Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ökolábnyom Készítette: Lugosi Alexandra Felkészítő Tanár: Berta Anna Aranka Iskola: Constantinum Nevelési- Oktatási Intézmény 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ökolábnyom Készítette: Lugosi Alexandra Felkészítő Tanár: Berta Anna Aranka Iskola: Constantinum Nevelési- Oktatási Intézmény 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi."— Előadás másolata:

1 Ökolábnyom Készítette: Lugosi Alexandra Felkészítő Tanár: Berta Anna Aranka Iskola: Constantinum Nevelési- Oktatási Intézmény 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi utca 2.

2 Mi az Ökolábnyom? Az Ökológiai lábnyom kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik: Erőforrás és hulladék kibocsátási, feldolgozási szükségletét, termékeny földterületre mérten  Egy személy,  Egy emberi közösség,  Egy vállalat Az Ökolábnyom egy mértékegység, amellyel megállapíthatjuk: William ReesMathis Wackernagel

3 Vajon tudod-e mennyire élsz nagy lábon?

4 A Földnek ez nem mindegy. Sok embernek eszébe sem jut, hogy az átlagos, hétköznapi választásaink, szokásaink-mint például hogy milyen az étkezési vagy közlekedési kultúránk- nagymértékben befolyásolja azt, hogy ezen a bolygón hol foglalunk helyet. Akár hisszük akár nem mindenkinek van egy meghatározott földdarabja, amivel a Földből elhasznál egy darabot, hogy szükségleteit kielégítse. Ugyanis mindenki hagy nyomot maga után, nem kell híresnek lennie. Ilyen nyomot hagy maga után az hogy ha:  Felszállunk a buszra,  Lakásban villanyt kapcsolunk  Joghurtot fogyasztunk. Nem csak személyeknek van Ökolábnyoma hanem lehet: – Családnak – Iskolai osztályoknak – Vállalatoknak – Városoknak – Országnak

5 Ökolábnyom- analízis

6 Az analízis figyelembe veszi az egyes család vagy város: hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. o energia, o étel, o víz, o építőanyag, o és más fogyasztását, Minden emberi tevékenység használ földterületeket, vagy halászati területeket.

7 Az Ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: 1.SZÉN LÁBNYOM: A fosszilis erőforrások elégetéséből, s földhasználat-változásból keletkező CO 2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. 2.LEGELŐ LÁBNYOM: Annak a területnek a nagysága, amelynek a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges. 3.ERDŐ LÁBNYOM: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa felhasználás alapján becsült terület. Szén lábnyom Legelő lábnyom Erdő lábnyom

8 4.HALÁSZATI LÁBNYOM: A különböző tengeri és édesvízi fajok használati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. 5.SZÁNTÓ LÁBNYOM: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. 6.BEÉPÍTETT TERÜLETEK: Az emberi infrastruktúrához (pl.:Közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága. Szántó Lábnyom

9

10 Ökológiai lábnyom nagysága és változása A HDI * és az Ökológiai lábnyom nagysága országonként ben az egy főre eső Ökológiai lábnyom még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország Ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. Földön minden emberre 1,8 hektár terület jut. Ez megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk. HDI: Egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján.

11 A tíz legnagyobb Ökológiai lábnyommal rendelkező ország es adatok szerint:

12 Amerikai Egyesült Államok9,57 ha Egyesült Arab Emirátusok8,97 ha Kanada8,56 ha Norvégia8,17 ha Új-Zéland8,13 ha Kuvait8,01 ha Svédország7,95 ha Ausztrália7,09 ha Finnország7,00 ha Franciaország5,74 ha

13

14 A legalacsonyabb értékekkel rendelkező országok 2004-es adatok szerint:

15 Costa Rica1,91 ha Azerbajdzsán1,91 ha Panama1,89 ha Gabon1,87 ha Irán1,85 ha Ecuador1,77 ha Szíria1,74 ha India0,76 ha Angola0,76 ha Örményország0,75 ha Pakisztán0,67 ha Etiópia0,67 ha Tadzsikisztán0,65 ha Burundi0,63 ha Kongó0,62 ha Haiti0,62 ha Nepál0,57 ha Mozambik0,56 ha Banglades0,50 ha

16

17 Ökológiai lábnyom térségenként

18 A táblázatban láthatjuk az egyes földrészek Ökológiai lábnyomát és a biológiai kapacitását, mely a rendelkezésre álló földterület nagyságát jelenti. Az Ökológiai hiány pedig a két terület különbsége. Megállapítható napjainkban már csak Afrika használ kevesebb terület, mint ami a rendelkezésre áll. Térség Ökológiai lábnyom Biológiai lábnyom Ökológiai hiány Afrika1,33 ha/fő1,73 ha/fő-0,4 ha/fő Ázsia, Csendes-óceáni térség 1,78 ha/fő1,11 ha/fő0,67 ha/fő Észak-Amerika11,7 ha/fő6,2 ha/fő5,5 ha/fő Kelet-Európa4,9 ha/fő3,1 ha/fő1,7 ha/fő Nyugat-Európa6,3 ha/fő2,9 ha/fő3,4 ha/fő Világ2,85 ha/fő2,18 ha/fő0,67 ha/fő

19 Az élőlények környezete

20 A környezetben mindenhol az élőlények jellegzetes csoportját látjuk. Az élőlényeket a megfelelő élőhelyükön találjuk meg. Az ökológia is ezért foglalkozik azzal, hogy egy-egy populációt hol találunk meg, milyen mennyiségben és miért pont ott. Nem egyedekről beszélünk, hanem egyes fajok populációi milyen valószínűséggel fordul elő az adott helyen. Az ökológia a különböző egyed feletti szerveződési szintek összetételét, stabil együttélésnek okait, mechanizmusát, hátterét kutató tudományág. A stabil együttélés fontos kritérium, mert csak azokat vizsgálja, amelyek rövidebb vagy hosszabb ideig maradnak együtt emberi beavatkozás nélkül. Azt is vizsgálja, hogy milyen tényezők változtatják meg, például egy erdőben letépett virág vagy egy kidöntött fa okoz-e változást.

21 Egyed alatti szerveződési szintek: a szervrendszerek, a szervek, a szövetek, a sejtek és a sejtalkotók. Az egyed feletti szerveződési szint már ismert populáció, társulás. A faj egyed feletti kategória, de nem egyed felett szerveződési szint. Egyed feletti szerveződési szintek: Az egyed feletti szintek kezdőszintje az egyed, erre a szintre épül egyre nagyobb egységeket lefedve a többi szint. Az ökológia az egyed feletti szerveződési szintek jellemzőivel, felépítésével és működésével foglalkozik.

22 1.Egy populáció miért ott fordul elő, ahol megtaláljuk? – Ahol megtaláljuk az az élőlény környezete. 2.Meddig terjed egy élőlény környezete? – Környezetnek nevezzük azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a megfigyelt élőlényre. Ugyanazon az élőhelyen élő élőlénynek sem ugyanaz a környezet. 3.A környezeti változás csoportosítása: 1.Időbeli változások: a.Periodikusak b.Előrehaladóak 2.Térbeli változás: a.Horizontálisak b.Vertikálisak c.domborzattól függőek

23 A környezeti tényezők csoportosítása: Élettelen: Élő a környezeti tényezőkhöz tartozik: Ide tartozik az éghajlat, a geológiai változások, az elektromos jelenségek. Ezeket lehet a fény, a hő, a levegő, a víz, a talaj vál- tózásaiként csoportosítani. A saját populáció és az idegen populációk tagjai.

24 Kérdések

25 1)Ökológia fogalma saját szavaiddal? 2)Miknek lehet Ökolábnyoma? 3)Hány tényezőből tevődik össze az Ökológiai lábnyom és melyek ezek? 4)Sorolj fel kettő országot a 2004-es adatok közül amelynek a legnagyobb volt az Ökolábnyom, és sorolj fel kettőt amelynek a legkisebb volt! 5)Hány féleképpen lehet tagolni a kontinenseket Ökológiai szempont alapján? 6)Meddig terjed egy élőlény környezete? 7)A környezeti változás csoportosítása?

26 Források

27 Könyvek: Oláh Zsuzsa: Biológia III. Diter Heinrich, Manfred Hergt (fordította: Ortmann-né Ajkai Adrien): SH atlasz:Ökológi Képek: – Ökolábnyom Ökolábnyom – Mathis Wackernagel Mathis Wackernagel – William Rees William Rees – Szén lábnyom Szén lábnyom – Legelő lábnyom Legelő lábnyom –Erdő lábnyomErdő lábnyom Szöveg: 1.ÖkolábnyomÖkolábnyom 2.Ökológiai lábnyom számításÖkológiai lábnyom számítás 3.Ökológiai lábnyom- analízisÖkológiai lábnyom- analízis 4.Mennyire élünk nagy lábon?Mennyire élünk nagy lábon? 5.HDIHDI


Letölteni ppt "Ökolábnyom Készítette: Lugosi Alexandra Felkészítő Tanár: Berta Anna Aranka Iskola: Constantinum Nevelési- Oktatási Intézmény 6100 Kiskunfélegyháza Petőfi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések