A foglalkoztatáspolitika

Az előadások a következő témára: "A foglalkoztatáspolitika"— Előadás másolata:

1 A foglalkoztatáspolitika
Fogalma, célja, feladatai Foglalkoztatáspolitikai modellek Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája A hazai foglalkoztatási politika jogszabályi és intézményi környezete A Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja.

2 A foglalkoztatáspolitika fogalma és célja
Fogalma: a foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerő-piacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen annak működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók. Célja: minden munkaképes és munkát vállalni szándékozó személy számára, a hajlandóságának és képességének megfelelő foglalkoztatást, a lehető legjobb feltételekkel biztosítani.

3 A foglalkoztatáspolitika feladata
Rugalmas munkaerőpiac Munkaerőpiaci egyensúly Teljes foglalkoztatás Alkalmazkodóképes munkaszervezet és munkaerő Racionális foglalkoztatás A szolidaritási elv érvényesítése a társadalmi-szociális funkción keresztül A teljes foglalkozatás nem 100%-os foglalkoztatást jelent, hanem olyan foglalkoztatottsági szintet, amikor a munkanélküliség a természetes rátáján van.

4 A munkanélküliség természetes rátájának értelmezései
A munkanélküliség azon szintje, amely mellett az aggregált kereslet semmiféle növekedése nem képes a munkanélküliség további csökkenését előidézni. Olyan munkanélküliségi szint, amely mellett az infláció stabil vagy elfogadható mértékű. Olyan foglalkoztatottsági szint, amely mellett a betöltetlen állások száma megegyezik a munkanélküliek számával.

5 A foglalkoztatáspolitika modelljei
Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején az üzleti szervezetek erejét, piaci pozícióját a kiaknázott természeti erőforrások jelentették. A XX. században a versenyelőnyök már a fizikai és pénztőke birtoklásához köthetők. Az 1980-as évektől a cégek fő mozgatórugója a tudástőke és az információ technológia. Ezzel összefüggésben az utóbbi egy-két évtizedben jelentősen átalakult a foglalkoztatáspolitika struktúrája.

6 A preindusztriális (ipar előtti) társadalmak foglalkozatási modellje
Jellemzői: Az agrártermelés dominanciája, az ipar, a kereskedelem, a pénzügyek stb. alárendelt, kiegészítő szerepe. A természet erőinek való kiszolgáltatottság. A termelési, gazdálkodási tapasztalatok generációk közötti közvetlen, személyes átörökítése. A fizikai munka meghatározó szerepe. Önfoglalkoztatás, illetve előjogok alapján történő alávetettség a foglalkoztatásban. Következmény: Stagnáló társadalmak, gazdaságok Változatlan fogyasztói preferenciák Önellátás meghatározó szerepe, redisztribúcióval kiegészítve, a piac csak szűkkörűen funkcionál.

7 Az indusztriális (ipari) társadalom foglalkoztatási modellje
Jellemzői: Lassan változó technológia, alacsony fokú innováció Alacsony tudásrész a termékekben, az anyagi folyamatok dominanciája Rutin folyamatok a termelésben Magas fokú tőkespecifikusság Állandó, stabil foglalkoztatás Következmény: Stabil környezet Homogén, lassan változó fogyasztói preferenciák Merev piaci struktúrák

8 A posztindusztriális társadalom foglalkoztatási modellje
Jellemzői: Gyorsan változó technológia, állandó innováció A termék értékének a javát a tudás adja Állandóan megújuló tudáskészlet, növekvő jelentőségű köztudás Alacsony fokú tőkespecifikusság Atipikus (feltételes) foglalkoztatás Következmény: Dinamikus, változó környezet Inhomogén, gyorsan változó fogyasztói preferenciák Globális verseny

9 Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája
Fő célkitűzések Irányvonalai

10 Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának fő célkitűzései
Teljes foglalkoztatás (70%-os általános foglalkoztatottság elérése) Minőségi, termelékeny munkavégzés (az USA-tól való elmaradás csökkentése) Erősebb társadalmi kohézió (a különböző társadalmi csoportok, rétegek közötti vagyoni, jövedelmi, képzettségi, kulturális stb. különbségek csökkentése)

11 Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának irányvonalai I.
A színvonal általános emelése érdekében: Preventív és aktív munkaerő piaci politika (elsősorban a munkanélküliek átképzésének és újrakezdésének elősegítése) A vállalkozások ösztönzése (a vállalkozások munkahely teremtő potenciáljának jobb kihasználása) A változások kezelése és az alkalmazkodóképesség fejlesztése (a munkaerő piaci résztvevők mindegyikének erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy képesek legyenek előrevetíteni, elindítani illetve kezelni változásokat) A humántőke fejlesztése (az EU célkitűzései szerint a 22 évesek 85%-ának kellene valamilyen felsőbb végzettséggel rendelkeznie, míg a felnőtt lakosság 12,5%-ának kellene valamilyen oktatásban, illetve képzésben résztvennie) A munkaerő egészségügyi ellátásának javítása.

12 Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájának irányvonalai II.
A struktúra javítása érdekében: Az aktív öregkor támogatása (az öregségi nyugdíj korhatár felemelése, a korengedményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása, az idősek munkavállalásának ösztönzése) Nemek közötti egyenlőség (a nők munkaerő piaci részvételének növelése a munka és a magánélet összehangolása révén) A hátrányos helyzetűek integrálása (a fogyatékkal élők, az etnikai kissebséghez tartozók, a vendégmunkások stb. munkaerő piaci pozíciójának erősítése) Jobb bérezés (a munkavégzés kifizetőbbé tétele: a szociális jogosultságok megszigorítása, segély helyett munka, a nem bér jellegű munkaerő költségek csökkentése) A feketemunka felszámolása (a társadalombiztosítási befizetések nyilvántartásának fejlesztése, az ügyintézés egyszerűsítése, az érintett hatóságok tevékenységének jobb összehangolása) A regionális aránytalanságok kezelése

13 A népesség megoszlása munkaerő-piaci szempontból
Közgazdasági megközelítés Életkor szerinti megközelítés Gazdasági aktivitás szerinti megközelítés

14 Közgazdasági megközelítés:
Népesség Munkaerő állományba tartozó Foglalkoztatott Munkanélküli Munkaerő állományon kívüli

15 Életkor szerinti megközelítés
Népesség Munkavállalási kornál fiatalabb (15 év alatti) (~ 1,6 millió fő) Munkavállalási korú (15 év és 62 év közötti) (~ 6 millió fő) Nyugdíjas korú (62 év felett) (~ 2,4 millió fő)

16 Gazdasági aktivitás szerinti megközelítés
Munkaerőforrás (munkavállalási korúak és azon kívüli foglalkoztatottak) (~ 6 millió fő) Gazdaságilag aktív népesség (~ 4 millió fő) Foglalkoztatottak Aktív kereső (~ 3 millió fő Gyermekgondozáson lévők Foglalkoztatott nyugdíjasok és fiatalkorúak Regisztrált munkanélküliek (~ 0,5 millió fő) Munkavállalási korú, gazdaságilag nem aktív népesség (~ 2 millió fő) Tanuló Munkavállalási korú nyugdíjas Egyéb inaktív

17 Hazai konkrét irányvonalak I.
A színvonal általános emelése érdekében: Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára A tartós munkanélküliség kezelése (újrakezdés, monitoring) Nemzet Foglalkoztatási Szolgálat: az inaktívak reintegrációja, a szolgáltatók hatékonyságának javítása Munkahelyteremtés és vállalkozás Kedvezőbb vállalkozási környezet (adókedvezmény, K+F) Foglalkoztatás-barát bérnövekedés Kkv-k versenyképességének erősítése, munkahely teremtő beruházások ösztönzése K+F szektor és a vállalkozások közötti együttműködések erősítése Vállalkozói és vállalatvezetési ismeretek fejlesztése Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő piaci mobilitás elősegítése A foglalkoztatás rugalmasságának javítása A munkahelyi egészség és biztonság ellenőrzése Földrajzi és foglalkozási mobilitás segítése A gazdasági változások és szerkezetváltás előrejelzése A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása Az oktatásban és képzésben résztvevő felnőttek számának növelése Az egész életen át tartó tanulás megalapozása a közoktatásban A szakképzés munkaerő piaci igényekhez igazítása (OKJ) A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése Esélyegyenlőség a felnőttoktatásban

18 Hazai konkrét irányvonalak II.
A struktúra javítása érdekében: Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése A fiatalok aktivitásának növelése (HU 23,6%, EU-15 40%, NL 65,9% Az idősebb népesség (55-65 évesek) aktivitásának növelése (HU 33,1%, EU-15 42,5%, S 69,1%) A munkaerő kínálat növelése az egészségi állapot javításával A nők és a férfiak esélyegyenlősége A nőkkel szembeni diszkrimináció elleni fellépés A nők munkaerő piaci részvételének elősegítése A munkavállalás és a családi élet összhangjának javítása A szegregáció csökkentése A munkaerő piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerő piacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen A foglalkozási rehabilitáció fejlesztése Esélyegyenlőség javítása a fogyatékos személyeknél A munka kifizetődővé és vonzóvá tétele Javítani kel a munkanélküli ellátások munkakeresést és munkavállalást ösztönző szerepét A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává Az adóterhek mérséklése A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása A regionális munkaerő piaci különbözőségek mérséklése Beruházások az elmaradott térségekben Hátrányos helyzetű térségek közlekedési infrastrutúrájának fejlesztése Helyi foglalkoztatási kezdeményezések

19 A munkaerőpiac jogszabályi és intézményi környezete
A munkaerő piaci politika jelenlegi intézményrendszerének jogi alapját A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (foglalkoztatási törvény) teremtette meg. Az március elsején hatályba lépett – azóta sokszor módosított – törvény: Biztosítási alapra helyezte a munkanélküliek ellátását Létrehozta a munkaerő piaci érdekegyeztetés intézményrendszerét Megteremtette az egységes munkaügyi szervezetet Kibővítette az aktív munkaerő piaci eszközök körét A törvényben előírtak teljesítésének pénzügyi feltételeit a Munkaerőpiaci Alap biztosítja.

20 Munkaerőpiaci Alap Bevétele az alábbi adókból tevődik össze:
A foglalkoztatók által fizetendő járulék (a társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem 1%-a) A foglalkoztatott jövedelméből levont járulék (az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem 1,5%-a) Szakképzési hozzájárulás (az éves bruttó bér 1,5%-a) Rehabilitációs hozzájárulás (ha a munkáltatónál foglalkoztatottak száma a 20 főt meghaladja és a megváltozott munkaképességű dolgozók aránya nem haladja meg az 5%-ot. Fizetendő összeg: hiányzó fő x az éves költségvetési törvényben meghatározott összeg)

21 A rehabilitációs hozzájárulás számítása
Ha például a vállalkozás átlagos állományi létszáma az adott évben 30 fő és ebből egy fő a megváltozott munkaképességű dolgozó, akkor 30 fő esetén a vállalkozásnak abban az évben átlagosan 1,5fő megváltozott munkaképességű dolgozót kellett volna foglalkoztatnia, annak érdekében, hogy ne kelljen „rehab” hozzájárulást fizetnie. Mivel a évi költségvetési törvényben rögzített összeg: Ft/fő, így tehát a vállalkozás által fizetendő hozzájárulás: Ft/fő/év x 0,5 fő = Ft/év

22 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A foglalkoztatáspolitika megvalósításának alapintézménye a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szervezetrendszere a Foglalkoztatási Hivatalból és a megyei Munkaügyi Központokból, illetve annak kirendeltségeiből áll. A Foglalkoztatási Hivatal a szervezet szakmai irányítását végzi. A Munkaügyi Központok feladata: A munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése A foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése Munkaközvetítés és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások

23 Az álláskereső A munkaügyi központok kirendeltségeinél megjelenő ügyfelek közül álláskeresőnek minősül, aki: Munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik Oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat Öregségi nyugdíjra nem jogosult Munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat (kivéve: alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony) A fenti négy pontban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének Maga is aktívan keres munkahelyet Elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt A megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja Akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart

24 Álláskeresővé minősítés folyamata
A nyilvántartásba vételt az ügyfélnek kérelmeznie kell. A kérelem adatainak kitöltését, rögzítését követően-amennyiben az ügyfél megfelel a nyilvántartásba vétel feltételeinek- az álláskeresővel, megállapodást kell kötni. Az álláskeresési megállapodás nem más, mint az egyénnek álláskeresésben megnyilvánuló intenzív együttműködésének módjait rögzítő dokumentum. Az álláskeresési megállapodásban foglaltak megvalósulását a megállapodásban rögzített jelentkezési gyakorisággal a kirendeltség illetékes munkatársa az álláskeresővel közösen értékeli. Ennek keretében meg kell vizsgálni, hogy a megállapodásban foglalt kötelezettségek megvalósultak-e, vagy sem.

25 A foglalkoztatáspolitika eszközrendszere
A foglalkoztatási törvény kimondja, hogy a foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére foglalkoztatáspolitikai eszközöket kell alkalmazni. A foglalkoztatáspolitika eszközei lehetnek: Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök

26 Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök
Csoportosításuk: A foglalkoztatást elősegítő támogatások Munkaerő piaci szolgáltatások: A közfoglalkoztatás rendszere

27 A foglalkoztatást elősegítő támogatások
A foglalkoztatást elősegítő támogatások sokrétűek, számuk megközelíti a harmincat. Egy lehetséges csoportosításuk a következő: Bér-és járulék támogatás Munkahelyteremtés támogatása A mobilitás elősegítése Önfoglalkoztatóvá válás támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzések

28 Bér-és járulék támogatás
Bér-és járulék támogatás: azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását vállalják Hátrányos helyzetű fogalmát a 2204/2002/EK rendelet határozza meg (pl. megváltozott munkaképességű, alacsony iskolai végzettségű, 50 éven felüli, gyermekgondozásból visszatérő, a munkaügyi központ által tartósan álláskeresőként nyilvántartott) A munkaadó részére a munkabér és járulékai 50%-áig, a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén 60%-áig terjedő bértámogatás állapítható meg 12 hónapra.

29 Munkahelyteremtés támogatása
Támogatott kör: új munkahely teremtése, meglévő bővítése, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök beszerzése, munkahelyteremtéssel összefüggő személyi jellegű ráfordítások Feltétele: álláskeresők alkalmazásával tartós foglalkoztatás biztosítása, beruházás esetén legalább 25% önrész garantálása

30 A mobilitás elősegítése
A mobilitási támogatás célja, hogy a munkába járási költségek részben vagy egészben történő átvállalásával csökkentse azokat a többletköltségeket, amelyek a munkavállalók lakóhelye és munkahelye közötti utazással kapcsolatban jelentkeznek és ezáltal elősegítse az ingázó álláskeresők és munkavállalók foglalkoztatását, elsősorban azokból a kistérségekből, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot. Egyének helyközi utazásának támogatása Csoportos személyszállítás támogatása Lakhatási támogatás nyújtása Munkaerő toborzás támogatása

31 Önfoglalkoztatóvá válás támogatása
Támogatás nyújtható annak az álláskereső, valamint rehabilitációs járadékba részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik: 3 millió forintig terjedő kamatmentes tőkejuttatás esetleg vissza nem térítendő formában is, szaktanácsadás, valamint a szükséges tanfolyami költségek megtérítése a vállalkozóvá váló álláskereső részére a minimálbér összegéig terjedő, legfeljebb hat hónap időtartamig havonta folyósított támogatás

32 Foglalkoztatást elősegítő képzések
A munkaügyi központok által felajánlott, illetve elfogadott, a legalább heti húsz órát elérő (intenzív) képzésben részvevő állás- keresőnek, esetleg munkavállalónak keresetpótló juttatás adható. A keresetpótló juttatás összege a minimálbérrel egyezik meg.

33 Munkaerő piaci szolgáltatások
Pályázati úton elnyert, a munkaügyi központokkal megállapodást kötött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó szolgáltatása az alábbi témakörökben: Munkaerő piaci és foglalkozási információk nyújtása Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás álláskeresőknek, helyi/térségi foglalkoztatási tanácsadás Munkaközvetítés

34 A közfoglalkoztatás rendszere
A Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja valósítja meg.

35 A program céljai és alapelvei
Célok: a segélyezettek munkaerő-piaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. Alapelvek: együttesen érvényesüljön a társadalmi szolidaritás és egyéni felelősség, aki képes dolgozni az munkával járuljon hozzá a közteherviseléshez, a minimum szintű ellátást továbbra is biztosítani szükséges az arra rászorulóknak, a segítségnyújtás és az együttműködéssel szemben támasztott követelmények, valamint ezekhez kapcsolódó szankciók együttes alkalmazása.

36 A program lényege A közfoglalkoztatás a Munkaerő-piaci Alapból kerül finanszírozásra. (2011-ben 64 Md Ft) A közfoglalkoztatás támogatásához szükséges pénzek pályázati úton igényelhetők. Pályázhatnak: Települési önkormányzatok Állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek Kis és közepes vállalkozások A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltségek közvetítésével valósulhat meg.

37 A közfoglalkoztatás típusai
Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás Vállalkozások közmunka támogatása Országos közfoglalkoztatási programok

38 Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás
A települési önkormányzatok a kötelezően illetve önként vállalt közfeladataik (esetleg önkormányzati rendeletben megjelölt más egyéb feladatok) ellátására igényelhetik. Ebben a közfoglalkoztatási formában aktív korú, nem foglalkoztatott, bérpótló juttatásra jogosultak napi maximum 4 órás munkaidőben, legalább 2 hónap, legfeljebb 4 hónap időtartamban foglalkoztathatóak, amelyért a minimálbér (78eFt/hó), illetve a garantált bérminimum(94eFt/hó) felének megfelelő összegű munkabérben részesülhetnek. Támogatásként az így foglalkoztatottak munkabére és járulékai, valamint a kapcsolódó dologi kiadások részarányos részének 95%-a igényelhető. (a pályázó önkormányzat önrésze 5%) A pályázat pozitív elbírálását követően a munkaügyi kirendeltség a pályázó önkormányzattal hatósági szerződést köt. Az önkormányzat köteles a munkaügyi kirendeltség által kiközvetített, bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatni, amennyiben a munka elvégzésére a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat szerint alkalmas.

39 Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás
A települési önkormányzatok pályázati úton kötelezően, illetve önként vállalt közfeladataik ellátásához igényelhetnek támogatást. A pályázónak munkatervet és ezt megalapozó költségvetést kell kidolgoznia. A teljes munkaidős közfoglalkoztatásba elsősorban, de nem kizárólag a bérpótló juttatásra jogosultak vonhatók be. (Abban az esetben, ha a benyújtott pályázatban megjelölt munkakörre a munkaügyi kirendeltség nem tud megfelelő olyan munkaerőt biztosítani, aki jogosult a bérpótló juttatásra, akkor más, álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása is támogatható. A foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap lehet, és napi 6-8 órás munkaidőben történik. A település hátrányos helyzetével, gazdasági erejével összhangban a támogatás intenzitása % mértékű lehet.

40 A vállalkozások közmunka támogatása
A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi központ kirendeltségeihez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt alkalmaznak. Támogatás csak az előző évi statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva többletfoglalkoztatásra igényelhető. A támogatás legfeljebb 12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható, melynek mértéke elérheti a munkabér és járulékainak 70%-át.

41 Országos közfoglalkoztatási programok
A pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Ez a szint fogja össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. (ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, állami erdőterületek stb.) Az országos közfoglalkoztatási programokban a bérek és a járulékaik finanszírozásáról gondoskodik a foglalkoztatási támogatási rendszer.

42 Passzív foglalkoztatás-politikai eszközök
Ebbe a csoportba a munkanélküliek keresetpótló támogatásai tartoznak. A munkanélküliek keresetpótló támogatásába csak az álláskeresők részesülhetnek. (Álláskeresők az olyan személyek, akik amellett, hogy újból el akarnak helyezkedni, s ezért maguk is aktívan részt vesznek a munkahely keresésében, mindent megtesznek annak érdekében, hogy munkába álljanak.) Típusai: Álláskeresési járadék Álláskeresési segély Bérpótló juttatás

43 Álláskeresési járadék
A folyósítás feltételei: Annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 365 napot munkaviszonyban állt. Egy napi járadék jogosultsághoz öt nap munkaviszonyban töltött idő szükséges. Az álláskeresési járadék folyósításának legrövidebb időtartama 73 nap, a folyósítási idő maximuma 270 nap. Várakozási idő: önkéntes kilépésnél 3 hónap, végkielégítés folyósítása esetén nincs. A járadékfolyósítási idő első szakaszában, amelynek időtartama a folyósítási idő fele, de legfeljebb 91 nap, az álláskeresési járadék a korábbi átlagkereset 60%-a, fix összegű alsó és felső határ mellett. (a járadék alsó határa a minimálbér 60%-a, a felső határa pedig ennek duplája) A járadékfolyósítási idő második szakaszában a járadék mértéke egységesen a minimálbér 60%-a. Az álláskeresési járadék időtartama társadalombiztosítási ellátásra jogosít, ezért összege után a járadékot folyósító szervezet egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot, a járadékban részesülő nyugdíjjárulékot fizet.

44 Álláskeresési segély Azok az álláskereső munkanélküli személyek jogosultak, akik: Kimerítették jogosultságukat az álláskeresési járadékra (de legalább 180 nap álláskeresési járadékra szereztek jogosultságot és még nem találtak munkát) Közel állnak az öregségi nyugdíjhoz (legfeljebb öt év) Azok az álláskeresők, akik az álláskeresési járadékra nem szereztek jogosultságot (akik a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt legalább 200, és legfeljebb 364 napot munkaviszonyban töltöttek) Az álláskeresési segély összege egységesen a minimálbér 40%-a. A segély folyósításának időtartama 90 nap (50 éven felüliek estében 180 nap, a nyugdíj korhatár előtt öt éven belüliek esetében végig) Az álláskeresési támogatás folyósításának idején kereső tevékenység nem végezhető (kivéve: egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés)

45 Bérpótló juttatás Azon aktív korú, nem foglalkoztatott álláskereső számára állapítható meg, aki kimerítette az álláskeresési segélyre való jogosultságot és nem jogosult rendszeres szociális segélyre. A bérpótló juttatás összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (jelenleg: 28,5eFt/hó). Az önkormányzat önrésze a bérpótló juttatás összegének 20%-a. A bérpótló juttatásba részesülő személy köteles: Álláskeresőként közreműködni a munkaügyi központ kirendeltségével Iskolai végzettségétől függetlenül elvállalni a kirendeltség által felajánlott munkát (beleértve a közfoglalkoztatást) A kirendeltség által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-piaci programban való részvételt elfogadni. saját lakókörnyezetét rendben tartani. A bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A folyósítás egy éve alatt a jogosult személynek legalább 30 nap munkaviszonyt (beleértve az egyszerűsített foglalkoztatást, közfoglalkoztatást, közérdekű önkéntes munka-tevékenységet) kell igazolnia.