Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyári napnak alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. Milyen szám milyen személy- ben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyári napnak alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. Milyen szám milyen személy- ben."— Előadás másolata:

1 Nyári napnak alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. Milyen szám milyen személy- ben íródott a mű? Milyen évszakot és milyen nap- szakot mutat a kép? (A vers képe) Milyen költői eszköz a ki- emelt sor? Magyarázd meg! Miért pont anya-gyermek?

2 A folyó oly símán, szelíden Ballagott le parttalan medrében Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrában. Milyen látvány tárul a költő elé? Nézd meg a jelzőket! Milyen hangulatot árasztanak? Nézd meg az igéket! Milyen költői eszközt fejeznek ki? Az igék a folyó milyen tulajdonságát húzzák alá?

3 Síma tükrén a piros sugárok (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. A tündér szó milyen elemre utal? A látvány mellett a kiemelt szavak milyen észlelési területre utalnak? A csengés és a sarkanyúk pengése milyen hanghatás? Milyen költői eszközt látsz?

4 Ahol álltam, sárga fövenyszőnyeg Volt terítve, s tartott a mezőnek, Melyen levágott sarju-rendek Mint a könyvben a sorok, hevertek. Hova téved a költő tekintete? Mi a föveny? Miért fövenyszőnyeg? Milyen a mező? Költői eszköz?

5 Túl a réten néma méltóságban Magas erdő: benne már homály van, de az alkony üszköt vet fejére S olyan, mintha égne s folyna vére. Hova néz tovább a lírai én? Mit jelent az, hogy „üszköt vet fejére” Költői eszközök

6 Más felől, a Tisza tulsó partján, Mogyoró-s rekettyebokrok tarkán, Köztök egy csak nyílás, azon át Látni távol kis falucska tornyát. Hova tekint a költő s mit lát?

7 Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők usztak át az égen Legmesszebről rám merengve néztek Ködön át a mármarosi bércek. Mely szavak utalnak arra, hogy még a Tiszától távol eső helyeken is nyugalom honol?

8 Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe Egy madár csak néha füttyent be. Nagy távolban a malom zúgása Csak olyan volt, mint a szúnyog dongása. Keresd meg a zajokra utaló igéket! Mi a közös bennük?

9 Túlnan, vélem átellenben épen, Pór menyecske jött. Korsó kezében. Korsaját míg tele merítette, Rám nézett át: aztán ment sietve, A tájban megjelenik az ember. Mennyire van harmóniában az ember és a táj? Miből gondolod így?

10 Ottan némán, mozdulatlan álltam, Mintha gyökeret vert volna lábam. Lelkem édes, mély mámorba szédült A természet örök szépségéűl. Mi az, aminek a költő hangot ebben a versszakban?

11 Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz! Nézd meg a mondatvégi írásjeleket! Milyen mondatok és mit fejeznek ki? Keress ellentétet a versszakban! Milyen más költői eszközöket látsz itt? Miért van ebben a versszakban ennyi költői eszköz?

12 Késő éjjel értem a tanyára Friss gyümölcsből készült vacsorára. Társaimmal hosszan beszélgettünk. Lobogott a rőzseláng mellettünk. Többek között szóltam én hozzájok: „Szegény Tisza, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója, Megváltozott a helyszín és a napszak. Hogyan?

13 Pár nap múlva fél szendergésemből Félrevert harang zúgása vert föl. Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék, S tengert láttam amint kitekinték. Mint az őrült, ki letépte láncát, Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot. Milyen viszonyban áll a 2 versszak az első 10 versszakkal?

14 Vázlat A Tisza 1847 A tájleíró költemény mit mutat be a táj szépségein kívül? 1. vsz: A lírai én helyzetének bemutatása.(helyszín, napszak) 2-3. vsz: A folyó „jellemzése”! Milyennek mutatja Petőfi a folyót! Költői eszközök! 4-9. vsz. A lírai én tekintetét követve leírást kapunk a folyó környékéről. Hogyan változik a költő nézőpontja? Milyen költői eszközökkel találkozunk? (hangok, színek stb.) A vsz. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. Mit fejeznek ki a költői eszközök? A vsz. Elbeszélő részlet. A késői estét írja le a tanyán vsz.: A békés kezdőkép ellentétek drámai befejezést eredményez. Romantikus elemek: ellentétek, szélsőségek hangsúlyozása Realista (valósághű) elemek: A vers a valóságot ábrázolja Verselés: időmértékes


Letölteni ppt "Nyári napnak alkonyulatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. Milyen szám milyen személy- ben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések