Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 az állam szabja meg a mértékét,  kötelező befizetni,  egy konkrét szolgáltatásra fordítják,  de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " az állam szabja meg a mértékét,  kötelező befizetni,  egy konkrét szolgáltatásra fordítják,  de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási."— Előadás másolata:

1

2  az állam szabja meg a mértékét,  kötelező befizetni,  egy konkrét szolgáltatásra fordítják,  de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, )  Járulékot a foglalkoztató és a biztosított fizet.

3 A fizetendő járulékok megoszlása január 1-jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő Szociális hozzájárulási adó (össz: 27%) (az adó alapja a VK 112,5%-a) korked- vezmény bizto- sítási járulék Nyugdíj- járulék % magán- nyugdíj- pénztári tagdíj egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék nyugdíj- biztosítási járulék Az adó alapja a Bruttó vállalkozói kivét ( Ft bérminimum) 10%-a egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulék Alapjuk a VK (vállalkozói kivét 150%-a) nem mpt. tag mpt. tag természet - beni egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munka- erő- piaci járulék természetben i egbizt. járulék pénzbeli egbizt. járulék munkaerő - piaci járulék 10 %4 %3 %1,5 %13 %10 0 %4 %3 %1,5 %

4  Egészségbiztosítási járulék: az állampolgárok ellátása betegségük, rokkantságuk esetén az állam feladata, s ennek a fedezésére köteles mindenki munkajövedelmei után egészségbiztosítási járulékot fizetni. A járulék egy része a munkaadót, a másik része a munkavállalót terheli.  A biztosítottak a következő szolgáltatásokra jogosultak: egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi– gyermekágyi segély, baleseti ellátás.  Nyugdíjbiztosítási járulék: arra szolgál, hogy a munkaképes kor után is legyen a munkavállalónak jövedelme.

5  ÁFA  Fogyasztási adó

6  az ún. hozzáadott–értékre vetik ki, azaz arra az értékre, amivel az adott termelési szakaszban a termék értéke megnőtt. A termelő visszaigényelheti az államtól az általa a termelésben felhasznált nyersanyagokért kifizetett áfát, így az áfát végső soron teljes egészében a fogyasztó fizeti meg.  Különböző áfakulcsok léteznek, a gyógyszereké és a tankönyveké például viszonylag alacsony. Ennek oka, hogy az állam fontosnak, támogatandónak tartja fogyasztásukat, s így megkönnyíti ezen javak vásárlását.

7  - 27 százalékos áfa (a évi 25 százalékos helyett) - 18 százalékos áfa - 5 százalékos áfa - 0 százalékos áfa - mentes az adó alól

8  olyan adó, amelyet egyes fogyasztási cikkekre a végső értékesítéskor vet ki az állam, azaz az áfához hasonlóan szintén a fogyasztó fizeti meg.  A fogyasztási adót általában azért vetik ki, hogy az adott termék (pld. cigaretta, alkohol) keresletét befolyásolják, visszaszorítsák. Ez természetesen egy biztos bevételi forrást is jelent az államnak.

9  Személyi jövedelemadó (SZJA)  Társasági adó  Osztalékadó  Kamatadó  Árfolyamnyereség adó

10  a magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők és az egyéni vállalkozók fizetik az év során szerzett valamennyi jövedelmük után.  Részben ebből fedezi az állam az olyan kiadásokat, mint a honvédelem, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a közoktatás stb., azaz olyan szolgáltatások, amelyekből mindenki részesedik, s ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a költségek fedezéséből.  A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalék.

11  a vállalkozások által az adott évben elért nyereség után fizetendő adó mértéke ben 10% 500 millió forintos adóalapig.

12  Osztalékjövedelem után fizetendő adó 16%  Kamatjövedelem után fizetendő adó 16%  Árfolyamnyereség után fizetendő adó 16%

13  Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet.  Fajtái:  Építményadó:  Telekadó:  Kommunális adó  Idegenforgalmi adó  Helyi iparűzési adó:

14  Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.  Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.  Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a).  Mértéke: Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a (nem változott),

15  Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki.  Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult.  Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.  Mértéke: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a (nem változott),

16  Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.  Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog.  Mértéke: adótárgyanként Ft-ról Ft-ra emelkedett,

17  ez az adó két jogcímen szedhető: - magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő - a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik.  Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete.  Mértéke: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a,

18  Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat.  Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum Ft.

19  A leltár a mérleg alapja. A vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. A bérelt, kölcsönvett, eladott és még elszállítatlan eszközöket, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket nem szabad a saját leltárban szerepeltetni.  A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani.  A leltárt el lehet készíteni a - folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, - illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során.

20  a mérleg valódiságának alátámasztása  a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése  a tulajdon védelme  a vezetőség tájékoztatása

21  A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámlálásával megy végbe. A vállalkozásnál az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31.  A leltárfelvétel befejezésének időpontjától számított 10 napon belül a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított legkésőbb 20 napon belül ki kell vizsgálni.  A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vezető hagy jóvá.  Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni.

22  1. A leltározás előkészítése  2. A leltározás megszervezése  3. A leltározás lebonyolítása  4. A leltári adatok értékelése  6. A leltározás lezárása  5. Hiányok, többletek rendezése

23


Letölteni ppt " az állam szabja meg a mértékét,  kötelező befizetni,  egy konkrét szolgáltatásra fordítják,  de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések