Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország az els ő világháborúban. Háborús gazdaság 1914. július 28. hadüzenet Szerbiának Rendkívüli tv.-ek és intézkedések Közel 4 millió magyar katona.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország az els ő világháborúban. Háborús gazdaság 1914. július 28. hadüzenet Szerbiának Rendkívüli tv.-ek és intézkedések Közel 4 millió magyar katona."— Előadás másolata:

1 Magyarország az els ő világháborúban

2 Háborús gazdaság július 28. hadüzenet Szerbiának Rendkívüli tv.-ek és intézkedések Közel 4 millió magyar katona a frontokon→ óriási emberveszteségek frontok frontok: Przemysl, Gorlice, Doberdo, Isonzo, Piave Katonai ellenőrzés az üzemekben Kötelező munkavállalás 50 évig Élelmiszerek begyűjtése – rekvirálások Jegyrendszer – központi elosztás Sztrájkhullám (MSZDP) 1918-ra a Monarchia nem bírta a terheket, kimerült » infláció, áruhiány, nyersanyaghiány, ellátási zavarok

3 A háború küszöbén Nemzeti Munkapárt kormányzása 1911 véderővita (500ezer fős hadsereg) 1912 vérvörös csütörtök (szoc.dem.tüntetés) Tisza István második kormánya Tisza István második kormánya ( ) Az obstrukció letörése* (parlamenti őrség) A belső rend erőszakos fenntartása szűkített választójog – sajtótörvény készülődés a háborúra ellenezte a Monarchia föderalisztikus átalakítását Országos Polgári Radikális Párt ↔ Károlyi Mihály gróf az ellenzék élén

4 Belpolitikai események Tisza István miniszterelnöksége 1915-től a szocdemek békét követelnek 1916 nov. meghal Ferenc József → IV. Károly béketárgyalások kezdeményezése (föderalisztikus*) Függetlenségi és 48’as Párt létrejötte →Károlyi Mihály -németellenesek és háborúellenesek - az antanttal kezdeményeznek kapcsolatot -földkérdés megoldása, választójog kiterjesztése 1917 lemond Tisza → Esterházy → Wekerle (3.) » Választójogi Blokk (MSZDP, Károlyi-párt, polg-i rad-ok)

5 Pártok a világháború alatt, után Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt = Károlyi Párt (Károlyi Mihály) Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) Országos 48-as Függetlenségi Gazdapárt (Nagyatádi Szabó István) Keresztényszocialista Néppárt Magyarországi Szociáldemokrata Párt (Kunfi Zsigmond) Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE)

6 Nemzetiségek IV. Károly reformkísérletei ↔ nemzetiségek A nemzetiségek célja: -önálló nemzetállamok létrejötte -minél nagyobb területek megszerzése a Monarchiából → nemzeti tanácsok jöttek létre nemzetiségi szinten április római kongresszus → az antant elismerte a csehek és a románok területi igényeit -csehek: Masaryk, Benes -románok: Goga probléma: probléma: a Monarchián belül a nemzetiségi határok nem húzhatóak meg

7 1918. nov. titkos szerződés (belgrádi konvenció) az antant és a szerb/román/szlovák vezetők → elkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását → Mo. felosztandó préda lett Dél: Beszterce-Szabadka-Pécs-Dráva demarkációs v. Kelet: Erdélybe román csapatok vonultak be Észak: Felvidéken 20 magyar vármegye elfoglalása márc. Vyx-jegyzék

8 Az őszirózsás forradalom 1918 ősz – Budapest » jönnek a frontról haza okt.24. Magyar Nemzeti Tanács létrejötte (Függetlenségi és 48-as+MSZDP+Polgári Radikálisok) célok: célok: demokratikus jogok kiterjesztése, földosztás Nőkre is kiterjedő ált. választójog Földkérdés megoldása Engedmény a nemzetiségeknek okt őszirózsás forradalom Pesten » Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezése koalíciós kormány » koalíciós kormány a Nemzeti Tanács tagjaiból

9 Kódolt problémák » A dualizmus korának gyors fejlődése ellenére vannak súlyos bajok 1. A nemzetiségek számára az asszimilációs politika egyre inkább elfogadhatatlanná vált 2. A munkásságnak (a Szociáldemokrata Pártnak) egy képviselője sem volt a Parlamentben 3. A parasztság túlnyomó többségének nem volt földje, családját eltartani nem tudta

10 A háború vége október 17.: Tisza István „elismerem, hogy ezt a háborút elvesztettük” Október 23/24.: Károlyi Mihály vezetésével létrejött a Magyar Nemzeti Tanács Október 31.: Őszirózsás forradalom: → gyakorlatilag vértelenül kinevezték Károlyit miniszterelnöknek (Tiszát viszont megölték a villájában – Hermina út)

11 A Károlyi-kormány megoldandó kérdések Legfontosabb megoldandó kérdések: Nemzetiségi kérdés Az ország függetlenségének biztosítása Elfogadható békeszerződés az antanttal Gazdasági stabilizáció (munkalehetőségek) Demokratikus reformok (választó-, és szab.jogok) Földreform Támogatók: -katonaság; - parasztság; - munkásság; - kispolgárság nov.3. – a Monarchia kapitulál nov.13. – IV. Károly lemond az államügyek intézéséről nov. 16-án – kikiáltották a Magyar Népköztársaságot

12 „Földreform” A földosztás támogatói: Károlyi és Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárti) (elkésett ) 1918/19 fordulója » földtörvény (elkésett ) → a gyakorlatban nem tud megvalósulni (Károlyi felosztja saját birtokát Kápolnán és ennyi….) 1919 jan. Károlyi köztársasági elnök (Berinkey kormány) A nemzetiségek nem hajlandóak tárgyalni – elszakadás Megerősödnek a szélsőséges radikális pártok (kommunisták) Baloldal: Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Jobboldal: MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület)

13 Károlyi megoldási kísérletei és nehézségei A világháborús összeomlás után nem sikerült az élelem- és fűtőanyag ellátás megoldása A parasztoknak földet akart adni, de a törvényt nem tudta végrehajtani, csak a saját földjén osztott ki földet Külpolitikailag az antant nem tárgyalt vele, csak utasította (pl. megalázó Belgrádi-fegyverszüneti tárgyalásokon vissza kellett vonulnia, seregeket felszámolni) » Így elvesztette a bázisát, mindenki elfordult tőle

14 Külpolitikai kudarc A nemzetiségek elszakadási törekvései Az antant a bolsevizmust (baloldali mozgalmakat) fenntartani képes államokat támogatta márc.20. Vyx-jegyzék → vissza kell vonulni a Tisza mögé (Károlyi nem fogadja el) A széteső bel- és külpolitikai helyzetben a kommunisták propagandája sikeres volt március 21-én megszerezték a hatalmat → Kun Bélát kiengedték a börtönből → kikiáltották a Tanácsköztársaságot → Károlyi Mihály köztársasági elnököt lemondatták

15 Út a kommunista puccshoz március 20.: Vix-jegyzék: vissza kell vonulni a Tisza mögé: Károlyi nem fogadja el A széteső bel- és külpolitikai helyzetben a kommunisták propagandája sikeres volt, mindenki elhitte, hogy csak ők képesek az ország megmentésére (orosz hadifoglyokból verbuválódtak) március 21-én megszerezték a hatalmat: Kun Bélát kiengedték a börtönből (ő itt diktálta le Károlyi lemondó nyilatkozatát) Károlyi Mihály köztársasági elnököt lemondatták (aláírását ráhamisították a nyilatkozatra)


Letölteni ppt "Magyarország az els ő világháborúban. Háborús gazdaság 1914. július 28. hadüzenet Szerbiának Rendkívüli tv.-ek és intézkedések Közel 4 millió magyar katona."

Hasonló előadás


Google Hirdetések