Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon (Az S3 mint varázsszer?) Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése (Kaposvár, 2013. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon (Az S3 mint varázsszer?) Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése (Kaposvár, 2013. november."— Előadás másolata:

1 A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon (Az S3 mint varázsszer?) Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése (Kaposvár, 2013. november 21-22.) Prof. Dr. Lengyel Imre MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

2 Előadás szerkezete Alapkérdés: az ország és térségei gazdasági növekedésére miként hatott az Európai Unióhoz történt csatlakozás? 1.A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon (helyzetkép) 2.Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok 3.Néhány gondolat a Smart Specialisation Strategy (S 3, vagy 3S) hazai lehetőségeiről

3 GDP/lakos (PPS), % (EU-27=100) Foglalkoztatott- sági ráta, % (20-64 évesek) Munkanélküli- ségi ráta, % (15-74 évesek) Diplomások aránya, % (25-64 évesek) 2009-2000200720112000201020002011 Közép-Magyar.+26101,5105,965,365,05,28,830,9 Közép-Dunán.+256,958,764,662,54,89,317,2 Nyugat-Dunán.60,167,468,964,14,27,417,9 Dél-Dunántúl+441,844,158,1 7,812,716,6 Észak-Magyar.+539,339,853,953,710,116,715,6 Észak-Alföld+738,642,553,754,49,214,516,3 Dél-Alföld+340,643,761,059,55,210,617,1 Magyarország+1161,565,761,260,46,410,921,0 EU-27100100,0 66,568,5-9,622,4* 1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon

4 Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS )

5 Munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés szerint (ILO, 15-74 évesek)

6 Egy lakosra jutó gépek, berendezések beruházásai (folyó áron, eFT/fő)

7 EU-s csatlakozás: rövid összegzés 1.A magyar gazdasági (EU-átlag körüli) növekedést egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, emiatt folyamatosan nőnek a területi különbségek 2.A külföldi működőtőke beruházások csak rövid távon és egy-két megyében fejtik ki élénkítő hatásaikat (gyengék a multiplikátorhatások) 3.Különböző fejlődési pályák figyelhetők meg, a megyék többsége nem képes felzárkózni, gazdasági növekedési lehetőségeik gyengék, folyamatosan veszítik kreatív népességüket → az EU-s csatlakozás nem járt általános gazdasági növekedéssel, a spontán üzleti, piaci folyamatok kedvezőtlenek a magyar térségek többségének, a vállalkozások, munkavállalók nem versenyképesek → az ország nem volt eléggé felkészült a csatlakozás hatásainak kezelésére, a remélt konvergencia nem figyelhető meg De! új felismerések az EU-ban, részben a válság hatására: → a kohéziós politika átalakul: nem a konvergencia a cél, hanem az, hogy egy térség önmagához képest fejlődjön (place-based jellegű, endogén szemléletű) → a kohéziós politika fő célja 2014-től az EU gazdasági növekedésének elősegítése, így várhatóan nőnek a regionális különbségek → előtérbe kerülnek a városrégiók, mint gazdaságfejlesztési egységek

8 2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok 2.1. Gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok (a) az ország egypólusú településszerkezete (b) a sugárirányú, egyközpontú közlekedés-fejlesztés + Peter Nijkamp (MRTT, Győr, 2012): Nyugat-Európa elöregedő lakossága és az ebből adódó elszívó hatás 2.2. Gazdasági tényezők és folyamatok (c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége (d) az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei

9 (a) az ország egypólusú településszerkezete (budapesti: 2566 e. fő, debreceni: 243 e. fő, szegedi: 209 e. fő)

10 Nagyvárosi település-együttesek főbb adatai Megnevezés Lakónépesség Működő társas vállalko- zások, ezer lakosra, 2010 Egy adófizetőre jutó szja alapot képező jövedelem, ezer forint, 2011 A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, 2011 fő, 2011 változása a 2002. évihez képest, % Központok és társközpontok összesen 4 206 3161612 1355,5 Település-együttesekbe tartozó egyéb települések összesen 929 38412381 8226,4 Település-együttesek összesen5 135 7003572 0775,7 Településegyüttesekbe nem tartozó városok összesen 2 408 490-7241 5499,7 Településegyüttesekbe nem tartozó községek összesen 2 413 541-7151 33612,4 ORSZÁG ÖSSZESEN9 957 731-2 39 1 7728,4

11 Település-együttesek Lakónépesség 2011. évi, fő Változás a 2002. évihez képest, % Változás, fő 2000 és 2011 között épült lakások a 2011. évi lakásállomány %-ában Budapesti 2 566 0976,1 147 532 12,7 Győri 190 3974,7 8 547 13,6 Kecskeméti 146 6615,8 8 040 10,4 Szegedi 208 7773,9 7 837 9,6 Soproni 71 68410,1 6 576 14,9 Debreceni 242 9801,7 4 062 10,6 Veszprémi 79 6284,0 2 767 12,3 Pécsi 181 9680,8 1 444 10,2 Balatoni 147 9680,8 1 174 17,5 Nyíregyházi 134 2700,4 535 16,1 Székesfehérvári 126 8750 0 8,0 Zalaegerszegi 77 2700 0 12,9 Szombathelyi 120 641-0,7 -850 11,8 Kaposvári 81 711-1,4 -1 160 6,5 Egri 74 743-1,7 -1 293 10,7 Tatabányai 132 888-2,0 -2 574 4,9 Szekszárdi 52 362-7,0 -3 941 5,2 Szolnoki 93 328-4,0 -4 092 9,2 Salgótarjáni 49 859-13,0 -7 450 2,5 Békéscsabai 149 762-6,2 -9 899 5,7 Miskolci 205 831-7,7 -17 171 4,7 Ország összesen 5 135 7003,0 140 084 11,4

12 Településhálózatból adódó regionális gazdaságtani szempontok Budapest és vonzáskörzete (2.6 millió fő): urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok 8-10 településegyüttes (100-200 ezer fő): lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés) Várostérségenként 1-2 traded húzóágazat (klaszter) → a vidéki pólusok kicsik és ’se közel, se távol’ vannak a fővárostól → eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségek

13 (b) Sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés Krugman (Nobel-díj, 2008): szükségszerű térbeli koncentráció -csökkenő fajlagos szállítási költségek, transzferálható, mobil tevékenységek -növekvő mérethozadék, monopolisztikus piacok → a fővárosi cégek piacterülete megnőtt (kiszorító hatások a vidéki városokban)

14 A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei (c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége 2011: termékek exportja: 21.038 mrd Ft szolgáltatások exp.: 4.432 mrd Ft (Bp 86%, vidék 14%) Hipotézis1: a fővárosi gazdaság kevés szolgáltatást exportál, főleg a belföldi piacra szolgáltat (kiszorítva a vidékieket) → exportbázis-elmélet: lassú gazdasági növekedést eredményez az egész országra Hipotézis2: a vidéki feldolgozóipari exportgazdaság gyengén kötődik a hazai gazdasághoz (kívülről vezérelt, FDI-orientált), a helyi túlcsordulások, multiplikátorhatások gyengék

15 (d) Az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei (EMIR, 2013. február 8.) NFT 2004-06EU 2007-13ÚSZT Kifizetett összegEbből: GOP Kifizetett összegEbből: GOP Kifizetett összeg Ebből: Váll.fejl. Pr. Bács-Kiskun98%108%53%80%60%59% Baranya142%77%85%74%48%41% Békés117%61%57%44%43%14% Borsod-Abaúj-Z.119%81%73%70%62%52% Budapest106%163%294%263%348%377% Csongrád122%154%96%121%70%56% Fejér102%81%51%66%42%38% Győr-Moson-S.74%103%100%106%64%50% Hajdú-Bihar125%116%73%102%63%46% Heves157%104%63%74%50%44% Jász-Nagykun-Sz.93%69%47%52%32%42% Komárom-Eszt.88%107%42%110%48%59% Nógrád55%29%43%33%44%14% Pest60%81%38%23%26%27% Somogy88%59%63%52%38%32% Szabolcs-Szat.-B.114%66%56% 48%45% Tolna117%82%47%45%53%52% Vas85%79%50%65%45%56% Veszprém71%101%48%74%55%36% Zala87%48%43%48%40%41% Összesen100%

16 Projektalapú pályázatok gyenge hatékonysága: veszélyek és kockázatok (vs integrált térségi (bottom-up) gazdaságfejlesztés)

17 4. Néhány gondolat a Smart Specialisation Strategy (S 3 ) hazai lehetőségeiről 1. A magyar gazdaság térben nagyon heterogén, emiatt a centralizált gazdaságfejlesztési politika hatékonysága gyenge (téves diagnózis): egypólusú térszerkezet (centralizált közlekedéshálózat), centrum-periféria viszonyok 2. „Triális gazdaság”: a főváros fejlett és szolgáltatás-alapú (de alacsony az export, főleg hazai piacon van jelen), a várostérségek FDI-vezéreltek, avagy csak hazai piacra dolgoznak (egyetemi városok) → a vidéki térségek versenyképessége gyenge, önmagában a főváros és vonzáskörzete nem képes a magyar gazdaságot élénkíteni, elégtelen az exportszektora és kiszorítja a vidéki szereplőket, emiatt is nőnek a területi különbségek 3. Elhibázott fejlesztéspolitika (téves terápia): centralizált döntéshozatal, projekt-alapú pályázatok, erős piactorzító hatások → a 2007-13-as időszakban eddig 4458 milliárd Ft EU-s támogatás lett kifizetve, gyenge hatékonysággal (minimális a növekedés), a főváros és az önkormányzatok elszívják’ a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési forrásokat → bottom-up jellegű ágazati fejlesztéspolitikára lenne szükség (place-based jellegű), helyben szerveződő gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre

18 A gazdaságfejlesztési célok és stratégiák változása: az S3 (Stimson-Stough-Roberts, 2006, p. 12.)

19 Van esély az S3-ra? A magyar területfejlesztési, EU-s támogatási rendszer problémái (2014 előtt): -Tervezési: a tervezés és forráselosztás centralizálódott a minisztériumokban, a megyék önálló kerete leszűkült, nem készültek el a várostérségek gazdaságfejlesztési stratégiái (a pólusprogram elhalt) -Irányítási: az elfogadott fejlesztési koncepciók alkalmazása helyett is politikai döntések születtek (-nek), különböző érdekek és alkalmi projektek kerültek előtérbe („pályázat-vadászat”), ami gazdaságfejlesztésben nem hatékony (de! pl. önkormányzati infrastruktúra fejlesztésben még jó lehet!!) -Szervezési: a helyi üzleti szféra kiszorult a gazdaságfejlesztésből, inkább helyi politikai és egyéb lobby érdekek dominálnak, az önkormányzatok kevés helyen vállalják fel az üzleti szereplők közötti koordinációt, inkább a települési infrastruktúra fejlesztéseire koncentrálnak és elszívják a forrásokat a gazdaság elől (intézményi és infrastruktúra fejlesztések) -Szakmai: az egyes pályázatok, elnyert projektek megvalósulását csak önmagához viszonyítva vizsgálják, a kistérségen belüli egymásra gyakorolt hatásokat nem ellenőrzik, emiatt a projektek egy része még ronthat is a térség helyzetén (kiszorító hatások), hiányoznak az integrált place-based fejlesztések  Az EU-s támogatás el lesz költve, de sem a foglalkoztatásban, sem a jövedelemtermelésben nem várható a kevésbé fejlett térségek felzárkózása  Szükség van szemléletváltásra, decentralizációra és integrált térségfejlesztésre  Új EU-s eszközök: Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment) és Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon (Az S3 mint varázsszer?) Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése (Kaposvár, 2013. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések