Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 „Hagyományok és innovativitás a pedagógus- szerepek között” Csillag Ferenc közoktatási szakértő Csíkszereda, 2009. március 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 „Hagyományok és innovativitás a pedagógus- szerepek között” Csillag Ferenc közoktatási szakértő Csíkszereda, 2009. március 28."— Előadás másolata:

1 1 „Hagyományok és innovativitás a pedagógus- szerepek között” Csillag Ferenc közoktatási szakértő Csíkszereda, március 28.

2 2 Az előadásban érintett témák Gondolatok a VII. Nevelésügyi Kongresszusról Gondolatok a VII. Nevelésügyi Kongresszusról Elvárások a ma pedagógusától, a ma iskolájától Elvárások a ma pedagógusától, a ma iskolájától Néhány alapfogalom Néhány alapfogalom Tanulságok, amit továbbvittek a jelenlévők Tanulságok, amit továbbvittek a jelenlévők

3 3 A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (1.) Történeti áttekintés: Az Első Nevelésügyi Kongresszus 1848 nyarán (Eötvös József kéri, hogy esz- közöljön a kongresszus „nevelési törvé- nyeket.) 1896-ban rendezték meg a Második Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszust (Nagy László)

4 A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (2.) a Harmadik Egyetemes Tanügyi Kongresszus a Magyar Tanítók Országos Szövetsége kezdeményezte - a nemzeti kultúra értékeinek megteremtése a Harmadik Egyetemes Tanügyi Kongresszus a Magyar Tanítók Országos Szövetsége kezdeményezte - a nemzeti kultúra értékeinek megteremtése ban a Negyedik Egyetemes Tanügyi Kongresszust hívták össze. Cél: az új világkép kialakításának kérdéséről beszélni. (A kongresszus nem fejezte be a munkáját.) 4

5 5 A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (3.) 1970-ben az Ötödik Nevelésügyi Kongresszust hívják össze: öt fő kérdésre kereste a választ: a gazdasági-társadalmi és tudományos-technikai fejlődésnek az iskolai nevelésre és oktatásra ható fő tényezői; a gazdasági-társadalmi és tudományos-technikai fejlődésnek az iskolai nevelésre és oktatásra ható fő tényezői; a kor nevelési feladatai és a nevelési tényezők együttműködése; a kor nevelési feladatai és a nevelési tényezők együttműködése; a pedagógus hivatás és a továbbképzés; a pedagógus hivatás és a továbbképzés; a neveléstudomány helyzete, feladata, intézményei, kapcsolata más tudományokkal; a neveléstudomány helyzete, feladata, intézményei, kapcsolata más tudományokkal; a közoktatás irányítás korszerűsítése. a közoktatás irányítás korszerűsítése.

6 A Nevelésügyi Kongresszusok történeti áttekintése (4.) 1993-ban került megrendezésre a Hatodik Nevelésügyi Kongresszus a Magyar Pedagógiai Társaság kezdemé- nyezésére. Megfogalmazta a magyar oktatásügy korszerűsítésének távlati, fejlesztési elgondolásait, tekintettel a 21. század kihívásaira és a magyar valóság reális feltételeire. 6

7 A VII. Nevelésügyi Kongresszusról (1.) A Kongresszus összehívását a Magyar Pedagógiai Társaság az MTA Pedagógiai Bizottságával együtt, társulva más országos civil szervezetekkel, valamint az egyházak pedagógiai- szakmai testületeivel szeptemberében kezdeményezte. A Kongresszus összehívását a Magyar Pedagógiai Társaság az MTA Pedagógiai Bizottságával együtt, társulva más országos civil szervezetekkel, valamint az egyházak pedagógiai- szakmai testületeivel szeptemberében kezdeményezte. Központi gondolata: „Az oktatás közügy!” Központi gondolata: „Az oktatás közügy!” 7

8 8 A VII. Nevelésügyi Kongresszusról (2.) Három fontos kérdéskört vizsgált: A gazdaság hatásai az oktatásügyre. A gazdaság hatásai az oktatásügyre. Társadalmi elvárások ill. a teljesíthetőség problematikája. Társadalmi elvárások ill. a teljesíthetőség problematikája. Az iskola, mint a közösségi élet színtere – képes-e az elvárásoknak megfelelni? Az iskola, mint a közösségi élet színtere – képes-e az elvárásoknak megfelelni?

9 9 A gazdaságosság problematikája: A kérdés: vajon fenntartható-e a csökkenő gyereklétszám mellett a kialakult struktúra? A befektetett költségek reálisak-e, ellenőrzötten kerülnek-e felhasználásra? (A kontroll!)

10 10 Társadalmi elvárások ill. a teljesíthetőség problematikája A nyitott iskolarendszer – a környezet, mint adófizető állampolgár – a jogait gyakorolja. (Ezt a kritikus hangvételt segítette a minőségirányítás folyamat- ba állítása is.) De van-e valós társadalmi elvárás? Itt is találkozunk az elszámoltat- hatóság, a szakmaiság kérdésével.

11 11 Az iskola, mint a közösségi élet színtere – képes-e az elvárásoknak megfelelni? Sok tekintetben elbizonytalanodott a pedagógus társadalom. Az eredmények számonkérése különféle méréseken alapul. A viszonyítási alapok több esetben is irreálisak. (PISA mérés)

12 12 A következmények: A pedagógusok elbizonytalanodtak. Kudarcosak, csökkent az innovációs hajlam. Mentális problémákkal küzdenek. Visszafelé mutatnak: a felsőoktatást teszik felelőssé: „ERRE BENNÜNKET SENKI SEM KÉSZÍTETT FEL!” – aminek van valóságalapja.

13 13 A VII. NÜK központi kérdései: Mi a jellegzetes kihívás a XXI. század elején? Válságok vagy váltások? Válságok vagy váltások? Fejlődés vagy stabilizáció? Fejlődés vagy stabilizáció? Mértéktartó optimizmus? Kritikus pesszimizmus? Mértéktartó optimizmus? Kritikus pesszimizmus? Mi a XXI. század európai embere előtt álló legfontosabb feladat?

14 14 Tegyük fel a kérdést! Milyen a ma tanárszerepe? Létezik egy alapellentét Egy korszerű, innovatív szerep, amelyet a pedagógusnak el kell látnia. A szakma jelle- géből adódóan hagyományos értékeket képvisel, ez oly- kor a konzervati- vizmus látszatát kelti.

15 15 Meg lehet-e felelni ennek a kettős elvárásnak? A pedagógusok egy része képes a szemléletváltásra, de van egy kör, amelyik már „hite hagyott”. Nyugalmat szeretne. Kibújik az innováció felelőssége alól. „A törvényt megszegik, de törvény nélkül nincs élet!” (Thomas Mann)

16 16 Gondolatok a tanáregyéniségekről Tegyük fel a kérdést, léteznek-e ma egyéniségek a pályán? Továbbá, van-e valós igény az egyéniségek jelenlétére? A házitanító: Rousseau A mindenkihez szóló: Öveges József

17 17 Pedagógus minták: A „néptanító”: Móra Ferenc A tudós tanár: Szentgyörgyi Albert

18 18... és akikkel naponta találkozunk: Erzsi néni Jutka néni

19 19 Könnyebb vagy nehezebb a helyzetük, mint a mintáké? Lényegesen nehezebb! Az okok: állandó szakmai változásokat élnek át, állandó szakmai változásokat élnek át, a „partvonalról” sok a bekiabáló! (Mindenki ért a pedagógiához, mindenkinek van egy ötlete!) a „partvonalról” sok a bekiabáló! (Mindenki ért a pedagógiához, mindenkinek van egy ötlete!)

20 20 Erzsi néni irigyelt pedagógus. Ismeri a mesterfogásokat: Nehezen árulja el szakmai titkait. Nehezen árulja el szakmai titkait. Sokszor mosolyog. Sokszor mosolyog. A problémákat egyedül oldja meg. A problémákat egyedül oldja meg. Köztiszteletnek örvend. Köztiszteletnek örvend. Többen fura szerzetnek tartják. Többen fura szerzetnek tartják. A tanítványai bizalmát élvezi. A tanítványai bizalmát élvezi. Már nem jelent számára kihívást minden tanítási óra. Már nem jelent számára kihívást minden tanítási óra. Időnként haragszik az érdektelenekre (szülő, kolléga). Időnként haragszik az érdektelenekre (szülő, kolléga). Olykor – olykor sírni lenne kedve. Olykor – olykor sírni lenne kedve. Néha nyelvi, kommunikációs akadályokat él át. Néha nyelvi, kommunikációs akadályokat él át. A hangerőtől sokszor szenved. A hangerőtől sokszor szenved.

21 21 Milyen legyen a pedagógus? (a társadalom elvárása) A szakma összes fogását ismerje, de ne legyen öreg! A szakma összes fogását ismerje, de ne legyen öreg! Ismerje és kövesse az újat, de a módszerek követhetőek legyenek. Ismerje és kövesse az újat, de a módszerek követhetőek legyenek. A követelményrendszere egyértelmű legyen, de legyen belátó. A követelményrendszere egyértelmű legyen, de legyen belátó. Minden gyerekkel egyformán foglalkozzon, ne kivételezzen, de a tehetségesebbekhez igazodjon, mi gimnáziumban szeretnénk tanulni! Minden gyerekkel egyformán foglalkozzon, ne kivételezzen, de a tehetségesebbekhez igazodjon, mi gimnáziumban szeretnénk tanulni! „DE KI TUD MINDEZEKNEK MEGFELELNI?”

22 22 Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz Kulcs- kompetenciák Anyanyelvi Idegen nyelvi Matematikai és természet- tudományi DigitálisTanulásiTársasÁllampolgáriVállalkozói Művészeti

23 23 Egy divatos kérdés Vajon kompetens-e Erzsi néni vagy Jutka néni a tananyagtartalmak közvetítéséhez? Vizsgáljuk meg, ehhez használjuk az alapfogalmakat!

24 24 Alapfogalmak: (1.) Kompetencia Mindazt a munkavégzéshez szükséges, megnyilvánuló szakértelmet, személyes készségek, képességek, motivációk, tulajdonságok együttesét jelenti, amelyek felhasználásával a munkakörben megkívánt eredmények elérhetők.

25 25 Alapfogalmak: (2.) A kompetencia latin eredetű szó, alkalmasságot, ügyességet fejez ki. „Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők.” A szócikk szerzője: Vajda Zsuzsa

26 26 Alapfogalmak: (3.) Megállapítható, hogy a kulcskompetenciák fejlesztése és értékelése szisztematikusan felépített, tudatos, többszereplős, hosszan tartó folyamat. Valójában az egész életen át tartó tanulási kompetenciát fejleszti elsősorban. Megállapítható, hogy a kulcskompetenciák fejlesztése és értékelése szisztematikusan felépített, tudatos, többszereplős, hosszan tartó folyamat. Valójában az egész életen át tartó tanulási kompetenciát fejleszti elsősorban.

27 27 Mikor kompetens a pedagógus? A pedagógus legfontosabb kompetenciái: a személyközi, a pedagógiai, a szaktudományi, a szervezési, a kollégákkal való együtt- működési, a reflektív és fejlesztési, illetve az iskolai környezet alakításának kompetenciája. A pedagógus legfontosabb kompetenciái: a személyközi, a pedagógiai, a szaktudományi, a szervezési, a kollégákkal való együtt- működési, a reflektív és fejlesztési, illetve az iskolai környezet alakításának kompetenciája. Alakítható-e, fejleszthető-e a pedagógus személyisége? Amennyiben igen, akkor megfelel az elvárásnak. (Kellő rugalmasság, nyitottság!) Alakítható-e, fejleszthető-e a pedagógus személyisége? Amennyiben igen, akkor megfelel az elvárásnak. (Kellő rugalmasság, nyitottság!)

28 Pedagógus kompetenciák Tudások: Tudomány területek szerint Tudomány területek szerint Pedagógiai szükségletek szerint Pedagógiai szükségletek szerint Technológiák szerint Technológiák szerintAttitűdök: értékek – magatartások 28

29 29 Egy másik megközelítési mód Tempó, nagy ütem Lassú, egyenletes haladás Alapdilemma

30 30 ÁLLANDÓSÁG VAGY VÁLTOZÁS? AZ ÁLLANDÓSÁGRA TÖREKVÉS CÉLJA: valamely számunkra optimális állapot mesterséges fenntartása. A VILÁG LÉTEZÉSÉNEK LÉNYEGE A FEJLŐDÉS. MINDEN FEJLŐDÉS LÉNYEGE A VÁLTOZÁS. AZ ÁLLANDÓSÁGRA TÖREKVÉS = ELLENÁLLNI A VÁLTOZÁSNAK, A FEJLŐDÉSNEK. “Az emberiség egyik legnagyobb tévedése az állandóságba vetett hite.”

31 31 És most vissza a Kongresszushoz! A magyar közoktatás kulcskérdése, hogy a legkiválóbbak válasszák a pedagógus pályát, és azon meg is maradjanak. Ennek érdekében meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek vonzóvá teszik ezt a pályát. A pedagógusok érezzék át a szépségét és felelősségét annak, hogy leginkább tőlük függ a gyerekek iskolai eredményessége. Érezzék át munkájuk méltóságát. (...) Legyen bátorságuk kísérletezni!

32 32 Záró gondolatként Az idézett szöveg kulcsszavai: feltételteremtés vonzó pályakép a pálya szépsége, felelőssége a munka méltósága bátorság a kísérletezéshez

33 33 Miért vagyok optimista? - A Kongresszus sok szakembert mozgatott meg, jelen lehetett „Erzsi néni”, „Jutka néni”, és sokan mások, akik a szakma mesterei. - A szakmai párbeszéd folytatódott, a jobbítás szándéka minden résztvevőben megvolt. - A Kongresszus érdeklődésének középpontjában a gyermekek és a fiatalok nevelése állt. - A kongresszusi kommunikáció leggyakrabban említett fogalma az iskola volt.

34 34 Miért vagyok optimista? - A Kongresszus résztvevői az oktatásban érdekeltek széles körét képviselték: a kongresszus munkáját a kultúrált vitatkozási stílus és a konszenzuskeresés jellemezte. Így a VII. Nevelésügyi Kongresszus mottója tehát igazzá vált: AZ OKTATÁS KÖZÜGY!

35 Térjünk vissza a címhez! „Hagyományok és innovativitás a pedagógusszerepek között” Azt állítom, e két gondolatkör, mondjuk úgy; „filozófia” megfér egymás mellett, sőt egymást erősíti. Csak így tevékenykedhet minden pedagógus, ez teszi hitelessé, s vezet eredményhez.

36 36 “Hetven évig tanul az ember, és meghal tudatlanul.” – középkori bölcselet Köszönöm érdeklődő figyelmüket és türelmüket.


Letölteni ppt "1 „Hagyományok és innovativitás a pedagógus- szerepek között” Csillag Ferenc közoktatási szakértő Csíkszereda, 2009. március 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések