ÉRDEKLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG. Vázlat I.Kiindulási alapok II.Hipotézisek III.A kutatás fázisai IV.Eddigi eredmények bemutatása Értelmezési keretek Érdeklődés.

Az előadások a következő témára: "ÉRDEKLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG. Vázlat I.Kiindulási alapok II.Hipotézisek III.A kutatás fázisai IV.Eddigi eredmények bemutatása Értelmezési keretek Érdeklődés."— Előadás másolata:

1 ÉRDEKLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG

2 Vázlat I.Kiindulási alapok II.Hipotézisek III.A kutatás fázisai IV.Eddigi eredmények bemutatása Értelmezési keretek Érdeklődés profilok Érdeklődés dimenziók A személyiség és a személyes érdeklődés karakterének érzékelése közti összefüggések

3 I. Kiindulási alapok Az érdeklődést az egyedi személyiséggel összefüggésben vizsgáljuk A) Az egyéni érdeklődés és a személyiség más idografikus mintázatainak összefüggései:

4 1) Az intelligencia A valóságos emberekben mindig az intelligencia egyedi mintázatát találjuk, amely összefonódik az érdeklődéssel Az intelligencia olyan pályákon mozog,amelyek nagyjából megfelelnek az érdeklődésnek (Allport 1961)

5 2) A self Az érdeklődés maga is, mint az én: -egy, az egyénre jellemző attitűd struktúra, -amely az őt kiváltó tárgyak egy meghatározott osztályával szemben -sokkal inkább tartós jellegzetességekkel bíró viselkedésmódokban nyilvánul meg, mint szituatívan.(Havitz; Mannell, 2005)

6 3) Motivációs fejlődés Az érdeklődések kifejlődése speciális esete a motivációs fejlődésnek (Silvia 2002), mely több elmélet szerint maga is idiografikus mintázatot követ Például: A személyes érdeklődés a személy önfejlődési tervéből származik („az érdeklődés személyes növekedést elősegítő elmélete”) (Kashdan 2004)

7 B) Az egyénre jellemző érdeklődés központi magjának állandósága a személyiségfejlődés során Az új motivációs struktúrák minőségileg hasonló forrásokból származnak Az egyénre jellemző tartós érdeklődés néhány hasonló motívum amplifikálásának terméke Az eredeti és a kialakult motívum megőrzi a „mag” minőségi folyamatosságát. (McDougall „ kíváncsiság ösztön elmélete”, 1908; Tomkins „szkript elmélete” 1991; Prenzel „az érdeklődés szelektív fennmaradásának elmélete” 1992) Mi ezt a típusos amplifikálható „magot” keressük a kutatás során

8 II. Hipotézisek 1.Az érdeklődés összefüggésben áll az önismerettel és az önreflexióval: A saját érdeklődés felismerése és meghatározásának pontossága párhuzamosan halad a személyiség egyedi jellegzetességeinek felismerésével és kifejezni tudásával. Az érdeklődés koherenciája, fő vonásainak felismerése és megfogalmazni tudása a személyiség felépített egyediségének és integráltságának mutatója

9 2. Az érdeklődés maga is vonás-szerűen épül, univerzális, minden emberre jellemző elemekből (az egyediséget a strukturális elemek arányai és egymáshoz való viszonya adja) Párhuzamosságot mutat a személyiség alakulásával Számtalan analógiával modellként szolgál a számára 3. A személyiségvonások korrelációban állnak az idioszinkratikus érdeklődés kiemelkedő vonásaival

10 A kutatás egyik fő kérdése: Vajon a felismert érdeklődés hogyan befolyásolja a választásainkat? Kihat-e az ember magatartására, ha saját egyéni érdeklődéssel rendelkező személynek tartja magát?

11 III. A kutatás fázisai A) Elkészült - Értelmezési keretek kialakítása - Érdeklődés faktorok kialakítása - A személyiségvonásokhoz kapcsolható érdeklődés dimenziók kialakítása - Az érdeklődés és az önmeghatározás összefüggései B) Folytatás - A személyiségvonások és az érdeklődés attitűdök belső összefüggései; mérések

12 IV. Az eddigi eredmények bemutatása a) A SAJÁT ÉRDEKLŐDÉSI KÖR Hogy értik a megkérdezettek az érdeklődést -Az „egyénítő” és „intelligencia fejlesztő” funkciót hangsúlyozzák -Kevéssé hozzák összefüggésbe élményekkel és érzelmekkel -Hiányzik az újdonság vonzó erejének, a kihívásnak, a kalandnak az eleme.

13 ∑ Nemes dolog, de nem feltétlen jó csinálni A művelődéssel azonos képzetek körében mozog. Nincs elég saját-élmény az összetettebb, „élvezetesebb” képhez.

14 Falun körülbelül az emberek felének nincs saját érdeklődése. Vagy: Amit meg tud fogalmazni belőle, nem tartja kielégítőnek ahhoz, hogy érdeklődésnek nevezze

15 A saját érdeklődési kör megléte önmagában is -határvonalat jelent, -és konzekvenciákat hordoz többek között a kulturális magatartásra nézve, - függetlenül annak tartalmától és egyéb jellegzetességeitől.

16 Kiknek van nagyobb valószínűséggel? A férfiaknak, A magasabb iskolai végzettségűeknek Tanulóknak és aktív keresőknek A fiataloknak vagy már bölcsebb korban lévőknek, de még nem „véneknek”

17 Az egyéni érdeklődési kör meglétének hatása a kulturális magatartásra Nemcsak többet, de rendszeresebben járnak minden kulturális intézménybe Van kedvenc időtöltése 97%-nak (nem egyéni érdeklődők 75%) Szabadidős karakterük modernebb, mozgékonyabb és érték-orintáltabb

18 Kulturális attitűdök Erősebben és inkább tematikus irányok szerint szelektálnak Alacsonyabb az előítéletes beállítottságúak aránya ► Az egyéni érdeklődés az egyik olyan eszköz, ami az előítéleteket képes enyhíteni

19 ÉRTELMEZÉSI KERETEK 1. Jelentés dimenzió 2. Előzetes tudás dimenzió 3. Összetettség dimenzió 4. Koherencia dimenzió

20 1. A jelentés dimenzió mutatói 1/a Milyen életterülethez kapcsolódik (specializálatlan munka; specializált munka; társas együttlét; specializálatlan szabadidő; specializált szabadidő; szellemi terület, téma; személyes beállítottság) 1/b Milyen időkeretre utal (kötelező idő, nélkülözhetetlen idő, ünnepi idő, örökidő) 1/c Milyen fogalmi keretben jelenik meg (cselekvés, érdeklődési terület, téma)

21 1/a Milyen életterülethez köti Az egyes életterületek szerint értelmezett érdeklődési profilok meglehetősen zártak, negatívan korrelálnak egymással Kivéve: A specializáció hatása erős, átível a területeken, és szellemibb természetű megközelítésekkel jár együtt A mindennapi munka iránti érdeklődés zártabb, a szellemi területre alapozott nyitottabb kulturális magatartással jár együtt.

22 1/b Milyen időkerethez köti IdőkeretA személy érdeklődés fogalma tartalmazza (%) Munka idő17,1 Társas idő10,4 Szabadidő44,4 Keret nélküli idő44,1

23 ∑ Az időkeret meglehetősen határozottan kijelöli a profilt Általában egy időtípushoz kötődnek a személy érdeklődései A legerősebb az összeférhetetlenség a társas időben, ill. az én idejének tekintett szubjektív időben elképzelt érdeklődés között. ▲ A pozitív érzelmek forrása a független-, illetve a kapcsolódó én-beállítottság szerint változik.(Barnett, 2006)

24 Érdekes Aki társas időnek tekinti az érdeklődést, kisebb mértékben vesz részt helyi programokon A szabadidő központú érdeklődés felfogás nem jár együtt élénkebb kulturális tevékenységgel ▼ Az érdeklődések meglehetősen magányos elfoglaltságot jelentenek

25 1/c Milyen fogalmi keretben közelítik meg az érdeklődést A cselekvő megközelítés kötöttebb: nagyobb valószínűséggel gondolnak meghatározott, konkrét és kevesebb féle tevékenységre Az érdeklődési terület megközelítés flexibilisebb: heterogénebb, színesebb, többféle tevékenységet lehetővé tevő érdeklődésre utal A téma megközelítés átfogóbb, univerzálisabb érdeklődés típusra utal: a szabadidő alapú érdeklődések kivételével bármelyik időnek része lehet.

26 Érdekes A cselekvésben fogalmazók különböző tevékenységekben realizálják is az érdeklődésüket A szellemi területben és témában fogalmazók kevéssé tudják cselekvésre lebontani az érdeklődésüket: inkább „van valami, ami iránt vonzódik” és „van valami, ami foglalkoztatja”, mint „foglalkoznak valamivel”.

27 ∑ Ma falun minél szellemibb egy érdeklődés, annál kevésbé talál magának utat, hogy cselekvésben és célirányosan megnyilvánuljon. A cselekvésben fogalmazók: koherensebb érdeklődésűk Az érdeklődési területtel rendelkezők: a leginkább inkoherensek. Inkább egy általános szellemítő attitűd jellemzi őket, mint egy számukra is artikulálható érdeklődési irány A téma szerinti érdeklődők: rigidebbek. Válogatnak ugyan, de túlságosan is megszűrik, hogy miben vegyenek részt.

28 Összegezve A cselekvésekhez kötődő érdeklődésekhez változatosabb és következetesebb kulturális magatartás társul. De meglehetősen lehatároltak. Kérdés, hogy idővel betagolódnak-e egy tágabb, szellemibb kifejeződésű gondolatkörbe.

29 A szellemibb beállítottságú érdeklődések viszont alig nyilvánulnak meg kulturális tevékenységekben. Vagy túlságosan nyitottak és rendező elv nélküliek, vagy homogének ugyan, de kizárólagosak. Mind a kettő kulturális tanácstalanságot tükröz.

30 2. Előzetes tudás dimenzió 2/1 Mennyi előzetes tusás kell db Előzetes Nincs1 vanTöbb van ∑ Nem kell37%51%12%100% Kevés66%30%4%100% Sok77%19%4%100%

31 2/2 A legmagasabb előzetes tudás aránya a profilban

32 ∑ Előzetes tudás A nőké alacsonyabb, a férfiaké magasabb A korcsoport növekedésével csökken a szint Az iskolai végzettséggel egyenesen arányos A magasabb előzetes tudás profilokkal élénkebb a település határain túlnyúló kulturális tevékenyság

33 3. Összetettség dimenzió Primitív szcenárió 27% Egyfajta tevékenység Egyszerű szcenárió 53% Egyféle,de változatos Összetett szcenárió 26% Többféle tevékenység épül rá

34 4. A koherencia dimenzió mutatói 4/a Érdeklődés szám 4/b Előzetes tudásszint homogenitás 4/c Érdeklődés koherencia 4/d Szervezett részvételben megnyilvánuló érdeklődés 4/e Adekvát kedvenc szabadidő

35 4/a érdeklődés szám 1 érdeklődés van 69% 2 érdeklődés van 20% 3-5 érdeklődés van 11% Inkoherens: nagyobb érdeklődés szám Vegyes: 1 érdeklődés szám Koherens: 2 érdeklődést tartalmazó profilok ►► ennyit bír integrálni az a tudás, ami átlagosan falun van

36 4/c Érdeklődés koherencia

37