Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Putz Attila Huschekné Szabó Ildikó Pápa,Fő u. 10. Türr István Gimnázium és Kollégium Start.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Putz Attila Huschekné Szabó Ildikó Pápa,Fő u. 10. Türr István Gimnázium és Kollégium Start."— Előadás másolata:

1

2 Putz Attila Huschekné Szabó Ildikó Pápa,Fő u. 10. Türr István Gimnázium és Kollégium Start

3 Tartalomjegyzék BevezetésBevezetés3-5 Mik a megújuló energiaforrások?Mik a megújuló energiaforrások?3 Jelent ő ségeJelent ő sége4 HasznosításaHasznosítása5 FajtáiFajtái6-22 BiomasszaBiomassza7-11 NapenergiaNapenergia12-15 SzélenergiaSzélenergia16-19 VízenergiaVízenergia20-22 ÖsszefoglalásÖsszefoglalás23 TesztTeszt24 ForrásokForrások25

4 Mik a megújuló energiaforrások? A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermel ő dnek, tehát kimeríthetetlenek.

5 Jelent ő sége A megújuló energiaforrások jelent ő sége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejl ő dés alapelveivel, szemben a nem megújuló energiaforrások használatával nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, leveg ő szennyezés, vízszennyezés. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális k ő olaj kitermelés id ő beli tet ő zése miatt is szükségszer ű a nem megújuló er ő forrásoktól való elhatárolódás.

6 Hasznosítása A megújuló energiaforrások hasznosítása lehet ő séget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa el ő villamos energiájának, üzemanyagának és vizének (Pl. Használati meleg víz el ő állítás, f ű tésrásegítés napenergiával) a nagy részét.

7 Fajtái

8 Biomassza Mi a biomassza? A magyarban a massza fogalma – a latin jelentés nyomán – inkább alaktalan, formálható (például konyhai) anyagot jelez. A hazai megújuló energiaforrások között jelenleg, es várhatóan a jöv ő ben is, a legnagyobb szerepe a biomasszának lesz. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzel ő anyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermel ő dik, megteremtve ezzel a fenntartható fejl ő dés és energiagazdálkodás lehet ő ségét.

9 Története Napjainkig a tüzel ő anyagok történelme lényegében a biot ű zel ő anyagok történelme volt. Eltekintve a forrásoktól, a tengerpartokon illetve a felszínre bukkanó szénrétegeknél talált szént ő l, a 17. századig a biomassza volt az egyetlen h ő forrás a Napon kívül. Ebben az id ő ben a világításban az állati és növényi olajok, valamint a faggyú gyertyák égetése játszott nagy szerepet. A legkorábbi bioenergia az igavonó állatok erejéb ő l származott és még ma is hasznosított energiaforrás, a legnagyobb arányban a fejl ő d ő országokban, ahol leginkább a kis farmokon ez a legelérhet ő bb energiaforrás, 80-90%-ban Afrikában és Ázsiában ez a legjellemz ő bb. Biomassza er ő m ű

10 Története II. Az ipari forradalom elején a fát felváltotta a szén. Az ipari fejl ő dést általában három egymással ellentétes dologgal magyarázzák: A növekv ő jólét a kívánt technikai innovációnak kedvez ő alapfeltételeket biztosított. Ez vezetett a gépek növekv ő használatához, amelyhez a szén sokkal jobb üzemanyag volt, mint a fa. A tudományos találékonyság széleskör ű technológiai változást eredményezett, a fát felcserél ő szénb ő l származó energia hasznosításával. A növekv ő jólét csak egy következménye volt az iparosodásnak. A népességnövekedés, a szegénység és a fa növekv ő ára késztette a szén el ő térbe kerülését, amely sokkal kisebb készletben állt rendelkezésre. A külszíni szén készletek hamar kimerültek és szükségessé vált a mélybányászata, illetve a víz mélyb ő l történ ő kiszivattyúzása.

11 Felhasználása 1. Közvetlenül: - tüzeléssel, el ő készítés nélkül, vagy el ő készítés után 2. Közvetve: - kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghet ő gázként alkohollá erjesztés után üzemanyagként - növényi olajok észterezésével biodízelként - anaerob fermentálás után biogázként. A biomassza energiahordozók kis- és közepes teljesítmény ű decentralizált h ő - és villamos energiatermelésre, valamint motorhajtóanyagként hasznosítható viszonylag alacsony energias ű r ű sége miatt. A biomassza, mint energiaforrás a következ ő képpen hasznosítható:

12 Felhasználása

13 Napenergia A Nap energiája h ő és fény formájában éri el a Földet, melyet az emberiség ő sid ő k óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napf ű tés, a fotovoltaikus berendezések, a naper ő m ű vek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség el ő tt álló legnagyobb kihívásokat. A megújuló energiaforrások klasszikus formájának els ő sorban a napenergiát tekintjük. A napenergia elméleti potenciálja rendkívül nagy, ugyanakkor a gyakorlati részvétele kicsi; például a hazai energiaellátásban a megújulók között a legkisebb.

14 Különösen Dél-és Észak-Amerikában imádták a Napot a primitívnek nevezett népek, mivel minden nap újra és újra felkelt és "megújult". Így természetfeletti er ő t is tulajdonítottak neki. Az ókori Görögországban több neki szentelt templom is volt nevezetesen a Helio és az Apollo. A rómaiaknál fontos szerepet kapott a görög tervezés ű, beépített ablakok és struktúrák továbbfejlesztése, amelyek lehet ő vé tették számukra, hogy képesek legyenek több napfényt az épületekbe engedni. Ez abban is nagy szerepet játszott, hogy növénykultúrájuk magas szint ű re fejl ő djön. Napenergia a történelemben

15 Az els ő prototípusok Az els ő napkollektorokat ismeretlen emberek csináld magad rendszerei voltak, és a 18. században kezdtek el vele tudatosan foglalkozni. A napelem cellák, más néven PV sejtek, tulajdonképpen akkor jöttek létre, amikor három amerikai felfedezte a félvezet ő k tulajdonságait.. Ez id ő tájt az 1950-es PV sejtek valójában még nem voltak a megfizethet ő kategóriában, mára azonban a m ű holdas iparban való használat következtében a napenergia-ágazat fenntartható lett. A PV sejtek szolgálnak a f ő energiaforrásként az ű rben is. Ha napelem vagy napkollektor rendszert szeretnénk telepíteni, sose felejtsünk el tájékozódni az ezzel foglalkozó cégek ajánlatairól, ezek közül számos a legkönnyebben az interneten keresztül érhet ő el a legkönnyebben és leggyorsabban

16 Felhasználása

17 Szélenergia Szélenergia: energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan er ő s széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia el ő állítására kialakított széler ő géppel történik.

18 Története Az els ő szélmalmot feltehet ő leg a perzsák építették. Az id ő k folyamán a szélmalmoknak sok területen volt nagy szerepük, mind az iparban, mind a mez ő gazdaságban. Az els ő megbízható emlék a VII. sz.-ból származik. Ez egy víz emelésre, gabona ő rlésre használt szerkezet volt. XIII. sz.-tól kezdve terjedt el Norvégiában a vízszintes tengely ű szélkerék. Ez azért volt dönt ő lépés, mert ha a szélirány megváltozott képesek voltak átállítani a gépezetet. A XVI- XVII sz.-ban élte fénykorát a szélmalom ott, ahol a szélre biztosan lehetett számítani (a tengerpartokon). Pl. Hollandiában már 1700-as években 8000 szélmalom m ű ködött, melyek 5-10 kW teljesítményt is elértek, ami MW-ot jelentett. Ezzel az er ő vel már f ű résztelepek, fémmegmunkáló üzemek is dolgoztak. Hollandián kívül még nagyon sok helyen használtak szélmalmokat, széler ő gépeket.

19 Története II. Csak századunkban kezd ő dött el a szél, mint villamos energia el ő állítására alkalmas energiaforrás felhasználása. Mára viszont elmondható hogy a szélenergiát f ő leg ilyen célból hasznosítják. A szélmotorokkal, széler ő gépekkel, kevés kivételével, villamos energiát akarunk fejleszteni. Az els ő nagy széler ő m ű I941-ben épült Vermont álamban, mely 1,25 MW teljesítmény ű volt, de négy év múlva egy katasztrófa következtében ( leszakadt az egyik lapátkerék) tönkre ment ben Howards Knobon (USA) megépítettek egy olyan berendezést, mely 200 család energiaigényét fedezte. Ez jelent ő s el ő relépés volt a villamos energia termelés szempontjából.

20 Felhasználása A széler ő m ű vek villamos teljesítményének növekedése a világon a következ ő keppen alakult:

21 Vízenergia Az alapvet ő en napenergia-eredet ű, ezért megújulónak tekinthet ő /víz-körforgás/ vízenergia felhasználása több ezer éves múlttal rendelkezik. A régészeti leletek alapján ismerünk 5000 éves öntöz ő rendszereket, de a vízkereket (tehát a vízenergia átalakítását mechanikai munkává) már biztosan használták a nagy ókori birodalmak (Egyiptom, Kína, India). Vízimalmokat m ű ködtettek a rómaiak és a görögök egyaránt.

22 Története A víz energiáját az emberiség már a történelmi id ő kben is használta. A régi kultúrákban, Kínában, Egyiptomban és Mezopotámiában leginkább a vízkerekeket alkalmazták a mez ő gazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A római id ő kben jelentek meg a vízimalmok; az úszó hajókra felépített úszómalmok, amik gabonát ő röltek, csakúgy mint part menti társaik. Felhasználták a vízkerekek forgási energiáját a kovács- m ű helyekben kalapálásra és fújtatásra, a f ű részmalmokban a faanyag darabolására. Kés ő bb a bányákból is a víz energiájával szivattyúzták ki a talajvizet. A vízimalmok ideje az g ő zgépek megjelenésével (1765) áldozott le.

23 Felhasználás A vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek meg az els ő vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. A turbinák a nagy esés ű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól, a Werner von Siemens által megépített generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. A villamos ipar fejl ő désével párhuzamosan a vízenergia alkalmazása is folyamatosan b ő vült, modernizálódott ben New York-ban megépíti Thomas Alva Edison az els ő elektromos m ű vet, ugyanebben az évben Nicola Tesla felfedezi a váltóáramot. Az els ő váltóáramú er ő m ű vet is ő álmodja a Niagarára, mely 1896-ban áll üzembe. Világszerte a 80-as évekre a kis er ő m ű vek nagy részét (csak Németországban 50,000 berendezést) bezártak az olcsó fosszilis energiáknak "köszönhet ő en". Napjainkban megváltoztak a trendek, a megújuló energiák lassan el ő térbe kerülnek, a régi malomvíz csatornákat rendbe teszik, a berendezéseket kicserélik, és egyre több kis er ő m ű kezdi meg ismét a villamos energia termelést.

24

25 Teszt Mit nevezünk megújuló energiának? A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermel ő dnek, tehát kimeríthetetlenek. A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermel ő dnek, tehát kimeríthetetlenek. A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermel ő dnek, tehát kimeríthet ő k. A megújuló energiaforrások olyan tartós energiahordozók, amelyek folyamatosan újratermel ő dnek, tehát kimeríthet ő k.

26 Melyik energiából használunk a legtöbbet? Napenergia Biomassza Szélenergia

27 Rossz válasz! vissza

28 Rossz válasz! vissza

29 Jó válasz! Következ ő

30 Gratulálok!

31 Források Tankönyv Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Putz Attila Huschekné Szabó Ildikó Pápa,Fő u. 10. Türr István Gimnázium és Kollégium Start."

Hasonló előadás


Google Hirdetések