Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társasági adó 2014. 2013. évi CC. törvény. Ácsné M. J. 2013.12.10. 2 Társasági adó bevallás Bevallás - 1329. számú bevallás - az adóévet követő ötödik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társasági adó 2014. 2013. évi CC. törvény. Ácsné M. J. 2013.12.10. 2 Társasági adó bevallás Bevallás - 1329. számú bevallás - az adóévet követő ötödik."— Előadás másolata:

1 Társasági adó évi CC. törvény

2 Ácsné M. J Társasági adó bevallás Bevallás számú bevallás - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: május EVA bevallás - utoljára a 2013-ban  az eva szerinti adózást vagy  a kata szerinti adózást vagy  a kiva szerinti adózást választó adózónál hi.: május 31. (társasági adó) számú bevallás - először a 2014-ben választott eva, kata, kiva esetén a társasági adókötelezettségről számú bevallás üzleti év utolsó hónapjának 20. napja hi.: december 20., feltöltés bevallása  energiaellátók jövedelemadója  társasági adóelőleg  innovációs járulékelőleg számú bevallás – nonprofit szervezetek – (új nyomtatvány lesz: 14XX.) nyilatkozat: „X” hi.: május 31. (nem február 25.)

3 Ácsné M. J Feltöltési kötelezettség Innovációs járulékelőleg feltöltése (Minden innovációs járulékalany) –A helyi adókról szóló évi C. törvény 39. § (1), (4)-(8) bekezdéseinek jétől hatályos rendelkezése szerint meghatározott iparűzési adóalap = innovációs járulékalap Társasági adóelőleg feltöltése (Ha a megelőző adóévben éves szinten az árbevétel meghaladta a 100 M Ft-ot) –A Tao. tv. 26. § (10) bekezdés: az adózónál az EU-s és/vagy költségvetési támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből a december 15-éig meg nem kapott összeg nélkül számított adóalap alapján megállapított adó = várható fizetendő adó; –Az Art § (12) bekezdés: mulasztási bírság alapjának (befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete) számítása során figyelmen kívül kell hagyni a feltöltés esedékességének napján és a mérlegforduló napon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, ha az adóalapot képez. (Nem realizált árf. nyer.) Hatály: Ácsné M. J

4 4 Bejelentett részesedés Adózó döntése szerint bejelenthető „A” cég által a „B” cégben szerzett legalább 10 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak (jogvesztő határidő). A 10 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 10 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz. Hatály: január éig: minimális részesedés-szerzés mértéke 30% és a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő: 60 nap Tao. tv. 4. § 5. pont

5 Ácsné M. J Építkezés befejezésének napja Építkezés befejezésének napja: (telephely keletkezéséhez) a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, a használatbavétel tudomásulvételének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja Hatály: január /2012. (XI. 8.) Korm. rendelet: az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – egyes használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész. Tao. tv. 4. § 15. pont

6 Ácsné M. J Telephely Külföldi személynél belföldi telephelyet keletkeztet: ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése. Hatály: január 1. Tao. tv. 4. § 33. pont d) alpont

7 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság fogalma Ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen [csoport], az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. tagja, vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarországnak - nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye, vagy - ha van egyezménye, akkor az az árfolyamnyereség Mo-n történő adóztatását teszi lehetővé. Hatály: január éig: mérlegfordulónapi piaci érték Tao. tv. 4. § 18/a. pont

8 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság és tagja Eljárási határidők: – július 31. (magyar társaság) – augusztus 31. (magyar társaság) – november 20. (külföldi tag) Tao. tv. 4. § 18/a. pont c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-éig tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását. e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesedését a c) pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben.

9 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság Art. 17. § (16) Az adózó évente augusztus 31-éig bejelenti, hogy a Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Bejelentésében – a benyújtás időpontját megelőző naptári év vonatkozásában – nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

10 Ácsné M. J Ingatlannal rendelkező társaság tagja Art. 4. számú melléklet 15. pont: Az ingatlannal rendelkező társasági tagot adóelőleg bevallási és fizetési kötelezettség nem terheli. Az ingatlannal rendelkező társaság tagja az adót a naptári évet követő év november 20-áig megállapítja, befizeti és bevallja. 16. pont: Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adóhatósághoz, az állami adóhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

11 Ácsné M. J Bejelentett immateriális jószág Bejelentett immateriális jószág kivezetésén realizált nyereség A bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét egyéb feltételek (1 éves tartási idő) teljesülése mellett, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben az ugyanazon immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett összegére tekintettel nem csökkentette az adózás előtti eredményét. Hatály: január 1. Például: az adózó a 2013-ban vásárolt és bejelentett, 2014-ben eladott „A” eszköz nyereségével nem csökkenthet, ha ugyanezen „A” eszköz (korábbi, évi) eladásából származó nyereségének lekötött tartalékba átvezetett összegéből (amellyel csökkentette is az eredményét 2012-ben) vásárolta vissza 2013-ban az „A” eszközt. Tao. tv. 7. § (1) bekezdés e) pont

12 Ácsné M. J K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztása 1. Új kedvezmény Az adózás előtti eredményt csökkenti az adózó választása szerint a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenységének a közvetlen költségére tekintettel a t) pont szerint megállapított, de választása szerint nem érvényesített összeg azzal, hogy a 3. sz. melléklet A) rész 15. pontja szerinti körülmények fennállását az adózó vonatkozásában is vizsgálni kell. (Fentiek nem vonatkoznak a 7. § (17) bekezdés szerinti összegre) Hatály: január 1. (+ nyilatkozat és adatszolgáltatás) Tao. tv. 7. § (1) bekezdés w) pont

13 Ácsné M. J K+F kedvezmény cégcsoport tagjai közötti megosztása 2. Nyilatkozat és adatszolgáltatás A 7. § (1) bekezdés w) pont akkor alkalmazható, ha az adózó rendelkezik az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenysége közvetlen költségének összegét, valamint az összegre tekintettel az adózó(k) által érvényesíthető összeget. A kapcsolt vállalkozás által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg a nyilatkozat kiállítója által a t) pont alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett a társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett. Tao. tv. 7. § (21) bekezdés

14 Ácsné M. J Példa – K+F kedvezmény megosztása „A”, „B” és „C” kapcsolt vállalkozások, és „B” elszámol 100 K+F közvetlen költséget 2014-ben 1.) Először „B” választhat, hogy a saját tevékenysége körében végzett K+F 100 költségével igénybe veszi-e a t) szerinti kedvezményt. Ha úgy dönt, hogy nem, vagy csak egy részét, akkor – nyilatkozat útján – átadhat a kapcsoltjainak. 2.) „B” a 100 költségből átad „A”-nak 20-at, „C”-nek 30-at, tehát megtart magának 50-et. 3.) „A” és „C” eldönti, hogy elfogadja-e, azaz választásuk szerint vagy csökkentenek a w) alapján, vagy nem. („A” és „C” akkor nem fogadja el, ha nem kapcsolódik a vállalkozási tevékenységükhöz; de akkor felesleges „B”-nek átadnia.). 4.) Ha „A” és „C” elfogadja [és nekik maguknak nincs t) szerinti költségük], akkor "A" 20-szal csökkent a w) alapján "C" 30-cal csökkent a w) alapján és "A" 50-nel csökkent a t) alapján. 5.) „B”-nél kerülhet elszámolásra a közvetlen költség teljes összege, azaz „B” adózás előtti eredményét mérsékli a még 50 csökkentő tételt is érvényesíthet.

15 Ácsné M. J KKV beruházási adóalap-csökkentő kedvezmény Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő, csak magánszemély tagokból álló adózónál csökkenti az adózás előtti eredményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, - a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, - az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés- változtatás, átalakítás értéke, valamint - az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási jogának, valamint szellemi terméknek a bekerülési értéke, - de maximum 30 millió Ft. Adótartalma a közösségi szabályozás szerinti állami támogatásnak minősül. Hatály: január 1. Ácsné M. J Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, (11), (12) bekezdés

16 Ácsné M. J Nem jelentős összegű hiba 8. § (8) bekezdés: A 8. § (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Hatály: január § (1) bekezdés p): az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. Tao. tv. 8. § (8) bekezdés

17 Ácsné M. J Példa – nem jelentős összegű hiba Az adózó javára mutatkozik – a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő – különbözet (számviteli önellenőrzés). Példa: az adózó 2014-ben „talál” egy évi el nem számolt költségszámlát (50 egység értékű). Ezen hiba az eredményre gyakorolt hatása miatt (hiba + hibahatás előjeltől függetlenül) 100 egységet jelent, s legyen, nem jelentős összegű. Az adózó eldöntheti, hogy: a)a nem jelentős összegű hibát (100 egység) a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló (2014. évi) adóbevallásában veszi figyelembe [ekkor nem kell alkalmaznia (2014. évi) adóalap növelő tételt és nem önellenőrzi a évi bevallását], vagy b)önellenőrzi a évi bevallását (pótlékmentesen) és megnöveli a évi adózás előtti eredményét. Az adózó az a) szerinti rendezést csak akkor választhatja, ha a nem jelentős összegű hibával érintett (2012.) évi adóalapja legalább 101 egység.

18 Ácsné M. J Veszteség elhatárolása, veszteség leírása Elhatárolás: 17. § (1) bekezdés A veszteség [6. § (1)–(4) bekezdése szerinti negatív adóalap] elhatárolása – először a adóévi – adóhatósági engedély nélkül történhet, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Leírás megengedett mértéke: 17. § (2) bekezdés A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Felhasználás: 17. § (3) bekezdés Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében lehet felhasználni. Ácsné M. J Tao. tv. 17. § (1)-(3) bekezdés

19 Ácsné M. J Veszteségleírás jogutódnál Átalakulás: 17. § (8) bekezdés A jogutód csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is), HA a) az átalakulás során benne közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett ÉS b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez. Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Tao. tv. 17. § (8) bekezdés 19

20 Ácsné M. J Veszteségleírás beolvadásnál Különös szabály – 17. § (7) bekezdés utolsó fordulata A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti. Hatály: január 1., de 2013-ra is alkalmazható. Tao. tv. 17. § (7) bekezdés

21 Ácsné M. J Jövedelem-(nyereség-)minimum Jöv-(nyer-)min.: korrigált összes bevétel 2%-a Az összes bevételt növelő tétel a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának* az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét* meghaladó összegének az 50%-a. *ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét Ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-minimum összegét, akkor az adózó választhat, - adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy - a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak. 21 Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

22 Ácsné M. J Jövedelem-(nyereség-)minimum számítása Példa EFt-ban Megnevezés2012. évi jöv-(nyer-)min évi jöv-(nyer-)min Értékesítés nettó árbevétele (+) Egyéb bevételek (+) Pénzügyi műveletek bevételei (+) Rendkívüli bevételek (+) Összes bevétel Magánszemélytől jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és a i kötelezettség 1,8 MFt (ami év egészében is fennáll) – (1,8M + 12M /365 x 92) – 1,8M = 3M/2 ELÁBÉ – Közvetített szolgáltatás – Korrigált összes bevétel Tao. tv. 6. § (9) bekezdés c)

23 Ácsné M. J Közhasznú civil szervezetek? Amikor a kedvezményes adóalap-megállapítás nem alkalmazható -5. § (7) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a nonprofit gazdasági társaság nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték, vagy amely adóévben a Civil tv.* szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. -9. § (11) bekezdés: abban az adóévben, amelyben az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül, a társasági adó alapja – az (1)-(10) bekezdéstől eltérően – az adózás előtti eredmény, módosítva a 7-8. §-ban, a 16. §-ban, a 18. §-ban és a 28. §-ban, valamint a VII. Fejezetben foglaltakkal. -6. § (4) bekezdés: az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseit a §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy a Civil tv. megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül. *Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény [Civil tv.]

