Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára."— Előadás másolata:

1 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára

2 NFFT létrehozásának körülményei Alapvető ok:  Az ökológiai válság mélyülése és az erre válaszként megjelent nemzetközi folyamatok.  Az ökológiai lábnyom és Élőbolygó jelentés szerint ma már meghaladtuk az egy bolygónyi földhasználatot.

3 NFFT létrehozásának körülményei A közelmúltban mutatta be a WWF a legújabb Élő bolygó jelentését, mely szerint  30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld kiszolgálni képes  a Föld országainak háromnegyede ökológiai adós  A bolygó biokapacitásának felét 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) használja

4 Élőbolygó jelentés  A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak minden egyes földlakóra 2,1 hektár jutna.  Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni.  Magyarország 40. a sorban, kicsit jobb, mint az előző jelentésben. Ez csupán annyit jelent, hogy más országok fogyasztása a miénknél gyorsabban nőtt.

5 Élőbolygó jelentés Új index: VÍZLÁBNYOM  A VÍZLÁBNYOM azt mutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt, hogy az életszínvonaluk biztosításához szükséges termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik.  Átlagosan egy ember 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, az Egyesült Államok lakói ennek dupláját, Magyarország a 126. helyen található évi 750 ezer literrel.  Jelenleg már 50 ország küzd vízhiánnyal.

6 Fontosabb mérdföldkövek  Római Klub jelentése: A növekedés határai  Stockholm: Első Környezetvédelmi Világkonferencia  Brundtland Bizottság létrehozása  “Közös jövőnk” c. Jelentés elfogadása  Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Riói csúcs (Éghajlatváltozási Keretegyezmény, Biológiai Sokféleség Egyezmény, Agenda 21)  Fenntartható Fejlődési Világkonferencia - Johannesburg

7 Fontosabb mérdföldkövek - EU  1997 – Amsterdami Egyezmény - az EU környezetpolitikája fő célkitűzése a fenntartható fejlődésre való törekvés  2001 – Göteborg: EU Fenntartható Fejlődésért Stratégiája  2005 – Megújult Fenntartható Fejlődésért Stratégia

8 NFFT létrehozásának körülményei  A Megújult Stratégiában az EU felkérte tagországait, hogy amelyeknek nincs még nemzeti stratégiájuk, azt június 30- ig készítsék el  Javasolta, hogy az elkészítés folyamatát, és azt követően a végrehajtást segítendően hozzanak létre Fenntartható Fejlődési Tanácsot a társadalmi szereplők bevonásával.

9 NFFT létrehozásának körülményei  2007-ben az MTA Elnöki Környezettudományi Bizottsága az MTVSZ- szel közösen, a FES támogatásával vitasorozatot szervezett a fenntartható fejlődés koncepciójának, főbb tartalmi elemeinek értelmezéséről. Tapasztalat: az FF sokféle értelmezése.  E sorozat keretében fórum a parlamenti pártok szakpolitikusaival. Egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy létre kell hozni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot.

10 NFFT létrehozása  A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre.  Fő tevékenységi területe a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.

11 NFFT összetétele  A tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke  Tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői.  A tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.

12 Az NFFT tevékenységének irányai  A NFFS megújításának kezdeményezése, a fenntartható társadalom megvalósítását célzó hosszú távú program kialakítása széleskörű társadalmi párbeszédben  Az OGY elé kerülő egyes programok, jogszabály-tervezetek fenntarthatósági szempontú véleményezése  A társadalom ismereteinek bővítése, tudatosságának növelése a fenntartható fejlődésről  A fenntartható fejlődést elősegítő nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódás

13 Fenntarthatósági Jelentés Magyarországról  A Tanács október 10-én alakult meg 32 fővel. A Tanács mellett munkabizottságok és munkacsoportok alakulhatnak, amelyekben külső szakértők is részt vehetnek.  Eddig megalakult a Szakmai- Tudományos Munkabizottság és az Energia és Klímamunkacsoport.  Tanács döntött arról, hogy Fenntarthatósági Jelentést készít Magyarországról, amelyet jövő év őszén fog nyilvánosságra hozni

14 2009. évi konkrét tevékenységek  Klíma kerettörvény kezdeményezése  A nemzeti energiapolitikai stratégia felülvizsgálatának kezdeményezése  Önkormányzati FF stratégiák készítésével kapcsolatos program  Az agrár-és vidékfejlesztés irányai a fenntartható fejlődés érdekében.

15 2009. évi konkrét tevékenységek  A fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi tudatosságra vonatkozó elképzelések, ezek etikai vonatkozásai, a Tanács javaslatainak kialakítása a társadalmi tudatosság növelésére  A lakosság egészségi állapota alakulásának szociális, környezeti és gazdasági vonatkozásai  Országos és helyi konferenciák, fórumok szervezése

16 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Létrehozásának körülményei és céljai Schmuck Erzsébet NFFT titkára."

Hasonló előadás


Google Hirdetések