Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fukusimai atomerőmű-baleset Pataki Boglárka Petra Tankör: MF13F1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fukusimai atomerőmű-baleset Pataki Boglárka Petra Tankör: MF13F1."— Előadás másolata:

1 Fukusimai atomerőmű-baleset Pataki Boglárka Petra Tankör: MF13F1

2 A Fukusimai atomerőmű vége? Az atomerőműben március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46 (közép-európai idő szerint 6 óra 46) perckor bekövetkezett tóhokui földrengés És az azt követő szökőár romboló hatásai Súlyos nukleáris üzemzavarok és -balesetek sorozatát indították el.

3 Tóhokui földrengés A Richter- skála szerinti 9,0-s erősségű 2011-es tóhokui földrengés és szökőár Japán keleti partvidékén, Tóhoku régió csendes- óceáni partjainál történt földrengés a régióbeli Szendai várostól nem messze következett be. A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés.

4 Tóhokui földrengést követő szökőár A szökőár vagy cunami (szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják. Néha helytelenül: árhullámnak nevezik. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes. A 2001-es indiai-óceáni szökőár és a 2011-es tóhokui földrengés és szökőár egészen kivételes események.

5 A katasztrófa következtében… …több mint tizenkétezren meghaltak, sok a sebesült és több mint tizenötezer ember eltűnt. Japán fővárosában,Tokióban egy nagyobb tűz keletkezett, füst gomolygott az egyik épületből. A városban és környékén 4 millió háztartásban nincs áram. A szökőár autókat, hajókat és raktárépületeket sodort el. Fukusimában összedőlt egy épület.

6 Eredmény képekben

7 Az anyagi kár is igen hatalmas, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül. Több generátor leállt, és legalább két atomerőmű komolyabban károsodott, amely a környező vidékek kitelepítéséhez vezetett.

8 A rengés gazdasági következményei A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a rengést követően. A katasztrófa sújtotta Tóhoku régió Japán GDP- jének 8%-át adja, a gyárbezárások, energiaszolgáltatás akadozása hónapokig hatással lehet a japán GDP-re.

9 Epicentrum, hipocentrum és utórengések A rengés epicentruma a japán partoktól 125 kilométerre, a hipocentruma 24 kilométeres mélységben volt. A földrengés után folyamatosan utórengések következtek be. Az utórengés-aktivitásra jellemző, hogy a főrengést követő másfél nap során kilenc M>=7 méretű eseményt figyeltünk meg, a M>=6 méretűek még május közepén sem voltak ritkák.

10 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Fukusimai atomerőmű-baleset Pataki Boglárka Petra Tankör: MF13F1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések