Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."— Előadás másolata:

1 Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés

2  Bevezetés  Főbb nemzetközi konferenciák áttekintése  Fenntartható fejlődés, fogalma, alapelvei  Környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

3 Út a 20.századi globális problémákhoz  A társadalom fenntartása érdekében termel és fogyaszt, ez növekvő népességnek köszönhetően növekvő hulladékkal jár „A hulladék a 20. Század pestise.” „A hulladék a 20. Század pestise.”  Nő az anyag és energiafogyasztás, nő a környezetszennyezés (vegyszerhasználat, kipufogógáz, nukleáris robbantás, freon- gázok…)  A Föld teljes kizsákmányolás színterévé vált.

4 A globális problémakörök: 1. Háború és béke 2.A Föld túlnépesedése 3.Élelmiszerválság 4.Anyag és energiaválság 5.Környezeti válság: sivatagosodás, üvegházhatás, ózon réteg károsodása, savasülepedések, biodiverzitás csökkenése.

5 A Nemzetközi Konferenciák: I Római Klub; II.ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972); III.Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); IV.Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság ); V.ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (UNCED j ú nius Rio de Janeiro).

6 I. Római Klub:  Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult);  Fő cél: globális problémák megoldása;  A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása;  Világmodelleket hoztak létre;  A várható jövőt dolgozták ki, ezen belül a főbb témakörök: népességnövekedés, ipari termelés,élelmiszertermelés…

7 A Római Klub hatása:  14 modellt hoztak létre (Mi történik,ha? modellek) ;  Modellekből javaslatokat, következtetéseket fogalmaztak meg, pl.: csökkenteni kell a meg nem újuló természeti erőforrások használatát, tudomány és technika alapján egy újabb és jobb világot hozhatunk létre;  Cél: népességkorlátozás, hatékony anyagfelhasználás a természet védelmével;  3 elméleti modell létezik: 1. Különböző forrásoknak nincsenek korlátai 2. Az erőforrásoknak vannak határai, de már késő cselekedni 3. Az erőforrásoknak vannak határai, de még lehet cselekedni.

8 II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972)  Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia;  113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta);  A konferencia mérföldkövet jelentett;  Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések. 4. Szervezeti intézkedések.

9 II./1. Nyilatkozat az emberi környezetről  Az ember hozza létre, a környezet fizikai létét az ember határozza meg;  Az ember fejleszteni és elpusztítani is tudja a környezetét;  Globális szinten kell megelőzni a környezetszennyezést;  Az ember az intellektuális fejlődést elősegítheti.

10 II./2. Nyilatkozat az irányelvekről 26 irányelvet fogalmaztak meg, néhány fontosabbak közül:  Az embernek joga van a minőségi környezethez;  Term. Erőforrásokat meg kell őrizni;  Fenntartható fejlődés;  El kell kerülni az olyan szennyezőanyag használatát, amely az ökológiai egyensúly megbomlását eredményezi;  Szabvány, szemlélet, oktatás kialakítása;  A tömegpusztító eszközöktől meg kell védeni az embert és a környezetét;  Tudományos kutatás segítése…

11 II./3. Akcióprogram javaslat 180 akcióprogram született,a kiemelkedőbbek:  Településkörnyezet kialakításakor figyelembe kell venni a környezet védelmét;  Családtervezések megalapozása;  Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezeti szempontok figyelembevételével;  Talajminőség megőrzés;  Erdők, rezervoárok megőrzése;  Vegyszerek környezetkímélő alkalmazása;  Radioaktív hulladékok elhelyezése…

12 II./4. Szervezeti Intézkedések  Jún.5. Környezetvédelmi Világnap;  UNEP: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Program, Székhelye: Nairobi (Kenya fővárosa);  EU titkárságot hoztak létre Genfben;  WEM Monitoring rendsz. létrehozatala;  Kialakultak zöld mozgalmak;  Földi megfigyelő szolgálat jött létre.

13 III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.)  augusztus 1.  Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni;  Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát;  Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.”

14 IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság )  World Comission on Enviroment and Development;  Bizottság vezetője: Gro Harlem Bruntland (Norvégia miniszter asszony);  Bizottság tagjainak száma: 22;  Titkárság: Genfben;  A konferencia kezdete (1984): Genf;  A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

15 A Bizottság 8 kulcskérdése: 1.A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2.Energia és környezetvédelem; 3.Ipar 4.Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5.Emberi települések; 6.Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7.A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; 8. Nemzetközi együttműködés. Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott.

16 „Közös Jövőnk” jelentés  „ Our Common Future”;  1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban;  Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse;  Fenntartható fejlődés koncepciója;  Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez;  Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez;  Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.

17 A fenntartható fejlődés „ A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A Földet érő környezeti terhelés három tényező szorzata: a Föld lakóinak száma × az egy főre jutó GDP-vel × a GDP egységére jutó környezetterheléssel

18 V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája Rio de Janeiro  UNCED (United Nations Conference on Environment and Development) Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája;  Magyarországról jelen volt: –Gönc Árpád köztársasági elnök (Ő írta alá az Éghajlat-változási Keretegyezményt és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt) –Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter(a tárgyalási szakaszban ő vezette a magyar delegációt).

19 A Konferencia Dokumentumai: 1. A Riói Nyilatkozat; 2. Feladatok a XXI. Századra (AGENDA 21); 3. Nyilatkozat az erdők védelméről; 4. Kertegyezmény az Éghajlati Változásokról; 5. Egyezmény a Biológiai Sokféleségről.

20 1. A Riói Nyilatkozat (27 elv)  Fenntartható fejlődés elérése;  A környezetvédelem az élet minden szintjébe tevékenységébe épüljön be;  A környezeti ügyeket az összes állampolgár részvételével lehet megoldani;  Törekedni kell az elővigyázatosságra;  Környezeti hatástanulmányokat kell készíteni;  Minden természeti katasztrófáról értesíteni kell az államnak a lakosságot;  A nők szerepe létfontosságú;  Együtt kell működni a szegénység leküzdésében…

21 2. Feladatok a XXI. Századra:  Első rész: a környezet és fejlődés általános problémáit tárgyalja;  Második rész: a környezet egyes elemeinek védelmével foglalkozik;  Harmadik rész: a társadalmi, gazdasági tényezőket tekinti át;  Negyedik rész: a végrehajtás, a megvalósítás eszközeit sorolja fel.

22 3. Nyilatkozat az erdők védelméről  Nem kötelező az ENSZ tagállamokra nézve, csak ajánlásokat tartalmaz;  Minden erdőtípusra kiterjed a védelem, de leginkább az esőerdők vannak a középpontban;  A fejlődő országokat indokolt támogatni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében;  A meglévő területek védelme mellett szükséges az erdőterületek növelése is;  Az országok területén elhelyezkedő erdőfelületért az adott ország a felelős.

23 4. Keretegyezmény az Éghajlati Változásokról  Savas esők problémaköre: a kén dioxid kibocsájtást 1980-hoz viszonyítva 1993-ra 30%-al kell csökkenteni;  Ózonlyuk problémaköre: 1988-as Montreali jegyzőkönyv alapján: a CFC-k használatát az os bázishoz viszonyítva 2000-re 50%-al kell csökkenteni;  Üvegházhatás problémaköre: szén - dioxid kibocsájtás csökkentése (a Kiotói- konferencián konkretizálják a százalékos csökkentési arányokat, mely Február 16-án lépet életbe).

24 VI. A „mai” Konferenciák  A múltban elkezdett gyakorlatot egyre nagyobb nemzetközi összefogással, programokkal a globális érdekekért folytatják.  Conference of Parties 3 fordulója Japánban: A Kiotói – Konferencia;  aug. 26- szept. 4. : Fenntartható Fejlődés Világtalálkozója – Johannesburgi Konferencia (191 ország);  febr. 16. életbelép a Kiotói- Jegyzőkönyv.

25 A Kiotói- Jegyzőkönyv  1997.dec.11.: Kiotói-egyezmény;  141, köztük 38 fejlett ipari ország írta alá;  Kötelezettséget vállaltak a CO2 kibocsátás visszaszorítására (országonként különböző mértékben) ;  Emisszó-kereskedelem lehetősége.  időszak alatt az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok kibocsátását (CO2)  Új Zéland, Oroszország, Ukrajna, szinten tartás,  Magyarország 6%, EU együttesen 8%, USA 6%, Japán 7%,  Norvégia, Izland, Ausztrália – növekedhet,  USA a Kiotoi Egyezménytől visszavonult!  febr. 16. életbelép

26 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 1. Figyelem és gondoskodás az életközösségekről 2. Az ember életminőségének javítása 3. A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése –Az életet támogató rendszerek megőrzése –A biodiverzitás megőrzése –A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása 4. A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása 5. A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni 6. Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását 7. Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről 8. Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit 9. Globális szövetséget kell létrehozni

27 A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek:  a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével;  a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg;  a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

28 A fenntartható fejlődés és a gazdaság kapcsolata  A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse).  Az elsődleges hulladékokat, illetve a hulladékká vált termékeket újrahasznosítani (recycling).  A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni. (Részben az ökoszisztémák semlegesítő- nyelőképességének fenntartásával, részben tisztító technológiák alkalmazásával.) (Szlávik J., 2003.) (Szlávik J., 2003.)

29 A környezetvédelmi kultúra alapelvei: 1. A szennyezés megelőzése. 2. A szennyezés csökkentése. 3. Az anyag újrafelhasználása (üzemi hulladék). 4. Az anyag újrafeldolgozása (felhasználói hulladék).

30 Környezeti problémák kezelése a vállalati szinten  "reaktív", vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta káros kibocsátásra alakítják; –Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; –Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; –Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott követelményeknek.  "preventív” stratégia (tisztább termelés) –Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; –Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; –Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, teljes technológia-váltás szükséges.

31 Környezettudatos (vállalat)irányítás  A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet.  Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség.

32 Környezeti menedzsment rendszer  A vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket.  A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része.  Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

33 A KIR célja: A megfelelő törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja a környezeti politika és a konkrét célkitűzések alapján;  a tevékenységek monitorozásával és ellenőrzésével,  a kockázatok és lehetőségek menedzselésével,  a környezeti terhelés folyamatos és tervszerű csökkentése!

34 A környezeti menedzsment kialakulása  1980-as években néhány nagy cég  A gazdasági szféra környezeti hatásai kevéssé tudatosultak, csak a nagy környezeti katasztrófák hoztak változást.  A nemzetek feletti szervezetek (pl.: az Európai Unió) és a nemzeti kormányok egyre szigorúbb jogi szabályozást és szabványokat vezetnek be (pl.: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO);  1992-ben rendezték meg a Rio de Janeiró-i Csúcsot, ahol a világ vezetői aktívan támogatták az üzleti szféra zöld kezdeményezésit;  A környezettudatos irányítási módszerek elterjesztésére világszerte vállalati egyesületek jöttek létre, megalakult a Környezettudatos Vállalatirányítás Nemzetközi Hálózata (INEM), a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) is hasznos kezdeményezéseket indított;

35 Országos és nemzetközi szinten is felgyorsult a fejlődés:  A szakszervezetek és a dolgozói érdekképviseleti fórumok komoly munkát folytatnak a szigorúbb munka-egészségügyi és – védelmi szabályok bevezetéséért és betartatásáért;  A zöld csoportok újabb és újabb sikereket érnek el a vállalatok és kormányzatok befolyásolásában a környezetvédelem területén;  Új szakma alakult ki, a környezetvédelmi vezetőknek már intézetük is alakult.

36 Nemzetközi lépések  A nemzetközi környezetvédelmi szabványsorozat kialakítását először a Világkereskedelmi szervezet (WTO) elődjének (GATT) uruguayi értekezletén (1992) szorgalmazták.  Az ipar ilyen irányú törekvéseit támogatta a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) tevékenysége a környezetvédelem területén is.  A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet 1996-ban a BS 7750 szabvány szerint egy nemzetközi szabványt épített ki, az ISO et. Ez a rendszer tartalmazza a KIR követelményeit és alkalmazási irányelveit.  Az Európai Unió 1993-as 1836/93 – as számú rendelete, mely létrehozta az EMAS-t (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit-Scheme), „az ipari vállalatoknak a környezeti vonatkozású irányítást és üzemellenőrzést szolgáló közösségi rendszerben való önkéntes részvételéről”.

37 A KIR az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány megfogalmazásában: „A teljes (vállalat) irányítási rendszernek az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységet, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”

38 A fejlődés iránya  technológiák módosítsa,  a meglévő technológiák kiegészítése tisztító berendezésekkel,  a vállalatok egy része ráállt ezen berendezések gyártására,  környezetbarát, illetve az újra-használatot és újrahasznosítást megvalósító technológiák

39 A KIR alapelvei 1Elkötelezettség és politika A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítsa elkötelezettségét a KIR-je iránt. 2Tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3Bevezetés A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek.

40 A KIR alapelvei (folytatás1) 4Mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítést. 5Átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át, és folyamatosan javítsa környezetközpontú irányítási rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak.

41 AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA  Az 1980-as években egyre jobban terjedni kezdett a környezettudatosság az egyes országok vezetői körében, melyet az egyre több nemzetközi konferencia összehívása, a célkitűzések és az elért eredmények is alátámasztanak.  Ezzel párhuzamosan a vállalati szférában is felismerték a környezet védelmének fontosságát és ez új irányba indította el a vállalatok irányításának stratégiáját, valamint a fejlesztési beruházásokat.

42 AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI  Ismertesse a legfontosabb nemzetközi konferenciákat, melyeket a környezet védelme érdekében történő összefogás végett tartottak!  Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát,alapelveit!  Ismertesse, hogy mit jelent a környezettudatos vállalatirányítás!  Sorolja fel a környezettudatos vállalatirányítás alapelveit!

43 Az előadás felhasznált forrásai  Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház.  Kerekes S.-Kindler J. (1997): Vállalati környezetmenedzsment. Aula, Budapest.

44 A környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés.


Letölteni ppt "Környezetmenedzsment rendszerek. A fenntartható fejlődés. A környezettudatos vállalatirányítás fogalma, alapelvei. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések