Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2007/2008.BSc.II.évf. Érzékelők általános összefoglalója Az előadás anyaga részletesen megtalálható:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2007/2008.BSc.II.évf. Érzékelők általános összefoglalója Az előadás anyaga részletesen megtalálható:"— Előadás másolata:

1 Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2007/2008.BSc.II.évf. Érzékelők általános összefoglalója Az előadás anyaga részletesen megtalálható: 1. fejezet

2 Nem villamos jelek mérésének folyamatai.

3 Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók - potenciométeres jelátalakítók: fém, félvezető anyagból - nyúlásmérő ellenállások (bélyegek) nyomás, erő, rezgés, mechanikai feszültség,.. - hőellenállások - fém anyagból - félvezetőből 2.Kapacitív jelátalakítók elmozdulás, szögelfordulás, szintérzékelők, páratartalom, dinamikus nyomás, rezgés,…

4 . 3.Mágneses ( induktív ) érzékelők : elmozdulás, elfordulás, Aktív jelátalakítók 1.Mágneses ( indukciós) jelátalakítók: elmozdulás (elektronikus mérleg),fordulatszám térfogatáram,…. 2.Piezoelektromos érzékelők: erő, nyomás, rezgés, gyorsulás,.. 3. Ultrahangos jelátalakítók: szint, térfogatáram, rezgés.. 4. Optoelektronikai jelátalakítók: jelenlét, alakfelismerés, nyomás, erő, gázok koncentrációja…

5 1.Ellenállás-változáson alapuló jelátalakítók. a. Potenciométeres jelátalakítók. U0U0 R0R0 lsls RsRs UsUs l0l0 U0U0 φ0φ0 φsφs s ellenállás csúszó érintkező ellenállás RsRs

6 U be R vez1 R vez2 R 0 RxRx RtRt U ki A modellezéshez használható kapcsolás a vezeték és a terhelő ellenállásokkal: A jelleggörbe csak terheletlen állapotban lineáris.. Kivitelük lehet: rétegellenállás - lineáris - logaritmikus jelleggörbével huzalellenállás

7 b. Jelátalakítás nyúlásmérő ellenállásokkal. Készülnek: fém és félvezető (piezorezisztív) anyagokból. A fém ellenállások nagyon vékony, és minél hosszabb, a nyomtatott áram- köröknél alkalmazott technológiával készült, bonyolult formájú mérőelemek. A mérés alapja az ábrán látható: l A FF Ha egy villamosan vezető anyagot F erővel meghúzunk, ill. összenyomunk, a vezető keresztmetszete megváltozik, ami ellenállás-változást okoz. Az ellenállást, rugalmas hordozóra, különleges ragasztóval felhelyezik és kis ellenállású kiveze- téssel látják el. A- ΔA

8 A nyúlásmérő bélyegek segítségével különböző mechanikai jellemzőket lehet meghatározni: húzó,- nyomó erő, nyomaték, nyomás, rezgés, tömeg, szintmagasság, különböző feszültségi állapot, stb. A bélyegek elhelyezése, száma a mérendő jellemzőtől, a kívánt pontos- ságtól, stb. függ. Minden mérés alapja, a bélyegelemre ható húzó,- ill. nyomó erőből adódó deformáció meghatározása, ellenállás-változás segítségével. A tiszta húzásra igénybevett test viselkedésére a rugalmasság határain belül a Hooke- törvénye érvényes: б – a feszültség [ MPa ] E- az anyagra jellemző rugalmassági modulus [ MPa ]

9 ε – fajlagos nyúlás %-ban l 0 - a vezeték megnyúlt hossza [ m ] l– a vezeték eredeti hossza [ m ] A vezeték ellenállásának eredeti értéke: ρ – a huzal anyagának fajlagos ellen- állása [Ωmm 2 /m] A – a huzal keresztmetszete[mm 2 ] A relatív ellenállás-változás: A keresztirányú változást és a fajlagos ellenállás megváltozását egy átalakítási tényezőbe foglalták össze, amelyet k bélyegállandónak neveznek, és megvásá- roljuk a bélyeggel. Nagysága 2-2,7 között változik.

10 Az ellenállás-változás nagysága: A szabványos alapellenállás értéke: 90, 120, 300, 350, 600,1000 ohm FF meander alakú ellenállás kivezetésekhordozó Egy egyelemes bélyeg nyomtatott kivitele. A bélyeg felépítése:

11 A félvezető ellenállások kivitele eltér a fémből készült ellenállásokétól, mivel az ellenállás-változást a fajlagos ellenállás megváltozása hozza létre. Ez a félvezetőnél nagymértékű, ami a k bélyegállandó értékében jelenik meg: k=100 körül van. Kiviteli formája: kivezetések hordozó Félvezető ellenállás

12 Példa: mekkora ellenállás-változást kell mérnünk, ha egy test felületére ragasztott bélyegben a húzóerő hatására б = 10 MPa feszültség ébred ? A bélyeg alapellenállása R=120 Ω, a bélyegállandó k=2, a rugalmassági modulu- sa E= 2 · 10 5 MPa. A várható ellenállás-változás: ΔR =R k ε = 120·10 -4 = 0,012Ω A példában bemutatott kis ellenállás csak megfelelő mérőműszerhez csat- lakoztatva mérhető.

13 Néhány bélyeg kiviteli formája: egyelemes bélyeg membrán bélyeg háromelemes bélyeg 45º- os elrendezéssel tízelemes bélyeg halszálka alakú bélyeg kételemes bélyeg, hossz és keresztirányú ellenállásokkal

14 G D A B C RMRM RVRV R1R1 R2R2 A példában bemutatott ellenállás-változás mérésére leggyakrabban a Wheatston-híd kapcsolást alkalmazzák. Az R M mérőbélyeget a mérőműszerbe épített másik három ellenállással mérő- hídba kapcsolják össze. Az pl. R 1, R 2 – 120 Ω-os ellenállás R V – változtatható ellenállás A Wheatston-híd A, B kapcsaira egyenáramú tápforrást, a C, D kapcsok közé egy galvanométert (árammérőt) kötnek. A változtatható ellenállást addig kell változtatni míg a galvanométer, az átfolyó áramra nulla értéket nem mutat.

15 Ekkor az I G = 0, vagyis a híd kiegyenlített. Ilyenkor a híd szemben fekvő ágaiban elhelyezkedő ellenállások szorzata egyenlő: Ha a mérőbélyeg terhelést kap, a mérőellenállás megváltozik, a hidat ismét ki kell egyenlíteni. A hangolási értéket mindkét esetben skáláról lehet leolvasni, a két skálaérték közötti különbség a megváltozott ellenállás. Mérés közben a mérendő test hőmérséklete megváltozhat, meg kell külön- böztetni a terhelésből és a hőmérséklet-változásból adódó deformációt, ezért egy hőmérséklet kompenzáló, azonos nagyságú ellenállást kell beépíteni. Ezt az ellenállást olyan helyre kell ragasztani, amely felület nincs terhelve, de a hőmérséklete azonos a mérőtest hőmérsékletével. A mérőhíd ágaiba egyszerre több aktív bélyeget is el lehet helyezni, így beszélhetünk, fél hídról, ha kettő, teljes hídról, ha négy bélyeggel kívánjuk a deformációt megmérni. (Részletesen: jegyzet 1.2 ábra)

16 G A B RkRk R1R1 C RMRM RVRV A B C Wheatstone-híd, R K kompenzáló ellenállás beépítésével. Ha a hőmérséklet megváltozik, az R M és R K is azonosan változik meg, azaz a szemben lévő ellenállások szorzata nem változik. A hidat negyed hídnak nevezik. ( egy aktív bélyeget tartalmaz) Mérendő alkatrész Mérőműszer

17 c. Hőmérséklet-függő ellenállások. a.Fém alapanyagból b.Félvezetőből Részletes anyag: 2.előadás

18 2. Kapacitív jelátalakítók. A gyakorlatban leggyakrabban a sík- és hengerkondenzátorokat alkalmazzák Síkkondenzátor Változhat - a kondenzátor felülete : A[m 2 ] x y εRεR δ x δ A A 1 ( a két felület fedi egymást) x1x1 - fegyverzetek távolsága: δ [ m ] - a dielektromos állandó: ε [ pF/m] A síkkondenzátor kapacitása: ε 0 =8,85 * pF/m ε r – relatív permittivitás, dimenzió nélküli szám

19 d D ε l0l0 lXlX x min x x max ε lev ΔCΔC ε foly Hengerkondenzátor. Cső-cső, henger-cső kivitelben készülnek. A kapacitása: Példa: folyadék szintmagasságának fo- lyamatos regisztrálása X x – a pillanatnyi szint d – a belső fegyverzet átmérője [m ] D – a külső fegyverzet átmérője [m ] l

20 A kondenzátor két részkondenzátorként működik, egy levegő és egy folyadék dielektrikummal, amelyek az ábra alapján párhuzamos kondenzátorokként értékel- hetők. A minimum szinthez, a C min kapacitás, l 0 hosszal és ε levegő dielektromos állandóval: A max. szint : x max levegő folyadék dielektrikummal

21 Kondenzátor alkalmazása nyomás-és erőmérésre. A fegyverzetek közötti távolság (δ ) változik. Főleg dinamikus nyomás, erő mérésére alkalmas.

22 Páratartalom érzékelő kondenzátor. 1.Szilícim hordozó 2.Tantál rács(1.fegyverzet) 3.Nedvességérzékeny mű- anyagfólia (dielektrikum) 4.Arany rács(2. fegyverzet) A nedvesség hatására a dielektromos állandó változik meg. Az érzékelő vékonyréteg technológiával készül.

23 Mágneses jelátalakítók. Fizika I előadás ismeretei alapján Két fő típusa lehet: induktív jelátalakítók indukciós jelátalakítók. Gyakran ezek kombinációit alkalmazzák. 3. Induktív jelátalakítók. Valamilyen fizikai jellemző (elmozdulás, elfordulás, rezgés, fordulatszám,stb.) megváltozásának hatására a tekercs induktivitása megváltozik. Ha a „ mágneses Ohm-törvényt” felírjuk: Ahol μ 0 =4π Vs/Am a vákuum permeabilitási tényezője μ = μ 0 μ r

24 ΔUΔU x x ΔUΔU A „ mágneses ellenállás” a – a vasmag keresztmetszete l k – a vasmag íveleme mozgó lágyvasmag Mozgó lágyvas tekercsek

25 a. x- irányú kis elmozdulások érzékelésére b.φ- irányú kis szögelfordulás érzékelésére c.φ- irányú nagyobb szögelfordulás érzékelésére. Az érzékelők lehetnek tekercs-típusúak és transzformátor-típusúak. Mindkettő lehet egytekercses, ill. differenciál kivitelű. A differenciál kivitellel a kimenő jel megduplázható. x0x0 ΔxΔx A légrés felül: x 0 – Δx A légrés alul: x 0 + Δx A kimenő jel a légrés-válto- zásokból adódó induktivitás- változás lesz

26 Differenciál-transzformátor típusú jelátalakító, merülőmagos kivitel primer tekercs szekunder tekercsek A legelterjedtebb induktív jelátalakító. A belső, primer tekercs egy tekercs, csak meg van osztva, legtöbbször két részre, és U feszültséggel táplált. A külső a két szekunder tekercs, amelyekben a vasmag elmozdulásának hatására áram indukálódik. Mivel a két szekunder tekercs külön-külön jelet biz- tosít, differenciál jelátalakítóként műkö- dik. A kimenő jel transzformátor áttétel változás.

27 4. Indukciós jelátalakítók. ( mozgási indukción alapuló jelátalakítók) Ha mágneses térben egy vezetőt v sebességgel mozgatunk, a vezetőn, U feszültség indukálódik: Ha vagyis ha sebesség a mágneses indukció vonalakra merőleges: B – a tekercsben kialakult mág- neses indukció [Vs/m 2 ] α – a sebesség és az indukció vonalak által bezárt szög

28 ÉD U ± ΔU v É D D v Az indukciós jelátalakítók három csoportja különböztethető meg: - erővonal metszésen alapuló- a B mágneses tér és tekercs egymás- hoz képest elmozdul - térváltozás jön létre- az átalakító mágnestere ( B) megváltozik - örvényáramos átalakítók. Leggyakrabban az erővonal metszésen alapuló megoldásokkal találkozhatunk: A tekercs áll, a mágnes mozog A mágnes áll, a tekercs mozog

29 Érintés nélküli, analóg fordulatszám érzékelő. forgórész tekercsek A forgórész egy páros számú, váltott pólusú kerék, ahol az állandó mágneses körök az álló- részben körben elhelyezett, a pólusokkal azonos irányú tekercsben, a fordulatszámmal arányos áramot indukálnak.

30 Mágneses (indukciós) térfogatáram mérő. A Faraday- elven működő áramlás- mérő minden olyan anyag térfo- gatáramának mérésére alkalmas, amelyeket más mérési elvvel mű- ködő eszközökkel nem lehet meg- mérni: szennyezett folyadékok, paszták, élelmiszer, stb. A cső anyaga a mérés helyén szigetelő, a közeg vezetőképessé- ge legalább 5 μS/cm legyen. A térfogatáram és az indukált feszültség: 1.,2. tekercsek

31 Turbinás áramlásmérő Érzékelője lehet: induktív, vagy induktív-indukciós összetett

32 5.Piezoelektromos jelátalakítók. Néhány nem fémes anyag nyo- más hatására, polarizálódik, a egyik felületén negatív, a mási- kon pozitív töltések válnak ki. Ha a kvarckristályból megfelelő síkokban vékony lapot vágnak ki, az x tengelyre merőlegesen elhelyezett vezetőfelületen, az erővel arányos töltésmennyi- ség mérhető. Nagysága: Q – indukált töltésmennyiség F x – nyomóerő [ N] d 11 – piezoelektromos együttható kvarcnál: 2,3 pF.

33 FxFx FxFx A méréstechnikai alkalmazásokban a nagyobb kimenő jel érdekében több kerámia- lapot fognak össze, a polarizációnak megfelelően. Mivel a keletkezett töltésmennyi- ség nem függ a felületek nagyságától, csak a számától, kis méretűre lehet gyártani. A töltésmennyiség: Az ábrán egy erőmérő cella látható, ahol 1.– kerámia lapok 2.- elektromos csatlakozó 3.- a terhelés tartóeleme

34 Alkalmazási területe főleg, a dinamikus erők és nyomások mérése, valamint ultra- hang előállítására, illetve fogadására. Miért nem alkalmazható statikus erő mérésére, ill. elektromos áram „előállítására”? 6.Ultrahangos jelátalakítók. Az ultrahangok 20 kHz – től, néhány MHz tartományban terjedő hullámok. Méréstecnikai alkalmazásuk főleg a roncsolásmentes anyagvizsgálat, a hosszmérés, szintmérés és az áramlásmérés területén találhatók. Az ultrahangos jelátalakító adója egy piezokerámia oszlop, amelyet tápfeszült- séggel rezgésbe hoznak. A vevő szintén egy kerámia oszlop, amely a rezgés ha- tására áramot indukál. ( Az ultrahangos áramlásmérőt működési elvét az áramlástechnikai méréseknél részleteztük.)

35 Alkalmazási példa ultrahangos szintmérésre: szállító szalagultrahang adó, vevő szén Az ábrán egy kazán automatikus tüzelőrendszerét látjuk. A szén a 30 m-es tárolóba szállítószalagon érkezik és a maximum szintig tölti a tárolót. A kazánba táplálás is automatikusan történik, az ultrahangos szintérzékelő és a kazánvezérlés segítségé- vel.

36 7. Optoelektronikai jelátalakítók. A fény mint információhordozó jel, sok esetben felülmúlja az elektromos áramot. A jelvezetéket, mely fénykábel, semmilyen külső zavar nem befolyásolja. Az optikai elemek, lencsék, tükrök, prizmák, stb. nehéz technológiai környezetben is jól dolgoznak. A jelátalakítók - adóból - vevőből és - jelvezetékből állnak. Az adók (fénykibocsájtó elemek) lehetnek: - fényemittáló dióda ( LED) - félvezető lézer A fényérzékelő elemek lehetnek: - fotoellenállások - fotodiódák - fototranzisztorok

37 Száloptikák alkalmazása mozgó alkatrészek jelenlétének érzékelésére. Az ábrán egy tükröző felületet tartalmazó alkatrész jelenlétét, de a feldolgozó elektronikától függően, sebességét is meg lehet állapítani.

38 Az optikai érzékelők gyakori mérési elve : - az átmenő sugaras elv és - a reflexiós elv. Alkatrész vastagságának ellenőrzése reflexiós jelátalakítóval Alkatrész jelenlétének ellenőrzése átmenő sugaras jelátalakítóval.

39 Néhány példa az ipari alkalmazások területéről:

40 Az előző ábra képeinek magyarázata: 1.Szerszám fogai állapotának ( hiány, törés) figyelése. 2.Szállító pályán továbbított, különböző alkatrészek elhelyezkedésének figyelése. 3.Papírtekercs feszességének figyelése. 4.Csapágygolyók átmérőjének ellenőrzése. ( csak az eltérőket különböz- teti meg az átlagtól ) 5.Tekercselés szélességének meghatározása. 6.Szállítópályán mozgó alkatrészek válogatása magasság szerint. 7.Szállító szalagon továbbított üvegek számának meghatározása. Így ellenőrzik az üres üvegeket is, hogy nem tartalmaznak-e durva szennyeződést. 8.Üveg vastagságának ellenőrzése, ha nem a megfelelő az üveg vastagsága a törésmutatója máshová vetíti a fókuszált fényt. 9.Automatikus gyártásba elhelyezett fúró törésének ellenőrzése.


Letölteni ppt "Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. 2007/2008.BSc.II.évf. Érzékelők általános összefoglalója Az előadás anyaga részletesen megtalálható:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések