Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Barokk Építészet A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Barokk Építészet A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult."— Előadás másolata:

1 A Barokk Építészet A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb tól kb ig tartott, és melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus a klasszicizmus. A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.

2 Magyarország egyik legnagyobb barokk épülete, az edelényi L,Huillier-Coburg-kastély.

3 A barokk stílus Kialakulása A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó negyedéig, Franciaországban a 18. század kezdetéig tartott. Német területen, a Habsburg monarchia országaiban és Oroszországban a stílus virágkora a 18. század első felére esik. Nem mindenütt tudott gyökeret ereszteni. Anglia pl. nem fogadta be, ott a barokk idején is a klasszikus hangvételű palladiánus irányzat volt az uralkodó

4 Gödöllői Grassalkovich Kastély ( )

5 A barokk Feladatai: A barokk korában az építészet legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, a királyi és a fejedelmi kastélyok, valamint a főúri megbízók és a vagyonos polgárok városi palotái. A stílus azonban széles körben elterjedt, tekintélyes számban épültek a nagy alkotások hatását tükröző polgári lakóházak is. Az előző korok gyakorlatához mérten lényegesen megnő a városépítészet jelentősége.

6 Velence - Santa Maria della Salute

7 A barokk Stílusjegyei Közép-európában Összefoglalva a barokk építészet legfőbb stílusjegyei Európában: legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és polgári lakóházak városépítészet (Szentpétervár, Róma) hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak dinamikus hatású terek, pl. tükörtermek különböző rendeltetésű terek rangsorolása folyosószerű elnyúló galéria egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum erőteljes fény-árnyék hatások pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás térlefedésre fiókos donga boltozat templomoknál "látszatkupola", "égbe nyíló" freskók Pl. jobb kép - a kupola valódi magassága mindössze kb. 40 cm (trinitárius templom, Pozsony) sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok díszes, monumentális lépcsősorok kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok

8 Róma - Sant'Agnese

9 A barokk F ő bb stílusjegyei mozgalmasság, dinamizmus monumentalizmus heroizmus patetizmus conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása dekorativitás titokzatosság misztika komplexitás,bonyolultság erős kontrasztok látványosság bonyolult,túldíszített formák Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte pont az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból származnak, azok továbbfejlesztései.

10 A barokk Itáliában Itáliában a barokk korai szakasza a 16. század nyolcvanas éveiben kezdődött s a 17. század első negyedével zárult. Róma - Szent Péter tér

11 A barokk Spanyolországban Spanyolország művészete alatt Spanyolország ter ületének művészetét értjük a középkortól kezdve. A tulajdonképpeni spanyol művészetben rendkívül sok befolyás, arab, francia, olasz, né- metalföldi és német hatás érvényesül. Kifejezetten és kizárólag spanyol nemzeti sajátságokat feltüntető iskolák csak a 17. században léptek előtérbe. Santiago de Compostela székesegyház (1738

12 A barokk Franciaországban Franciaországban a barokk építészet a 15. század második negyedétől a 18. század közepéig, illetve ha a klasszicizáló késői korszakot is hozzá vesszük, a század utolsó negyedéig tartott. Az itáliai barokktól eltérő sajátossága, hogy stílusra jellemző megoldások itt nem a belső terek szervezésmódjában alakultak ki, hanem főként a tömegformálásban, az épület és környezet szerves kapcsolatát megteremtő kertművészetben és a belsőkben a felületképzésre szorítkozó enteriőrművészetben. Chateau de Maisons Kastély – Franciaország

13 Batthyány-kastély, Körmend

14 Barokk építészet Magyarországon A barokk művészet a 17. század elejétől a 18. század végéig időszaka számos meghatározó építészeti emléket hagyott Magyarországon, elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek formájában. A barokk épületek többnyire könnyen felismerhetőek sajátos stílusjegyeikről. A magyar barokk templomokat egy-két hagyma- vagy gúlasisakos torony díszíti. A barokk épületek gyakran megtört vonalú homlokzatát vakolatsávozás, erőteljes párkányok, óriás pilaszterek és oszlopok tagolják. A belső tereket freskók, szekkók, stukkók és fából készült burkolatok kialakításával díszítették.

15 Esterházy-kastély, Kismarton ( ) Wesselényi-kastély, Zsibó

16 A barokk stílus legfontosabb építészei Magyarországon Johann Lukas von Hildebrandt ( ) – osztrák építész, a barokk építészet nemzetközileg is meghatározó alakja. Legfontosabb magyarországi művei a féltoronyi Harrach-kastély és Savoyai Jenő ráckevei kastélya Anton Erhard Martinelli (1684 k.-1747) – olasz származású osztrák építész. Magyarországi művei közé sorolható a magyarbéli Csáky-kastély, a süttöri vadászkastély (Eszterháza elődje), valamint legnagyobb munkája, a pesti Invadilus-palota Mayerhoffer András ( ) – salzburgi születésű pesti építőmester. Az egyetlen, biztosan neki tulajdonítható mű a pesti Péterffy-palota, de tudjuk, hogy ő vezette a pesti Egyetemi templom kivitelezését, valamint neki tulajdonítják a kalocsai főszékesegyház és a kecskeméti piarista templom részbeni tervezését is Franz Anton Pilgram ( ) – osztrák építész, alsó-asztriai tartományi építőmester. Legfontosabb, Magyarországon emelt épületei a pápai Esterházy-kastély, a majki kamalduli remeteség, a szentgotthárdi ciszter és a jászói premontrei kolostorok Melchior Hefele ( ) – osztrák építész, elsősorban Pozsonyban és Bécsben dolgozott. Tervei szerint épült a pozsonyi prímási palota, a szombathelyi szeminárium és a püspöki palota, valamint a székesegyház Franz Anton Hillebrandt ( ) – bécsi építész, 1757-től a magyar királyi udvari kamara építésze. Részt vett a pozsonyi és a budai királyi rezidenciák átalakításában és tervet készített az esztergomi Várhegy átalakítására is Fellner Jakab ( ) – morvaországi születésű, autodidakta építész, a magyar késő barokk kiemelkedő jelentőségű mestere. Legfontosabb munkái plébániatemplomok (Tata, Pápa) és a veszprémi püspöki palota

17 A győri Apátúr-ház zárt erkélye

18 VÉGE


Letölteni ppt "A Barokk Építészet A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és melyre bonyolult."

Hasonló előadás


Google Hirdetések