Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9. Móra László Xavér, Ph Tanársegéd ELTE PPK Pszich. Int.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9. Móra László Xavér, Ph Tanársegéd ELTE PPK Pszich. Int."— Előadás másolata:

1 A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9. Móra László Xavér, Ph Tanársegéd ELTE PPK Pszich. Int.

2 Miről fogok ma beszélni? Fogalmak: valószínűségi ítéletalkotás Fogalmak: valószínűségi ítéletalkotás Túlzott magabiztosság, kalibrációTúlzott magabiztosság, kalibráció A téma jelentősége A téma jelentősége A torzítások okai és modellek A torzítások okai és modellek A modellek tesztelése A modellek tesztelése Összefüggése az időnyomással és a kognitív stílussal Összefüggése az időnyomással és a kognitív stílussal

3 Hazai vizsgálatok Faragó, Móra Faragó, Móra Középiskolások, főiskolások, vállalkozók és elítéltekKözépiskolások, főiskolások, vállalkozók és elítéltek Móra (PhD) : Móra (PhD) : a modellek tesztelése, időnyomás és kognitív stílusa modellek tesztelése, időnyomás és kognitív stílus Kappel Katalin (szakdolgozóm) 2009 Kappel Katalin (szakdolgozóm) 2009 Válaszgenerálás, időnyomás, kogn. LezárásVálaszgenerálás, időnyomás, kogn. Lezárás Dorner László (szakdolgozóm) 2010 Dorner László (szakdolgozóm) 2010 Sportolók kalibrációja, csoportos ítéletalkotás, visszajelzés fajtáiSportolók kalibrációja, csoportos ítéletalkotás, visszajelzés fajtái

4 Túlzott magabiztosság Mihez képest „túlzott”? - Másokhoz Mihez képest „túlzott”? - Másokhoz A diákok 80%-a gondolja, hogy jobb lett az írásbeli vizsgaeredménye, mint az átlagnak (Svenson, 1981) A diákok 80%-a gondolja, hogy jobb lett az írásbeli vizsgaeredménye, mint az átlagnak (Svenson, 1981) Minden terápiás módszer képviselői a saját módszerüket gondolják eredményesebbnek (Bizonyítékon alapuló gyógyítás jelentősége) Minden terápiás módszer képviselői a saját módszerüket gondolják eredményesebbnek (Bizonyítékon alapuló gyógyítás jelentősége)

5 Tényekhez képest túlzott… Saját tudás becslése – a kérdések hány százalékára válaszoltam helyesen? Saját tudás becslése – a kérdések hány százalékára válaszoltam helyesen? 90%-os magabiztosság – 90%-os találati arány Jövőre vonatkozó kérdések: Sikerül a műtét? Jövőre vonatkozó kérdések: Sikerül a műtét? OrvoskéntOrvosként SzakértőkéntSzakértőként BetegkéntBetegként A feladatok kétszer annyi ideig tartanak, mint gondoljuk (Buehler, Griffin, Ross 2002) A feladatok kétszer annyi ideig tartanak, mint gondoljuk (Buehler, Griffin, Ross 2002)

6 Valószínűségi kalibráció – a magabiztosság realitása Ki a jól kalibrált? Akinek magabiztossága reális - Akinek valószínűségi becsléseit az élet igazolja – Pl. orvos: 100 emberből, akire azt mondja, 90%, hogy fölépül, 90 valóban meggyógyul Tehát nem az, akinek sok válasza válik be!!!! És nem is az, aki nagyon magabiztos!!! Az is probléma, ha valaki indokolatlanul bizonytalan

7 Miért fontos? Hétköznapjaink Projektek költségbecslése Irreális optimizmus Befektetések és hitelfelvétel Egészségügyi kockázatok

8 Miért fontos? Társadalmi szint Járványok Pénzügyi válság Villámháborús tervekKockázatos technológiák

9 A valószínűségi ítéletalkotás A bizonytalan jövőre vonatkoznak: Pl. 90%, hogy ma esni fog az esőA bizonytalan jövőre vonatkoznak: Pl. 90%, hogy ma esni fog az eső Tudásunk bizonyosságára vonatkoznak: 90% biztos vagyok benne, hogy Törökország a NATO tagjaTudásunk bizonyosságára vonatkoznak: 90% biztos vagyok benne, hogy Törökország a NATO tagja

10 A kalibráció általános fogalma jól kalibrált műszerek (amennyit mutat, az mennyire reális?)jól kalibrált műszerek (amennyit mutat, az mennyire reális?) Jó becslés: Jól kalibrált a „belső” műszerünkJó becslés: Jól kalibrált a „belső” műszerünk Pl. A zacskóban levő krumplinak mennyi a tömege? Válasz: 1 kg (valójában: 96 dkg) A valószínűségi kalibrációnál utóbbiról van szó: A vizsgált esemény valószínűségét mennyinek pontosan becsülöd? A valószínűségi ítélet pontossága = kalibráció A valószínűségi ítélet pontossága = kalibráció Gyakoriság alapján - utólag értékelhető Gyakoriság alapján - utólag értékelhető

11 Ki a jól kalibrált? Akinek valószínűségi becsléseit az élet igazolja (?)– azaz: Ha valaki 100-ra becsüli valaminek a bekövetkeztét, akkor az biztos, hogy bekövetkezik, vagy ha valaki 50%-ra becsüli valami esélyét, akkor fele arányban jön be Tehát nem az, akinek sok válasza jön be!!!!!!!!

12 A valószínűségi kalibráció jellemzői (Lichtenstein, 1982) Maladaptív, mert túl sokat, vagy túl keveset kockáztatunk,túl sokat, vagy túl keveset kockáztatunk, nem megyünk utána információknaknem megyünk utána információknak Túl hamar döntünk, vagy túl sokat hezitálunkTúl hamar döntünk, vagy túl sokat hezitálunk Nem tanulunkNem tanulunk Pontatlanság, túlzott magabiztosság Pontatlanság, túlzott magabiztosság Mindenki pontatlan, a szakértők is Mindenki pontatlan, a szakértők is Nehezebb kérdések- nagyobb az indokolatlan magabiztosság Nehezebb kérdések- nagyobb az indokolatlan magabiztosság Függ a feladattól, személyiségtől, helyzettől Függ a feladattól, személyiségtől, helyzettől Fejleszthető, de a tanulási transzfer kicsi Fejleszthető, de a tanulási transzfer kicsi

13 Mindenki rózsaszínűnek látja-e a jövőt? Egyéni különbségek a kalibráció tekintetében Egyéni különbségek a kalibráció tekintetében Vonásszintű optimizmus Önértékelés Depresszió NÁRCIZMUS

14 Összegzés - OKOK Tanulási probléma (kicsi minta, gyenge transzfer) Tanulási probléma (kicsi minta, gyenge transzfer) Kognitív folyamatok (memória, előhívás) Kognitív folyamatok (memória, előhívás) Motivációs probléma (túlzott magabiztosság, kompetenciahit, túlélés) Motivációs probléma (túlzott magabiztosság, kompetenciahit, túlélés) Evolúciós értékek mások Evolúciós értékek mások Filozófiai és vizsgálati probléma értelmetlen kérdés, mérhetetlen jelenség… Filozófiai és vizsgálati probléma értelmetlen kérdés, mérhetetlen jelenség…

15 Modellek Normatív (bayesiánus) modell (alapgyakoriság) Normatív (bayesiánus) modell (alapgyakoriság) Az optimista felülkalibráltság elmélete (1975) (Kompetencia, önbecsülés) Az optimista felülkalibráltság elmélete (1975) (Kompetencia, önbecsülés) Ökológiai modell (Gigerenzer, 1991) Ökológiai modell (Gigerenzer, 1991) Alátámasztás elmélet (Tversky, 1992) Alátámasztás elmélet (Tversky, 1992) Random alátámasztás elm. (Brenner, 2003) (alapja: szignáldetekciós elm.) Random alátámasztás elm. (Brenner, 2003) (alapja: szignáldetekciós elm.)

16 Gigerenzer (92) Probabilistic Mental Models Melyik város van északabbra: Róma vagy New York? Melyik város van északabbra: Róma vagy New York? „mentális” kulcsok alapján hozunk ítéletet „mentális” kulcsok alapján hozunk ítéletet Ezek validitását ismerjük Ezek validitását ismerjük A kérdőívek más mintára épülnek A kérdőívek más mintára épülnek Gyakorisági kérdések – kérdőívekhez hasonlítunk, arról is van tapasztalatunk Gyakorisági kérdések – kérdőívekhez hasonlítunk, arról is van tapasztalatunk

17 Alátámasztás elmélet (ST) Tversky, Koehler, 1991 Érveket gyűjtünk a hipotézis és az alternatív hip mellett Érveket gyűjtünk a hipotézis és az alternatív hip mellett Alátámasztás: valós szám, súly Alátámasztás: valós szám, súly Kicsomagolás hatás (érv, ellenérv esetén) Kicsomagolás hatás (érv, ellenérv esetén)

18 Brenner: a kalibráció pontossága (1999) A: túlzott magabiztosság A: túlzott magabiztosság B: indokolatlan bizonytalanság B: indokolatlan bizonytalanság C: szélsőségesség C: szélsőségesség D: döntésképtelenség D: döntésképtelenség

19 Brenner: RST modell (2003) A hipotézis illetve alternatív hip. mellett szóló érvek véletlenül jutnak eszünkbe A hipotézis illetve alternatív hip. mellett szóló érvek véletlenül jutnak eszünkbe A véletlenül felbukkanó érvek függhetnek: A véletlenül felbukkanó érvek függhetnek: A motiváltságunktólA motiváltságunktól hangulattólhangulattól A kulcsingerektől, előfeszítéstőlA kulcsingerektől, előfeszítéstől

20 RST modell Az érvek (alátámasztások súlyának) eloszlása lognormális eloszlást követ, random változó Az érvek (alátámasztások súlyának) eloszlása lognormális eloszlást követ, random változó

21 Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra – a modellek tesztelése

22 A modellek validitása - hipotézisek 1. Az irreális opciók növelik a magabiztosságot 2. Rejtett manipuláció esetén erősebb a hatás 3. A siker a további döntések magabiztosságára is hat 4. Az analitikus személyek kalibrációja jobb 5. A normatív és alátámasztás-elmélet cáfolata Megerősíti az optimista felülkalibráltság elm.

23 Vizsgálati eszköz: Tréfás itemek (Két reális opció / Tréfás item ) Ki írta a Szózatot? Ki írta a Szózatot? A) KölcseyA) Kölcsey B) VörösmartyB) Vörösmarty X) Kádár JánosX) Kádár János Y) Rákosi MátyásY) Rákosi Mátyás

24 Vizsgálati eszköz: Tréfás itemek (Négy reális opció) Ki írta a Szózatot? Ki írta a Szózatot? A) KölcseyA) Kölcsey B) VörösmartyB) Vörösmarty C) AdyC) Ady D) PetőfiD) Petőfi

25 Vizsgálati eszköz R2 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális opció R2 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális opció TRÉFÁS kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális + 2 tréfás (irreális) opció. TRÉFÁS kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 2 reális + 2 tréfás (irreális) opció. R4 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 4 reális opció R4 kérdőív: 202 kérdés, kérdésenként 4 reális opció KEVERT kérdőív: összesen 282 kérdés KEVERT kérdőív: összesen 282 kérdés 202 tréfás item,valamint 80 négy reális opciót tartalmazó item202 tréfás item,valamint 80 négy reális opciót tartalmazó item KONTROLL kérdőív: Kevertnek a 80 négy reális opciós kérdése külön felvéve KONTROLL kérdőív: Kevertnek a 80 négy reális opciós kérdése külön felvéve

26 Vizsgált kalibrációs mutatók 100%-os magabiztosságú válaszok találati aránya 100%-os magabiztosságú válaszok találati aránya Brier- és Murphy-pontszám (normatív) Brier- és Murphy-pontszám (normatív) Brenner-féle szigma és delta (szignáldetekciós elméletből) Brenner-féle szigma és delta (szignáldetekciós elméletből)

27 Eredmények – találati arány A helyes válaszok arányát az irreális opciók nem befolyásolják

28 Eredmények (itemen belüli hatás) A tréfás opciók könnyű kizárásának hatására nő az indokolatlan magabiztosság. Rejtett manipuláció esetén (kevert kérdőívnél) a kalibráció romlása egyértelműbb

29 Eredmények (itemek közti hatás) A tréfás itemek hatására a „normál” négyopciós itemeknél is fennmarad a túlzott magabiztosság

30 Eredmények (normatív vs. heurisztikus) Az analitikus személyek inkább realizálják, hogy a kevert kérdőív manipulált, mint a heurisztikus gondolkodású személyek

31 Megbeszélés Túlzott magabiztosság növekedés Túlzott magabiztosság növekedés Rejtett manipuláció – növeli az indokolatlan magabiztosságot Rejtett manipuláció – növeli az indokolatlan magabiztosságot Nyilvánvaló manipuláció: Korrekciós folyamatok Nyilvánvaló manipuláció: Korrekciós folyamatok A Kevert kérdőív esetén az analitikus személyek kalibrációja pontosabb A Kevert kérdőív esetén az analitikus személyek kalibrációja pontosabb Az eredmények a normatív modellnek és az alátámasztás elméletnek ellentmondanak Az eredmények a normatív modellnek és az alátámasztás elméletnek ellentmondanak Helyes jóslás: Optimista felülkalibráltság elmélete Helyes jóslás: Optimista felülkalibráltság elmélete Összhang a Brenner-féle Random alátámasztás modellel Összhang a Brenner-féle Random alátámasztás modellel

32 Az időnyomás hatása Időnyomás hatására nem romlik a kalibráció!! A nehéz kérdőívben még javulhat is

33 Módszertani változtatás – a válaszgenerálás hatása A személyek adnak meg lehetséges válaszokat A személyek adnak meg lehetséges válaszokat Kihagyhatnak válaszokat Kihagyhatnak válaszokat Megjelölik a magabiztosság szintjét Megjelölik a magabiztosság szintjét Ökológiai validitás jobb Ökológiai validitás jobb Eredmények: a kalibráció hasonló Eredmények: a kalibráció hasonló Időnyomás hatására csökken a kihagyott válaszok száma, javul a kalibráció Időnyomás hatására csökken a kihagyott válaszok száma, javul a kalibráció

34

35 Az időnyomás hatása a kalibrációra

36 Lezárási szükséglet és valószínűségi kalibráció (Kappel)

37 Kognitív stílus - korábbi vizsgálatok Tekintélyelvűség – van kapcsolat Tekintélyelvűség – van kapcsolat Dogmatizmus – van kapcsolat Dogmatizmus – van kapcsolat Mezőfüggőség – nincs kapcsolat Mezőfüggőség – nincs kapcsolat Bizonytalanságorientáció – nincs Bizonytalanságorientáció – nincs Kognitív komplexitás - nincs Kognitív komplexitás - nincs

38 Lezárási szükséglet (Kruglanski) Előzetes eredmények (Kruglanski): nagyobb lezárás - nagyobb magabiztosság Előzetes eredmények (Kruglanski): nagyobb lezárás - nagyobb magabiztosság Kérdés: mi a helyzet a túlzott magabiztossággal? Kérdés: mi a helyzet a túlzott magabiztossággal? Diszpozíció vizsgálata – kérdőív (Kruglanski / Faragó) Diszpozíció vizsgálata – kérdőív (Kruglanski / Faragó)

39 A magas diszpozicionális lezárási szükséglettel rendelkezők: A magas diszpozicionális lezárási szükséglettel rendelkezők: MagabiztosabbakMagabiztosabbak Több választ hagynak kiTöbb választ hagynak ki Amikre válaszolnak, azt jobban tudjákAmikre válaszolnak, azt jobban tudják Kalibrációjuk nem pontatlanabbKalibrációjuk nem pontatlanabb

40 Tapasztalat és kalibráció (Faragó, Móra, 2006; Kappel, Móra, 2009) Előzmény: akik kapnak feedbacket Előzmény: akik kapnak feedbacket Vállalkozók Vállalkozók Elítéltek Elítéltek Középiskolások és főiskolások Középiskolások és főiskolások A vállalkozók kalibrációja pontosabb, az elítélteké szélsőségesebb A vállalkozók kalibrációja pontosabb, az elítélteké szélsőségesebb Kappel, Móra, vezetők kalibrációja Kappel, Móra, vezetők kalibrációja

41 Tapasztalat, visszajelzés és kalibráció – újabb vizsgálat Sportolók kalibrációja Sportolók kalibrációja Módszeres visszajelzés a teljesítményrőlMódszeres visszajelzés a teljesítményről Társas visszajelzés vagy műszeres visszajelzés hatása az erősebbTársas visszajelzés vagy műszeres visszajelzés hatása az erősebb CsoportgondolkodásCsoportgondolkodás Elmélet és gyakorlatElmélet és gyakorlat

42 Végső következtetések A döntési keret befolyásolja az ítéletalkotás pontosságát A döntési keret befolyásolja az ítéletalkotás pontosságát Az irreális opció növeli a túlzott magabiztosságot Az irreális opció növeli a túlzott magabiztosságot Az irreális opciók kizárása miatt megnövekedett magabiztosság hat a későbbi döntésekre is Az irreális opciók kizárása miatt megnövekedett magabiztosság hat a későbbi döntésekre is Az időnyomás hatása feladatfüggő (nehézség) Az időnyomás hatása feladatfüggő (nehézség) Az időnyomás hatására javulhat a kalibráció Az időnyomás hatására javulhat a kalibráció Az eredmények ellentmondanak a normatív és az alátámasztás elméletnek Az eredmények ellentmondanak a normatív és az alátámasztás elméletnek Az eredményeket az optimista felülkalibráltság elmélete magyarázza (a siker attribúciója) Az eredményeket az optimista felülkalibráltság elmélete magyarázza (a siker attribúciója) A lezárási szükséglet befolyásolja a válaszadás folyamatát, a generált válaszok számát, a magabiztosságot – de nem befolyásolja a kalibrációt A lezárási szükséglet befolyásolja a válaszadás folyamatát, a generált válaszok számát, a magabiztosságot – de nem befolyásolja a kalibrációt

43 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

44 konferenciaelőadásaim témában Móra László Xavér (1998): Heurisztikák a valószínűségi gondolkodásban. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, július. Sopron Móra László Xavér (1998): Heurisztikák a valószínűségi gondolkodásban. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, július. Sopron Móra László Xavér (1999). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése az iskolában. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, július. Nyíregyháza Móra László Xavér (1999). A valószínűségi gondolkodás fejlesztése az iskolában. Matematikusok R.L. vándorgyűlése, július. Nyíregyháza Móra László Xavér (2004): A valószínűségi gondolkodás hibái. Matematikusok R. L. vándorgyűlése július. Nyíregyháza. Móra László Xavér (2004): A valószínűségi gondolkodás hibái. Matematikusok R. L. vándorgyűlése július. Nyíregyháza. Móra László Xavér, Faragó Klára (2004): Brókerek döntéseinek magabiztossága időnyomás alatt. MPT Nagygyűlés. Budapest Móra László Xavér, Faragó Klára (2004): Brókerek döntéseinek magabiztossága időnyomás alatt. MPT Nagygyűlés. Budapest Faragó Klára, Móra László Xavér (2005): Gyakran tévedünk, de ritkán kételkedünk. Illyés Sándor emléknapok, március Faragó Klára, Móra László Xavér (2005): Gyakran tévedünk, de ritkán kételkedünk. Illyés Sándor emléknapok, március Móra László Xavér (2005). Tanulni veszélyes. Varga Tamás Matematikai Napok, július. Móra László Xavér (2005). Tanulni veszélyes. Varga Tamás Matematikai Napok, július. Móra László Xavér, Faragó Klára (2006). Kockázatvállalás és kalibráció: a magabiztos ember többet kockáztat? MPT Nagygyűlése, 2006, május Budapest Móra László Xavér, Faragó Klára (2006). Kockázatvállalás és kalibráció: a magabiztos ember többet kockáztat? MPT Nagygyűlése, 2006, május Budapest Móra László Xavér (2008) Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra. MPT Nagygyűlése, 2008, május Budapest Móra László Xavér (2008) Az irreális opciók hatása a túlzott magabiztosságra. MPT Nagygyűlése, 2008, május Budapest

45 Írott publikációk Móra László Xavér (2003): Az időnyomás hatása a valószínűségi kalibrációra. Alkalmazott pszichológia, Móra László Xavér (2003): Az időnyomás hatása a valószínűségi kalibrációra. Alkalmazott pszichológia, Móra László Xavér (2003): Gazdasági döntéshozatal. in.: Hunyady György, Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Móra László Xavér (2003): Gazdasági döntéshozatal. in.: Hunyady György, Székely Mózes (szerk.): Gazdaságpszichológia. Budapest: Osiris Faragó Klára, Móra László Xavér (2006): A kalibráció kognitív megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle, Faragó Klára, Móra László Xavér (2006): A kalibráció kognitív megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle, Móra László Xavér (2008) A könnyen kizárható opciók hatása a túlzott magabiztosságra. Magyar Pszichológiai Szemle. (In press) Móra László Xavér (2008) A könnyen kizárható opciók hatása a túlzott magabiztosságra. Magyar Pszichológiai Szemle. (In press)

46 Legfontosabb irodalmak Alpert, M. and Raiffa, H., (1982). A Progress Report on Training of Probability Assessors. In Kahneman, D., Slovic, P., Tversky, A. (Eds.), Judgment Under Uncertainty. Heuristics and Biases, Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1982, pp Alpert, M. and Raiffa, H., (1982). A Progress Report on Training of Probability Assessors. In Kahneman, D., Slovic, P., Tversky, A. (Eds.), Judgment Under Uncertainty. Heuristics and Biases, Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1982, pp Brenner, L. A., (2003). A random support model of the calibration of subjective probabilities. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 90, 87–110 Brenner, L. A., (2003). A random support model of the calibration of subjective probabilities. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 90, 87–110 Brenner, L. A., Griffin and Koehler, D., (2005). Modeling Patterns of Probability Calibration with Random Support Theory. Diagnosing Case-Based Judgment. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 97, Brenner, L. A., Griffin and Koehler, D., (2005). Modeling Patterns of Probability Calibration with Random Support Theory. Diagnosing Case-Based Judgment. Organizational Behavior and Human Decision Processes, 97, Dunnig, D., and Story, A. L. (1991). Depression, Realism, and the overconfidence effect. Are the sadder wiser when predicting future actions and events? Journal of Personality and Social Psychology, 61, Dunnig, D., and Story, A. L. (1991). Depression, Realism, and the overconfidence effect. Are the sadder wiser when predicting future actions and events? Journal of Personality and Social Psychology, 61, Engländer T. (1985). A kauzális séma és a valószínűségi becslések revíziója. Pszichológia, 1985, (5), 4, és 1986 (6), 1, Engländer T. (1985). A kauzális séma és a valószínűségi becslések revíziója. Pszichológia, 1985, (5), 4, és 1986 (6), 1, Engländer T., (1999). Viaskodás a bizonytalannal. A valószínűségi ítéletalkotás egyes pszichológiai problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest. Engländer T., (1999). Viaskodás a bizonytalannal. A valószínűségi ítéletalkotás egyes pszichológiai problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest. Faragó K. (2002). A döntéshozatal pszichológiája. In.: Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéselmélet. 5. fejezet. Alinea Kiadó, Budapest. Faragó K. (2002). A döntéshozatal pszichológiája. In.: Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéselmélet. 5. fejezet. Alinea Kiadó, Budapest. Faragó K., Móra L. X., (2006). A kalibráció kognitív megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle. 2006, Faragó K., Móra L. X., (2006). A kalibráció kognitív megközelítése. Magyar Pszichológiai Szemle. 2006, Gigerenzer, G., Hoffrage, U., and Kleinbölting, H., (1991). Probabilistic mental models. A Brunswikian theory of confidence. Psychological Review, 98, 506–528 Gigerenzer, G., Hoffrage, U., and Kleinbölting, H., (1991). Probabilistic mental models. A Brunswikian theory of confidence. Psychological Review, 98, 506–528

47 Legfontosabb irodalmak2 Campbell, Goodie, Foster (2004). Narcissism, Confidence, and Risk Attitude. Journal of Behavioral Decision Making. 17, 1-15 (2004) Campbell, Goodie, Foster (2004). Narcissism, Confidence, and Risk Attitude. Journal of Behavioral Decision Making. 17, 1-15 (2004) Griffin, D., Tversky, A., (1992). The weighing of evidence and the determinants of confidence. Cognitive Psychology, 24, 411–435 Griffin, D., Tversky, A., (1992). The weighing of evidence and the determinants of confidence. Cognitive Psychology, 24, 411–435 Juslin, P., Winman, A., and Olsson, H. (2000). Naive empiricism and dogmatism in confidence research. A critical examination of the hard-easy effect. Psychological Review, 107, Juslin, P., Winman, A., and Olsson, H. (2000). Naive empiricism and dogmatism in confidence research. A critical examination of the hard-easy effect. Psychological Review, 107, Kahneman, D.,Slovic, P., és Tversky, A. (eds.). (1982). Judgment Under Uncertainty. Heuristics and Biases. Cambridge. Cambridge University Press Kahneman, D.,Slovic, P., és Tversky, A. (eds.). (1982). Judgment Under Uncertainty. Heuristics and Biases. Cambridge. Cambridge University Press Keren, G. (1988). On the ability of monitoring non-veridical perceptions and uncertain knowledge. Some calibration studies. Acta Psychologica, 67, Keren, G. (1988). On the ability of monitoring non-veridical perceptions and uncertain knowledge. Some calibration studies. Acta Psychologica, 67, Lichtenstein S., Fischoff B. and Phillips, L. D. (1982). Calibration of Probabilities. The state of the art to In. Kahneman D., Slovic P. and Tversky A. (ed.) Judgment under Uncertainty. Heuristics and bias., New York. Cambridge University Press. Lichtenstein S., Fischoff B. and Phillips, L. D. (1982). Calibration of Probabilities. The state of the art to In. Kahneman D., Slovic P. and Tversky A. (ed.) Judgment under Uncertainty. Heuristics and bias., New York. Cambridge University Press. Murphy, G. L., and Medin, D. L. (1985). The role of theoris in conceptual coherence. Psychological Review, 92, Murphy, G. L., and Medin, D. L. (1985). The role of theoris in conceptual coherence. Psychological Review, 92, Olsson, A-C. (2002). Process and representation in multiple-cue judgment. Umea Psychology Supplement Report. Supplement No Olsson, A-C. (2002). Process and representation in multiple-cue judgment. Umea Psychology Supplement Report. Supplement No Rottenstreich Y., Tversky, A. (1997). Unpacking, Repacking, and Anchoring. Advances in Support Theory. Psychological Review, 1997, 104, 2, Rottenstreich Y., Tversky, A. (1997). Unpacking, Repacking, and Anchoring. Advances in Support Theory. Psychological Review, 1997, 104, 2, Wright, G. N., and Phillips, L. D., Whalley, P. C., Choo, G. T., Ng, K, and Wishuda, A. (1978). Cultural Differences in Probabilistic Thinking. Journal of Cross-Cultural Psychology, 1978 Wright, G. N., and Phillips, L. D., Whalley, P. C., Choo, G. T., Ng, K, and Wishuda, A. (1978). Cultural Differences in Probabilistic Thinking. Journal of Cross-Cultural Psychology, 1978 Wright, G. N., and Phillips, L. D. (1979). Personality and probabilistic thinking. British Journal of Psychology 70: Wright, G. N., and Phillips, L. D. (1979). Personality and probabilistic thinking. British Journal of Psychology 70:


Letölteni ppt "A valószínűségi ítéletalkotás 2009.február 9. Móra László Xavér, Ph Tanársegéd ELTE PPK Pszich. Int."

Hasonló előadás


Google Hirdetések