Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai. Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai. Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai."— Előadás másolata:

1 Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai

2 Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai

3 Tanfolyamterv ElőadásokA vállalati gazdálkodás és tervezés alapjai Szept :10-19:30A vállalati fejlődés néhány kiemelt jelensége A vállalat értéke Szept :10-19:30Költségek Mutatószámok Okt :10-19:30Vezetés nem pénzügyi mutatószámokkal - I Vezetés nem pénzügyi mutatószámokkal - II Egy előadás 3 óra 20 perc szünettel Számonkérés az előadások diái alapján: Központi zárthelyi alapján Maximum 100 pont, 51alatt, elégséges, közepes, jó, 81-től jeles Tananyag részletes kifejtése: Chikán Attila: Bevezetés a vállaltgazdaságtanba, 1. fejezet oldal, 3.1 alfejezet oldal, 3.6 alfejezet oldal. Boda György: A vállalati gazdálkodás alapjai.

4 A vállalati fejlődés néhány kiemelt jelensége

5 A vállalati átalakulás dimenziói A tevékenység jellegének átalakulása A tőkeszerkezet átalakulása Az érintettek szerepének megváltozása A koordinációs mechanizmusok átalakulása

6 A vállalti tevékenységek, vállalat típusok

7 Az egyes vállalattípusok és tevékenységei

8 Nincs tiszta vállalat Milyen vállalat a MOL? o Termelő, amikor kőolajat bányász, vagy finomít o Kereskedelmi, amikor a benzint eladja Milyen vállalat a T-Mobil? o Szolgáltató, amikor hálózati lefedettséget biztosít, o Kereskedelmi, amikor mobil telefonokat ad el Tehát mindkettő vegyes profilú Ellenőrző kérdés: Milyen vállalatok az áramszolgáltatók?

9 A nem anyagi termelés súlyát jelentősen növeli a szolgáltató szektor előretörése

10 A dematerializálódás egy másik folyamata Ezzel a fejlődési folyamattal párhuzamosan egy másik folyamatnak is tanúi lehetünk. A vállalatok termékeiket, legyenek azok anyagi termékek, vagy szolgáltatások, lekötött eszközökkel állítják elő. Ezen eszközök lehetnek döntően anyagi, úgy nevezett materiális eszközök, illetve nem anyagi, immateriális eszközök. Az immateriális eszközöknek van egy nagyon fontos tulajdonságuk: alapvetően az emberhez kötődnek. Az immateriális tőkét ezért hívják intellektuális tőkének is, vagy más néven tudástőkének. A két csoport között határozott részarány eltolódás figyelhető meg az utóbbi javára. A vállalatok által lekötött eszközökön belül egyre nagyobb az immateriális, más néven a tudástőke aránya.

11 Emiatt a tudásvállalati jelleg felerősödik A két folyamat – a szolgáltató vállalatok túlsúlyra jutása és az immateriális eszközök növekvő szerepének – eredőjeként megjelent egy új vállalat típus, melyben az anyag teljesen marginalizálódott, hiszen az mind a termelési folyamataiból, mind a termelő eszközeiből „eltűnt”. Ez az úgynevezett tudás vállalat. Ami különösen érdekessé teszi a folyamatot, az az, hogy a tudásvállalati jelleg nem csak a kimondott tudásvállalatoknál jelentkezik, hanem lassan a másik három vállalattípus esetében is kifejlődik. Emiatt a tudásvállalatok tanulmányozásnál szerzett tapasztalatok a többi vállalttípusnál is elengedhetetlenek lesznek.

12 A termékek szolgáltatásokként való előállítása A testreszabás maga után vonja a termékek szolgáltatásként való előállítását. Amikor testre szabott terméket vesznek a vásárlók, akkor velük együtt szükségképpen szolgáltatásokat is vásárolnak. Minél inkább testre szabjuk a termékeket, annál inkább nő a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások súlya. A termékeket úgy nevezett „szolgáltatás ágyban” kínáljuk. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

13 A termékgondozás A gyártó felelősége a termékért kiterjed a termék egész életpályájára. Ennek formája a termékről való folyamatos gondoskodás. Az egyszeri eladó-vevői aktust felcseréli a folyamatos eladói-vevői kapcsolat, melynek lényege a termék szükségletkielégítő szerepének optimalizálása.

14 A testreszabás terjedése Vissza az úri szabóhoz! A vevőket nem lehet többé egy kalap alá venni egy nagy homogén piacon. Egyénekről van szó, akiknek az individuális kívánságait és szükségleteit ki kell puhatolni és ki kell elégíteni. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

15 Piacszegmentálás az egyénig Nem általában beszélünk piacról. A piac fogyasztói csoportokat jelent. Szűkebb piacok esetében a piac egyéneket jelent. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

16 A hagyományos, hierarchikus szervezet 1. gyáregység 2. gyáregység n. gyáregység Műszaki vezetőPénzügyi vezetőKereskedelmi vezető Humánpolitikai vezető Műszaki vezető 1. Pénzügyi kiszolgáló egység 2. Pénzügyi kiszolgáló egység m. Pénzügyi kiszolgáló egység 1. Kereskedelmi kiszolgáló egység 2. Kereskedelmi kiszolgáló egység k. Kereskedelmi kiszolgáló egység 1. HR kiszolgáló egység 2. HR kiszolgáló egység l. HR kiszolgáló egység 1. IT kiszolgáló egység 2. IT kiszolgáló egység j. IT kiszolgáló egység Formailag ez a séma fokozatosan eltűnik, de a háttérben szívósan tovább él. Vezérigazgató Ügyvezetés

17 A piac átalakítja a szervezetet

18 A projekt szervezet Üzleti igények Alvállal- kozók Támogató munkatársak Tudásmunkások Projektmenedzserek Partnerek Ügyve- zetés 1. projekt 2. projekt n. projekt n+1. belső projekt Erőforrás poolok (keretek)

19 Az divizionális és a projekt szervezet keveredése

20 A projekt és mátrix szerveződésű szervezetek fokozatos túlsúlyba kerülése A változás oly gyors, hogy a stabil hierarchiák kiépítésére már nincs idő. A stabil hierarchiák nem tudnak válaszolni a kihívásokra. A stabil hierarchiákat a szervezeten kívül kell keresni. o Család o Gyakorlati közösségek

21 A tőkeszerkezet átalakulása

22 A tudásvállalat A vállalatok termékeiket, legyenek azok anyagi termékek, vagy szolgáltatások, lekötött eszközökkel állítják elő. Ezen eszközök lehetnek 1.döntően anyagi, úgynevezett materiális eszközök, illetve 2.nem anyagi, immateriális eszközök. A tudásvállalatoknál a legtöbb dolgozó magasan képzett, igen tanult szakember – ők tehát a tudásmunkások. Munkájuk nagyrészt abból áll, hogy az információt tudássá változtatják, leginkább saját kompetenciájukat felhasználva, néha pedig az információt, illetve a speciális tudást szolgáltatók segítségével. Ezeknek a vállalatoknak kevés dologi vagyonuk van. Nem anyagi, mmateriális javaik sokkal értékesebbek, mit dologi eszközeik.

23 Eszközök értéke Könyv szerinti értékPiaci érték Alapja a múltbeli historikus költségek Nagysága az eszköz eredeti bekerülési értékének a felhalmozódott értékcsökkenési leírással csökkentett értéke. Ez bizonyos (számvitel által megengedett) esetekben értékhelyesbítéssel módosulhat A jövőbeli pénzáramlásokhoz kapcsolódik Nagysága azoktól a várható jövőbeli pénzáramoktól függ, melyet az eszköz a hasznos élettartama alatt termel a tulajdonosa számára.

24 A szabad cash flow +Eredmény +Amortizáció -Beruházások A szabad cash flow kalkulációja során a vállalakozás pótló és fejlesztő beruházási szükséglete figyelembe van véve, ezért az eredményként kapott érték elvileg a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül kivonható.

25 A vállalat értéke a szabad cash flow alapján Jövő érték (FV = Future Value) FV 1 =C 0 *(1+r) FV 1 = C 1 = mai pénzösszeg jövőbeli értéke C 0 = mai pénzösszeg, kezdő tőke r = évi kamatláb 1+ r = kamattényező Jelen érték (PV = (Present Value) PV=C 0 =FV 1 *(1/(1+r)) PV=FV n *(1/(1+r) n ) Itt illik figyelembe venni a pénz idő értékét!

26 Az eszközök értéke a jövőbeli a hozamok alapján Az eszközökből származó jövőbeli pénzáramokat, szabad cash flow-kat egy megfelelő kamatlábbal, a befektető által elvárt hozammal diszkontáljuk: PV=C1C1 +C2C2 +C3C3 +…+CnCn (1+r) 1 (1+r) 2 (1+r) 3 (1+r) n n = az eszköz hátra lévő időtartama C t = a t-edik évi pénzáramlás r = a befektető által elvárt hozam

27 Mit ér egy részvény, ha nincs növekedés a részvények osztalékában és nem adjuk el? Feltételezzük, hogy a cég osztalékai hosszú távon nem növekszenek és konstansok DIV 1 = DIV 2 = … = DIV n = DIV Ebben az esetben az osztalék egy örökjáradéknak fogható fel: Elméleti árfolyam kiszámításának képlete: PV=DIV r PV=DIV+ + +…+ (1+r) 1 (1+r) 2 (1+r) 3 (1+r) n

28 Mit ér egy részvény, ha állandó ütemű növekedés van a részvények osztalékában és nem adjuk el? Feltételezzük, hogy a cég osztalékai hosszú távon állandó ütemben nőnek Osztalékok: DIV 1, DIV 2 = (1+g)DIV 1, DIV 3 = (1+g)DIV 2, … DIV n = (1+g)DIV n-1 Ebben az esetben az osztalék egy valorizált örökjáradéknak fogható fel Elméleti árfolyam kiszámításának képlete: P0P0 =DIV r-g PV=DIV 1 +(1+g)DIV 1 +(1+g) 2 DIV 1 +…+(1+g) n DIV 1 (1+r) 1 (1+r) 2 (1+r) 3 (1+r) n

29 Vállalati érték a jövőbeli diszkontált cash flow-k alapján 356 / (0,1 – 0,0461)

30 Átalakul a tőkeszerkezet Látható vagyon Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Ügyfél eszközök (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör- nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso- latok, a kialakított piaci arculat, stb. Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Eszközözök Források Vállalat eladások esetén goodwillként láthatóvá válik Munkatársak kompetenciája (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) Szervezeti eszközök (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi- nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) Immateriális javak (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Tárgyi eszközök (Számítógépek, helységek, stb.) Vevőállomány Pénzeszközök Részvényesek látható saját tőkéje Részvényesek láthatatlan saját tőkéje (Ki nem mutatott eredmény) Immateriális kötelezettségek (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.)

31 A vagyonelemek egymásba fonódnak

32 Az eszközelemek egymásba fonódása A komplementer tőke tartalma függ az immateriális tőkeelemek tartalmától

33 A tőkeelemek egymásba fonódása A láthatatlan saját tőke tartalma függ az immateriális tőkeelemek tartalmától

34 A vállalati mérleg sémája

35 A tudástőke elemek egymásba fonódnak

36 Hogy néz ki ez a vezető amerikai vállalatok esetében? Néhány amerikai vállalat piaci értéke a nettó érték százalékában

37 Az immateriális javak szerepe ágazatonként más és más, de számos fejlődést hordozó ágazatban egyre jelentősebb. EgészségügyDohány és szeszesitalMédia és kiadók Üzleti és közösségi szolgáltatásokElektronikai ipar Adatfeldolgozás GépgyártásBiztosításAcéliparKözszolgáltatásokFa és papíriparPénzügyi szolgáltatásokGépjármű gyártásIngatlan

38 Az üzleti érték becslése részvényárfolyam alapján Az üzleti érték a piaci áron értékelt saját tőke és a könyv szerinti idegen tőke összege Részvények piaci árfolyama Tudástőke értékét tükröző prémium faktor Saját tőke piaci értéke =Részvények piaci árfolyamaxSaját tőke könyv szerinti értéke =Részvények piaci árfolyama xRészvények darab száma Részvények könyv szerinti értéke Részvények könyv szerinti értéke = Könyv szerinti saját tőke / részvények darab száma Névérték

39 A Richter Rt. üzleti értékének és tudástőkéjének becslésére a részvényárfolyamok alapján ÉvEszközök könyv szerinti értéke (MFt) Saját tőke könyv szerinti értéke (MFt) Idegen tőke könyv szerinti értéke (MFt) Részvények névértéke Részvények darabszáma Részvények könyv szerinti értéke (Ft/db) Részvények záróárfolyama (Ft/db) Kapitalizáció (Saját tőke becsült piaci értéke részvényárak alapján) (MFt) A vállalat piaci értéke részvényárak alapján (MFt) Tudás tőke piaci értéke részvényárak alapján (MFt)

40 A három vállalat összehasonlító rendszerben MTELEKOM RICHTER MOL ???

41 Az emberi erőforrások azért értékelődnek fel, mert, olyan tevékenységek súlya nő, melyeket személyükben szabadabb emberek egyre inkább az általuk hordozott intellektuális eszközökkel végeznek. Ki tulajdonolja itt a termelő eszközöket?

42 A folyamatban a tudásmunkások a nyertesek

43 A szervezet hatalmi tényezői, érintettjei

44 A szervezet hatalmi tényezői, érintettjei (tartalom) Az érintett fogalma A vállalati működés érintettjei Érintett elemzés A munkavállalók közötti hatalmi viszonyok

45 Az „érintett” fogalma Az eredeti angol kifejezés: „stakeholder” A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy, vagy csoport, aki/amely o lényeges, tartós különös kapcsolatban áll a vállalat működésével, illetve o arra jelentős közvetlen, vagy közvetett hatása van.

46 A vállalati működés érintettjei Érintettek Belső érintettekTulajdonosok Menedzserek Munkavállalók Külső érintettekPiacFogyasztók Szállítók Versenytársak Stratégiai partnerek Társadalmi környezet Állami intézmények EU szervezetek Állampolgári közösségek, civil szervezetek Forrás: Chikán Attila, Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bp. Aula, 2006

47 A vállalati működés belső érintettjei ÉrintettekTípusaikArchetípusok /1 CéljaikAlapérdekeik Belső érintettek TulajdonosokTermészetes személyek Egyetlen tulajdonosBefektetett tőkéje értékét kívánja növelni a profittal A vállalkozás értékének növelése /2 Tőzsdén jegyzett vállalatRészvényárfolyam, vagy osztalék nyereség /2 Intézményi tulajdonosok Bankok és más pénzintézetek (pl. befektetési alapok), vállalatok, egészségbiztosítási, illetve nyugdíjalapok A vállalkozás értékének növelése /2 Állam és intézményeiKözfeladatok ellátása a „tényleges” /3 választók igényeinek minél jobb kielégítésével, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása A vállalkozás erősödése és stabil fennmaradása személyes céljaik biztosításával /2 MenedzserekKépviselő menedzserek Kinevezett CEOEgzisztenciájának és hatalmának biztosítása. Tulajdonosi körbe bevont menedzserek Tulajdonosok közül kinevezett CEO Egzisztenciájának és hatalmának biztosítása a tőkejövedelemből való megfelelő részesedés mellett. MunkavállalókBérmunkásokSegédmunkások, betanított munkások Stabil, társadalmi viszonyokhoz illeszkedő jövedelemforrás és fejlődési lehetőségek Tőkehordozó bérmunkások Kulcsfeladatokat ellátó bérmunkások Tőketulajdonos munkavállalók Egyedi (reprodukálhatatlan) tudással rendelkező tanácsadók, ügyvédek, egyetemi tanárok, katonák, stb. Tőkejövedelemből részesedés és fejlődési lehetőségek /1 A működő valóság az archetípusok kombinációiként alakul ki. /2 Ezek a célok gyakorlatilag azonosak. /3 A tényleges nem mindig azonos a formálissal.

48 A vállalati működés külső érintettjei ÉrintettekTípusaikArchetípusok /1 CéljaikAlapérdekeik Külső érintettek PiacFogyasztókTényleges vevőink, potenciális vevőink VásárlóFogyasztási szükségleteik kielégítése számukra minél kedvezőbb ár-érték arány mellett. Szükségleteik folyamatos kielégítése minél kedvezőbb ár-érték arány elérésével SzállítókAzon eladók, akiknek mi vagyunk a vevői, illetve az ő versenytársaik EladókStabil értékesítési piacok biztosítása számukra minél kedvezőbb eladási ár - előállítási költség arány mellett. Folyamatos szállítás minél kedvezőbb eladási ár - előállítási költség arány mellett. VersenytársakAkik ugyanazt akarják eladni, mint mi Velünk konkuráló eladók Monopolhelyzet biztosítása a velük konkuráló eladók kiszorításával Kiszorításunk a piacról Stratégiai partnerek Akik részben ugyanazt akarják eladni, mint mi, de hajlandók ebben az érdekeiket egyeztetni Velünk egyeztető eladókA potenciális versenytársak egy részével hosszú távú szövetség a monopolhelyzet biztosítására Közös értékesítés maximalizálása a közös profitból való minél nagyobb belső részesedés mellett. Tár- sadalmi kör-nyezet Állami intézmények Adóhatóságok, felügyeleti szervek APEH, Szalmai felügyeletek (HÍF, Közlekedési felügyelet, PSZÁF, stb.), önkormányzatok Közfeladatok ellátásaA„tényleges” választók igényeinek minél jobb kielégítése, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása EU szervezetekHatásuk többnyire az állami intézményeken keresztül érvényesül EU parlament és adminisztráció Állampolgári közösségek, civil szervezetek Környezetvédők, részérdekeket érvényesítő civil szervezetek Szakszervezetek, zöldek, nagycsaládosok szervezetei, stb. A részérdekek minél jobb kielégítése, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása /1 A működő valóság az archetípusok kombinációiként alakul ki.

49 Érintett elemzés Együttműködési hajlandóság Hatás a vállalat céljaira 0 Eszközök: Érintett meggyőzése Érintett megerősítése Érintett leleplezése, lejáratása

50 A munkavállalók közötti hatalmi viszonyok SzakértőiA szakemberA vezér kompetenciaA támogató személyzet A menedzser Szervezetikompetencia A tudásszervezetek prototípusa: a tanácsadó cég.

51 Szakmai és szervezeti kompetencia Szakértői kompetencián értjük azt a szaktudást, ami a vállalat alaptevékenységének magas szintű ellátásához szükséges. Szervezeti kompetencián az üzletvitelhez szükséges szakértelmet értjük.

52 A szakember I. Középpontban a feladat. o Feladataikra és szakmájukra összpontosítanak. Minden más alárendelt az esedékes feladathoz képest: megoldást kell találni egy problémára. o Magas intelligenciájúak, kreatívak. o Sokszor azonban reménytelen esetek az időbeosztásban, adminisztrációban, durvák, vagy durvának tűnnek azokhoz, akiket tudatlanoknak tartanak. o Sokszor naivan mit sem tudnak arról, micsoda kellemetlenségeket okoznak környezetüknek azáltal, hogy sok, a szervezet szempontjából fontos dolgot semmibe vesznek. Szakmai büszkeség. o Hajlamosak a társaságba szerveződésre. o Szakmai testületeik egyik legkevésbé vonzó szokása az állandó erőfeszítés a szakmabeliek létszámának korlátozására. o Heves területi vitákat és harcokat folytatnak, hogy erőforrásokat biztosítsanak egyedi területeik számára. Idegenkedés a rutintól. o Legkevésbé azt szeretik, ha ugyanúgy kell megoldani egy feladatot, mint legutóbb. o A lélekölő rutinmunkától való menekülés érdekében asszisztensekkel próbálják magukat körülvenni. o Az asszisztensek irányítására azonban gyakran képtelenek. Színpatikus vonásokNem színpatikus vonások

53 A szakember II. Szeretik o a komplex problémákat, szakmájuk fejleményeit, o ha szabadon kutathatnak megoldások után, o a jól felszerelt és pénzzel megtámogatott laboratóriumokat, o ha eredményeiket elismeri és megbecsüli a közvélemény. Idegenkednek o a személyes szabadságukat korlátozó szabályoktól, o a rutinmunkától, és a o bürokráciától (hajlamosak mindenben ezt látni). Nem törődnek o fizetéssel, szabadsággal o az őket alkalmazó szervezettel, o azokkal a szakemberekkel, akik nem az ő szakterületükön jártasak. Ritkán segítenek be mások munkájába és ritkán vezetnek vállalatot. Csodálják a náluk nagyobb szakértőket. Semmibe veszik a hatalom orientált embereket, vagyis a hagyományos vezetőket.

54 A menedzser Ki a menedzser? Akiket feletteseik arra neveznek ki, hogy a szervezetet o adott hatásköri keretben, o meghatározott erőforrásokkal, o egy pontosan körülírt cél felé vezessék. Sok tekintetben a menedzserek ellentétei a szakembereknek. Míg o a szakemberek szakértői kompetenciájukat hasznosítva kizárólag ügyfelekkel és más szakértőkkel dolgoznak, addig a menedzserek szervezeti kompetenciájukat arra használják, hogy mások munkáját felügyeljék. Irányításra és szervezésre alkalmasak. Élvezik, hogy különböző embertípusokkal dolgozhatnak együtt. A tudásszervezetekben azonban viszonylag kevés, csak funkcionális menedzser dolgozik. Egy bökkenő: a tudásszervezet döntően projekt keretek között működik és ezért a projektmenedzser szerep felértékelődik. Ez a szerep viszont erősen szakértői kompetenciákat igényel és a hagyományos ipari menedzsment funkcionális szerepével ellentétben áll. A funkcionális menedzseri szerep leértékelődése az egyik legalapvetőbb különbség a hagyományos gyártó cégek és a tudásszervezetek között.

55 A támogató személyzet Szerepük a szakemberek és a menedzserek munkájának segítése. Nincs olyan saját, speciális képesítésük, amely kiemelt helyet biztosítana számukra a tudás szervezetben. Alacsony a szakértői és alacsony a szervezeti kompetenciájuk. A megfelelően ösztönzött és képzett támogató személyzet alapvető fontosságú a szervezet hatékony működéséhez. Hogyan viselkednek azok az emberek, akik alkalmatlan vezetők alatt, őket nem becsülő cégeknél dolgoznak?

56 A sikeres tudásszervezetekben a vezérek magas szakértői és szervezeti kompetenciával rendelkeznek, s nem csak az egyikkel, vagy a másikkal. A vezérek maguk is korábbi szakértők. Ugyanahhoz a szakmához tartoznak, mint a szakértők, de nem kell kiemelkedő szakembereknek lenniük. A szakértői kompetencia nélkülözhetetlen, ha a vezér a legjobbat kívánja szereplőiből kihozni. A vezetés kétfajta feladatot jelent: o tudni kell, merre akarunk menni, illetve o meg kell győznünk másokat arról, hogy arrafelé haladjanak. Az első a tennivalók elemzését kívánja meg és azt a képességet, hogy a célról pontos képet rajzoljunk, melyet gyakorta víziónak neveznek.A második feladathoz páratlan kommunikációs képességek szükségesek, empátia és határozottság. Az altruizmus is szerves része a vezetői személyiségnek. A jó vezér vágya a vezetésre abból a szándékából ered, hogy az általa irányított emberek javára tegyen. A vezér Nota bene: A vezető automatikusan nem vezér. Minden tudás szervezetnek van vezetője, de nem biztos, hogy van vezére. A vezérek fontos egyéniségei a szervezeteknek, de gyakran egynél többen vannak.

57 A koordinációs mechanizmusok átalakulása

58 A strukturális koordináció fejlődése

59 A vállalati koordináció eszközei Koordináció típusaKoordinációs eszközök Strukturális koordináció Hierarchia Mátrix szervezetek Technokratikus koordináció Szabályok, szabályzatok Tervek, programok, menetrendek Költségkeretek, elszámolóárak Kontrolling Személyorientált koordináció Szervezeti kultúra, belső értékrend Konfliktusmegoldó mechanizmusok Vezetőkiválasztás A vezetők feladata az eszközök és a célok megfelelő portfoliójának kialakítása

60 Vállalati rendszerekben kialakított egyéni ösztönzők Értékelési, minősítési rendszerek o 360°-os értékelés o Külső minősítési rendszerek Kiemelt munkavállalói programok A filharmónia esete

61 A tudásvállalatok koordinációs mechanizmusa Produktív órák aránya Projektek realizációjaÜzletszerzésre fordított idő aránya Partner20 %65% Manager40 %45% Szenior60 %25% Junior80 %5% Támogató munkatárs 0 % UP or OUT

62 Az ösztönzési rendszer „A legjobb üzletszerző a volt alumni.” (McKinsey)

63 A vállalatokon belül megváltozik az egyén szerepe

64 Szerepvállalások, konfliktus helyzetek A konfliktus minimalizáló stratégia a modern szervezetben marginalizálódáshoz vezet. Eredményes stratégia mindig valamilyen szerepvállalásra épül. A szerepvállalás mindig konfliktussal jár. A konfliktust nem kerülni kell, hanem menedzselni.

65 Szerepvállalások a nietschei prófécia mentén Nietsche szerint az emberek többsége nem vállalja az emberi létezés értelmét jelentő terheket, az Übermensch létet: fordítása „ember feletti ember” Lásd Nietsche: „Imígyen szóla Zarathusztra” A mai társadalomban csak az elsők kaszálnak! Sugár András

66 Az egyén szerepének megváltozása Magyarországon Nem csak az marad le, aki áll. Az is, aki lassabban fut. Vállalati rendszerekben terjedő egyéni ösztönzők ezt a versenyt erősítik.

67 Azé a jövő, aki képes tudástőke hordozóvá válni!

68 A mi kultúránkban nem csak az marad le, aki áll. Az is, aki lassabban fut. Vannak más kultúrák. Indiában, ha valaki koldul, akkor még akár szentként is tisztelik. Nálunk nem!


Letölteni ppt "Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai. Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések