Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története Unger Anna 2012. szeptember 8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története Unger Anna 2012. szeptember 8."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története Unger Anna szeptember 8.

2

3  alapvető konfliktus: francia-német ellentét (Ruhr-vidék)  területi és nemzetiségi konfliktusok  gazdasági összeütközések  II. vh. után új világrend: bipoláris világ  re már látható:  Európa újjáépítése: Marshall-terv → szovjet blokk kimarad  gazdasági-fegyverkezési verseny  1950: koreai háború → Európában is megtörténhet?  integráció 3 iránya:  katonai, biztonságpolitikai: NATO (1949)  kulturális, emberi jogi: Európa Tanács (1950, Council of Europe, CoE)  gazdasági: Európai Szén- és Acélközösség (1951) Az európai egység kérdése a II. vh. után

4  Előzmények, okok:  Marshall-terv (ebből nő ki az OECD)  Nemzetközi Ruhr Bizottság (1948-tól)  gazdasági stabilitás  nemzetközi „nyugalom”, Nyugat-Németország megerősítése  1951, Párizs: Európai Szén- és Acélközösség Gazdasági integráció

5 A gazdasági integráció alapjai: a Római Szerz ő dések

6 Előzmények 3 irányban indul meg az együttműködés:  általános, emberi jogi (Európa Tanács - CoE)  biztonságpolitikai (NATO, NYEU, EVK)  gazdaságpolitika (ESZAK)  1951, Párizs: Hatok  brit különutas politika  amerikai támogatás

7 Az ESZAK tanulságai  francia tervgazdálkodás sajátosságai  hiány/túltermelés szabályozása és elkerülése  képzés és foglalkoztatás közösségiesítése  szabad verseny: árak áttekinthetősége, trösztellenes szabályozás  tagállami szuverenitás korlátozása:  vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése  szállítási szabályok közösítése Eredmények:  kereskedelmi korlátok felszámolása  jelentős forgalomnövekedés a két szektorban  árstabilitás Problematikus pont: szénhidrogének előretörése  visszaesés a szénbányászatban

8 Fejlemények ( )  1954: EVK bukása  Monnet lemond a Főhatóság elnöki tisztségéről  föderalizmus kudarca?  újabb Monnet-terv: az integráció kiterjesztése az atomenergia területére  Benelux-államok, NSZK: továbblépés szükséges a gazdasági integrációban  Beyen-terv (1953): európai vámunió (politikai közösség megerősítése gazdasági oldalról)  1955: Messina  eredeti ok: ki legyen Monnet utódja? (René Meyer)  hogyan tovább? eltérő elképzelések  F: együttműködés az atomenergia területén  végeredmény esetleges (EDC)  B: vámunió és közös piac  D: belpolitikai megosztottság (Erhardt – Hallstein)

9 A Spaak-jelentés  Messina eredménye: továbblépés két irányban (gazdaság, atomenergia)  Spaak-bizottság létrehozása (Hatok + GBR)  GBR: nem a vámunióra, inkább OEEC-ben európai szabadkereskedelmi térség (EFTA, május) A Spaak-jelentés (1956. május, velencei konferencia)  Montánunió (és a részleges integráció) elérte határait, tovább kell lépni  gazdaság egészének integrációja szükséges  atomenergia-szektor ettől elválasztva, de szintén integrálva  1. lépés: vámunió  közös piac kiindulópontja  2. lépés: egységes belső piac  3. lépés: széles és mély gazdasági integráció  politikai integráció

10

11 A Római Szerződések március 25. – január 1. Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community) Európai Atomenergia Közösség (European Atomic Energy Community)  tagállamok túlléptek érdekellentéteiken  1956: Szuez, Magyarország  NY-Európa: két nagyhatalom közé beszorult állapot  önállóság és világpolitikai befolyás kérdése  intézményi keretek: a Montánunió mintájára  Parlamenti Közgyűlés  Tanács  Főhatóság  Bizottság (Walter Hallstein)  Bíróság

12 Az EGK fő célkitűzései  áruimport és –export esetében szokásos vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése  közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 1.)  személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalmát akadályozó gátak lebontása  közös mezőgazdasági politika (KAP)  közös közlekedéspolitika  közös versenypolitika  gazdaságpolitikai koordináció  Európai Beruházási Bank létrehozása  Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót erősítő pénzügyi eszköz)

13 Az európai integráció az 1960-as években

14 Előzmények 1957: Római Szerződések  Európai Gazdasági Közösség  a teljes gazdaság fokozatos integrációja  Európai Atomenergia Közösség  az európai atomenergia-ipar közös felügyelete  a funkcionalizmus győzelme a föderalizmus felett?  létezik-e a spill-over ? (Ernst B. Haas)

15 Az első évek tanulságai  vámunió: eredetileg 12 éves határidő (1970)  már július 1-től megvalósul  EGK megjelenik a nemzetközi színtéren is (GATT)  erőteljes gazdasági növekedés (5%)  meghaladta az OECD-átlagot  szinte teljes foglalkoztatottság  enyhén emelkedő infláció  alapvető kérdés: minek köszönhető?  integráció (vámunió)  növekvő export és import, a „munkamegosztás” sajátos előnyei érzékelhetővé váltak  háború után konjunktúra (OEEC, Marshall-terv) az integráció politikai és társadalmi legitimációját biztosították nemzeti szinten is

16 Az első reformkísérlet  közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása (1965)  Hallstein elképzelése: közösségi bevételekből legyen finanszírozva (exporttámogatások – agrárium kikerült a világpiaci tényezők hatóköréből)  Sicco Mansholt: KAP kerüljön ki a kormányközi színtérből (EB)  EB és hollandok: Közgyűlés jogkörének kiterjesztésre a közös költségvetésre  1966-tól többségi (nem egyhangú) döntéshozatal (RSZ szerint) De Gaulle: „üres székek politikája” (1965. július január)

17 A luxemburgi kompromisszum  KAP-reform és a költségvetés Közgyűlés alá rendelésre elnapolva  többségi döntés fenntartása, de nemzeti vétó lehetősége  Hallstein távozott az EB éléről  Jean Rey Eredménye, következménye:  lelassuló döntéshozatal  kormányköziség erősödik  bővítés-mélyítés dilemmája

18 Intézményi reformok Európai Bíróság 1963, Van Gend en-Loos-ügy:  közösségi jog közvetlen hatálya ( direct effect ) 1964, Costa vs. Enel-ügy:  közösségi jog elsődlegessége ( primacy ) Egyesítő Szerződés ( Merger Treaty ) – április 8., Brüsszel  hatályos július 1-től  innentől Európai Közösségek (EK)

19 Kihívások  bővítés kérdése  UK  csatlakozási szándék bejelentése  északi államok (Dánia, Írország, Norvégia)  Törökország  1963: francia vétó a brit tagság ellen (1967-ben ismét)  1969, Hágai csúcstalálkozó  De Gaulle már távozott (Georges Pompidou)  csatlakozási feltételek tisztázása, megegyezés  KAP közösségi (saját forrású) finanszírozása (Közgyűlés jogkörkiterjesztése nélkül, ez majd csak 1975-től)

20 Válság és fellendülés /Az as évtizedek/

21 Előzmények  a gazdasági integráció sikeres  a politikai együttműködés konfliktusos  jogfejlődés:  Egyesítő Szerződés  Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe  bővítés: politikai okokból ellehetetlenül (Hágai csúcs, 1969 → igen az északi bővülés alapjaira)  Hága másik fejleménye: politikai együttműködés lehetőségeinek feltérképezése (külügyminiszterek)  1960-as évek vége: az alapító atyák generációja távozik

22 Mélyítési tervek  1970, Davignon-jelentés → Európai Politikai Együttműködés ( European Political Cooperation )  külpolitikai koordináció  egészen Maastrichtig működött  1970, Werner-terv → gazdasági és pénzügyi unió tervezete  párhuzamos haladásra van szükség a monetáris, fiskális és gazdasági integráció területén  árfolyammozgások korlátozása  jegybanki működés összehangolása  közös valuta bevezetése (kb. 1 évtized)  1971: Tanács elfogadja a tervet  1973, Bretton Woods vége, olajárrobbanás: Werner-terv összeomlása  1972, Párizsi Csúcsértekezlet → Werner-terv fenntartása

23 Az első kibővülés  január: csatlakozási szerződések aláírása  GBR, Írország, Dánia, Norvégia  január 1: Hatok helyett Kilencek  1975: brit népszavazás a tagság fenntartásáról  politikai változások:  Spanyolország  Portugália  Görögország

24 Az europesszimizmus sajátosságai  1974, Párizsi Csúcs:  EP közvetlen választása (1979)  Európai Tanács állandósítása (évente legalább 3x)  Tindemans-jelentés: koncepció az Európai Unióról  közös vízió, Európa-terv szükségessége  kül- és biztonságpolitika: egység kérdése  nem lehetséges az azonos ütemű fejlődés: „kétsebességes Európa”  „állampolgárok Európája”:  szabad mozgás (határnélküliség)  diplomák és szakvégzettségek kölcsönös elismerése  Bizottság és EP hatáskörének megerősítése → 1976, Tanács tárgyalja:  1979, Európai Monetáris Rendszer ( EMS, European Monetary System)  egységes monetáris rendszer alapjai (1992-ben összeomlott)  European Currency Unit (ECU)

25 További fejlemények  új szakpolitikák megjelenése:  regionális politika  halászati politika  Európai Fejlesztési Alap  EMS  EK szerepe a mediterrán Európa demokratizációjában:  Görögország (1981)  Spanyolország, Portugália (1986)  Grönland távozik (referendum: 1982, kilépés: 1985)  eurosclerosis → gazdasági lemaradás rémképe  brit költségvetési vita

26 A Fehér Könyv (1985)  Bizottság: fő cél az egységes belső piac  fizikai  pénzügyi akadályok lebontása szükséges  technikai  négy szabadság megvalósítása:  személyek szabad mozgása  tőke  szolgáltatások szabad áramlása  áruk

27 Egységes Európai Okmány  aláírása: február 17. Luxembourg  hatályba lépése:  július 1.

28 Az Egységes Okmány  a Római Szerződések első átfogó módosítása  minden korábbi intézményi reform itt jelenik meg  EP hatáskör-bővülése  közös európai külpolitika kialakításának igénye  cél: az Európai Unió megteremtése  négy szabadság és egységes belső piac  a gazdasági és monetáris unió előszobája  1992 végéig a teendők 94%-a teljesült

29 A TIZENÖTÖK EURÓPÁJA /Az es évtizedek/

30 Előzmények  1981, 1986: déli bővülés  brit költségvetési vita  új Bizottság, J. Delors → Fehér Könyv  : Egységes Európai Okmány  első átfogó módosítás  egységes belső piac megteremtése  1989: szovjet blokk összeomlása  új világrend → mi ebben Európa szerepe?  kibővült Európa?  fő kérdés: egységes Németország

31 Az Európai Unió születése  december 11: Maastrichti Csúcs  Maastrichti Szerződések: február 7. / november 1.  TEU/EUSZ – új joganyag!!!  EUMSZ

32 Az EU felépítése és jövője  pilléres szerkezet:  1. EC - EK-pillér  2. CFSP – Közös kül- és biztonságpolitika  3. JHA – Bel- és igazságügyi együttműködés  kudarcos kezdet: dán népszavazás, 1992  monetáris politika kihívásai  északi kibővülés, (1995. január 1.)  Ausztria –  Svédország –  Finnország, Svájc, Norvégia – 1992.

33

34 Maastricht után Belpolitika  Tizenötök Európája – kibővült tagság, akadozó intézményrendszer és a további bővítés dilemmája  nemzetállamok kontra EU  monetáris unió kérdése  közös piacból és a támogatási politikákból eredő problémák (világgazdasági szinten is probléma) Külpolitika  CFSP lehetőségei és korlátai  nemzetközi szerepvállalás problémái (jugoszláv hború)  poszt-bipoláris világ és a transz- atlanti kapcsolatok  átalakuló világgazdasági környezet (WTO)  keleti bővítés kérdése

35 Maastricht után II.  Torino IGC, 1996 → újabb reform-tervezetek  fő célkitűzések:  polgárközeli Unió  állampolgári és munkavállalási jogok  CFSP megerősítése  intézményi reformok (belső és külső kényszerek)

36 Amszterdami Szerződés  aláírása: október 2. hatályba lépése: május 1.

37 Az ASZ eredményei 1. pillér  EP jogkörének szélesítése  minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése  Szociális jegyzőkönyv beemelése  foglalkoztatáspolitika  3. pilléres ügyek áthelyezése  totális kudarc: intézményi reform 2. pillér  Mr. CFSP  Többségi döntés megjelenése, vétójog fenntartása  kudarc: az EU nem jogi személy 3. pillér  új név: Rendőri és Büntető-igazságügyi Együttműködés  EuB hatásköri kiterjesztése  Schengeni Szerződés részleges átvétele (új tagok számára teljes egészében kötelező lett)

38 Az ASZ további reformlépései  nyilvánosság alapelve  EUSZ 6. cikkelye  uniós állampolgárság másodlagossága  flexibilitási klauzula: szorosabb együttműködés lehetősége  Római Szerződés újraszámozása  csatolt jegyzőkönyv: Stabilitási és Növekedési Egyezmény  monetáris unió gazdaságpolitikai (fiskális) alapja

39 Két szerződés között  március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell”  január 1: €  március: az EB lemondása  március: Berlini ET  tavasz: NATO-bombázás, Szerbia  : az „osztrák karantén”  május: Joschka Fischer beszéde  december: Alapjogi Charta

40 A Nizzai Szerződés  Aláírták: február 26.  Hatályos: február 1.

41 Fő célkitűzések  „amszterdami maradékok”  intézményi reform, tekintettel a keleti bővítésre  hatékonyabb döntéshozatali rendszer kialakítása  flexibilitás kérdései

42 Nizza by night december  március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell”  január 1: €  március: az EB lemondása  március: Berlini ET  tavasz: NATO-bombázás, Szerbia  : az „osztrák karantén”  május: Joschka Fischer beszéde

43 Eredmények I. Intézményi reformok TANÁCS  szavazati súlyok átalakítása  minősített többség kiterjesztése  „kettős többség” intézményesítése  vétójog további szűkítése BIZOTTSÁG  ‘1 állam – 1 biztos’ elve  rotációs elv kialakítása  elnöki hatáskör kiterjesztése  kinevezési eljárás módosítása PARLAMENT  létszám növelése  döntéshozatali hatáskörök növelése

44 További eredmények  flexibilitás kiterjesztése és módosítása  demokratikus alapértékek védelme (EUSZ 7. cikkely)  bővítés konkretizálása (Jegyzőkönyv)  Alapjogi Charta  Európai Szociális Agenda

45 Ezredfordulós kihívások  keleti bővülés  2000-ig: 3-5 új tag  2000 nyara: Big Bang elképzelés  2003: csatlakozási népszavazások  május 1: Huszonötök Európája (2007. január 1: 27 tag)  Lisszaboni Stratégia: foglalkoztatás és növekedés programja → kivitelezési nehézségek ( as válság hatása)  politikai szerkezet állandó kihívása (‘UPO’ – Delors)  szuverenitás és demokratikus deficit problémája → Laekeni deklaráció (2001. december)  Európai Alkotmányozó Konvent ( ) és alkotmányozási kormányközi tárgyalások ( )


Letölteni ppt "Az európai integráció története Unger Anna 2012. szeptember 8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések