Piac & Profit Kkv Akadémia BKIK október 03.

Az előadások a következő témára: "Piac & Profit Kkv Akadémia BKIK október 03."— Előadás másolata:

1 Piac & Profit Kkv Akadémia BKIK 2012. október 03.
Számvitel - könyvvitel Piac & Profit Kkv Akadémia BKIK 2012. október 03. előadó: Harkai István (elnök) Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület Free Powerpoint Templates

2 A vállalkozás előnyei:
Mi a vállalkozás? A vállalkozás előnyei: nincs főnök, „függetlenség” magasabb jövedelem kötetlen munkaidő

3 A vállalkozás kockázatai, veszélyei:
általános bizonytalanság anyagi kockázat, befektetés egyéni kudarcok hosszú távú kihatása

4 Vállalkozások kezdeti buktatói:
túlzott optimizmus cél hiánya pénzügyi terv hiánya jellembeli buktatók tájékozatlanság a vállalkozás körülményeiről

5 Vállalkozási formák Több szempontot kell szem előtt tartani: adózás működéssel kapcsolatos kiadások üzlettársak bevételek nagyságrendje, időszakossága

6 Mi fán terem a cég? családi gazdálkodás/cég működése L’etat c’est Moi? folyamatos gondoskodás „gyermekünkről” kívülről szemlélés fontossága komplex gondolkodás, felkészülés a „váratlan” helyzetekre

7 Az adóhatósági ellenőrzésekről – 1.
saját pénzünk – vállalkozás pénze vállalkozás eszközei, saját költségek elszámolása specifikus szaktudás, egyedi ellenőrzések

8 Az adóhatósági ellenőrzésekről – 2.
a könyvelő szerepe az ellenőrzésekben adózó életútja új cégekkel kapcsolatos ellenőrzések

9 Felelősség, jog, cégvezetés
az alapvető felelősség a cégvezetőt terheli: szabályzatok elkészítése beszámolók közzététele könyvelő felelőssége a gyakorlatban mindent papírozzunk le?

10 Miért kell érteni a számvitelhez? A könyvelés, mint szükséges rossz?
Lehetőségek: „külső szem”: hol folyik el a pénz? vezetői döntések hatásának elemzése munkaszámos könyvelés vevő-szállító elemzés egyéb, egyedi elemzések könyvelés egészének „személyre szabott” kialakítása

11 Az ismeretek majdani gyakorlati hasznosságának lehetőségei
Biztonságot ad (működés kockázatát csökkenti, bírságok valószínűségét csökkenti, adó megtakarítást jelenthet, ellenőrizheti a könyvelő munkáját, előnybe kerülhet a versenytársakkal szemben). Banki hitelezési folyamat során Konkurencia elemzés Hitel, kölcsön igénylés esetén Vagyonosodási vizsgálatok esetén

12 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Cél: a megbízható, valós összkép kialakítása Általános – „nulladik” alapelv a vállalkozás folytatásának elve: A könyvvezetés és a beszámoló készítés folyamán feltételezni kell, hogy belátható időn belül nem várható a vállalkozás megszüntetése vagy a tevékenység jelentős csökkenése

13 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Teljesség elve: Könyvelni kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van. Időbeliség: a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté.

14 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Valódiság elve: A számvitelben rögzített adatok legyenek megtalálhatók a valóságban, bizonyíthatók és (szakképzett) kívülálló által ellenőrizhetők. Fiktív számlák: formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak.

15 Fiktív számláról beszélünk, ha
A számlakibocsátó nem adóalany A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény, a felek között létrejött szerződés semmis - színlelt, jogszabályba ütközik, a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.

16 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Tartalom elsődlegessége a formával szemben: A könyvelés során nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése) a döntő, hanem a lényege.

17 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

18 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Folytonosság elve: Az egymást követő üzleti évek adatainak következniük kell egymásból.

19 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Összemérés elve: Egy adott időszak bevételeit és ráfordításait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül a pénzügyi teljesítés (vagyis kifizetés) időpontjától.

20 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.

21 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Bruttó elszámolás elve: A bevételeket és a ráfordításokat, illetve a követeléseket és kötelezettségeket nem szabad egymással szemben elszámolni.

22 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Egyedi értékelés elve: Az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell megállapítani.

23 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Időbeli elhatárolás elve: A több évet érintő gazdasági események hatását a könyvvitelben szét kell bontani a megfelelő időszakokra.

24 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Lényegesség elve: Minden olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, az adatokat felhasználó szervezet döntéseit.

25 Számviteli alapelvek – ezek értelmezése cégvezetői szempontból
Költség-haszon összevetésének elve: Arányosság az információ hasznossága és előállításának költsége között.

26 Egy cég megszületése – az első lépések
A cégalapítással kapcsolatban leggyakrabban elkövetett hibák: Cégforma nem kellő körültekintéssel történő megválasztása Üzlettársak kiválasztása Adózási/számviteli kérdések kapcsán elkövetett általános hibák

27 A könyvelő-választás szempontjai
Személyes benyomások Ellenőrizhető információk Személyes tapasztalat + vállalkozói „alapműveltség” Komplexitás, partnerség

28 A jegyzett tőke szerepe
A jegyzett tőke: a társaságnál cégbíróságon bejegyzett tőke, a társasági szerződésben meghatározott összegben. Fedezetet kell(ene) nyújtania: az alapítással, a tevékenység beindításával szorosan összefüggő kiadásokra. Pénzügyi szektor: pénzügyi számítások, adatok figyelembe vétele, vállalkozó megítélése.

29 Amit mindenképp tudni kell…
Alvállalkozói teljesítések értéke:  az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.

30 Amit mindenképp tudni kell… A közvetített szolgáltatások
Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (tovább-számlázott) szolgáltatás értéke

31 Az alvállalkozói teljesítések szabályszerű elszámolása
1. Megrendelővel kötött szerződés, benne hivatkozás, hogy alvállalkozót igénybe vehet. 2. Alvállalkozóval kötött szerződés 3. Számlában fel kell tüntetni: „A számlában szereplő szolgáltatás közvetített szolgáltatást tartalmaz” 4. Alvállalkozói nyilvántartás vezetése

32 Anyag vagy áru? Anyag: a vállalkozás, a tevékenysége végzése során az általa nyújtott szolgáltatásokba, termékekbe beépít, és azokat a megrendelőnek ily módon átadja. Áru: változatlan formában kerül továbbadásra. Egyéb anyagjellegű költség: a tevékenység végzéséhez szükségesek, de nem épülnek be az adott termékbe/szolgáltatásba.

33 Hogyan működik a házipénztár?
a társaság működéséhez szükséges készpénz, valamint egyéb értékek (csekkfüzet, céges bankkártya, étkezési utalvány, stb.) kezelésére, esetleges forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt páncélszekrény, pénzkazetta.

34 Házipénztárból történő kifizetések
A házipénztárból bankszámlára befizetett készpénz A társaság tevékenységével összefüggésben a tevékenységet szolgáló eszközök megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében felmerült készpénz kifizetések Az elszámolásra kiadott összegek A társaság tevékenységéhez kapcsolódó egyéb kifizetések, (pl. munkabérek kész-pénzben történő kifizetése)

35 Házipénztárba történő befizetések
A társaság bankszámlájáról felvett készpénz A készpénzben teljesített szolgáltatások, értékesítések ellenértéke Az elszámolásra kiadott összeg visszafizetését

36 Hogy működik a házipénztár?
Példa: Felveszünk a bankból 400 e Ft-ot. Ebből kifizetünk 300 e Ft-ot. Elkezdünk működni, keletkezik 200 e Ft kp-s bevétel. Majd béreket fizetünk, rezsit, bérleti díjat, 250 e Ft értékben, és a hónap folyamán kapunk 500 e Ft bevételt készpénzben, majd elköltünk 350 e Ft-ot, mely ismételten munkabér és egyéb költségek.

37 Mennyi lesz a tényleges házipénztár összege?
Nyitó érték: Kp. felvét a bankból: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Záró házipénztár állomány = Ft

38 „Fél-számlázás” esetén így alakul a házipénztár:
Nyitó érték: Kp. felvét a bankból: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Záró házipénztár állomány = – Ft ???

39 A „megoldás”: Nyitó érték: Kp. felvét a bankból: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: „Fiktív befizetés – tagi kölcsön”: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Záró házipénztár állomány = Ft Ok!?!?

40 „Zsebbe-fizetés” esetén így alakul a házipénztár:
Nyitó érték: Kp. felvét a bankból: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Bevételek: Költségek, kiadások kifizetése: – Záró házipénztár állomány = Ft ??? havi nettó bér összege: 120 e Ft

41 Éves működést feltételezve:
1. Valóság: ( * 6) = Év közben banki befizetés: – Házipénztár egyenlege = 2. „Fél-számlázás”: ( * 6) = Év közben banki befizetés: – Házipénztár egyenlege = Tagi kölcsön összege: ( * 6) =

42 Éves működést feltételezve:
3. Számla nélküli költség-elszámolás: ( * 6) = Év közben banki befizetés: – Házipénztár egyenlege = Eltérés a valóságtól: – 400 =

43 Adóhatósági ellenőrzések:
4 év működést feltételezve: 2. esetben a tagi kölcsön összege: e Ft 3. esetben a házipénztár egyenleg: e Ft Vizsgálati szempont a tagi kölcsön és házipénztár egyenlegek, ezek dinamikája!

44 Miről árulkodik a magas összegű házipénztár?
A cég pénze az én pénzem? – a helyes vállalkozói magatartás Elkölthető-e a számlánkról levett pénz magáncélra, ennek a magatartásnak a jogállása… Ha baj van – megoldások, lehetőségek

45 A tagi kölcsön dilemma Tagi kölcsön: A tag/tagok személyes vagyonából történő befizetés a vállalkozás likviditása érdekében. Tagi kölcsön, mint legális és racionális megoldás, jellemzői: rövid futamidő, kis összeg, jelentős magánvagyon.

46 Néhány fontos tudnivaló a tagi kölcsönről
Amikor a tagi kölcsön „bűzlik”: több éven keresztül növekvő állomány Szerződések, kamatfizetések szabályossága, adózása Elszámolási mód kp. vagy utalás? A fő kérdés: likviditás vagy veszteség finanszírozása?

47 A tárgyi eszközökről… Tárgyi eszköz: minden olyan eszköz, ami egy évnél hosszabb ideig szolgálja a vállalkozás működését. Csoportosítása: kis értékű tárgyi eszközök nagy értékű tárgyi eszközök

48 Tárgyi eszközökkel kapcsolatos fogalmak
Értékelés: összesen vagy egyenként? Bruttó érték (≠ bruttó ár): az adott eszköz beszerzési ára, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó, üzembe helyezéshez szükséges munkálatok elvégzésének anyag- és munkadíja. Nettó érték: bruttó érték – értékcsökkenés

49 Az értékcsökkenés Fogalma: a tárgyi eszközök, immateriális javak fizikai kopásának, és erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Fajtái: terv szerinti értékcsökkenési leírás terven felüli értékcsökkenési leírás

50 Az értékcsökkenés működése
Összemérés elve alapján Kis értékű eszközök egyösszegű leírása Nagy értékű eszközök értékcsökkenése Értékcsökkenési módok közti választás: adózás kontra valóság Értékcsökkenés megválasztása ügyvezetői feladat?

51 Az értékcsökkenés meghatározása
Maradványérték: az eszköz hasznos élet-tartamot követő értéke. Példa: Beszerzés időpontja: október 01. Bruttó érték: 3 MFt Tervezett használati idő: 5 év Maradványérték: 500 e Ft

52 Értékcsökkenés kiszámítása tényleges adatokkal
Éves értékcsökkenés meghatározása: ( – ) * 20 % = 500 e Ft. 1. év: /12 hó * 3 hó = Ft 2. év: Ft 3. év: Ft 4. év: Ft 5. év: Ft 6. év (január 01.-szeptember 30): Ft

53 Értékcsökkenés kiszámítása 25 %-os „megengedett” leírási kulccsal
Éves értékcsökkenés meghatározása: ( – ) * 25 % = 625 e Ft. 1. év: /12 hó * 3 hó = Ft 2. év: Ft 3. év: Ft 4. év: Ft 5. év (január 01.-szeptember 30): Ft 6. év: Ft

54 Eredmény-alakulás évi 1 MFt-os időarányos termelést feltételezve
I.   verzió, 20 %-os értékcsökkenéssel                 1. év – = 2. év – = 3. év – = 4. év – = 5. év – = 6. év – =

55 Eredmény-alakulás évi 1 MFt-os időarányos termelést feltételezve
II.   verzió, 25 %-os értékcsökkenéssel                 1. év – = 2. év – = 3. év – = 4. év – = 5. év – = 6. év – 0 =

56 Melyik a kedvezőbb, miért?
Eredmény-eltérés Évek 20 %-os écs 25 %-os écs Eltérés 1. Ft Ft Ft 2. Ft Ft Ft 3. 4. 5. Ft Ft 6. Ft Ft Melyik a kedvezőbb, miért?

57 Eszköz elemzés a gyakorlatban
Következtetések a külső szemlélő számára Vezetői információk: értékcsökkenési stratégia helyes megválasztása tételes elemzés utáni következtetések levonása eszközök tételes leltározása selejtezési folyamat

58 A beszámolókról általában
A beszámoló elemzés korlátai Az elemzés-tudás előnyei (komplexitás!) „Kozmetika” okozta problémák

59 Milyen eszközökkel rendelkezik a vállalkozás? Források
A mérleg felépítése Eszközök Milyen eszközökkel rendelkezik a vállalkozás? Források Milyen forrásokból rendelkezik a vállalkozás az adott eszközökkel?

60 Az eszközök csoportosítása
Befektetett eszközök Minden olyan eszköz, ami 1 éven túl szolgálja a vállalkozás tevékenységét Forgó eszközök A vállalkozás azon eszközei, amelyek nem maradnak hosszú ideig (1 éven túl) a vállalkozás vagyonában.

61 A befektetett eszközök részei
1. Immateriális javak: minden vagyoni értékű jog és szellemi termék, pl.: szoftverek és egyéb speciálisan szabályozott, ritkán előforduló tételek.

62 A befektetett eszközök részei
2. Tárgyi eszközök: minden aktivált eszköz együttes nettó értéke. Elemei: - ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, - műszaki berendezések, gépek, járművek - egyéb berendezések, felszerelések, járművek - tenyészállatok - beruházások, felújítások, és - beruházásokra adott előlegek

63 A befektetett eszközök részei
3. Befektetett pénzügyi eszközök: éven túli pénzügyi befektetések, az alábbiak szerint: - tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban - tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban - egyéb tartós részesedés - tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban - egyéb tartósan adott kölcsön - tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

64 A forgóeszközök csoportjai
KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK

65 Aktív időbeli elhatárolások
A korábbi vagy a következő éveket (is) érintő gazdasági események miatti korrekciós tételek, melyek lehetnek akár bevétel, akár költség jellegűek. Eszközök összesen: mérlegegyezőség!!!

66 A mérleg forrás oldala…
Saját tőke I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

67 A mérleg forrás oldala…
Céltartalékok F. Kötelezettségek I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK G. Passzív időbeli elhatárolások

68 Hogyan elemezhetünk egy mérleget? – eszközök
A tétel megnevezése Előző év Tárgyév A. Befektetett eszközök ( sorok) 1 257 4 410 I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK B. Forgóeszközök ( sorok) 13 062 14 560 I. KÉSZLETEK 7 658 12 245 II. KÖVETELÉSEK 5 209 1 754 III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK 195 561 C. Aktív időbeli elhatárolások 165 556 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ( sorok) 14 484 19 526

69 Hogyan elemezhetünk egy mérleget? – források
D. Saját tőke 7 425 7 688 I. JEGYZETT TŐKE 3 100 IV. EREDMÉNYTARTALÉK 4 068 4 325 VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 257 263 F. Kötelezettségek 6 718 11 595 II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 38 III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 6 680 G. Passzív időbeli elhatárolás 341 243 FORRÁSOK ÖSSZESEN 14 484 19 526

70 Az eredménykimutatás sorai
Értékesítés nettó árbevétele II Aktivált saját teljesítmények értéke III Egyéb bevételek IV Anyagjellegű ráfordítások V Személyi jellegű ráfordítások VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

71 Anyagjellegű ráfordítások tartalma
Anyagköltségek Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

72 Személyi jellegű ráfordítások tartalma
Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok

73 Az eredménykimutatás sorai
VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII Pénzügyi műveletek bevételei IX Pénzügyi műveletek ráfordításai B Pénzügyi műveletek eredménye C Szokásos vállalkozási eredmény

74 Pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak
- Kapott (járó) osztalék és részesedés, - Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, - Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyam-nyeresége, - Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, - Pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

75 Pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak
- Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, - Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, - Részesedések, értékpapírok értékvesztése, - Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai.

76 Eredménykimutatás további sorai
C Szokásos vállalkozási eredmény X Rendkívüli bevételek XI Rendkívüli ráfordítások D Rendkívüli eredmény E Adózás előtti eredmény XII Adófizetési kötelezettség F Adózott eredmény G Mérleg szerinti eredmény

77 Az osztalék A tagok munkája vagy befektetése? A jó osztalékfizetési politika: adni vagy nem adni? Az eredménykimutatásban vagy a mérlegben?

78 Az eredménykimutatás elemzése
Összehasonlítás az előző évvel vagy a konkurens vállalkozásokkal Csak megbízható adatok alapján ad segít-séget Több év, vagy részletek átfogó elemzése Külső tényezők hatásának kiszűrése (pl. közterhek változása)

79 Árbevétel arányos jövedelmezőség:
Néhány gyakori mutató Árbevétel arányos jövedelmezőség: Adózás előtti eredmény / összes bevétel. A mutató gyakorlatilag azt mutatja, hogy a bevétel mekkora része marad eredményként. Tőkearányos jövedelmezőség: Adózott eredmény / saját tőke A tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott, illetve a megelőző évek tevékenységéből felhalmozott eredmény alapján számított jövedelmezőség.

80 Néhány gyakori mutató Munkaarányos jövedelmezőségi mutató: Bérköltségre, akár a személyi jellegű ráfordításhoz is lehet viszonyítani. Munkaigényes tevékenységek esetén tölthet be jelentős szerepet.

81 Egy konkrét eredménykimutatás elemzése
A tétel megnevezése 2010 2011 b c e Értékesítés nettó árbevétele 76 909 74 866 Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek 11 20 Anyagjellegű ráfordítások 62 691 57 792 Személyi jellegű ráfordítások 9 299 12 191 Értékcsökkenési leírás 1 828 1 484 Egyéb ráfordítások 632 628 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 2 470 2 791

82 Egy konkrét eredménykimutatás elemzése
A tétel megnevezése 2010 2011 Pénzügyi műveletek bevételei 177 228 Pénzügyi műveletek ráfordításai 471 995 Pénzügyi műveletek eredménye -294 -767 Szokásos vállalkozási eredmény 2 176 2 024 Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások 70 10 Rendkívüli eredmény -70 -10 Adózás előtti eredmény 2 106 2 014 Adófizetési kötelezettség 299 201 Adózott eredmény 1 807 1 813 Mérleg szerinti eredmény 257 263

83 Piac & Profit Kkv Akadémia BKIK 2012. október 03.
Számvitel - könyvvitel Piac & Profit Kkv Akadémia BKIK 2012. október 03. előadó: Harkai István (elnök) Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület Free Powerpoint Templates