Az akadálymentes lakás

Az előadások a következő témára: "Az akadálymentes lakás"— Előadás másolata:

1 Az akadálymentes lakás
Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: 1. Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése 2. Fischl Géza – Pandula András – Nagy Bendegúz – Szántó Zoltán: Akadálymentes építészet - Akadálymentesítés és Adaptáció Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Szakmai Intézet Urbanisztika Tanszék Épülettervezés I. 7. előadás

2 Az „egyetemes tervezés” elve
Az építészeti tervezés mértékének sokáig egy idealizált embermodellt igyekeztek meghatározni. Az idealizált ember számára tervezett környezet azonban nem használható mindenki számára, az emberek mintegy 10%-a valamilyen okból korlátozott képességekkel rendelkezik és ezért hátrányos helyzetű: tartósan vagy átmenetileg mozgásában korlátozott, gyengén lát vagy hall, mentálisan retardált. Az univerzális tervezés elve olyan „akadálymentes környezet” létrehozását célozza, amely mindenki számára használható, függetlenül fizikai és szellemi képességeitől. Megjegyzés: Az ember képességei életciklusa során is változnak a gyerekkocsival való közlekedéstől kezdve az idős kori szellemi képességekben vagy mozgásban való lehetséges korlátozottságig, amikor esetleg mankóra, járókeretre vagy kerekesszékre szorul. Baleset is okozhat hasonló problémát, illetve várandós kismamák is bizonyos mértékben lehetnek mozgásukban korlátozottak.

3 Az akadálymentes környezet célja
A környezet akadálymentesítése a népesség egészét szolgálja, ezért nem tekinthető egy meghatározott embercsoport pozitív diszkriminációjának. Az akadálymentes környezet az emberek közötti esélyegyenlőséget, a hátrányos megkülönböztetés felszámolását szolgálja (pl. mozgáskorlátozott számára munkavállalás esélye, kulturális és szórakozási lehetőségek, hivatalos ügyek személyes intézési lehetősége, stb.) A XX. század utolsó negyedére a hátrányos helyzetű emberek érdekvédelmi szerveződései politikai erővé váltak, és számos országban elérték esélyegyenlőségük törvényi kodifikációját. (Magyarországon az épített környezet alakításáról és védelméről szóló Évi LXXVIII. Törvény és az OTÉK rendelkezik a közhasználatú építmények akadálymentes megközelíthetőségéről.)

4 Akadálymentes megközelítés –akadálymentes használat
Akadálymentesen megközelíthető az olyan épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi, és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének használata (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) nem korlátozott. Akadálymentesen használható egy épület, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül lehetőség szerint legönállóbban – súlyos fogyatékossággal bíró használó esetén az állandó kísérőjének segítségével – használható. Ehhez megfelelő méretű, formájú kezelőeszközök biztosítottak valamint azok elérhetősége és megközelíthetősége is akadálymentes.

5 Az építész / településmérnök szerepe
„Megfelelő környezet hiányában a fogyatékos emberek hátrányos helyzetbe kerülnek a társadalom többi tagjával szemben. Az építészeti és egyéb akadályok befolyásolják, hogy mit és hogyan tesznek. Ezek az akadályok diktálják, hogy mely üzletben vásárolnak, melyik postát használják, könyvtárat, színházat látogatják, melyik iskolában mit tanulnak és hogy hol dolgoznak. Az építészek, településmérnökök feladata az ilyen diszkriminációk megakadályozása a környezet akadálymentes kialakításával.”

6 Akadálymentes lakóépületek
Lakóépületek akadálymentes megközelíthetősége és használhatósága nálunk még nem általános követelmény, de a tendenciák ebbe az irányba mutatnak. Nem szükséges (és nem lehetséges) valamennyi lakás valamennyi elemét akadálymentes használatra megfeleltetni. Alkalmas méretezéssel elérhető azonban, hogy egy lakás akadálymentes használatra könnyen adaptálható legyen anélkül, hogy azt teljes egészében átépítsék. Az egyébként akadálymentesen megközelíthető lakásoknál az adaptálhatóság nyomatékkal javasolható, de bizonyos lakásfajtáknál (pl. idősek otthona) az akadálymentes kialakítás alapvető követelmény. Esetenként konkrét konkrét tervezési megbízás szól a lakás akadálymentes kialakítására vagy átalakítására.

7 Ábra.Példák bejárat akadálymentesítésére
a.) előlépcső elbontása után rámpával, illetve tereplejtéssel b.) meglévő lépcső kiváltásával, szintáthidalással

8 Mozgásukban korlátozottak térigényei
A mozgásukban korlátozottak térigényeit egy kerekesszéket használó személy szükségletei alapján kell meghatározni. (ezáltal más segédeszközök is mindig használhatók). A kézi hajtású és az elektromos üzemű kerekesszék közül lehetőleg az utóbbi méreteit kell mértékadónak tekinteni.

9 Lakáson belüli közlekedés
A lakáson belüli akadálymentes közlekedéshez a bútorok között legalább 90 cm széles közlekedő sáv, magas felületekkel (fal, bútor) határolt közlekedő helyiségben legalább 120 cm szélesség szükséges. Ha a közlekedőről oldalirányban is ajtók nyílnak, szélessége legalább 140 cm legyen. Ábra. Akadálymentes közlekedők méretei

10 A lakáskompozíció megtervezésénél lehetőleg egyenes vonalú közlekedő sávokat kell kialakítani, és kevés közlekedő helyiséget tartalmazó elrendezésre kell törekedni. A fürdőszoba és hálószoba közvetlen, ajtós kapcsolata kívánalom (a fürdőnek nyílhat egy másik ajtaja a közlekedő felől is) A kifelé nyíló ajtók a folyósó szabad szélességét csökkentik és balesetveszélyesek, ezért ezeket célszerű ajtófülkébe, térbővületbe helyezni, figyelembe véve a megközelíthetőséget és az ajtó előtti manőverezést.

11 Ajtónyílások méretezése
Az ajtónyílások belmérete 30 cm-nél vékonyabb falakban legalább 85 cm legyen, vastagabb falban legalább 90 cm. Az ajtók használati zónáinak méretét is figyelembe kell venni. A tolóajtók alkalmazása előnyösebb! Ábra. Felnyíló ajtók akadálymentes használatának méretei

12 Lakástevékenységek helyigénye akadálymentes lakásban
A közös időtöltés szokásos bútorcsoportjában az egyik fotel helyén a kerekesszék elfér. Közös étkezés helyének méretezésénél egy, kerekesszéket használó személy helyszükségletével kell számolni. Az alvás helyszükséglete a 90 x 200 cm-es ágy mellett 120 x 150 cm használati zóna (átszállás) Egyéni tevékenységhez az asztal alatt min. 80 cm széles „térdszabad” hely legyen, az asztal magassága cm. A használati zóna mélysége min. 110 cm, szélessége min.120 cm. A polc / tároló felület max. 120 cm magas és 40 cm mély legyen. Szekrénynél a tolóajtós kedvezőbb.

13 Ábra. a.) Hálószoba különböző segédeszközökkel
b.) Kerekesszékkel kényelmesen használható étkező

14 Az ételkészítés: - berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy az összefüggő technológiai felület alatt megszakítatlan „térdszabad” űrszelvény maradjon, ahová nem lehet alsó tárolókat elhelyezni. - a mosogató alsó felületét hőszigeteléssel kell ellátni, nehogy a használó érzéketlen térdét megégesse a mosogatóba öntött forró víz - a sütő mindig magasra, de max. 100 cm-re elhelyezett, szekrénybe épített sütő legyen. - a konyhabútorok ajtói „kivetőpántosak” legyenek, 180°-os szögben legyenek kinyithatók, hogy a használati zónába az ajtólapok ne álljanak be. - ajtós elemek előtt a használati zóna min. 150 cm széles, alsó tárolót nem tartalmazó elemek előtt min. 120 cm legyen. - a kerekesszék megfordulásához 170 cm átmérőjű kört kell, egy helyen, szabadon hagyni. (Ez a térdszabad felületek alá nyúlhat) - A felső tárolóknak legalább az alsó polcfelülete a kerekesszékből elérhető legyen, max. 120 cm magasan.

15 Ábra. Konyhai elemek akadálymentes használathoz
a.) Kényelmes magasságú sütő, kihúzható tároló lappal és fiókkal b.) Konzolos munkalap, gördülő szekrénnyel c.) Felső szekrényt lejjebb mozgató szerkezet

16 Az egészségügyi helyiségek kialakítása az akadálymentes lakás tervezésének legkritikusabb része, mert a berendezési tárgyak elrendezése a csökkent fizikai képességű használó egyéni adottságaitól is függ: - a felhajtható karfával ellátott WC berendezés elhelyezésénél a kerekesszékből történő átülés módozatát figyelembe kell venni.

17 A mosdó legyen stabil, lehetőleg állítható magasságú, esetleg dönthető (flexibilis csőcsatlakozás)
A fürdéshez nem lehet peremes zuhanyzótálcát beépíteni, a zuhanyzóhely a padlóburkolat folytatásaként legyen kialakítva, min. 2%-os lejtéssel a padlóösszefolyó felé. Falra lecsapható műanyag ülőkét lehet szerelni. Előnyösebb kialakítás, ha a mosdó elérhető a WC ülőkéről, illetve ha alkalmi segítő számára is megfelelő hely adódik. A fürdőszobában is szabadon kell hagyni a 150, illetve 170 cm átmérőjű kört (részben a lábmagasság feletti berendezések alá nyúlhat) Segítségre szoruló használó esetén, illetve egyéb konkrét esetekben személyre szabott megoldások szükségesek.

18 Ábra. Akadálymentes köztéri WC: JCDecaux, USA

19 Szintkülönbségek áthidalása
A lakóépületen, illetve lakáson belüli szintkülönbségek áthidalása történhet: - lépcsővel (ha ez elegendő): min. 3 fok; azonos szélességű és magasságú fokok, pihenő, lehetőleg nem húzott lépcső, első és utolsó fok megkülönböztető színnel, csúszásmentes, jó megvilágítás, kétoldali korlát Lifttel: akadálymentes beszállás, kapaszkodók, ülőhely, jó megvilágítás, könnyen kezelhető irányító panel, nehéz liftajtók problémájára automatikus ajtónyitók Korlátlifttel: olyan berendezés, amely alkalmas egy kerekesszékben ülő személy és segítőjének szállítására

20 - Lépcsőlifttel: általában épületek utólagos akadálymentesítésénél használatos, a liften elhelyezett ülőke egy mozgássérült személy szállítására alkalmas, különböző típusú lépcsőkhöz használható.

21 Ábra. Különböző típusú liftek a lakásban, a bejáratnál, illetve terasznál

22 Ábra. Példa lakóház akadálymentesítésére (átalakítás + bővítés), Svédország
a.) az eredeti alaprajz b.) az akadálymentesítés utáni alaprajz