Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Becquerel, Henri (1852-1908) Legfontosabb eredményeit a fluoreszencia, a foszforeszencia, az infravörös sugárzás és a radioaktivitás területén érte el.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Becquerel, Henri (1852-1908) Legfontosabb eredményeit a fluoreszencia, a foszforeszencia, az infravörös sugárzás és a radioaktivitás területén érte el."— Előadás másolata:

1 Becquerel, Henri ( ) Legfontosabb eredményeit a fluoreszencia, a foszforeszencia, az infravörös sugárzás és a radioaktivitás területén érte el ben észlelte a radioaktív sugárzás élettani hatását ban (megosztott) Nobel-díjat kapott a spontán radioaktivitás felfedezéséért.

2 Curie, Marie ( ) A polóniumnak és a rádiumnak a felfedezője. Kétszer kapott Nobel- díjat: először 1903-ban fizikait (megosztva) a radioaktív sugárzás tanulmányozásáért, majd 1911-ben kémiait a két új elem felfedezéséért.

3 Curie, Pierre ( ) Nobel-díj, 1903 (Becquerel-lel és feleségével megosztva) Foglalkozott kristályfizikával és az anyagok mágneses tulajdonságaival.

4 Joliot-Curie, Irène ( ) Joliot-Curie, Fréderic ( ) 1935-ben kaptak kémiai Nobel-díjat az „új elemek előállí- tásának radioaktív kémiája területén végzett munkájukért”. Jelentős szerepük volt a maghasadás természetének megértésében.

5 Radioaktív sugárzások

6 Az  -bomlás során a tömegszám néggyel, a rendszám kettővel csökken

7 Az  -sugárzás Az  -részecskék sebessége km/s, energiája pedig 2-10 MeV. Hatótávolsága a levegőben néhány cm, de már egy papírlap is képes elnyelni. Levegőbeli útjuk során az  -részecskék kb iont állítanak elő. A szervezetben lévő, sugárzó anyagok által kibocsátott  -sugárzás igen veszélyes lehet (pl. a tüdőre).

8 Negatív béta-bomlásnál a magban egy neutron protonná alakul egy elektron kilépése mellett.

9 A  -sugárzás Az elektronok sebessége a fénysebesség 99,8%-a is lehet. Az elektronok nem a héjból származnak, hanem a magból. Levegőbeli hatótávolsága pár méter, az elektronok útjuk minden cm-én iont hoznak létre. A testbe csak néhány mm-re hatol be, így főként a bőrt és a szemet károsítja. A testbe került  -sugárzó anyag természetesen veszélyes.

10 Pozitív béta-bomlásnál egy neutron keletkezik egy protonból, pozitron létrejötte mellett.

11 A  –bomlások áttekintése Rendszámnövelő vagy negatív  –bomlás Rendszámcsökkentő vagy pozitív  –bomlás Rendszámcsökkentés elektronbefogással

12 Neutrínó Elektromosan semleges Tömege kisebb, mint az elektron tömegének 100-ad része Nagy áthatolóképességű Létezését már a kísérleti felfedezése előtt feltételezték. (  -bomlás során, az energia és a lendület-megmaradás törvénye alapján)

13 A  -sugárzás A gamma-sugárzás a látható fényhez hasonló elektromágneses sugárzás, csak jóval nagyobb az energiája. Gamma-sugárzás akkor jön létre, amikor az atom valamilyen bomlás után még gerjesztett állapotban van

14 A  -sugárzás Nagyenergiájú fotonokból áll, amelyek fénysebességgel haladnak. A természetes radioaktív sugárzások közül a  -sugárzás a legveszélyesebb, mert ennek van a legnagyobb áthatolóképessége. Az emberi szervezeten könnyedén áthatol és csak 3,3 cm vastag ólomlemezzel fékezhető le. Háromféle módon gyengülhet ill. szűnhet meg a  -sugárzás:

15 A  -sugárzás gyengülése ill. megszűnése Fotoeffektus során teljesen felemésztődik az energiája. Compton-effektus során szóródva lecsökken az energiája Párképződés alkalmával elektron-pozitron párrá alakul (nagy energiájú  -foton esetén)

16 Párkeltés és szétsugárzás Párkeltés: az atommag közelébe jutó  -foton eltűnik, s helyette elektron-pozitron pár keletkezik. Teljesül az energia-, töltés- és lendület megmaradásának törvénye. (a lendületet az atommag veszi át) Szétsugárzás: elektron és pozitron találkozásakor mindkettő eltűnik, a keletkező sugárzás két, ellenkező irányban szétrepülő  -fotonból áll.

17 A radioaktív bomlástörvény Ha a t=0 időpillanatban a radioaktív magok száma N 0, akkor t idő elteltével N(t) = N 02 -t/T olyan atommag van, ami még nem bomlott el. T: a felezési idő

18 A 238-as U bomlási sora

19 Sugárkárosodás Környezetünk által állandó sugárzásnak vagyunk kitéve. (kozmikus sugárzás, földkéreg) A levegőben lévő radioizotópok gáz vagy porhoz tapadt részecskék formájában vannak jelen. A legveszélyesebb a szervezetbe kerülő sugárzó anyag, hiszen sejtjeinket közvetlen közelről roncsolja. A legnagyobb mértékben a stroncium- 90 és a cézium-137 található meg szervezetünkben. A legveszélyesebb, ha a radioizotópok egy szervben felhalmozódnak fel.

20 Sugárkárosodás A jód-131 pl. a pajzsmirigyben, a rádium, a plutónium és a stroncium a csontokban rakódik le, ahonnan már nem tud kiürülni, és a csontvelő károsodását okozza. A szervezetbe belégzés vagy táplálkozás során kerülhetnek radioizotópok. A levegőből lehulló sugárzó anyagok előbb-utóbb növények vagy állatok szervezetébe jutnak. Ezeken keresztül pedig a mi szervezetünkbe is eljuthat. Ha nagyobb sugárzás éri az embert, elsőként vérképző szerveit károsítja, majd az emésztőrendszert, végül pedig a központi idegrendszert. A kisebb sugárzásdózis is igen veszélyes lehet, hiszen lehet hogy csak évtizedek múlva fejti ki hatását pl. rák formájában. A génekben maradandó károsodást okozhat.

21 Alapfogalmak Aktivitás (A, Becquerel): az egységnyi idő alatt bekövetkező bomlások száma: 1 Bq = 1 bomlás/s. Elnyelt sugárdózis (D, Gray): 1 Gy = 1 J/kg Dózisegyenérték (H, Sievert): H = DQ [Sv] röntgen és  -sugárzásra, gyors elektronokra: Q = 1 neutronokra:Q = 2,4 – 10,5  -részecskékre: Q = 10-20

22 GM-cső Egy üveg vagy fémcsőben hosszirányban egy vékony huzal, az anód fut végig. Katódként a cső belső falán lévő fémbevonat szolgál. Köztük V feszültség van. A csőbe kerülő radioaktív részecske ionizálja a benne lévő gázt és így pályája mentén az "ioncsatornában" elektronok árama indul meg a katódról az anódra. Az így létrejött áramlökést egy ellenálláson átvezetve, ott feszültségesés jön létre, amely felerősíthető, detektálható.

23 A Wilson-féle ködkamra Átlátszó üveggel fedett kamrában a telítettségi állapotához közeli víz- vagy alkoholgőz van. Ha a kamrában hirtelen lecsökkentjük a nyomást, akkor a gőz túltelítetté válik és a felesleges pára kicsapódik az ún. kondenzációs magokon. Ilyen magot jelentenek a különböző sugárzások által a kamrában keltett ionok. Ezáltal a beérkező részecskék pályája pár tized másodpercig látható.

24 Kormeghatározás C-14-es szénizotóppal (A C-14 izotóp felezési ideje 5736 év) A növények a levegőben lévő C-14 atomokat beépítik szervezetükbe a stabil C-12-vel együtt. A növények elpusztulása után az előbbi atomok magjai az idők során elbomlanak béta-bomlással nitrogénné, míg az utóbbi atomok száma az elhalt növényben nem változik. Így megváltozik az elhalt növényben a C-14 és a C-12 atomok számának aránya. Feltéve, hogy az utóbbi pár ezer évben a levegőbeli arányuk állandó volt, következtetni lehet a növény korára (hisz abban az arány az idő függvényében a C-14 rovására folyamatosan csökken)

25 Fontos atommag-reakciók A proton felfedezése (Rutherford, 1919) A neutron felfedezése (Chadwick, 1932) A mesterséges radioaktivitás felfedezése (Joliot-Curie, 1932)

26 Chadwick, James ( ) Elsősorban radioaktivitással és magfizikával foglalkozott. Felfedezte a neutront, amiért 1935-ben Nobel- díjat kapott. Igazolta, hogy a magtöltésszám azonos a rendszámmal. Az elsők között számolta ki az U-235 kritikus tömegét.

27 A nukleáris kölcsönhatás: Az atommag alkotórészei között ható erős kölcsönhatás (más szavakkal: magerő). Tulajdonságai: - az elektromos töltéstől függetlenül vonzó: a p-p n-n és a p-n párok nukleáris kölcsönhatása ugyanolyan - nagyon erős (legyőzi az egymáshoz igen közeli protonok közti taszítóerőt -rövid hatótávolságú (egy nukleonra csak a szomszédos nukleonok hatnak)

28 A (fajlagos) kötési energia Az A tömegszámú atommag kötési ener- giáján értjük azt az energiát, amennyivel az A számú nukleon együttes energiája mé- lyebb az atommagban, mint egymástól távol állva.

29 Einstein, Albert ( ) Főbb eredményei: a Brown-mozgás matematikai megfogalmazása. A fényelektromos jelenség törvényének felfedezése. (1921: Nobel-díj) A speciális és az általános relativitáselmélet kidolgozása.

30 Atommagok p-n aránya

31 Maghasadás

32 Maghasadás

33 Ködkamra-felvétel a maghasadásról

34 Az első atomreaktor tervezői

35 Az atombomba

36 Oppenheimer, Robert ( ) Irányítása alatt született meg az első atombomba. A hidrogénbomba elkészítése ellen már felemelte szavát. Az atomfizika mellett maradandót alkotott a kvantummechanika, a relativitáselmélet, a kozmikus sugárzás és az elméleti asztrofizika terén

37 Szilárd Leó ( ) Fizikus, feltaláló, biológus Felfedezte és Fermivel közösen megvalósította a magfizikai láncreakciót. Biológiai kutatásai olyan jelentősek, hogy a biofizika atyjának tekintik.

38 Wigner Jenő Pál ( ) 1963-ban kapott Nobel- díjat az atommagok és elemi részek elméleté- nek fejlesztéséért. Megalkotta a neutron- láncreakció elméletét. Megtervezte a vízhűtéses nagy teljesítményű nukleáris reaktort.

39 Teller Ede ( ) A  -bomlás elméletének egyik kidolgozója Részt vett az atombomba előállításában. A hidrogénbomba „atyja”.

40 A hidrogénbomba

41 Magfúzió

42 Fúzió a csillagokban (p-p ciklus)

43 Atomhatalmak USA Oroszország illetve a Szovjetunió Nagy-Britannia Franciaország Kína India Pakisztán.

44 A hagyományos hőerőmű és az atomerőmű összehasonlító blokkvázlata

45 A nyomottvizes reaktor blokkvázlata

46 A nyomottvizes reaktor részei

47 Fermi, Enrico ( ) 1938-ban Nobel-díjat kapott a mesterséges radioaktivitással kapcsolatos kísérleteiért. Az elsők között vette észre a láncreakció lehetőségét. Részt vett az első atommáglya és az atombomba előállításában. Kidolgozta a béta-bomlás elméletét.

48 A kozmikus sugárzás

49 Primer kozmikus sugárzás Proton: 77,5 % He-atommagok: 20 % Li, Be, B atommagok: 1 % C, N, O atommagok: 1 % Z > 9 atommagok: 0,5 %  -sugárzás

50 Másodlagos kozmikus sugárzás A primer sugárzás hozza létre a légkörrel való kölcsönhatás során. mezonok neutronok elektronok, pozitronok  -fotonok

51 Mezonok Elemi részecskék. Többségük tömege az elektron és a proton tömege közé esik.


Letölteni ppt "Becquerel, Henri (1852-1908) Legfontosabb eredményeit a fluoreszencia, a foszforeszencia, az infravörös sugárzás és a radioaktivitás területén érte el."

Hasonló előadás


Google Hirdetések