Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vezetés célja:. A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vezetés célja:. A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban."— Előadás másolata:

1

2 A vezetés célja:. A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban.

3 A személyiség kialakulása Függ  az öröklött tulajdonságoktól  a környezeti hatásoktól

4 Személyiségtípusok

5 Jung tipológiája  - extroveltált: kifelé forduló személyiség  - introveltált: befelé forduló személyiség

6 Argyris Éretlen személyiség Érett személyiség függés, passzivitás függetlenség, aktivitás a felelőségtől való szabadulás a felelőség vállalás szabadsága csak a saját érdekek szerint cselekszik egyensúly a saját érdek és a másokénak figyelembevétele között

7 Riesmann

8 Intelligencia  Az általános intelligencia azon képességünk, hogy a világ kihívásainak hogyan tudunk megfelelni. Mérése: intelligencia teszt: pl. általános ismeretek, matematikai, emlékezeti képesség, verbalitás, vizuális képességek, stb.

9 Érzelmi intelligencia A bennünket naponta érő információk gyors, spontán, s hosszas töprengés nélküli feldolgozását jelenti. A két alapvető területe van:  az intraperszonális (személyen belül keletkező)  és interperszonális (személyek közti érintkezés során keletkező) információk feldolgozása.

10 Az emocionális intelligencia mérhető területei Személyen belül  az - az ember mennyire ismeri önmagát, főleg saját érzelmi életét;  az öntudat - az ember mennyire ismeri önmagát, főleg saját érzelmi életét;  az - a saját érzések, hangulatok feletti uralom,  az önirányítás - a saját érzések, hangulatok feletti uralom,  az, ami az egyén kitartása, szívóssága, szorgalma - mennyire tudja magát motiválni cselekedetekre,  az önmotiváció, ami az egyén kitartása, szívóssága, szorgalma - mennyire tudja magát motiválni cselekedetekre,

11 Interperszonális A más emberekkel való kapcsolatainkra, viszonyainkra vonatkozik:  az empátia, vagyis a mások helyzetébe, érzelmeibe való beleélés képessége,  a kapcsolatteremtés, a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége úgy, hogy azzal elégedettek legyünk és abban örömet találjunk.

12 Hiedelmek  Az agyunkban tárolt információk összessége.  Azok az ismeretek, amelyek segítenek eligazodni a körülvevő világban, mert  stabilitást és  folytonosságot adnak.

13 Hiedelmek  Útmutató elvek, amiket készen kapunk, megtanulunk, tapasztalunk.  Olyan axiomák, aminek igazságát nem vitatjuk.  Ha hiszünk valamiben, az következményeit tekintve olyan mintha igaz is volna.

14 Például:  A Föld a Nap körül kering.  A szorgalmas munka elnyeri jutalmát.  A tőzsdén kölcsönpénzt nem szabad befektetni.  Mindenkiből lehet jó vezető  Jó tett helyébe jót (ne)várj.  Az érzékszerveink a környező világról érvényes képet tükröznek.

15 Önmagunkra vonatkozó hiedelmeink

16 „Akár hiszed azt, hogy meg tudsz tenni valamit, akár nem, igazad lesz.” Henry Ford

17 Az érzékelés és észlelés

18 Érzékelés A különböző érzékszerveink által szolgáltatott információk feldolgozása. A különböző érzékszerveink által szolgáltatott információk feldolgozása.

19 látás hallás szaglás ízlelés tapintás

20 Észlelés  Az érzékszerveink által szolgáltatott információkat összeveti a tárolt információkkal.  Az a folyamat, amellyel a külső világ belső megfelelőjét megalkotjuk.  Az információk integrációja.

21 input Információ feldolgozás Tárolt információ output

22 INPUT Érzékelés

23

24

25 Érzékelés különbsége  Az érzékszerveink állapota eltérő  Koncentrálóképesség különbözősége  A körülmények befolyásolják  Fényviszonyok  Méret  Mozgás

26 Mi okozza az eltérő észlelést ?  Korlátozott információ feldolgozó kapacitás – a rövidtávú memóriában egyszerre 7 ± 2 fér el.  Szűrők, előfeltevések, a küldő személye iránti bizalom  „Gestalt” – logikus képet alkotunk az információkból  Diszkontálás – ami térben és időben közel van, összekapcsoljuk  Pozitív formában közölt információ hatásosabban „megy át”.

27 Az információ csökkentő technikák

28 Szterotipizálás  Az egyes emberek tulajdonságát azonosítják annak a csoportnak a tulajdonságával, amelyhez tartozik.  Negatív megnyilvánulása az előítéletesség.

29 Hallo-effektus Egyetlen benyomást használnak egy konkrét jellemvonás értékelésénél. Egyetlen benyomást használnak egy konkrét jellemvonás értékelésénél.

30 Belevetítés u saját jellemzőit tulajdonítja más embernek, u feltételezi, hogy a másik úgy reagál különböző dolgokra, ahogyan ő tenné.

31 Magyarországi jellemző értékrend csoportok  Hagyományőrző  Individualista  Anarchikus  Bürokratikus Forrás: Kapitány Ágnes –Kapitány Gábor: Értékrendszereink, KK, Bp

32 Hagyományőrző Hasonulás, szigorú modellkövetés: „Légy olyan, mint mások” A munka szolgálat, a közös életfeltételek megteremtésére irányul. Csak bevált, kipróbált módszerek szerint dolgoznak. A társadalomkép: szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok. Középpontban a család, mint a normarendszert átörökítő egység.

33 A személyiség méltósága központi érték. Emberi kapcsolatok: hűség, becsület, felebaráti szeretet. A felelősséget a közösség viseli. Fekete-fehér világkép. A szélsőségek elutasítása, a „közép” törvénye. Hagyományőrző

34 Individualista Egyediség fontossága: Légy másoktól különböző! A munka célja az önmegvalósítás, a dolgok birtoklása. A sikeresség fontosabb, mint a létrehozott érték. Gyors alkalmazkodóképesség, jólinformáltság. Társas kapcsolatok célja: érdekegyeztetés, önérvényesítés.

35 Individualista Barátság, szerelem, házasság „eldobható”, ha van „jövedelmezőbb” kapcsolat. A házasság = érdekközösség Az erkölcsi elvek változók, relatívak. Az ítéletalkotás fő szempontjai: hasznosság, személyes érdek, sznobizmus, divat. Az életformában a legfontosabb a kellemesség, testi élvezetek.

36 Anarhisztikus Lázadás, különállás. A munka elvi alapokon való elutasítása. A „nagy egyéni tett” kultusza. Életmód: máról-holnapra, nincs tervszerűség. Értékek: aszketizmus, önfeláldozás, tagadás, szembeszegülés.

37 Anarhisztikus Elméletiség, intolerancia, felfokozott érzelmek. Laza közösségek, nincs teremtés, csak tagadás. Megbotránkoztatás. Férfi és női szerepek összemosása.

38 Bürokratikus A szabályok minden körülmények közötti betartása. A munka azonos a kiadott feladattal. A családi élet: az előírt feladatok teljesítése. A hivatal mindennel szemben elsőséget élvez. Szorongás, félelem a tévedéstől.

39 Bürokratikus Fontos a rang és a presztízs Semleges emberi kapcsolatok a felszínen, irigység a mélyben. Erkölcs: a kötelesség teljesítése A forma fontosabb, mint a tartalom. A szórakozás fontos, az életet változatosabbá tevő időtöltés.

40 Az értekrendek összehasonlítása Hagyom.Indiv.Anarch.Bürokr. Szemé- lyiség Légy olyan, mint mások! Légy másoktól különböző! Ne fogadj el semmit! Tartsd be a szabályokat! Munka- felfogás Szolgálat a közösségne k Önmegvalósí- tás, pénzkereset Elutasítás elvi alapon A kiadott feladat elvégzése Erkölcsi értékek hűség, becsület, felebaráti szeretet Változnak, (hasznosság, személyes érdek, sznobizmus, divat) aszketizmus, önfeláldozás, tagadás, szembe- szegülés a kötelesség teljesítése

41 A szocializáció  az egyén az adott kultúrában megtanul és elsajátít bizonyos társadalmi, szervezeti vagy csoport jellemzőket,  különböző értékeket és viselkedésformákat közvetítenek az egyénnek, képessé téve őket az adott társadalomban való működésre,

42 A szocializáció folyamata Elsődleges:  a gyerek megtanulja a környező társadalom szabályait,  A korlátozottság élményének feldolgozása  A korai gyermekkorban a családi történéseknek van legmaradandóbb hatása.

43 Másodlagos:  különböző szerepekkel való azonosulás  különböző intézményeken keresztül valósul meg: család, iskolák, vallási szervezetek, munkahely, A szocializáció folyamata

44 A tanulás Az egyénre jellemző kategória, amely pszichológiai jellemzőket változtat meg.  Tudatos és tudattalan tanulás  A szűk információ-feldolgozó kapacitás a tudatos cselekvés korlátja.

45 Tanulási modellek:  Klasszikus kondicionáló tanulás (Pavlov)  A tanulás megerősítési modellje  Behelyettesítő tanulás (más kárán tanul)  Rutinszerű cselekvések elsajátítása

46 Rutin  Tudattalan hozzá nem értés  Tudatos hozzá nem értés  Tudatos hozzáértés  Tudattalan hozzáértés

47 Rutin megváltoztatása  Kiolvasztás  Helyettesítés  Visszafagyasztás

48 Motiváció Az egyén olyan belső tudati állapota, amely valamilyen viselkedési módot idéz elő a személyben. amely valamilyen viselkedési módot idéz elő a személyben.

49 A motiválás vezetéselméleti értelmezése  Vezetési tevékenységet jelent,  amely során a vezető az irányítása alatt lévő személyeket  célirányos szervezeti tevékenységre késztet.

50 Tartalomelméletek:  A motiváció Maslow féle szükséglet- elmélete,  Herzberg két tényező elmélete,  Teljesítmény-hatalom elmélete

51 Maslow – piramis Önmegvalósítás Megbecsülés Szeretet Biztonság Fiziológiás szükségletek

52 Herzberg  A 60-as amerikai jóléti társadalomban vizsgálódott.  Higiéniás tényezők csökkentik az elégedetlenséget, de nem feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és pozitív „rugdosás”  Motivációs tényezők – növelik a termelékenységet

53 McClelland: Teljesítmény – hatalom elmélet  korábban tapasztalt érzelmi megnyilvánulások köré csoportosulnak,  nem örökletes tulajdonságok, hanem a szocializáció korai szakaszában kialakult személyiségjegyek,

54 Típusok:  Teljesítmény orientált  Kudarckerülő  Hatalom orientált  Kapcsolat orientál

55 A motiváció folyamatelméletei 1. Elvárás 2. Méltányosság 3. Célkitűzés 4. Megerősítés

56 Elvárás elmélet Ráfordítás és haszon összevetésén alapul. Fő elemei:  Vonzerő – mennyire kívánatos az adott következmény  Várakozás – milyen valószínűséget adunk a sikernek  Kötés – a magatartás eredménye

57 Méltányosság elmélet  másokhoz képest  méltányosan,  igazságosan ismerjék el.

58 Célkitűzés elmélet észlelésérzékelésértékeléscélkitűzésteljesítés

59 Megerősítés elmélet pozitív megerősítés – jutalom, dicséret hatásos pozitív megerősítés – jutalom, dicséret hatásos negatív megerősítés – büntetés negatív hatások negatív megerősítés – büntetés negatív hatások

60 A csoport Két vagy több, egymással interakcióban álló személy, akik hatással vannak egymásra. Két vagy több, egymással interakcióban álló személy, akik hatással vannak egymásra.

61 Funkció szerint  formális csoportok  informális csoportok  referencia, vagy elsődleges csoportok,

62 Nagyság szerinti osztályozás  két fős csoportok – vagy diádok,  három fős csoport – vagy triádok,  kiscsoport- olyan személyek közössége, akik ismerik egymást

63 Jellemzők  Csoportkohézió Az a hatás, amely a csoport tagjait arra ösztönzi, hogy a hasonló értékek és személyi szimpátiák miatt tagjai kívánnak lenni az adott csoportnak.  Csoportnormák A csoporton belül kialakulnak ún. “íratlan szabályok”, amik a csoporton belüli elfogadott viselkedési formákat határozzák meg.  Konformitás A csoport valódi vagy vélt nyomására megváltoztatja a véleményét vagy viselkedését.

64 Szervezeti kultúra Az adott szervezetre jellemző értékrend, hiedelmek és orientációk összessége. Ezeket a szervezet tagjai  érvényesnek fogadják el,  követik és  átadják az új tagoknak, mint a problémák megoldásának követendő mintáit és mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot.

65 A szervezeti kultúra függ  külső körülményektől:  földrajzi környezet,  eltérő kulturális hagyományok,  társadalmi értékrend,  szervezetre jellemző tényezőktől: a szervezet tevékenységi a szervezet tevékenységi a szervezet történelme a szervezet történelme

66 Megnyilvánulási formái  a szervezeti struktúra, a szervezet tagozódása,  a szervezet ideológiái,  szervezeti mítoszok,  szimbólumok,  rituálék és ceremóniák.

67

68 Max Weber hatalom definíciója “Minden olyan esetben hatalomról beszélünk,  ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély,  hogy valaki a saját akaratát  az ellenszegülés ellenére is keresztül vigye,  függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély.”

69 A hatalom az a képesség, amivel egyik ember eléri, hogy a másik megtegyen valamit, amit egyébként nem tenne meg. A hatalom az a képesség, amivel egyik ember eléri, hogy a másik megtegyen valamit, amit egyébként nem tenne meg.

70 Hatalom és függés Hatalmi helyzet akkor alakul ki, ha az egyik fél függ a másiktól.  Szűkösség – korlátozott erőforrások feletti rendelkezés.  Helyettesíthetőség – kulcsfontosságú erőforrások nem cserélhetők le.  Bizonytalanság – kritikus információk ismerete.

71 A hatalom forrásai  Személyiségből adódó  karizmatikus  szakértői  Szervezeti  jutalmazó  kényszerítő  a külső függéséből

72 Hatalmi erőtér Legitim Észlelt Az egyén hatalom hatalom hatalmi szocializációja szocializációja A hatalommal szembeniválaszreakciók

73 Nelson Mandela elnöki beiktatási beszéde 1994-ben „ Legbenső félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk. Legbenső félelmünk az, hogy hatalmunk nem ismer mértéket. Nem sötétségünk, hanem ragyogásunk ijeszt leginkább.”

74 A hatalom veszélyei  Nem kap negatív visszajelzéseket.  Elveszíti a kontrollt saját cselekedetei felett.  Hozzászokik a kivételezett helyzethez, és semmiképp sem akar megválni tőle.  Nem tudja megkülönböztetni, hogy mi szól a személyének és mi a pozíciónak.

75 Konfliktuskezelés

76  A konfliktus szó latin eredetű szó, jelentése: ellentétes erők összeütközése.  Konfliktus tehát olyan helyzet, melyben valamilyen okból elkerülhetetlen a két oldal szembekerülése. A konfliktus

77  A konfliktusok életünk szerves részeit képezik, nem lehet őket kikerülni.  Az ember életminősége nagy mértékben múlik azon, hogyan tudja a konfliktusait kezelni. A konfliktus helye

78 Konfliktusok folyamata Lappangó konfliktus  Észlelt és átérzett konfliktus Összecsapás Konfliktusok feloldása vagy elnyomása Utóhatások

79 Konfliktusok színtere  Személyiségen belüli (intrapszichikus)  Személyek közötti (interperszonális)  Csoportközi  Társadalmi

80 Személyiségen belüli, intrapszichikus konfliktusok

81 Belső konfliktusok Belső konfliktusok  Személy – szerep konfliktus  Szerepek közötti konfliktus  Szerepen belüli konfliktus

82 Hárítási mechanizmusok  kikapcsolja az egyik szerepet  ideológiagyártás - önigazolás  passzivitás  kábítás (alkohol, drog, gyógyszer)  menekülés

83 Személyek közötti, interperszonális konfliktusok

84 Interperszonális konfliktusok kiváltó okai  Versenyszellemű légkör, gyenge kooperáció  Bizalmatlanság, barátságtalanság  Nem megfelelő érzelmi kifejezés  Rossz konfliktuskezelés  Hatalom indokolatlan méretű érvényesítése  Fejletlen kommunikációs készség

85 Konfliktusok fajtái  Szükségletkonfliktusok – eltérő szükségletek, korlátozott erőforrások  Értékkonfliktusok – tisztázatlan értékrend, a különbségekről nem vesz tudomást,  Viszonykonfliktusok – eltérő „szabályismeret”  Strukturális konfliktusok

86 Alan C. Filley konfliktuskezelési stratégiája  A kiválasztott konfliktuskezelési módszer akkor eredményes, ha rugalmasan alkalmazkodik a helyzethez.  A szélsőséges viselkedés rontja a megoldás hatékonyságát.

87 Önérvényesítés - Az egyén alapvető törekvése a saját akaratának és szándékainak érvényesítése. Együttműködés - Az egyén mennyire hajlandó a célok elérését segíteni.

88 Konfliktus feloldási módszerek Önérvényesítés Együttműködés gyenge erős Elkerülő Kompromisszumkereső Versengő Problémamegoldó Alkalmazkodó

89 Thomas Gordon „Az emberi kapcsolatokban nem a konfliktusok léte jelent gondot, hanem az, hogy a felek nem tudják jól kezelni a konfliktusokat.” „Az emberi kapcsolatokban nem a konfliktusok léte jelent gondot, hanem az, hogy a felek nem tudják jól kezelni a konfliktusokat.”

90 Gordon-féle konfliktuskezelési modell Az emberek többsége úgy gondolja, az oldja meg jól a konfliktust, aki győz, de a hatalomérvényesítés általában negatív következményekkel jár.

91 A győzelemre és vereségre épülő módszerek I. Győztes – vesztes II. Vesztes – győztes III. Győztes - győztes

92 I. Győztes - vesztes Az egyik résztvevő győztesként határozza meg magát.  A vesztesből negatív érzéseket vált ki, gátolja a kreativitást, az aktivitást.  A győztesnek bűntudata lehet, újabb hatalomérvényesítésre sarkallja.  Alkalmanként, sok embert érintő, azonnali helyzetmegoldásban alkalmazható.

93 II. Vesztes - győztes A vesztes szinte tudomást sem vesz a nemkívánatos viselkedésről, ezzel megszünteti a konfliktust.  A győztes még önzőbb lesz, folyamatos hatalomérvényesítésre kényszeríti.  A vesztesben negatív érzéseket kelt, amely elindítja a megküzdési mechanizmusokat.

94 III. Győztes - győztes  Mindkét fél számára kielégítő megoldást kínál.  Mindkét fél szükséglete a lehető legnagyobb mértékben kielégül.  Nincs vesztes

95 A III. módszer hat lépéses problémamegoldási folyamata 1. A probléma pontos azonosítása, a konfliktus meghatározása 2. A lehetséges megoldások megkeresése 3. A megoldások értékelése 4. A legjobb megoldás kiválasztása: a döntéshozatal 5. A döntés végrehajtási módjának a kidolgozása 6. A megoldás eredményének utólagos értékelése

96 A kommunikáció: a konfliktusok feloldásának alapja

97 A kommunikáció sémája 1. A küldő: aki az információt küldi. 2. A fogadó: aki veszi, és dekódolja, azaz lefordítja az információt. 3. A kommunikációs csatorna: az a jelrendszer, amiben a közlés történik, és ami mindkét fél számára ismert.

98 A kommunikáció alapszabályai  Nem lehet nem kommunikálni, a kényszere elől nem lehet kitérni.

99 A kommunikáció alapszabályai  Nem az a fontos, amit a küldő közölni akar, hanem az, amit ebből a fogadó megért.

100 Kommunikációs gátak  Az információfeldolgozást gátló tényezők.  Negatív érzéseket váltanak ki a partnerben.  A partner nem a megértésre összpontosít, hanem a saját érzéseivel van elfoglalva.  Vissza akar vágni, hogy önérzetét megvédje.

101 A kommunikációs gátak fajtái  Elutasítást kifejező  Kritikát, rendreutasítást kifejező  A probléma leértékelését kifejező

102 Elutasítást kifejező kommunikációs gátak  Parancsolás, utasítás  Fenyegetés, figyelmeztetés  Prédikálás, moralizálás  Tanácsosztogatás, megoldási javaslat  Kioktatás, „logikai érvelés”, ”meggyőzés”

103 Kritikát, rendreutasítást kifejező kommunikációs gátak  Ítélkezés, kritizálás, vádolás  Dicséret, egyetértés  Megszégyenítés, megbélyegzés

104 A probléma leértékelését kifejező kommunikációs gátak  Értelmezés, diagnosztizálás, elemzés  Nyugtatás, részvét, vigasztalás, bátorítás  Faggatózás, rákérdezés  Elterelés, humorizálás, távolságtartás

105 A konfliktusok feloldásának módszerei

106 A kommunikációs gátak legyőzésének módszere: az énüzenetek Ez olyan kommunikációs forma, amely:  az egyén saját érzéseit fogalmazza meg,  nem mond értékítéletet,  nem címkéz.  mindig egyes szám első személyben fogalmazzuk meg.

107 Az énüzenetek fajtái  Önfeltáró  Elutasító  Megelőző  Konfrontáló

108 Önfeltáró énüzenet Saját érzéseinket, nézeteinket közöljük.  Nagyon jól érzem itt magam.  Nem szeretem a vitaműsorokat.

109 Elutasító énüzenet Határozottan közöljük, hogy valamit nem tudunk, vagy nem akarunk megtenni. Pl.  Erre most nem tudok időt szakítani.  Én ezzel nem értek egyet.  Erre nem akarok pénz áldozni.

110 Megelőző énüzenet Egy fontos elképzelésünk megvalósításához a másik segítségére van szükségünk. A közlésnek pontosnak kell lennie, hogy elkerüljük az esetleges későbbi félreértéseket.  Attól tartok, hogy a holnapi megbeszélésre csak az utolsó pillanatban fogok megérkezni, ha késnék, kezdjétek el nélkülem!

111 A másik magatartása valamilyen okból elfogadhatatlan a számunkra. Általában három részből áll:  az érzés,  a viselkedés és a  következmény megnevezéséből: Nagyon zavar engem, hogy hangosan beszélgetnek, nem fogunk az anyag végére érni. Konfrontáló énüzenet

112 A sikeres konfliktuskezelés alapelvei 1. Vállald a konfliktust, és bízz abban, hogy meg tudod oldani! 2. Hallgasd meg az érintetteket, és pontosan határozd meg, hogy mi a probléma lényege és ki a problémagazda! 3. Tegyél fel kérdéseket, és aktívan figyelj a válaszokra! 4. Tűzz ki célokat és készíts akciótervet! 5. Kövesd a folyamatot!

113 Csoportközi konfliktusok

114  Muzaref Sherif pszichológus kísérlete  Oklahoma „Rablóbarlang park”  „Sasok” és a „Csörgőkígyók” 1.hét – csoportok kialakulása 2.hét – versengések 3.hét – konfliktusok feloldása

115 Saját csoport Külső csoport Amit tesz, az mind jó Amit tesz, az mind rossz ErősGyenge Pozitív motiváció Negatív motiváció Tetteit a helyzet diktálja Tetteit jellemhiba okozza Jóságos vezér A „sötét vezér” az oka mindennek Tükörkép gondolkodás

116 Csoportközi konfliktusok feloldása 1. Békés tárgyalások: nyerő-nyerő stratégiára 2. Kreatív gondolkodás – a valódi okok megkeresése (könyvtárablak) 3. A bizalom kiépítése 4. Csoportközi kooperáció, fölérendelt célok

117 Csoportközi kooperáció A „Rablóbarlang park” kísérletben kipróbált megoldások:  Összeférhető célok  Közös étkezés  Közös mozilátogatás  Közös tábortűz  Fölérendelt célok  A vízellátó rendszer közös megjavítása  Az elromlott teherautó közös kihúzása az árokból

118 Mikor működik a csoportközi kooperáció? 1. Ha értékes, általános céllá válhat, amely megszünteti az anyagi vagy társas erőforrásokért való versengést. 2. Lehetőséget teremt az előítéletek megszüntetésére. 3. Sikerhez vezet, mert ha nem, tovább mélyülhet az ellentét. 4. A résztvevők azonos szinten vannak 5. A normáknak indítványozni és támogatni kell a kooperációt.

119 Társadalmi konfliktusok

120  Embercsoportok között alakul ki,  Etnikai, vallási, generációs, funkcionális, gazdasági, térbeli, érzelmi ellentétek,  Előítéletek kialakulásához vezethet.

121 Társadalmi konfliktusok okai 1. Reális konfliktus elmélet: a versengés a szűkös, de értékes anyagi forrásokért folyik 2. Szociális versengés: a tisztelet és megbecsülés kivívása

122 Reális konfliktus elmélet összegű játszma: csak a másik kárára nyerhet 2. A gazdasági túlélés a tét (pl. a bevándorlók újabb hulláma veszélyezteti a régebben érkezettek pozícióját)

123 Szociális versengés  A versengés a megbecsülésért, a többiek szeretetéért folyik.  A rokonszenv nem az egyénnek, hanem a csoport tagjának szól – „Aki hozzánk tartozik, az szeretetre méltó.”  Az ellenszenv a külső csoport felé irányul.


Letölteni ppt "A vezetés célja:. A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések