Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Viselkedéskultúra. Viselkedéskultúra - Illem Illem = Viselkedéskultúra Illem = Viselkedéskultúra A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: A Magyar Értelmező.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Viselkedéskultúra. Viselkedéskultúra - Illem Illem = Viselkedéskultúra Illem = Viselkedéskultúra A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: A Magyar Értelmező."— Előadás másolata:

1 Viselkedéskultúra

2 Viselkedéskultúra - Illem Illem = Viselkedéskultúra Illem = Viselkedéskultúra A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.” „A társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége.”

3 Viselkedéskultúra - Illem A mindennapok szabályai, amely a kapcsolataink és a kommunikáció része. A mindennapok szabályai, amely a kapcsolataink és a kommunikáció része. Változó, hiszen koronként, népcsoportonként, vallási hovatartozás szerint és főleg a kialakult nagyobb kultúrák hatására sokszor átalakul. Változó, hiszen koronként, népcsoportonként, vallási hovatartozás szerint és főleg a kialakult nagyobb kultúrák hatására sokszor átalakul.

4 Amerika hatása

5 Etikett A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: „A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.” „A társadalmi érintkezés viselkedési formáinak, illetve szabályainak előkelő vagy előkelősködő körökben, a diplomáciában stb. megszabott s rendszerint megmerevedett rendszere.”

6 Etikett Túlfinomult, túlszabályozott viselkedési formák együttese. A szigorúan előírt teendőket, mozgást összefoglaló szertartásrendet jelenti. Túlfinomult, túlszabályozott viselkedési formák együttese. A szigorúan előírt teendőket, mozgást összefoglaló szertartásrendet jelenti. Pl. a királyi udvarok viselkedési formái, teendők Vatikánban a pápai fogadásokon vagy az esküvői ceremónia etikettje. Pl. a királyi udvarok viselkedési formái, teendők Vatikánban a pápai fogadásokon vagy az esküvői ceremónia etikettje.

7 Etikett

8 Protokoll A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: 1. „Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv.” 1. „Nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv.” 2. „Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját.” 2. „Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek megszabják a diplomáciai képviselők egymással való hivatalos érintkezésének módját.”

9 Protokoll 3. a)„Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya.” 3. a)„Valamely állam külügyminisztériumának ezzel foglalkozó osztálya.” b)„A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.” b)„A hivatalos érintkezésre, különösen a hivatalos rendezvényekre, meghívásokra, megbeszélésekre vonatkozó íratlan szabályok, érvényben lévő szokásoknak az összessége.”

10 Protokoll A protokoll kifejezés új tartalmi megfogalmazást nyer a számítástechnikában: A protokoll kifejezés új tartalmi megfogalmazást nyer a számítástechnikában: „Számítógépek kommunikációs szabályait leíró eljárás vagy eljárások gyűjteménye.” Egy széles körben elfogadott, szabványos, de esetleg különböző típusú gépek vagy különböző szoftverek együttműködését teszi lehetővé meghatározott feltételek esetén.

11 Protokoll A protokoll valamilyen szempont szerint egységesen szabályozott mozgásforma. A protokoll valamilyen szempont szerint egységesen szabályozott mozgásforma. Pl. diplomáciai protokoll, egyházi protokoll, katonai protokoll, üzleti protokoll. Pl. diplomáciai protokoll, egyházi protokoll, katonai protokoll, üzleti protokoll. (Ma elsősorban a diplomáciában, a politikai és az üzleti életben használatos.)

12 Protokoll

13 Protokoll A protokoll révén eltűnnek a tárgyaló felek közötti kulturális, vallási és egyéb gyökerekből származó különbségek, a tárgyalóasztalnál mindenki egyenlő és egyforma jelzéseket használ. A protokoll révén eltűnnek a tárgyaló felek közötti kulturális, vallási és egyéb gyökerekből származó különbségek, a tárgyalóasztalnál mindenki egyenlő és egyforma jelzéseket használ. A jó protokollhoz szükséges elemek: szakma ismerete, vendég szeretete, jó ízlés, igényesség. (Ki lehet jó protokollos? 14.old. GI, PÉ) A jó protokollhoz szükséges elemek: szakma ismerete, vendég szeretete, jó ízlés, igényesség. (Ki lehet jó protokollos? 14.old. GI, PÉ)

14 Diplomácia A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: 1. „Az államok közötti politikai ügyek intézése, ill. ennek szabályai és módszerei összességükben. Az ezzel kapcsolatos intézmények és személyek összessége.” 1. „Az államok közötti politikai ügyek intézése, ill. ennek szabályai és módszerei összességükben. Az ezzel kapcsolatos intézmények és személyek összessége.” 2. „Bánásmódban, dolgok intézésében stb. hajlékonyság, tapintat, (ravaszsággal párosult) ügyesség.” 2. „Bánásmódban, dolgok intézésében stb. hajlékonyság, tapintat, (ravaszsággal párosult) ügyesség.”

15 Etika A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: 1. „Erkölcstan”. 1. „Erkölcstan”. 2. „Valamely hivatás körébe vágó erkölcsi szabályok összessége.” Pl: orvosi etika 2. „Valamely hivatás körébe vágó erkölcsi szabályok összessége.” Pl: orvosi etika Kormányzati szervek, kamarák, társadalmi szervezetek, vállalatok egymás után készítik saját etikai kódexüket. Kormányzati szervek, kamarák, társadalmi szervezetek, vállalatok egymás után készítik saját etikai kódexüket.

16 Kommunikáció

17 A kommunikáció A kommunikáció lényege, hogy az interakciós felek a körülöttük, valamint a bennük zajló történéseket egy önkényesen kialakított jelrendszer segítségével egymással közlik, s ily módon szabályozzák egymás viselkedését. A kommunikáció lényege, hogy az interakciós felek a körülöttük, valamint a bennük zajló történéseket egy önkényesen kialakított jelrendszer segítségével egymással közlik, s ily módon szabályozzák egymás viselkedését. Interakció: olyan társas kölcsönhatás, amelynek létrejöttében befolyásoló szerepe van az ÉN-nek, a MÁSIK-nak és a HELYZET-nek. Interakció: olyan társas kölcsönhatás, amelynek létrejöttében befolyásoló szerepe van az ÉN-nek, a MÁSIK-nak és a HELYZET-nek.

18 A kommunikáció Vagy másképpen - az a folyamat, amelynek keretében információk, üzenetek továbbítása történik. Vagy másképpen - az a folyamat, amelynek keretében információk, üzenetek továbbítása történik.

19 A kommunikáció általános modellje A kommunikációs esemény során, a közlő fél az üzenetet kódolja, a kódolt üzenetet az adott helyzetnek megfelelő csatornán át eljuttatja a vevő félhez aki azt dekódolja és értelmezi. A vevő ezt követően vagy reagál vagy nem. A kommunikációs esemény során, a közlő fél az üzenetet kódolja, a kódolt üzenetet az adott helyzetnek megfelelő csatornán át eljuttatja a vevő félhez aki azt dekódolja és értelmezi. A vevő ezt követően vagy reagál vagy nem.

20 A kommunikáció általános modellje A folyamat legfontosabb elemei: A folyamat legfontosabb elemei: a kommunikátor, a kommunikátor, az üzenet, az üzenet, a kód, a kód, a helyzet, a helyzet, a csatorna és a csatorna és a címzett. a címzett.

21 A kommunikáció csatornái A kommunikáció csatornái, azaz az információ adás-vételének útjai sokfélék lehetnek. Aszerint, hogy nyelvi kódokkal továbbítjuk-e az üzeneteket, vagy más módon, a kommunikáció lehet: A kommunikáció csatornái, azaz az információ adás-vételének útjai sokfélék lehetnek. Aszerint, hogy nyelvi kódokkal továbbítjuk-e az üzeneteket, vagy más módon, a kommunikáció lehet:

22 A kommunikáció csatornái verbális (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó), vagy verbális (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó), vagy nonverbális (nem nyelvi kódokat alkalmazó). nonverbális (nem nyelvi kódokat alkalmazó).

23 A kommunikáció csatornái A nyelvi jelekkel történő közlés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írásban. A nyelvi jelekkel történő közlés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írásban. A nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), tekintet, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok (ruha, hajviselet stb.). A nonverbális kommunikáció megnyilvánulási formái: mimika (arcjáték), tekintet, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, kulturális szignálok (ruha, hajviselet stb.).

24 A kommunikáció csatornái

25 Verbális kommunikáció Metanyelv

26 Metanyelv A metanyelv a személyek közötti (interperszonális) kommunikációnak egyik területe, amely azokra a szavakra és frázisokra utal, amelyek fényt deríthetnek a mögöttük rejlő szándékra. A metanyelv a személyek közötti (interperszonális) kommunikációnak egyik területe, amely azokra a szavakra és frázisokra utal, amelyek fényt deríthetnek a mögöttük rejlő szándékra.

27 Metanyelv „Olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv.” „Olyan nyelv, amely másként kódolja a gondolatokat, mint a természetes nyelv.” „A nyelvben rejtőzködő nyelv”. „A nyelvben rejtőzködő nyelv”.

28 Metanyelv Íme néhány példa, a valódi jelentésükkel együtt: Íme néhány példa, a valódi jelentésükkel együtt: „Egyedülálló vásárlási alkalom” – Nehezen tudjuk eladni „Egyedülálló vásárlási alkalom” – Nehezen tudjuk eladni „Érdekes” – Csúnya „Érdekes” – Csúnya „Optimális helykihasználású” – Nagyon kicsi „Optimális helykihasználású” – Nagyon kicsi „Tanyaház stílusú” – Szegényes „Tanyaház stílusú” – Szegényes

29 Meta-bosszantók A legbosszantóbb metaszavak és frázisok közé tartozik a „tudja”, a „valahogy” vagy a „hogy is mondjam”. A legbosszantóbb metaszavak és frázisok közé tartozik a „tudja”, a „valahogy” vagy a „hogy is mondjam”. A „tudja” azért annyira bosszantó, mert valójában azt jelenti: „Tudom, hogy nem fejezem ki magam világosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani”. A „tudja” azért annyira bosszantó, mert valójában azt jelenti: „Tudom, hogy nem fejezem ki magam világosan, de maga van olyan intelligens, hogy tudja, mit is akarok mondani”. A „valami”, a „valahogy” és a „hogy is mondjam” bocsánatot kérnek, amiért a beszélő nem ismeri a helyes szót. A „valami”, a „valahogy” és a „hogy is mondjam” bocsánatot kérnek, amiért a beszélő nem ismeri a helyes szót.

30 Mire jó a metanyelv? A metanyelv enyhíti a csapásokat, amelyeket egymásnak osztogatunk, anélkül, hogy otrombán gorombák lennénk. A metanyelv enyhíti a csapásokat, amelyeket egymásnak osztogatunk, anélkül, hogy otrombán gorombák lennénk. A metanyelv használata az üzleti életben is egyre terjed. A metanyelv használata az üzleti életben is egyre terjed.

31 Mit hangsúlyozzunk? Ha egy mondatban minden egyes szónak megváltoztatjuk a hangsúlyát, azzal teljesen megváltoztathatjuk a mondat jelentését. Olvassuk el a következő mondatokat úgy, hogy a hangsúlyt mindig a dőlt betűvel szedett szavakra helyezzük és figyeljük meg, hogyan változik a jelentésük! Ha egy mondatban minden egyes szónak megváltoztatjuk a hangsúlyát, azzal teljesen megváltoztathatjuk a mondat jelentését. Olvassuk el a következő mondatokat úgy, hogy a hangsúlyt mindig a dőlt betűvel szedett szavakra helyezzük és figyeljük meg, hogyan változik a jelentésük!

32 Mit hangsúlyozzunk? „Nekem kell elfogadnom ezt az állást.” „Nekem kell elfogadnom ezt az állást.” „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” „Nekem el kell fogadnom ezt az állást.” Ez a példa mutatja, hogy különböző szavakat hangsúlyozva manipulálni lehet, hogy mit hallanak az emberek és azt is, hogyan lehet az újságban olvasottakat tévesen értelmezni. Ez a példa mutatja, hogy különböző szavakat hangsúlyozva manipulálni lehet, hogy mit hallanak az emberek és azt is, hogyan lehet az újságban olvasottakat tévesen értelmezni.

33 Klisék A klisék előrecsomagolt szavak és szólások; fantáziatlan emberek használják őket, akik nem tudnak érzékletesen leírni egy szituációt. A klisék előrecsomagolt szavak és szólások; fantáziatlan emberek használják őket, akik nem tudnak érzékletesen leírni egy szituációt. Pl: „mellesleg”, „erről jut eszembe”, „mielőtt elfelejteném”, „éppen azon törtem a fejemet” stb. Pl: „mellesleg”, „erről jut eszembe”, „mielőtt elfelejteném”, „éppen azon törtem a fejemet” stb. Mindig az a szándék rejlik mögöttük, hogy csökkentsék annak jelentőségét, amit a beszélő mondani akar. Mindig az a szándék rejlik mögöttük, hogy csökkentsék annak jelentőségét, amit a beszélő mondani akar.

34 Metanyelvi egyszavasok Azt jelzik, hogy valaki megpróbálja álcázni az igazságot vagy félre akar vezetni minket. Azt jelzik, hogy valaki megpróbálja álcázni az igazságot vagy félre akar vezetni minket. A „becsszóra”, az „őszintén”, az „őszintén szólva” mind arra mutat, hogy a beszélő sokkal kevésbé őszinte vagy becsületes, mint ahogy állítja. A „becsszóra”, az „őszintén”, az „őszintén szólva” mind arra mutat, hogy a beszélő sokkal kevésbé őszinte vagy becsületes, mint ahogy állítja.

35 Metanyelvi egyszavasok Például: „Őszintén szólva ez a legjobb ajánlat, amit tehetek.” Ez lefordítva azt jelenti: „Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed.” Például: „Őszintén szólva ez a legjobb ajánlat, amit tehetek.” Ez lefordítva azt jelenti: „Nem ez a legjobb ajánlatom, de hátha elhiszed.” Az „oké?” és az „igaz?” kérdések rákényszerítik a hallgatót, hogy egyetértsen a beszélő nézőpontjával. Pl: „Egyetért ezzel, igaz?” Az „oké?” és az „igaz?” kérdések rákényszerítik a hallgatót, hogy egyetértsen a beszélő nézőpontjával. Pl: „Egyetért ezzel, igaz?”

36 Metanyelvi egyszavasok A „csak” szót az utána következő szavak jelentőségének csökkentésére használják. Pl: „Csak öt percet rabolok el az idődből”, mondják az időpocsékolók, valamint azok, akik egy órát szándékoznak elvenni az időnkből. A „csak” szót az utána következő szavak jelentőségének csökkentésére használják. Pl: „Csak öt percet rabolok el az idődből”, mondják az időpocsékolók, valamint azok, akik egy órát szándékoznak elvenni az időnkből.

37 Metanyelvi egyszavasok A „megpróbálom” szót olyan emberek használják, akik rendszerint alulteljesítenek vagy kudarcra hajlamosak. Pl: „Megpróbálom vagy megteszem, ami tőlem telik.” A „megpróbálom” szót olyan emberek használják, akik rendszerint alulteljesítenek vagy kudarcra hajlamosak. Pl: „Megpróbálom vagy megteszem, ami tőlem telik.” A „meg fogjuk vizsgálni” és a „meglátom, mit tehetek” azoknak a nagyvállalati vezetőknek és kormánytisztviselőknek a kedvenc „fordulatai”, akik el akarják hárítani a felelősséget. A „meg fogjuk vizsgálni” és a „meglátom, mit tehetek” azoknak a nagyvállalati vezetőknek és kormánytisztviselőknek a kedvenc „fordulatai”, akik el akarják hárítani a felelősséget.

38 Metanyelvi kétszavasok Az „igen, de” megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A „de” általában ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető hazudott. Az „igen, de” megpróbálja beleegyezést színlelve elkerülni a megfélemlítést. A „de” általában ellentmond az előző szónak, vagy azt jelzi, hogy az illető hazudott. Pl: „A feleséged úrinő, de…” (de nem az) Pl: „A feleséged úrinő, de…” (de nem az) Pl: „Nagyon szép ez a ruha, csak…” (nem tetszik) Pl: „Nagyon szép ez a ruha, csak…” (nem tetszik)

39 Metanyelvi kétszavasok A „tisztelettel” azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. A „tisztelettel” azt jelenti, hogy a beszélő egyáltalán nem, vagy alig tiszteli a hallgatóját, sőt kifejezetten megveti. Pl: „Nagyra értékelem a megjegyzéseit uram, de hadd jelentsem ki tisztelettel, hogy nem értek velük egyet.” Pl: „Nagyra értékelem a megjegyzéseit uram, de hadd jelentsem ki tisztelettel, hogy nem értek velük egyet.”

40 Metanyelvi kétszavasok Ha a beszélő úgy érzi, hogy nem fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, amit mond, akkor azzal kezdi a megjegyzéseit, hogy „higgye el”. Ha a beszélő úgy érzi, hogy nem fogunk hinni neki, vagy hihetetlen, amit mond, akkor azzal kezdi a megjegyzéseit, hogy „higgye el”. Minden beszélgetésben az egyik leggyakrabban használt frázis a „hát persze” vagy a „persze” vagy a „természetesen”. Minden beszélgetésben az egyik leggyakrabban használt frázis a „hát persze” vagy a „persze” vagy a „természetesen”.

41 Manipulátorok és átverők A „szeretném remélni” ügyes módja annak, hogy ne mondjunk véleményt, miközben úgy hangzik, mintha mondanánk. A „szeretném remélni” ügyes módja annak, hogy ne mondjunk véleményt, miközben úgy hangzik, mintha mondanánk. „Szeretném remélni, hogy az adók az év végéig nem fognak emelkedni.” „Szeretném remélni, hogy az adók az év végéig nem fognak emelkedni.” „Normális körülmények közt nem szeretném, ha az adók szintje növekednék, de minden valószínűség szerint mégis ez fog történni.” „Normális körülmények közt nem szeretném, ha az adók szintje növekednék, de minden valószínűség szerint mégis ez fog történni.”


Letölteni ppt "Viselkedéskultúra. Viselkedéskultúra - Illem Illem = Viselkedéskultúra Illem = Viselkedéskultúra A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: A Magyar Értelmező."

Hasonló előadás


Google Hirdetések