24 Ácsné M. J Közhasznú nonprofit gazdasági társaság? Az adóalap megállapításánál: a közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Civil tv. szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül. Hatály: január 1. Tao. tv. 13/A. § (7) bekezdés

25 Ácsné M. J KKV beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény Pénzintézettel kötött beruházási hitel szerződés a december 31-ét követően, de december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, a december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka. Hatály: január 1. Változatlan: – adózó a szerződéskötés adóévének utolsó napján KKV – maximum 6 millió Ft/év adókedvezmény – 70%-os adókedvezményi korlát – közösségi szabályok szerinti minősítés – 4 éven belül üzembe kell helyezni, 3 évig nem lehet eladni Tao. tv. 22/A. §

26 Ácsné M. J Látvány-csapatsport támogatása Változás az „alaptámogatás” utáni adókedvezmény igénybevételére biztosított időszak terén Az adókedvezmény (támogatás éve + 3 adóév helyett): a támogatás adóéve és az azt követő adóévek, de utoljára a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. Hatály: január 1., az új szabályokat a hatálybalépés napját követően nyújtott támogatásokra kell alkalmazni. Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdés, 29/V. § (4) bekezdés

27 Ácsné M. J Látvány-csapatsport támogatása Változás a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kedvezményezettje tekintetében A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az adózó döntése szerint: a)azon országos sportági szakszövetségnek nyújtható, amelynek sportágát az adózó alaptámogatásban részesítette (változatlanul), vagy b)a sportszervezetnek, közhasznú alapítványnak nyújtható, amelynek az alaptámogatást is átutalta. Hatály: január 1.

28 Ácsné M. J Látvány-csapatsport támogatása Melyik számlaszámra kell átutalni a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét? A támogatások fogadására szolgáló fizetési számlát meg kell határozni -alaptámogatás esetén a támogatási igazolásban, -kiegészítő sportfejlesztési támogatás esetén a szponzori vagy támogatási szerződésben. Ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja nem a szakszövetség, akkor a támogatónak a szponzori vagy támogatási szerződés egy eredeti példányát – a megkötését követő 8 napon belül – meg kell küldenie az érintett sportág szerinti szakszövetség részére (esetleges elmulasztása nem érinti az adókedvezményre jogosultságot).

29 Ácsné M. J Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása Változás az adókedvezményre jogosultság feltételeiben A filmgyártás támogatása, valamint az előadó-művészeti szervezet támogatása esetére is: -bevezetésre kerül a kiegészítő támogatás rendszere, -meghosszabbodik az adókedvezmény igénybevételi időszaka (a látvány-csapatsportok támogatási rendszerének mintájára). Hatály: január 1., az új szabályokat a ét követően nyújtott támogatásokra kell alkalmazni. Tao. tv. 22. § (1), (3), (4), (6)-(8)

30 Ácsné M. J Filmgyártás, előadó-művészeti szervezet támogatása A kiegészítő támogatásra az adózó döntése szerint: – filmgyártás támogatása esetén vagy a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt., vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő filmalkotás filmelőállítója jogosult; – előadó-művészeti szervezet támogatása esetén pedig vagy az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény szerint központi költségvetési támogatás nyújtására jogosult minisztérium, vagy a támogatási igazolás kiállításának alapjául szolgáló támogatásban részesülő előadó- művészeti szervezet jogosult. Az átutalt összegről nincs bejelentési kötelezettség a NAV felé.

31 Ácsné M. J Elismert költség az adóalapnál Éttermi szolgáltatás igénybevétele esetén a bankkártyával, hitelkártyával történő fizetésre tekintettel kapott nyugta alapján elszámolt költség, ráfordítás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevétele a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció céljából történik. Hatály: január 1. Tao. tv. 3. sz. mell. „B” rész 21. pont

32 Ácsné M. J De minimis támogatás (1998/2006/EK rendelet) De minimis keret 3 adóévben (gördülő módszer) 200 ezer euró Szállítási (fuvarozási) tevékenységet végző adózó: 3 adóévben 100 ezer euró Közvetlen (pénzbeli) támogatás esetén korlát a támogatási intenzitás: 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint (regionális térkép) Támogatási intenzitás felmerülése (de minimisnek tekintett kedvezménynél): – van kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás (Korm. rend.), ha az adózó ugyanazon beruházásához kap közvetlen támogatást is, például uniós forrásból, minisztériumtól, pályázat útján, egyéb módon; – nincs kedvezménnyel érintett régióra előírt támogatási intenzitás, ha az adózó csak az adórendszer keretében (a bevallásában) érvényesít de minimis támogatást, vagy mellette közvetlen támogatásként is csak de minimis támogatást vesz igénybe (ez utóbbi esetén a de minimiskénti minősítést tartalmazza a támogatás odaítéléséről szóló okirat). Átszámítás forintra Közvetlen támogatásnál a döntést megelőző hó utolsó napi MNB árfolyam Adórendszerbeli támogatásnál az adóév utolsó napi MNB árfolyam

33 Ácsné M. J Általános csoportmentességi rendelet (800/2008/EK rendelet) Támogatási intenzitás (uaz, mint a de minimis esetén) Adott régióra előírt támogatási intenzitás* 10-50% közötti (pl. Budapesten 10%) + Bónus  Kisvállalkozás + 20%  Középvállalkozás + 10% A támogatási intenzitás ugyanazon elszámolható költséghez más támogatással együtt nem léphető túl. Példa: Kisvállalkozásnál 2012-ben vásárolt új gép beruházási értéke 40 M forint; a gépet Budapesten helyezi üzembe. Igénybe vehető-e a 30 M Ft-os csökkentő tétel** a bevallásában, ha ezen gépberuházásához kapott közvetlen támogatást is? Intenzitási korlát: 40 M x (10+20) 30% = 12 M Ft ennyi az igénybe vehető támogatás (támogatástartalom + a közvetlen támogatás együtt). Támogatástartalom: 30 M x 10% = 3 M Ft 12 – 3 = 9 M Ft legfeljebb ekkora összegű lehet a közvetlen támogatás. Ha 9 M Ft-nál több volt a gépberuházáshoz kapott támogatás, akkor adóalap- csökkentő tétel részben sem érvényesíthető. * 37/2011. (III. 22.) Korm. rend. 25. §-a szerint **Tao. tv. 7. (1) bek. zs) pont alapján

34 Ácsné M. J Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 1857/2006/EK rendelet Alanyi kör Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó KKV Nem nyújtható támogatás a rendelet alapján: 1. termelési jogok, állatok és egynyári növények vásárlására; 2. egynyári növények telepítésére; 3. víztelenítő vagy öntözőberendezések megvásárlására, kivéve, ha a beruházás a vízfelhasználást a korábbi szint legalább 25%-ával csökkenti; 4. egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházásokra; 5. olyan termék előállítására, amely tejet, illetve tejterméket utánoz vagy helyettesít; 6. a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem részére; 7. az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatására; 8. az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzésére. Támogatási mérték A beruházási érték 40%-a, max. 3 adóévben 400 ezer euró

35 Ácsné M. J Követelésekkel kapcsolatos elszámolások Adóalap csökkentő Követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, Követelés átruházása, kiegyenlítése, beszámítása esetén az elszámolt bevétel, Behajthatatlanná vált rész De legfeljebb – korlátként bármely esetben – a nyilvántartott értékvesztés összege Kivéve: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Behajthatatlan követelés:  az Szt. szerinti behajthatatlan követelés (számviteli minősítés) és  azon követelés bekerülési értékének 20%- a, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető (adójogi minősítés) Adóalap növelő Követelésre az adóévben elszámolt értékvesztés Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés (kapcsolt cég javára) 3. sz. mell. 10. pontja alapján az elévült, a bíróság előtt nem érvényesíthető követelés teljes összege abban az adóévben, amikor a követelés behajthatatlanná vált és a követelés leírására (értékvesztés vagy hitelezési veszteség címen) sor került. Sem növelő, sem csökkentő tételt nincs a hitelintézetnél, a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre. Tao. tv. 4. § 4/a; 7. § (1) n); 8. § (1) gy), h), 3. sz. mell. 10.; Szt. 3. § (4) 10.

36 Ácsné M. J Ingyenes juttatások Nem elismert (növelő tétel) az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából adott pénz, eszköz, szolgáltatás értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha - a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy - az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő NYILATKOZAT-ával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően NYILATKOZAT útján igazol. Nyilatkozat nélkül (utóbbi esetben) csak akkor elismert a ráfordítás (nem növelő tétel), ha a juttatásban részesülő például - költségvetési szerv, - egyéni vállalkozó, - magánszemély, - egyszeres könyvvitelt vezető alapítvány, egyesület, amelynél a támogatásként kapott tárgyi eszköz, szolgáltatás értékét nem bevételként kell elszámolni. Tao. tv. 3. sz. mell. „A” fejezet 13.

37 Ácsné M. J Adomány – nem növelő tétel Elismert költség: Az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított IGAZOLÁSSAL, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Tao. tv. 3. sz. mell. „B” fejezet 17. pont

38 Ácsné M. J Adomány – csökkentő tétel Csökkentő tétel: az adományként nyújtott támogatás: pénz, eszköz, szolgáltatás-nyújtás értékének – 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, 50%-a a Magyar Kármentő Alap,vagy a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, – további 20%-a tartós adományozási szerződés esetén, DE együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Tartós adományozás: – a civil szervezet és az adományozó között – írásban kötött szerződés alapján – pénzbeli támogatás – legalább 4 évet érint (szerződéskötés éve + 3 év) – évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélküli a támogatás; – nem minősül ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Tao. tv. 7. § (1) z) pont, évi CLXXV. törvény 2. § 27. pont

39 Ácsné M. J Kisvállalati adó 2014.

40 Ácsné M. J Kiva túlfizetés visszatérítése 20. § (4) bekezdés új h) pont szerint: Csökkenti a pénzforgalmi szemléletű eredményt az e törvény alapján megfizetett adó visszatérítése (mint tárgyévben befolyt pénzeszköz). Hatályos: a kihirdetést követő naptól, a évre is alkalmazandó

41 Ácsné M. J Megfizetett kiva, kiva előleg 20. § (5) bekezdés új h) pont Növeli a pénzforgalmi szemléletű eredményt az e törvény alapján megfizetett adó, adóelőleg miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés. Hatályos: a kihirdetést követő naptól, a évre is alkalmazandó Ugyanakkor a 20. § (6) bekezdés f) pont: nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült pénzeszköz-kifizetés jogcímei közül kikerül a kiva alanyiság időszaka alatt megfizetett kiva és kiva előleg

42 Ácsné M. J Pótbefizetés visszatérítése A 20. § (13) bekezdés c) pont: a 20. § (2) bek. alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakban teljesített és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített pótbefizetést Hatály: – a növelő tétel alkalmazása alóli mentesítés Csökkentő tétel: a tőkebevonás [20. § (4) e)] és Növelő tétel: a tőkekivonás [20. § (5) e)]

43 Ácsné M. J Visszatérített adó A 20. § (2) bekezdésben (pénzforgalmi szemléletű eredmény) és a 23. § (5) bekezdésben (adóelőleg-alap) (4)-(19) bekezdés helyett (4)-(20) bekezdés. A 20. § (1) bekezdésben (az adóalap megállapítása) (2)-(19) helyett (2)-20) bekezdés. Hatályos: a kihirdetést követő naptól, a évre is alkalmazandó 20. § (20) bekezdés: A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó és az adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó.

44 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Társasági adó 2014. 2013. évi CC. törvény. Ácsné M. J. 2013.12.10. 2 Társasági adó bevallás Bevallás - 1329. számú bevallás - az adóévet követő ötödik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések