a struktúrákat (ágazati, földhasználati, erőforrás-, kooperációs, koordinációs stb.), amelyek a gazdasági tevékenységek általános kereteit jelentik” (Fehér, 2005). *utalva a mezőgazdaság vidéki erőforrások hasznosításában és fenntartásában játszott meghatározó szerepére.

9 A vidékgazdaság típusai

10 A „nem városi” (vidéki) megyék gazdasági típusai (USDA ERS*) Az elsődleges gazdasági jellemzők alapján (a személyi és vállalkozói jövedelmek küszöbértéknek (15, 25 vagy 45%) megfelelő vagy afeletti része származik az adott típusú gazdasági tevékenységből): –Alapvetően mezőgazdasági (Farming-Dependent) – (25%, 2006) –Alapvetően bányászati (Mining-Dependent) – (7%, 2006) –Alapvetően ipari (Manufacturing-Dependent) – (23%, 2006) –Alapvetően kormányzati (Federal/State Government-Dependent) – (11%, 2006) –Alapvetően szolgáltató (Services-Dependent) – (14%, 2006) –Nem besorolható (Nonspecialized) – (20%, 2006) * United States Department of Agriculture, Economic Research Service – Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma Gazdaságkutató Szolgálata

11 ers.usda.gov, 2012

12 Járadékszerző, járadékalapú (Rent-seeking economy) –Az erőforrások legfőbb használói a mezőgazdaság és egyéb kitermelő ágazatok, tevékenységek (domináns primer szektor) –A járadék(szerzés) alapja a természeti erőforrások hasznosítása, birtoklása –Jellemző, hogy kevesek birtokolják az erőforrásokat (polarizált társadalmi szerkezet, ami befolyásolja a helyi kultúrát /pl. változásokkal való szembehelyezkedés/ és a helyi gazdaságot /pl. az erőforrás-tulajdonosok nem érdekeltek a helyi gazdaság diverzifikálásában/) A vidékgazdaság ideáltípusai (Marini és Mooney, 2006)

13 Függő gazdaság (Dependent economy) –Ahol a jövedelem elsődlegesen külső forrásokból származik –Ezek a források egyaránt lehetnek magán és állami (köz-) jellegűek (vállalati befektető üzemlétesítése a térségben; közszolgáltatások kiépülése – országos, regionális, megyei intézmények; közpénzek allokációja) –Forrásabszorpciós képesség! –Hosszú távon ezek a gazdaságok sérülékenyek – külső kontroll (tevékenységek áttelepítése; közkiadások csökkentése stb.)

14 A vidékgazdaság ideáltípusai (Marini és Mooney, 2006) Vállalkozói gazdaság (Entrepreneurial economy) –A jövedelem elsődleges forrása a helyi erőforrások hasznosításából származik –Vállalkozói készségek és képességek szerepe hangsúlyos –Helyi (kis)vállalkozások és ezek együttműködésének meghatározó szerepe –Helyi (tradicionális) termékek –Értékesítési csatornák –Helyi kultúra meghatározó –Helyi kontroll

15 A vidékgazdaság ideáltípusai (Marini és Mooney, 2006) Város Vállalkozói gazdaság Függő gazdaság Járadékalapú gazdaság Kihívásokra adott válaszok

16 EDORA* (2011) vidéki térségek gazdaságszerkezeti tipológiája Az EDORA projekt tipológiája a vidéki térségek négy típusát különíti el a gazdasági struktúra szerint (12 indikátor): –1.) agrártérségek – „Agrarian” (GVA, foglalkozatás, AWU EU átlagot meghaladó), –2.) „szolgáltató vidék” – „Consumption countryside”: produktivista  poszt-produktivista átalakulás: a vidék funkcióváltását hangsúlyozza; a vidék fő funkciójává a termelés helyett a szolgáltatás vált, tehát, hogy piaci termékeket és szolgáltatásokat nyújt a városi fogyasztóknak.) döntően turisztikai és rekreációs profilú vidékies térségek, –3.) változatos gazdasági szerkezetű térségek (jelentős ipari szektorral) – „Diversified (Secondary Sector)” és –4.) változatos gazdasági szerkezetű térségek (jelentős szolgáltatói szektorral) – “Diversified (Market Services)”. European Development Opportunities for Rural Areas; A vidéki területek európai fejlődési lehetőségei

17 EDORA, 2012

18

19 A vidékgazdaság egy lehetséges modellje

20 A vidékgazdaságok teljesítményét, szerkezetét és egyéb jellemzőit – így a különböző tipológiákban elfoglalt helyüket – alapvetően meghatározza, hogy a helyi közösségek milyen válaszokat akarnak és tudnak adni az őket érő kihívásokra. Egyre növekszik azon vélemények száma, amik rámutatnak arra, hogy a helyi kultúra a vidékgazdaságok jellemzőinek legfőbb meghatározója. 

21 Kultúra Értékek, hitek és normák (Marini és Mooney, 2006) A kultúra tárgyakból, tudásból, továbbá értékekből, normákból áll. (Andorka, 2003) A kultúra meghatározza az emberek gondolkodását, viselkedésmódját, életmódját, életstílusát ezeken keresztül pedig döntéseit, tetteit. A kultúra a külső környezethez való alkalmazkodás eszköze, e tekintetben fontos a kultúra milyensége, hogy az alkalmazkodásnak milyen mintái alakulnak ki. (A fejlődés alapvető tényezője) Több helyen is találkozunk vele (mindez jelzi szerepének felismerését és kifejezi fontosságát): –Antropológia, szociológia, közösségfejlesztés, közgazdaságtan, regionális gazdaságtan, vidékfejlesztés stb.

22 Kultúra és gazdaság „A régió gazdasága, tehát minden, ami termék vagy különleges szolgáltatás formájában a régió vállalatai előállítanak, vagy eladnak, nagyon sok részletében magában hordozza az adott térség kulturális sajátosságait, ugyanúgy ahogyan a technológia, az eszközök és a nyersanyag-feldolgozás módja is.” (Bendixen, 2004) „A kultúra értelmezése rendkívül komplex, széles sávon mozog. A szellemi tartalom (ötletek, életstílus, szociális életminták) nagyban befolyásolja az emberek tetteit, mégpedig fizikailag érzékelhető objektumok között, amelyekben pedig a szellemi tartalom ölt tárgyi formát. Egyetlen emberkéz által formált dolog sem csupán egy tárgy, mert magán hordoz kulturális formákat, és szimbolizálja ezzel alkotóját és származását. Nemcsak a művészeti alkotásokra érvényes, hanem mindenre, amit az ember életkörülményei során létrehoz, beleértve a gazdasági produktumokat is. A gazdaság minden terméke egyúttal egy kulturális objektum is, függetlenül attól, hogy azt valaki személyesen értékeli, vagy sem.” (Bendixen, 2004) „Amennyiben a gazdaság a társadalom érdekeit kell, hogy szolgálja, a gazdasági döntésekben a kulturális alapadottságokra kell koncentrálni.” (Bendixen, 2004)

23 Kultúra és gazdaság „Hogyan tudják a vidéki emberek fejleszteni vagy megőrizni gazdasági és társadalmi jólétüket? Lehetséges egy dinamikus gazdaságot létrehozni, ami képes integrálódni a globalizációs folyamatokba, ugyanakkor megőrizni a helyi identitást és az emberközpontú fejődés szellemiségét? A válasz igen, de csak akkor, ha a fejlődés (1) a helyi kultúrán, (2) a részvételen és partnerségen alapul.”  Mindezt a „kultúra-gazdaság” koncepciója foglalja magában. (Ray, 2001)

24 Kultúra és gazdaság A kultúra-gazdaság egy olyan megközelítése a vidékfejlesztésnek, amelynek alapja a részvétel, az együttműködés és a közösségi kezdeményezések. Ray (2001) szerint a helyi (vidéki) társadalmak kultúrájuk (területi identitásuk) révén képesek a helyi gazdasági kontroll növelésére, helyben tartására.

25 Közösségi gazdaságfejlesztés Helyi gazdaságfejlesztés: a gazdasági folyamatok irányának és a gazdasági változások mértékét befolyásolása (Mezei, 2006). –cél: a munkahelyteremtés, a jövedelmek növelése, a jólét növelése Közösségfejlesztés: a közösségek kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése (Vercseg, 1999). –cél: az állampolgárok aktivizálása, részvételük fokozása, együttműködésük generálása, ezáltal a problémák közösségi megoldása. Közösségi gazdaságfejlesztés: közösségi akciók, közösségi kezdeményezések a gazdaság fejlesztésére –(LEADER: közösségi akciók a vidékgazdaság fejlesztésére; CLLD: közösség által irányított helyi fejlesztés

26 „Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok stb. terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat”. (Kulcsár, 1998)

27 A vidékgazdaság egy lehetséges (R-DPSIR) modellje

28 A vidékgazdaságok változatos, dinamikus és komplex rendszerek, amelyekben a társadalmi-gazdasági folyamatokat számos belső (helyi) és külső tényező határozza meg (Cowie et al., 2010). Ezen determinációk között, mint láttuk, a közösségeknek – mint erőforrásoknak és mint a kultúra őrzőinek és hordozóinak – kitüntetett szerepük van.

29 Az előadás konklúziója és mottója is egyben: Először közösséget (társadalmat) kell „építeni”, ami minden másnak az alapja. (így a gazdaságé, a gazdasági fejlődésé is)

30 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A vidékgazdaság értelmezése, jellemzői, típusai és egy lehetséges modellje Kis Krisztián, PhD egyetemi adjunktus Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar „GENERÁCIÓK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések