Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alaphelyzetek : Támaszok: a test súlypontja a támaszpont fölött van.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alaphelyzetek : Támaszok: a test súlypontja a támaszpont fölött van."— Előadás másolata:

1 Alaphelyzetek : Támaszok: a test súlypontja a támaszpont fölött van.

2 Állások: alap- és vigyázzállás,alap- és vigyázzállás, pihenjállás,pihenjállás, szögállás,szögállás, zártállás,zártállás, lábujjállás,lábujjállás, sarokállás,sarokállás, hajlított- és guggolóállás,hajlított- és guggolóállás, lépőállások,lépőállások, kilépőállások,kilépőállások, terpeszállások,terpeszállások, támadóállások,támadóállások, védőállások,védőállások, lebegőállások,lebegőállások, mérlegállásokmérlegállások

3 Térdelések: Térdelés,Térdelés, Féltérdelések,Féltérdelések, Térdelőülések,Térdelőülések, Térdelőmérlegek.Térdelőmérlegek.Ülések: Nyújtottülések: nyújtott, terpesz,Nyújtottülések: nyújtott, terpesz, Hajlított- és zsugorülések (török, gát),Hajlított- és zsugorülések (török, gát), Lebegőülések,Lebegőülések, Ülések tornaszereken.Ülések tornaszereken.

4 Fekvések: fekvések: hanyatt, hason, oldalon,fekvések: hanyatt, hason, oldalon, fekvőmérlegek.fekvőmérlegek. Kéz- és lábtámaszok: guggolótámaszok,guggolótámaszok, térdelőtámaszok,térdelőtámaszok, fekvőtámaszok,fekvőtámaszok, hidak.hidak.

5 Kéztámaszok: támaszok,támaszok, lebegőtámaszok,lebegőtámaszok, kézállások,kézállások, támaszmérlegek.támaszmérlegek. Egyéb támaszok: alkartámaszok,alkartámaszok, fejállás,fejállás, tarkóállás,tarkóállás, felkarállás,felkarállás, vállállás,vállállás, spárga.spárga.

6 Függések : a test súlypontja a felfüggesztési pont alatt van (a végtagok a talajt nem érintik). (a végtagok a talajt nem érintik).Függések: függés,függés, hátsó függés.hátsó függés.LefüggésekLebegőfüggések

7 Vegyes helyzetek: a test részben támaszban, részben függésben van. Függőtámasz: zászló, Függőállás.

8 Mozgásos gyakorlatelemek szakkifejezései A mozgások iránya: a szélességi tengely mentén jobbra és balra, a szélességi tengely mentén jobbra és balra, A mélységi tengely mentén előre és hátra,A mélységi tengely mentén előre és hátra, A hosszúsági tengely mentén fel és le,A hosszúsági tengely mentén fel és le, Kar és lábmozgások történhetnek befelé és kifelé,Kar és lábmozgások történhetnek befelé és kifelé, A mozgások mellékirányát a főirányok közé eső 45 fokos szöggel, rézsútos irányként határozzuk megA mozgások mellékirányát a főirányok közé eső 45 fokos szöggel, rézsútos irányként határozzuk meg A mozgások iránya lehet még egyenes és görbe vonalú: pl.: karhajlítás, törzskörzés.A mozgások iránya lehet még egyenes és görbe vonalú: pl.: karhajlítás, törzskörzés.

9 A mozgás kiterjedése: az az út, amelyet a test vagy a testrész a kiindulóhelyzet és a befejezőhelyzet között megtesz. Egy mozgásnál mindig az adott izülettípus anatómiailag meghatározott mozgáshatárát kell alapul venni. Meghatározhatjuk: Lépésszámban: pl.: 4 lépést előre lépj!Lépésszámban: pl.: 4 lépést előre lépj! Méterben: pl.: 20m gyors futás!Méterben: pl.: 20m gyors futás! Támpont megjelölésével: pl.:futás az alapvonalig!Támpont megjelölésével: pl.:futás az alapvonalig! Szögfokokban: pl.: ugrás 180 fokos fordulattal balra!Szögfokokban: pl.: ugrás 180 fokos fordulattal balra! Utánmozgások, ismétlések számával:Utánmozgások, ismétlések számával: pl.: törzshajlítás előre 2x. pl.: törzshajlítás előre 2x.

10 A mozgás tempója: időegységre jutó mozgás mennyisége (mozgások száma, gyakorisága), amely a mozgás sebességének függvénye. A mozgások tempóját végrehajtásuk sebessége határozza meg. Felosztásuk: lassú 30 mozdulat/perclassú 30 mozdulat/perc közepes mozdulat/percközepes mozdulat/perc élénk mozdulat/percélénk mozdulat/perc gyors mozdulat/percgyors mozdulat/perc

11 Mozgásformák csoportosítása  Helyzetváltoztató mozgásformák: a.) Egyszerű mozgások: a végtagok, testrészek legegyszerűbb mozgásformái egy izületben: Lendítés: nyújtott vagy hajlított végtagok élénk tempójú, gyorsuló mozgása;Lendítés: nyújtott vagy hajlított végtagok élénk tempójú, gyorsuló mozgása; Emelés: végtagok, testrészek felfelé irányuló lassú tempójú mozgása;Emelés: végtagok, testrészek felfelé irányuló lassú tempójú mozgása; Leengedés: a lendítéssel és az emeléssel ellentétes irányú mozgás, amely izomerővel szabályozott.Leengedés: a lendítéssel és az emeléssel ellentétes irányú mozgás, amely izomerővel szabályozott.

12 Emelkedés: az egész test magasabb helyzetbeEmelkedés: az egész test magasabb helyzetbe történő elmozdulása; Ereszkedés: az emelkedéssel ellentétes irányú mozgás;Ereszkedés: az emelkedéssel ellentétes irányú mozgás; Ejtés: fékező erő nélküli lefelé töerténő mozgás;Ejtés: fékező erő nélküli lefelé töerténő mozgás; Húzás: végtagoknak az izületi mozgáshatáre irányába történő erőteljes mozgatása;Húzás: végtagoknak az izületi mozgáshatáre irányába történő erőteljes mozgatása; Csúsztatás: testrészek súrlódással történő elmozdítása talajon;Csúsztatás: testrészek súrlódással történő elmozdítása talajon; Hajlítás: testrészek közelítése egymáshoz;Hajlítás: testrészek közelítése egymáshoz; Nyújtás: a hajlítással ellentétes mozgás;Nyújtás: a hajlítással ellentétes mozgás;

13 Döntés: egyenes törzs csípőben történő elmozdulása;Döntés: egyenes törzs csípőben történő elmozdulása; Dőlés: állásból vagy térdelésből nyújtott testtel ill. törzzsel végrehajtott mozgás előre v. hátra;Dőlés: állásból vagy térdelésből nyújtott testtel ill. törzzsel végrehajtott mozgás előre v. hátra; Fordítás: testrészek,végtagok hosszúsági tengely körüli elmozdulása;Fordítás: testrészek,végtagok hosszúsági tengely körüli elmozdulása; Terpesztések,zárások: lábak egymástól való távolítása ill. közelítése;Terpesztések,zárások: lábak egymástól való távolítása ill. közelítése; Taps és bokaütés: kezek ill. a bokák gyors összelendítése;Taps és bokaütés: kezek ill. a bokák gyors összelendítése; Kar és lábkeresztezések: a végtagok egymás fölé lendítése.Kar és lábkeresztezések: a végtagok egymás fölé lendítése.

14 b.) Egyszerű mozgások egymás utáni kapcsolatai: sajátos csoport. Nem tartozik közvetlen az egyszerű mozgásokhoz, de lényegében csak azok egymás utáni megismétlését jelenti. Lengetés: végtagok két véghelyzet közötti folyamatos, ingaszerű lendítése.Lengetés: végtagok két véghelyzet közötti folyamatos, ingaszerű lendítése. Forgatás: mindkét irányba folyamatosan végzett fordításForgatás: mindkét irányba folyamatosan végzett fordítás Utánmozgás: véghelyzetben kis mozgáskiterjedéssel történő, ismétlődő végrehajtásUtánmozgás: véghelyzetben kis mozgáskiterjedéssel történő, ismétlődő végrehajtás Rugózás: térdízületben vagy csípőízületben végzett utánmozgások;Rugózás: térdízületben vagy csípőízületben végzett utánmozgások; Helyzetcsere: végtagok helyzetének „tükrös” megváltoztatása.Helyzetcsere: végtagok helyzetének „tükrös” megváltoztatása.

15 c.) Összetett mozgások: egyszerű mozgások egyidejű kapcsolódása azonos ízületben. Körzés: végtagok, testrészek körpályán történő elmozdulása;Körzés: végtagok, testrészek körpályán történő elmozdulása; Összetett törzsmozgás: olyan törzsmozgások, ahol a hajlítás, nyújtás, döntés közül két alapformát összekapcsolunk pl.:törzsnyújtásban fordítás balra.Összetett törzsmozgás: olyan törzsmozgások, ahol a hajlítás, nyújtás, döntés közül két alapformát összekapcsolunk pl.:törzsnyújtásban fordítás balra. d.) Többszörösen összetett mozgások /összetett gyakorlatok/: kettő vagy több ízületben egyidejűleg ill. egymásután létrejövő helyzetváltoztató mozgásformák tetszőleges kapcsolódása,pl.: fordításban törzshajlítás hátra, karlendítéssel magastartásba.

16 B., Helyváltoztató mozgásformák: a.) Alapvető helyváltoztató mozgások: Szökkenés: egyszeri kis súlypontváltozással járó helyváltoztatás;Szökkenés: egyszeri kis súlypontváltozással járó helyváltoztatás; Szökdelés: ciklikusan ismétlődő kisebb kiterjedésű súlypontváltoztatással járó helyváltoztatás;Szökdelés: ciklikusan ismétlődő kisebb kiterjedésű súlypontváltoztatással járó helyváltoztatás; Ugrás: nagyobb kiterjedésű súlypontváltoztatással járó helyváltoztatás;Ugrás: nagyobb kiterjedésű súlypontváltoztatással járó helyváltoztatás; Fordulat: a test hossztengelye körüli elmozdulása 360 fokig;Fordulat: a test hossztengelye körüli elmozdulása 360 fokig; Forgás: a test tengelyei körül végzett 360 foknál nagyobb kiterjedésű elmozdulás.Forgás: a test tengelyei körül végzett 360 foknál nagyobb kiterjedésű elmozdulás.

17 b.) Összetett helyváltoztató mozgások: az előbb felsorolt mozgások egyidejű ill. egymásutáni kapcsolódása, pl.: guggolótámaszból felugrás 180 fokos fordulattal jobbra,érkezés alapállásba. c.) Hely- és helyzetváltoztató mozgások egyidejű ill. egymásutáni kapcsolása: az előzőekben leírt mozgásformák variálása. Egyszerre és külön-külön /gyakorlaton belül/ több ízületben jön létre a hely és helyzetváltoztatás.


Letölteni ppt "Alaphelyzetek : Támaszok: a test súlypontja a támaszpont fölött van."

Hasonló előadás


Google Hirdetések