Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek."— Előadás másolata:

1 Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

2 36. Lecke A légkör vízszennyezői

3 A légkör alapösszetétele A légkör összetétele a keletkezése óta A Föld keletkezésekor: főleg H 2, He, CO 2, NH 3, CH 4, N 2, CO, H 2 O alkotja (redukáló hatású légkör) vulkáni működés: gázok H 2 O → fotodisszociáció: O 2 → UV hatására: O 3 → élet kialakulhat a tengerekben → fotoszintézis: O 2 -t termel (oxidáló hatású légkör) kb. 300 millió éve a maihoz hasonló volt az O 2 -szint CO 2 -szint: csökkent a földtörténet során Forrás: Zseni A.

4 A légkör jelenlegi összetétele Forrás: Zseni A.

5 A légkör szennyezői (közlekedés) Szén-monoxid* (CO) 11,5 g/km. Színtelen, szagtalan gáz, amely szén és szénhidrogén tüzelőanyagok tökéletlen égése során keletkezik szén- dioxid helyett nagyvárosi területeken a levegő CO tartalmának 80%-a belsőégésű motorokból származik, a tökéletlen égés eredményeként. Százszor erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése. Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. *50 km/h sebesség esetén személygépkocsi átlag kibocsátása, a Közlekedéstudományi Intézet évi adatai alapján.

6 A légkör szennyezői (közlekedés) ) Szén-dioxid (CO 2 ) 169,2 g/km. Színtelen, szagtalan gáz, amely természetes alkotóeleme a Föld légkörének. Fosszilis tüzelőanyagok elégetésével szintén nagy mennyiségben kerül a légkörbe. Elsődleges üvegházhatású gáz. A közúti közlekedésből származik a globális CO 2 kibocsátás harmada.

7 A légkör szennyezői (közlekedés) Szén-hidrogének (CH) 1,75 g/km PAH-vegyületek Policiklikus aromás szénhidrogének. Két vagy több benzolgyűrűt tartalmazó szén-hidrogének, több száz vegyület. Antropogén eredetű szerves gázszennyezők. A háztartási kibocsátásokon túl a gépjárműforgalom is felelős a PAH szennyezésért. Legismertebb PAH-ok: benzapirén (BaP), benzantracén, ciklopentopirén, dibenzantracén, 1-metil-fenantrén. Hatásaik: rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését. A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke lakóterületen 1 nanogramm/m3. (A budapesti Margit körúton már 54 nanogramm/m3 értéket is mértek.)

8 VOC (Illékony szénhidrogének) Elsődleges forrásuk a közlekedés (35%). Hozzájárulnak a füstköd képződéséhez. Amennyiben egyes vegyületei a születés körüli időszakban kerülnek az emberi szervezetbe, súlyos felnőttkori következményei lehetnek. Közvetlen hatásuk: fejfájás, hányinger, szédülés. Olefinek Az egyszeresen telítetlen alifás szénhidrogének csoportja. A bennük található kettős kötés (telítetlenség) következtében lényegesen nagyobb a reakcióképességük, mint a telített paraffinoknak. Egyes szakértők szerint az olefineknek szerepük van az ún. talajközeli ózon képződésben, ezért a benzinek olefintartalmát korlátozzák. A szén-hidrogének keletkezésének elsődleges forrása a közúti közlekedés. A légkör szennyezői (közlekedés) Szén-hidrogének (CH) 1,75 g/km

9 Nitrog é n-oxidok (pl.: NO 2, NO) 1,48 g/km NO 2 (nitrog é n-dioxid): V ö r ö sesbarna, sz ú r ó s szag ú, a levegőn é l nehezebb g á z. Erős oxid á l ó szer é s heves reakci ó ba l é p é ghető é s reduk á l ó anyagokkal. Reag á l v í zzel, sal é tromsavat é s nitrog é n-oxidot k é pezve. Megt á madja az ac é lt nedvess é g jelenl é t é ben. A g á z é s a gőz egyar á nt izgatja a szemet, a bőrt é s a l é gzőszervet. Bel é gz é se t ü dővizenyőt okozhat, nagym é rt é kű expoz í ci ó hal á lhoz is vezethet. A t ü netek k é sleltetve jelentkezhetnek. Genetikus k á rosod á st is okozhat az emberben. A légkör szennyezői (közlekedés)

10 NO (nitrog é n-monoxid): Sz í ntelen g á z, amely erős oxid á l ó szer é s reakci ó ba l é p é ghető é s reduk á l ó anyagokkal. Levegővel é rintkezve nitrog é n-dioxid szabadul fel belőle. A nitrog é n-monoxid izgatja a szemet é s a l é gzőszervet. Bel é gz é se t ü dővizenyőt okozhat, hat á ssal lehet a v é rre, okozhat methaemoglobin k é pződ é st. Magas expoz í ci ó hal á lt okozhat. A t ü netek k é sleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentr á ci ó ban van jelen. Nitrog é n-monoxid keletkezhet magas hőm é rs é kleten a levegő oxig é nj é ből é s nitrog é nj é ből, illetve nitrog é n tartalm ú vegy ü letek el é get é sekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső é g é sű motorokban j á tsz ó dnak le, de jelentős NO-forr á s az ipar é s a biomassza é get é s is. V á rosi k ö rnyezetben elsősorban a g é pj á rműmotorok felelősek a NO é s a NO 2 szennyez é s é rt.

11 A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mm közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, Légköri aeroszolok 0,0993 g/km A légkör szennyezői (közlekedés)

12 Kén-dioxid (SO 2 ) Színtelen, szúrós szagú mérgező gáz, amely fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Magas kéntartalmú kőszenet vagy kőolajat felhasználó erőművek szintén jelentős kén-dioxid források. A kén-dioxid a levegő nedvességtartalmával kénessavat ill. kénsavat képez, melynek eredménye a savas eső. A természetes folyamatokon túl a fűtés, az erőművek és a dízelüzemű motorok felelősek a SO 2 kibocsátásért. Egészségügyi hatások: nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt, tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat. A légkör szennyezői (közlekedés)

13 Ózon (O 3 ) Az ózon három oxigén atomból álló, kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető. Folyékony állapotban sötétkék, szilárdan pedig ibolyaszínű. Igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és ivóvíztisztításra. A sztratoszférában előforduló ózonpajzs (20-22 km magasságban) elnyeli a Napból érkező ibolyántúli sugárzás jelentős hányadát. Azonban a troposzférikus (felszín közeli) ózon káros egészségügyi hatásokat okoz. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását válthatja ki. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is. Közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja azok zöld leveleit, virágait. Gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppm ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél.Az ózon a szmog fő komponense is egyúttal, másodlagos légszennyező, napfény hatására keletkezik a kipufogógázokból.

14 A légkör alapösszetétele A légkör szennyezői közlekedésből Az ózon és kártétele Kérdések a leckéhez

15 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

16 Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

17 37. Lecke Üvegházi gázok

18 A légkör szennyezői (üvegházi gázok) Légköri koncentráció 2000-ben (ppm) Éghajlati kényszer* (az adott gáz üvegházhatása CO 2 - hoz viszonyítva Tulajdonságai Széndioxid CO Fosszilis tüzelőanyagok elégetésével kerül nagy mennyiségben a légkörbe. Metán CH 4 1,7221 Színtelen, szagtalan, gyúlékony szénhidrogén gáz. A mezőgazdaság, valamint a kőolajipar és a gépjárművek bocsátják ki. Dinitrogénoxid N 2 O 0, Émelyítő szagú színtelen gáz, elsősorban mezőgazdasági tevékenységből ered. Ózon O 3 0, A természetes folyamatokon túl a gépjárműforgalom az okozója. CFC-12 CF 2 Cl 2 0, Az ózonlyukért felelős freon, melynek alacsony a légköri koncentrációja, hatalmas éghajlati kényszere miatt befolyásolja az üvegházhatást.

19 A légkör szennyezői (ózon bontók) CFC-kKl ó rozott, fl ó rozott sz é nhidrog é nek. Sz í ntelen, szagtalan eg é szs é gre á rtalmatlan, nagy kompresszi ó s k é pess é gű vegy ü letek. R é gen dezodorok hajt ó g á zak é nt é s hűtők é sz ü l é kekben alkalmazt á k. A legnagyobb sztratoszf é rikus ó zonbont ó k é pess é ggel rendelkeznek, azaz a legk á rosabbak az ó zonpajzsra. Ü vegh á zhat á s ú g á zok, é ghajlati k é nyszer ü k hatalmas. Pl.: CF 2 Cl 2 (Freon 12) HCFC-kHidrog é nt is tartalmaz ó kl ó rozott, fl ó rozott sz é nhidrog é nek. Kisebb a sztratoszf é rikus ó zonbont ó k é pess é g ü k, mint a CFC-knek, azok kiv á lt á s á ra gy á rtj á k. Ü vegh á zhat á s ú g á zok, é ghajlati k é nyszer ü k hatalmas. Pl: CHF 2 Cl (Freon 22) HFC-kHidrog é nt is tartalmaz ó fl ó rozott sz é nhidrog é nek (kl ó rt nem tartalmaznak). Sztratoszf é rikus ó zonbont ó k é pess é g ü k minim á lis. A CFC-k é s a HCFC-k helyett alkalmazz á k őket. Pl: CH 2 F 2

20 A légkör szennyezői (egyéb szennyezők) K é nhidro- g é n (H 2 S) Sz í ntelen, jellegzetes (z á ptoj á s) szag ú, a levegőn é l nehezebb g á z. A talaj felsz í n é n terjedhet; begyullad á s t á volabb is lehets é ges. Hev í t é se heves é g é st vagy robban á st okozhat. É get é sre bomlik, m é rgező k é n- dioxidot fejlesztve. Hevesen reag á l erős oxid á l ó szerekkel, tűz- é s robban á svesz é lyt okozva. Megt á madja a műanyagokat é s sok f é met is. (Poliklor- dibenzo-) Dioxinok é s fur á nok A dioxin k é t benzol gyűrűt tartalmaz, melyek k é t oxig é nk ö t é ssel kapcsol ó dnak egym á shoz é s a hidrog é nek helyett kl ó r atomok vannak a sz é natomokon. Az emberi eg é szs é gre gyakorolt hat á s á t illetően, k ö ztudottan az egyik legvesz é lyesebb vegy ü letcsoport. Fő forr á suk a kl ó rtartalm ú műanyag (pl. PVC) hullad é k é get é se. M á r eg é szen alacsony koncentr á ci ó ban is r á kkeltők. A legvesz é lyesebb a 2,3,7,8 TCDD (4 kl ó r atomot tartalmaz ó dioxin).

21 Polikl ó rozott bifenilek PCB-k 209 v á ltozata tal á lhat ó meg k ö rnyezet ü nkben ennek a v á ltozatos ö sszet é tel, k ü l ö nf é le hat á s ú vegy ü letcsoportnak. Kondenz á torokban, transzform á torokban olajk é nt; fest é kiparban lakkok, tint á k, indig ó gy á rt á s á ra; kenőolajok é s – zs í rok elő á ll í t á s á ra é s korr ó zi ó v é delemben alkalmazz á k. Nagyon lassan bomlanak le a k ö rnyezetben, ez é rt mindenhol, az emberekben is kimutathat ó. T ö bb kutat á s is igazolta, hogy az á tlagos emberi testben megtal á lhat ó PCB mennyis é gnek m á r van eg é szs é g ü gyi hat á sa. A levegőben a kevesebb kl ó ratomot tartalmaz ó k ö nnyebb PCB-k tal á lhat ó ak meg, ezek legink á bb az idegrendszerre vannak kedvezőtlen hat á ssal. Vannak r á kkeltő é s idegm é reg hat á s ú PCB-k is. Amm ó nia NH 3 Sz í ntelen, sz ú r ó s szag ú g á z, mely nitrog é nből é s hidrog é nből á ll. V í zben k ö nnyen old ó dik, nagy nyom á son é s alacsony hőm é rs é kleten k ö nnyen cseppfoly ó s í that ó. Az amm ó nia nitrog é n-oxidokkal l é p reakci ó ba amm ó nium-nitr á t k é pződ é se k ö zben. Az amm ó nium-nitr á t az egyik leggyakoribb PM2.5 komponens. Á ltal á ban a mezőgazdas á gi tev é kenys é g sor á n keletkezik. A légkör szennyezői (egyéb szennyezők)

22 Fémek, nehézfémek, Ag, As, Be, Cd, Co, Cr, Cu, Fe, Hg, Mn, Mo, Ni, Sn, Pb, Zn Fő forrásuk az ipar, kisebb mértékben a közlekedés és a mezőgazdaság (nővényvédőszerek, műtrágya). Ércbányászat, kohászat, fémfeldolgozás során, valamint az akkumulátorok és szárazelemek gyártásakor is bekerülnek a környezetbe. Hatásuk igen eltérő, például a higany, az arzén és a kadmium rákkeltő, míg az ólom idegméreg. A levegőben leginkább a légköri aeroszolok alkotóiként vannak jelen.

23 A légkör szennyezői (egyéb szennyezők) Radon Színtelen gáz, általában radioaktív bomlási termék (az uránium rádiummá, majd radonná bomlik). A radon hatásait nagyrészt radioaktív bomlástermékei belégzésének tulajdonítják. A légzőszervben való felhalmozódásuk attól függ, hogy részecskékhez kötve vannak-e vagy nem. A radiokatív anyagokra jellemző a rákkeltő, génkárosító hatás.A természetben is nagy mennyiségben fordul elő, e tekintetben hazánk egyes tájai között nagy az eltérés. Beltéri légszennyező, szinte kizárólag természetes eredetű. A talajból felszivárgó radon a "túl jól" szigetelt lakásokban dúsul föl.

24 Csapadék paraméterek Csapadéktérképek Hó csapadék mérése Kérdések a leckéhez

25 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések