Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11 Kommunális technológiák I. 4. előadás Biológiai szennyvízkezelés alapfogalmai, eleveniszapos szennyvíztisztítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11 Kommunális technológiák I. 4. előadás Biológiai szennyvízkezelés alapfogalmai, eleveniszapos szennyvíztisztítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK."— Előadás másolata:

1 11 Kommunális technológiák I. 4. előadás Biológiai szennyvízkezelés alapfogalmai, eleveniszapos szennyvíztisztítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép PTE PMMK Környezetmérnöki Szak

2 2 A biológia szennyvíztisztítás I. Cél: a szennyvízben található finom lebegő, kolloidális illetve oldatban lévő (biológiai úton lebontható, vagy hasznosítható) anyagok eltávolítása a mikroorganizmusok irányított tevékenysége (fermentáció) által. Alapelv: A biológiai reaktor és a fázisszétválasztó egység szerves egységet alkot. Az egyikben történik az anyagok átalakítása, míg a másikban a fázisszétválasztás a mikroorganizmusok által lebontott anyagok (reakciótermékek):  gáz halmazállapotúak és kidiffundálnak a víztérből (pl. CO 2, CH 4, H 2 S, NH 3, N 2 )  teljesen mineralizálódott anyag (pl. H 2 O, HCO 3 - )  baktérium szaporulat, amely fizikai eljárásokkal már leválasztható Biológiai reaktor (fermentor) Fázisszétválasztás

3 3 Biológiai reaktorok alaptípusai Csőreaktor Keverős tartályreaktor Töltött torony Aerob fermentor sejt visszatáplálással

4 4 Reakció-kinetikai alapfogalmak I. Szubsztrát: olyan anyagok összessége melyek biokémiai lebontását enzimek katalizálják Elsőrendű lebontási reakció esetén a szubsztrát lebontás alapegyenlete szakaszos táplálású reaktor esetén:  S 0 : a kezdeti szubsztrát koncentráció  S t : a t időpillanatban mért szubsztr.-konc.  k: reakció állandó

5 5 Reakció-kinetikai alapfogalmak II. Folyamatos táplálású reaktor esetén a lebontási sebesség:  T h : térfogati hidraulikai terhelés [1/nap]  S e : elfolyó szubsztrát koncentráció Szakaszos és folyamatos reaktorok esetén is jellemző paraméter az egységnyi baktérium koncentrációra (X b )vonatkoztatott fajlagos lebontási sebesség:

6 6 A tápanyag-koncentráció hatása a lebontási folyamatra nézve A tápanyagok minnél bőségesebben állnak rendelkezésre, annál intenzívebb a mikroorganizmusok szaporádsa, és így annál nagyobb a tápanyaglebontás fajlagos sebessége (v s ). Ez azonban csak egy felső határig van így (inhibitor koncentráció). Monod-szerint:  K m : féltelítési állandó (molekula ill. részecskeméret függő különdbözóő anyagok esetében

7 7 Hidraulikai tartózkodási idő I. Definíció: A hidraulikai tartózkodási idő (t)a vízrészecskék reaktorbeli tartózkodási idejének eloszlásfüggvényéből számított számtani középérték. Szakaszos reaktoroknál a ciklusidővel egyenlő.

8 8 Hidraulikai tartózkodási idő II. A hidraulikai tartózkodási idő meghatározása:  z t : a nyomjelző anyag relatív koncentrációja t időpillanatban  M: bejuttatott nyomjelző anyag tömege  c t : mért pillanatnyi nyomjelző anyag koncentráció a kifolyási szelvényben  C háttér : a nyomjelző anyag háttér koncentrációja  t mért : a koncentráció impulzusra adott válaszfüggvény alatti terület függőleges kiegyenlítő vonala

9 9 Hidraulikai hatásfok Csőreaktor esetén: η h =1 A valóságban tökéletesen elkevert reaktor nem létezik → beavatkozási módok: Nagyobb térfogat alkalmazása Keverési hatékonyság fokozása Terelőfalak Hidraulikus reaktor formák Stb…

10 10 A hidraulikai hatásfok és a szubsztrát lebontás mértékének kapcsolata

11 11 Mikroorganizmusok szennyvíztisztítás szempontú csoportosítása Baktériumok légzési mód szerinti csoportosítása:  Obligát aerob baktériumok  Fakultatív aerob baktériumok  Anaerob bakériumok Baktériumok táplálék szerinti csoportosítása:  Autotróf mikroorganizmusok Kemoautotrófok (pl. nitrifikálók) Fotoszintetizáló autotrófok  Heterotróf mikroorganizmusok (szerveanyag lebontók)

12 Sejtanyag szintézis Heterotrófok: Autotrófok: 12 Szerves anyagok + Tápanyagok + Mikroorganizmus + Oxigén →Új mikroorganizmus + CO 2 + H 2 O NH 4 -N+CO 2 +HCO 3 - +Mikroorganizmus + Oxyigén →Új mikroorganizmus + CO 2 + H 2 O+H + +NO 3 -

13 13 Szerves anyag mikrobiológiai lebontásának folyamata Szubsztrátum anyagcsere termékek: a sejtek saját sejtanyagának képződése közben (szaporodás) a víztérbe diffundálódó szerves termékek Endogén anyagcsere: a sejt rendezett szerkezetének fenntartást célzó anyagcsere. Külső tápanyag hiányában ekkor a sejt saját tartalék tápanyagait használja fel. Endogén anyagcser termékek: az endogén anyagcsere során a víztérbe diffundálódó szerves termékek ATP (adenozin-trifoszfát): a sejtek a lebontás során nyert kémiai energiát energiadús szerves foszfátokban, leggyakrabban ATP-ben tárolják Hozam-konstans: egységnyi tápanyaglebontás után képződött biomassza tömeg

14 14 Biológiai lebontást befolyásoló további tényezők Hőmérsékletfüggés (nitrifikáció hőmérsékletfüggése jelentős, szerves anyag lebontásé kevésbé) pH hatása (ideális a semleges közeli pH tartomány: 6,5-8) Tápanyagigény (a mikroorganizmusok szaporodásához szükség van ásványi tápanyagokra (P,N) és nyomelemekre (réz, vas, kobalt, molibdén, stb..)) Nehézfémek hatása (mérgező hatás) Biológiai bonthatóság (egyáltalán nem bontható, részlegesen bontható és bontható szerves anyagok)

15 15 Biológiai reaktorok főbb típusai Szuszpendált bio- reaktorok:  Szennyvíztisztító tavak Aerob Anaerob Fakultatív  Eleveniszapos reaktorok  Oxidációs árkok  Stb.. Fixfilmes bio- reaktorok:  Csepegtetőtestes reaktorok  Merülőtárcsás reaktorok  Elárasztott fixfilmes reaktorok (aerob, anaerob, anoxikus)  Gyökérzónás műtárgyak  Biológiai szűrők  Stb.. Vegyes rendszerek:  Eleveniszapos reaktorok kontakt elemekkel  Szennyvíztisztító wetland-ek  Stb..

16 16 Fázisszétválasztási lehetőségek Feladat: a reakciótermékek (biomassza) leválasztása Fázisszétválasztási eljárások:  Ülepítők  Membránszűrők  (Mélységi szűrők)  (Flotálók)  (Centrifugák)

17 17 Eleveniszapos szennyvíztisztítás I. – Alap-technológia

18 Eleveniszapos szennyvíztisztítás II. – Alap-technológia II. 18 Kevert rendszer: szennyvíz + mikroorganizmusok + biodegradálható anyagok + nem biodegradálható anyagok + kolloidok + lebegő anyagok Air supply MLSS: A kevert anyagok ülepíthető hányada Eleveniszap kiülepítése Xr: fölösiszap Keverés céljai: - Eleveniszap és egyéb lebegő anyagok lebegésben tartása - Az oldott anyagok, a mikroorganizmusok és az oxigén elegyítése a medencében

19 Eltérő tartózkodási idők Hidraulikus tartózkodási idő t: hidraulikus tartózkodási idő (d) V: reaktor térfogat (m 3 ) Q: szennyvíz hozam (hidraulikai- terhelés) (m 3 /d) Szilárd anyagok tartózkodási ideje (iszapkor) 19 θ C : iszapkor(d) V: reaktor térfogat (m 3 ) X: iszapkoncentráció a levegőztető medencében (g/L) Q w : fölösiszap hozam (L/d) X w : fölösiszap koncentráció (g/L) Q e : elfolyó vízhozam X e : elfolyó lebegő anyag koncentráció

20 Szerves bontás méretezése I. 20 Sejt növekedési egyenlet: - b: endogén lebomlási ráta a levegőztető térben (1/d) Y: hozam-konstans S e : elfolyó szubsztrát koncentráció Ks: féltelítési állandó μ max : tápanyag lebontás fajlagos sebessége Észlelhető hozam-konstans az eleveniszapban: Teljes biomassza tömeg a levegőztető medencében: Better to use empirical data to estimate Θ c

21 Szerves anyag lebontás méretezése II. 21 MLSS a levegőztető medencében: - Z io : szerves inert lebegő anyagok - Z no : szervetlen lebegő anyagok Fölös iszap mennyisége: Recirkulációs ráta:

22 Oxigén igény számítása. Szerves bontás oxigén igénye:  B: biomassza oxigén egyenértéke (~1,42kgO 2 /kg szerves lebegő anyag) Nitrifikáció oxigén igénye:  N: elfolyó redukált nitrogén mennyiség (KjN)  N 0 : befolyó redukált nitrogén mennyiség (KjN) Teljes oxigén igény: 22

23 Tervezés során meghatározandó fő paraméterek Reaktor térfogat (V) Fölösiszap hozam(P x ) Oxigén igény (R) – oxigén beviteli kapacitás Recirkulációs arány (R) Utóülepítő mérete 23

24 Iszapkor hatása az eleveniszap ülepedő képességére 24 Ülepítési hatásfok Endogén lebomlás az utóülepítőbe n – oxigén koncentráció

25 Néhány tervezési paraméter Iszapkor:  Meleg klímájú országokban: 1 < Θc < 5 nap  Nálunk: 3 < Θc < 18 days  Nálunk nitrifikációval: 6-8 nap < Θc 2000 < MLSS < 5000 mg/l (ha utóülepítés van) Recirkulációs arány: 20 – 200 % Minimum és átlagos oldott oxigén koncentráció:  Minimum értékek: Normál terhelés: 0,5 mg/l Csúcs terhelés: 2 mg/l  Átlagos érték: 2,0 mg/l

26 SVI-MLSS SVI = Iszap térfogati index, mL/g SV = 1 literes mérőedényben 30 perc ülepedés után az ülepített hányad térfogata, mL/L

27 Iszap termelődés és iszapkor közötti kapcsolat Előülepítővel Előülepítő nélkül

28 28 Eleveniszapos szennyvíztisztítás III. - Nitrifikáció Nitrifikáció a levegőztető medencében  Minnél kisebb a BOI5/kjedahlN arány annál több nitrifkiáló tud elszaporodni a rendszerben (minden más tényező megfelelősége esetén) → Nitrifikációt csak alacsony szervesanyag terheklésű rendszertől várhatunk el.  A nitrifikáció oxigénigénye: 1 kg NH 4 -N nitrifikációjához 4,6 kg O 2 szükséges 1 kg Kjedahl-N oxidálásához közelítőleg 2,66 kgO 2 szükséges → jelentős a többletoxigén mennyisége  A nitrifikációt végző autotróf baktériumok szaporodó képessége jóval lassabb a szerves-anyag lebontó heterotrófokénál → iszapkort ehhez kell igazítani (min. 6 nap)  A nitrifkikáció során H + -ion képződik, mely savasodáshoz vezethet. 1 kg NH 4 + nitrfikiálásából keletkező savmennyiség 7,14 CaO-val semlegesíthető!  Nitrifikáció erősen hőmérsékletfüggő (m: nitrifikáló baktérium tömeg arány)  1 gramm NH 4 + nitrfikiálásából átlagosan 0,17 gramm új sejttömeg keletkezik.

29 29 Eleveniszapos szennyvíztisztítás II. – Terhelési változatok

30 30 Eleveniszapos szennyvíztisztítás IV. – Anoxikus szelektor Anoxikus szelektor feladata: denitrifikáció + részleges szerves anyag eltávolítás Működése: a nitrát-nitrogén denitrifikációja során felszabaduló oxigént használják fel légzésre a fakultatív aerob baktériumok a szerves anyag lebontás során

31 31 Eleveniszapos szennyvíztisztítás V. – Anaerob szelektor Anaerob szelektor feladata:  Hosszú szénláncú szerves vegyületek tördelése → aerob környezetben könnyebben bonthatóvá válik  Biológiai foszforeltávolítás Foszfor előfordulási formái szennyvízben:  Orto-foszfát  Szervetlen poli-foszfát  Szerves kötésű foszfát Anaerob környezetben a poli-foszfátok a sejtek energiaforrásául szolgálnak Az anerob szelektorban foszfát felszabadulás jön létre, majd ezt követően a levegőztető medencében foszfát felvétel → foszforban gazdag eleveniszap kerül eltávolításra a fölösiszap hozamban

32 32 Eleveniszapos szennyvíztisztítás VI. – Aerob szelektor Aerob szelektor céljai:  A széles C be -C ki szerves-anyag spektrum szűkítése → baktérium specifikáció  Fonalasodás féken tartása  Több lépcsős eljárásoknál a tisztítási hatékonyság fokozása  Nitrifikáció feltételeinek biztosítása a következő aerob reaktor térben

33 33 Eleveniszapos szennyvíztisztítás VII. – Néhány kombinált eljárás

34 34 Eleveniszapos szennyvíztisztítás VIII. – Fázisszétválasztás membráneljárással

35 35 Eleveniszapos szennyvíztisztítás IX. – Oroszlányi szennyvíztisztító

36 36 Felhasznált irodalom Benedek Pál, Valló Sándor: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Benedek Pál: Biotechnológia a környezetvédelemben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Öllős Géza: Szennyvíztisztítás I. BME-Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, R.J. Servour and L.L.Blackall: The Microbiology of Activated Sludge. Kluwer Academic Publisher, London, Serény József: VÍZMINŐSÉGJAVÍTÁS ÉS KAPACITÁSBŐVÍTÉS ZENON MEMBRÁN- BIO-REAKTOROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS TECHNOLÓGIÁVAL. MHT Vándorgyűlés,

37 37 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "11 Kommunális technológiák I. 4. előadás Biológiai szennyvízkezelés alapfogalmai, eleveniszapos szennyvíztisztítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések