Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulturális különbségek a testbeszédben. A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulturális különbségek a testbeszédben. A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek."— Előadás másolata:

1 Kulturális különbségek a testbeszédben

2 A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek. Legalább ilyen fontosak azonban azok a kulturális különbségek, amelyek főleg a személyes tér, a szemkontaktus, az érintés gyakorisága és a sértő gesztusok tekintetében tapasztalhatók. Most csak azokra a jelenségekre térünk ki, amelyekkel egy utazó leginkább szembe találhatja magát. A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek. Legalább ilyen fontosak azonban azok a kulturális különbségek, amelyek főleg a személyes tér, a szemkontaktus, az érintés gyakorisága és a sértő gesztusok tekintetében tapasztalhatók. Most csak azokra a jelenségekre térünk ki, amelyekkel egy utazó leginkább szembe találhatja magát.

3 Különbségek a köszöntésben Az angol, ausztrál, új-zélandi, német és amerikai kollégák általában érkezéskor és búcsúzáskor fognak kezet. A legtöbb európai ország lakói egy nap többször is kezet ráznak – a franciáknál megfigyelték, hogy naponta összesen akár harminc percet is kézrázásra fordítanak. Az indiai, ázsiai, arab kultúrákban szokás, hogy nem engedik el egymás kezét azután sem, hogy maga a kézrázás megtörtént. Az angol, ausztrál, új-zélandi, német és amerikai kollégák általában érkezéskor és búcsúzáskor fognak kezet. A legtöbb európai ország lakói egy nap többször is kezet ráznak – a franciáknál megfigyelték, hogy naponta összesen akár harminc percet is kézrázásra fordítanak. Az indiai, ázsiai, arab kultúrákban szokás, hogy nem engedik el egymás kezét azután sem, hogy maga a kézrázás megtörtént.

4 Különbségek a köszöntésben Ha az üdvözlés puszival is jár, a skandinávoknál egy a szokás, a franciáknál többnyire a jobb meg a bal arcra is nyomnak egyet, míg a hollandok, belgák és az arabok nem érik be háromnál kevesebbel. Az ausztrálok, az új-zélandiak és az amerikaiak sokat ügyetlenkednek a puszilkodásnál. (106. old.) Ha az üdvözlés puszival is jár, a skandinávoknál egy a szokás, a franciáknál többnyire a jobb meg a bal arcra is nyomnak egyet, míg a hollandok, belgák és az arabok nem érik be háromnál kevesebbel. Az ausztrálok, az új-zélandiak és az amerikaiak sokat ügyetlenkednek a puszilkodásnál. (106. old.)

5 Két kultúra találkozik Beszéd közben az olaszok a levegőbe emelik a kezüket, s így tartják maguknál a szót. Ha egy olaszt félbe akarunk szakítani, el kell kapnunk a kezét a levegőben és le kell fognunk. Ehhez képest egy német vagy egy angol úr úgy fest beszéd közben, mint aki „megbénult”. Beszéd közben az olaszok a levegőbe emelik a kezüket, s így tartják maguknál a szót. Ha egy olaszt félbe akarunk szakítani, el kell kapnunk a kezét a levegőben és le kell fognunk. Ehhez képest egy német vagy egy angol úr úgy fest beszéd közben, mint aki „megbénult”.

6 Két kultúra találkozik A franciák az alkarjukat és a kezüket használják beszéd közben, az olaszok az egész karjukat és testüket, az angolok és a németek viszont vigyázba vágják magukat, úgy beszélnek. A franciák az alkarjukat és a kezüket használják beszéd közben, az olaszok az egész karjukat és testüket, az angolok és a németek viszont vigyázba vágják magukat, úgy beszélnek.

7 Két kultúra találkozik Negyvenkét országban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy kulturálisan legérzéketlenebb nép az észak-amerikai, a britekkel szorosan a nyomában. Az észak- amerikaiak 86%-ának útlevele sincs. Nincs mit csodálkoznunk, hogy ők értik a legkevesebbet a nemzetközi testbeszédből. (107. old.) Negyvenkét országban végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy kulturálisan legérzéketlenebb nép az észak-amerikai, a britekkel szorosan a nyomában. Az észak- amerikaiak 86%-ának útlevele sincs. Nincs mit csodálkoznunk, hogy ők értik a legkevesebbet a nemzetközi testbeszédből. (107. old.)

8 A feszes angol felső ajak Ez a gesztus, vagyis a száj összehúzása azt jelzi, hogy igyekszünk uralkodni az arcizmainkon, nehogy bármilyen érzelmet eláruljanak. Az angolok ezzel keltik azt a benyomást, hogy teljesen urai az érzelmeiknek. (107. old.) Ez a gesztus, vagyis a száj összehúzása azt jelzi, hogy igyekszünk uralkodni az arcizmainkon, nehogy bármilyen érzelmet eláruljanak. Az angolok ezzel keltik azt a benyomást, hogy teljesen urai az érzelmeiknek. (107. old.)

9 A feszes angol felső ajak VIII. Henrik híres volt arról, hogy gyakran élt az összehúzott ajak gesztussal. Eleve kisméretű szája volt és amikor felső ajkát a portréfestő kedvéért lefeszítette, szája még kisebbnek látszott. A XVI. században a kis száj a fensőbbség jelképe lett. Az angolok közül ma is sokan öltik fel az összehúzott száj gesztust. VIII. Henrik híres volt arról, hogy gyakran élt az összehúzott ajak gesztussal. Eleve kisméretű szája volt és amikor felső ajkát a portréfestő kedvéért lefeszítette, szája még kisebbnek látszott. A XVI. században a kis száj a fensőbbség jelképe lett. Az angolok közül ma is sokan öltik fel az összehúzott száj gesztust.

10 VIII. Henrik

11 Renée Zellweger

12 A japánok Japán a világ egyik olyan része, ahol nem honosodott meg a kézrázás, a puszi, az ölelkezés: ott illetlenségnek számít az efféle testi érintkezés. A japánok meghajlással köszöntik egymást az első találkozáskor, a legmagasabb rangú egyén hajol meg a legkevésbé, a legalacsonyabb rangú a legmélyebben. Japán a világ egyik olyan része, ahol nem honosodott meg a kézrázás, a puszi, az ölelkezés: ott illetlenségnek számít az efféle testi érintkezés. A japánok meghajlással köszöntik egymást az első találkozáskor, a legmagasabb rangú egyén hajol meg a legkevésbé, a legalacsonyabb rangú a legmélyebben.

13 Japánok

14 A japánok Ha Japánban járunk, vigyázzunk, hogy cipőnk mindig makulátlanul ápolt és tiszta legyen, mert a japánok minden meghajlásnál szemügyre veszik. Ha Japánban járunk, vigyázzunk, hogy cipőnk mindig makulátlanul ápolt és tiszta legyen, mert a japánok minden meghajlásnál szemügyre veszik. A bólintás szinte mindenütt a világon az igen jele, két kivétellel: a bolgároknál nemet jelent, a japánoknál pusztán udvarias gesztus. A bólintás szinte mindenütt a világon az igen jele, két kivétellel: a bolgároknál nemet jelent, a japánoknál pusztán udvarias gesztus.

15 A japánok A japánoknál nagyon fontos a méltóság megőrzése, s egész szabályrendszer szolgálja a zökkenőmentes társas érintkezést. Ezért tanácsos, hogy semmire se mondjunk nemet és ne kérdezzünk olyasmit, amire nemleges válasz várható. A japánoknál nagyon fontos a méltóság megőrzése, s egész szabályrendszer szolgálja a zökkenőmentes társas érintkezést. Ezért tanácsos, hogy semmire se mondjunk nemet és ne kérdezzünk olyasmit, amire nemleges válasz várható.

16 Az orrfújás Az európaiak és az észak-amerikaiak zsebkendőbe vagy papír zsebkendőbe fújják az orrukat, az ázsiaiak és a japánok viszont köpködnek vagy harákolnak. Az európaiak és az észak-amerikaiak zsebkendőbe vagy papír zsebkendőbe fújják az orrukat, az ázsiaiak és a japánok viszont köpködnek vagy harákolnak. Ez a drámai kulturális különbség az elmúlt századok veszedelmének, a tuberkolózisnak a terjedéséből fakad. ( old.) Ez a drámai kulturális különbség az elmúlt századok veszedelmének, a tuberkolózisnak a terjedéséből fakad. ( old.)

17 Az orrfújás Az ázsiaiak úgy tartják, hogy egészségesebb a köpködés, bár az európaiak és az észak-amerikaiak szemében ez gusztustalan. (Ezért futhat zátonyra egy üzleti tárgyalás a két világrész képviselői között, ha mindenki náthás.) Az ázsiaiak úgy tartják, hogy egészségesebb a köpködés, bár az európaiak és az észak-amerikaiak szemében ez gusztustalan. (Ezért futhat zátonyra egy üzleti tárgyalás a két világrész képviselői között, ha mindenki náthás.)

18 Kézjelek Feladat: Feladat: Nézzük meg a következő kézjeleket és gondolkodjunk el, hányféle jelentést tudunk rendelni egyhez. Minden helyes válasz egy pontot ér, minden helytelenért vonjunk le egyet. Nézzük meg a következő kézjeleket és gondolkodjunk el, hányféle jelentést tudunk rendelni egyhez. Minden helyes válasz egy pontot ér, minden helytelenért vonjunk le egyet.

19 A három legismertebb nemzetközi kézjel 1. A karika 1. A karika Európa, Észak-Amerika, Magyarországon ritkán használatos: rendben, oké Európa, Észak-Amerika, Magyarországon ritkán használatos: rendben, oké Mediterrán régió, Oroszország, Brazília, Törökország: testnyílás; szexuális sértés; homoszexuális férfi Mediterrán régió, Oroszország, Brazília, Törökország: testnyílás; szexuális sértés; homoszexuális férfi Tunézia, Franciaország, Belgium: nulla; értéktelen, semmi Tunézia, Franciaország, Belgium: nulla; értéktelen, semmi Japán: pénz; fémpénz Japán: pénz; fémpénz

20 A három legismertebb nemzetközi kézjel 2. A fölfelé mutató hüvelykujj 2. A fölfelé mutató hüvelykujj Európa: egy Európa: egy Ausztrália: Ezt neked! Ausztrália: Ezt neked! Elterjedt használat: autóstop; jó; rendben Elterjedt használat: autóstop; jó; rendben Görögország: Kapd be! Görögország: Kapd be! Japán: férfi; öt Japán: férfi; öt

21 A három legismertebb nemzetközi kézjel 3. A V jel 3. A V jel Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-zéland, Málta: Kapd be! Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-zéland, Málta: Kapd be! USA: kettő USA: kettő Németország, Magyarország: győzelem Németország, Magyarország: győzelem Franciaország: béke Franciaország: béke Ókori Róma: Julius Caesar öt sört rendel Ókori Róma: Julius Caesar öt sört rendel

22 Hozzáérjek? Ne érjek? Az, hogy valaki rossz néven veszi-e, ha a beszélgetőtárs hozzáér, attól függ, milyen kultúrában született, nevelkedett. A franciák és az olaszok például szívesen és sokszor megérintik egymást beszélgetés közben, ellentétben az angolokkal, akik szinte soha, legfeljebb a sportpályán, ha valaki gólt rúg. (114. old.) Az, hogy valaki rossz néven veszi-e, ha a beszélgetőtárs hozzáér, attól függ, milyen kultúrában született, nevelkedett. A franciák és az olaszok például szívesen és sokszor megérintik egymást beszélgetés közben, ellentétben az angolokkal, akik szinte soha, legfeljebb a sportpályán, ha valaki gólt rúg. (114. old.)

23 Hozzáérjek? Ne érjek? Az országok két nagy csoportba oszthatók: ahol nem szokás a másikhoz érni és ahol igen. Az országok két nagy csoportba oszthatók: ahol nem szokás a másikhoz érni és ahol igen. Nem szokás a másikhoz érni: Németország, Japán, Anglia, USA és Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Észtország, Portugália, Észak-Európa, Skandináv országok. Nem szokás a másikhoz érni: Németország, Japán, Anglia, USA és Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Észtország, Portugália, Észak-Európa, Skandináv országok.

24 Hozzáérjek? Ne érjek? Szokás a másikhoz érni: India, Törökország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Közel-Kelet, Ázsia bizonyos részei, Oroszország és Magyarország. Szokás a másikhoz érni: India, Törökország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Közel-Kelet, Ázsia bizonyos részei, Oroszország és Magyarország.

25 Összefoglalás Ha idegen országba érkezünk, fogjuk vissza a gesztusainkat mindaddig, amíg nincs alkalmunk megfigyelni a helybélieket. Kérjük meg az ottaniakat, mutassák meg, mi a szokás. A gesztusok félreértése kínos helyzetek forrása lehet. A testbeszéd csakis az illető hátterének ismeretében értelmezhető, ezért sose ítéljünk elhamarkodottan. Ha idegen országba érkezünk, fogjuk vissza a gesztusainkat mindaddig, amíg nincs alkalmunk megfigyelni a helybélieket. Kérjük meg az ottaniakat, mutassák meg, mi a szokás. A gesztusok félreértése kínos helyzetek forrása lehet. A testbeszéd csakis az illető hátterének ismeretében értelmezhető, ezért sose ítéljünk elhamarkodottan.


Letölteni ppt "Kulturális különbségek a testbeszédben. A korábbiakban tanultakban a testbeszéd azon elemeire koncentráltunk, amelyek a világ nagy részén ugyanúgy működnek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések