Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egzisztencializmus és személyiség

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egzisztencializmus és személyiség"— Előadás másolata:

1 Egzisztencializmus és személyiség

2 Ludwig Binswanger

3 Bellevue szanatórium Kreuzlingen, Svájc

4 Ellen West esete – és az eset utóélete

5 Ellen West – Binswanger provokatív és vitatható konklúziója
„A halál, ez a halál volt ezen létezés élet-értelmének szükségszerű beteljesülése.” „Csak a halállal kapcsolatos döntésében találta meg és választotta önmagát. A halál ünnepe jelentette létezésének születés-ünnepét.”

6 Egzisztenciaanalízis:
aktuális létezés fenomenológiai vizsgálata Elmozdulás az intrapszichés megközelítés felől az interperszonális felé

7 Emberi létezésben nincsenek ok-okozati kapcsolatok
Elveti a pozitivizmust, determinizmust, materializmust Embert környezetével összhangban kell vizsgálni Cél a személyiség transzparenssé tétele

8 Ember szabad, egyedül ő felelős
a létezéséért Szabadság felelősséggel is jár

9 Dasein – a világban való létezés
Autentikus létezés a világban Csak kölcsönös kapcsolatban valósul meg!

10 Világábrázolás Az egyén világban való létezésének
mindent magába foglaló mintázata A jelentés általános kontextusa Fizikai világ + társas + szelf privát világa – világban való létezés módjai

11 A pszichológiának azt kell vizsgálnia, ahogy a személy strukturálja a valóságot és nem a személyiség struktúráját Nem a mentális apparátus szerint értelmezi a személy állapotait

12 Világban való létezés autentikus módjai egyes számúak: én+te
Az egyén attól fogva létezik, hogy kölcsönös kapcsolatba lép egy másik szubjektummal

13 Fejlődés Szabad választás mentén Különböző létmódokból áll
Legfontosabb koncepció a valam/kivé válás A személy az interakciókon keresztül létezik és fejlődik

14 Elveti az introspekciót
Személy vizsgálata: verbális tartalom és aktuális megfigyelés révén

15 Pszichopatológia Célja a világábrázolás tanulmányozása
Terápia célja nem a tudatosítás, hanem a világábrázolás torzult módjainak megváltoztatása

16 Pszichoterápia Lényeg a páciens és terapeuta közötti TALÁLKOZÁS (későbbi alkalmazásban: „encounter”) Egyik „Dasein” őszinte találkozása a másikkal – „világban való létezés” őszinte feltárása a másik számára Áttétel természetes, a terápia része

17 Amerikában sokáig nem fogadták el
Filozofikus „Tudománytalan” Elveti az evolucionizmust Poétikus és ezoterikus szóhasználat

18 Rollo May

19 Kombinálta az egzisztencialista
és pszichoanalitikus perspektívákat Halál, emberi szenvedés témái Társadalom korlátozza az embereket

20 Kortárs pszichológiával szembeni kritika
Skinner túlságosan objektív Környezet egyénre gyakorolt hatása Rogers túlhangsúlyozza a szubjektív oldalt Nem foglalkozik az ember irracionális természetével

21 May társadalomkritikája
Versengés önző Racionalitás és érzelem elválik Emberek nem érzik saját potenciáljaikat Identitás és természettel való kapcsolat elvesztése Érett, szeretetteli kapcsolat elvesztése

22 Üresség, izoláltság Védekezés: kóros függőséggel
Tudattalan állapot akadályozza a potenciálok kiteljesítését Cél a tudatosság növelése pl. szorongás csökkentésével

23 „Humán dilemma” Emberek egyszerre képesek magukat objektumként és szubjektumként látni Metakognitív probléma!

24 Intencionalitás Akarat + szándék összessége
Akarat: célok felé való elmozdulás Szándék: jövőbeni cselekvés elképzelése Ehhez szükség van a szubjektum-objektum dilemma legyőzésére

25 Normális és neurotikus szorongás
Szabadság mindig szorongással jár Szorongás szükséges a növekedéshez és fejlődéshez Neurotikus szorongás: ha a (vélt) biztonság és szabadság érdekében az egyén feladja saját érdekeit

26 Értékek Csecsemőkorban: intimitás, gondoskodás, táplálás
Gyermekkorban: elismerés, siker, társak közötti pozíció Felnőttkor: a pillanatnyi érdekeken túlmutató célok – transzcendens értékek

27 Értékek és elköteleződés
Érett értékek jövő idejűek! Nélkülük az egyén másoktól függ – nem szabad

28 A „démoni” Isteni és ördögi
Természetes erők, melyek úrrá lesznek az emberen: szex, düh, hatalomvágy Kreatív és destruktív is lehet v. mindkettő A fejlődés során ezek optimumát próbáljuk beállítani (ez lesz a vonások alapja)

29 „Mítoszok” Univerzálisak: az értelmetlen világnak értelmet adó narratívumok Emlékezet és mítosz elválaszthatatlan Céljuk: - Személyes identitás Közösségi érzés Erkölcsi értékek Teremtéshez (kreativitáshoz) való hozzáférés

30 Fejlődési szakaszok Ártatlanság Lázadás A szelf hétköznapi tudatossága
A szelf kreatív tudatossága

31 Terápiás elvek Először a személy megértése és utána a technika válasz-
tása Létanalízis inkább attitűd, mint technika Technikának flexibilisnek kell lennie, pácienshez kell alkalmazkodnia

32 Összegzés Átfogó elmélet Részletes fejlődés-koncepció
Kompromisszumra törekszik a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal Pontatlan és nehezen tesztelhető Korlátozott empirikus validitás Nagy heurisztikus érték

33 Erich Fromm

34

35 Humanisztikus-egzisztencialista pszichoanalízis
Legfontosabb motívum: létezés értelmének megtalálása Birtoklás vagy létezés?

36 Választanunk kell: egészséges, produktív életet élünk, kiteljesítjük potenciáljainkat vagy elmenekülünk a szabadság elől alávetjük magunkat másoknak megpróbáljuk elpusztítani társainkat

37 Menekülés a szabadság elől
Tekintélyelvűség (mazochizmus és szadizmus) Destruktivitás Konformizmus

38 Non-produktív családok
Szimbiotikus - gyerek a szülő vágyainak kiterjesztése, tükröződése - gyerek uralkodik a szülő felett Visszahúzó perfekcionizmus, szabálykövetés, érzelmi hidegség „gyerek mint partner” – nincsenek szabályok

39 Létezési szükségletek
Meggyökerezettség Kötődések fenntartása Kapcsolat Másokkal való egyesülés (szeretet) Orientációs keretek Létezésnek értelmet adó „térkép” Identitás A szelf, mint önálló létező Egység A világgal való egység Transzcendencia Egyszerű létezőből „teremtővé” válni Hatékonyság Az az érzés, hogy „nyomot hagytunk” a világban Izgalom & stimuláció Az idegrendszer szükséglete az ingerek iránt

40 Az érett szeretet „A gyermeki szeretet logikája: Szeretek, mert szeretnek. Az érett szeretet logikája: Szeretnek, mert szeretek. Az éretlen szeretet azt mondja: Szeretlek, mert szükségem van rád. Az igaz szeretet azt mondja: Szükségem van rád, mert szeretlek.”

41 A személyiség fejlődése
Elvetette a freudi libidó-koncepciót Karakter: tapasztalatokon alapul Temperamentum: alkati Veleszületett szükségletek és potenciálok Szülői szeretet fontossága

42 Nonproduktív orientáció típusai
Befogadó (receptív) karakter Kizsákmányoló típus Felhalmozó típus Nekrofil karaktertípus „Piaci” karaktertípus

43 „Biofil” karakter Produktív orientáció Szereti az életet Nem erőszakos
Belső potenciálokat kihasználja Szabad, mások kontrolljától mentes Képes az érett szeretetre, mások megértésére

44 A társadalmi tudattalan
Orientáció Társadalom Család Menekülés a szabadság elől Receptív Földműves Szimbiotikus (passzív) Autoriter (Mazochista) Kizsákmányoló Osztály- társadalom Szimbiotikus (aktív) Autoriter (Szadista) Felhalmozó Polgári Visszahúzó (puritán) Perfekcionista destruktív Piaci Fogyasztói (infantilis) Konformista Produktív (biofil) Humanisztikus közösségi szocialista Szerető Érvelő Megértő Szabadság Felelősség

45 Az elmélet tesztelése Fromm és Maccoby (1970) mexikói falusiak körében
Erőteljes társadalomkritika Vizsgálati módszereiben freudi alapú, de messze túllép Freudon – antropológia, szociológia, politika, vallás bevonása

46 Viktor Frankl ( )

47 Logoterápia Logos (szó, lélek, isten, jelentés)
Középpontban a jelentés keresése A lelkiismeret a személyes integritás forrása

48 Jelentés keresésének frusztrációja:
egzisztenciális vákuum v. egzisztenciális neurózis Ennek legkifejezőbb társadalmi jele: unalom

49 Neurotikus körök alapja:
anticipatórikus szorongás Hiperintenció: erős akarás megakadályozza a cselekvést Hiperreflexió: önmagát beteljesítő jóslat Tömegneurózis triádja: depresszió, addikció, agresszió

50 Pszichopatológia A neurotikus a tünet által keresi a jelentést
Depresszió az életerő csökkenése Skizofrénia: személy nem szubjektumként, hanem tárgyként éli meg magát Logoterápia nem alkalmazható a súlyos pszichózisra

51 A jelentés keresése Tapasztalati érték segítségével
Kreatív érték segítségével Viszonyulási (attitűd) értékek segítségével

52 Transzcendencia Végső, spirituális jelentés az életben
Más egzisztencialisták szerint az élet alapvetően jelentés nélküli! Vallással és spiritualitással kapcsolatos fogalmakat tágan értelmezi

53 Terápia Paradox intenció Dereflexió
Ön-transzcendencia – szemben Maslow önaktualizációjával

54 Értékelés Vissza akarja hozni a lelket a pszichológiába, de a vallást is visszahozza Szenvedés nem azonos az igazsággal Nem valódi egzisztencialista – lényeget helyezi előtérbe, nem a létezést Sok népszerű pszichológia alapjává vált

55 Az egzisztenciális pszichoterápia kortárs alkalmazása Irvin D. Yalom

56 Irvin D. Yalom (1931)

57 Elméleti kiindulópont
Minden pszichodinamikus folyamat alapja a létezés problémáival való konfrontáció: ● Halál ● Szabadság ● Izoláció ● Jelentés nélküliség Ezek a problémák jelen idejűek! (Nem okok)

58 Egzisztenciális pszichoterápia
●A terápia itt és most - jában a páciens ugyanazt a helyzetet jeleníti meg, amellyel az életben is szembesül ● A terapeuta nyitott a páciens tapasztalataira – megért és nem értelmez ● Páciens szerepe és felelőssége a problémában – megmutatni, hogy nem egy tehetetlen áldozat. Kontroll hangsúlyozása

59 Jelen- és jövő idejű perspektíva
● Múltra fókuszáló terápiák felmentik az egyént a felelősség alól ● Yalom: múlt feltárása az aktuális terápiás kapcsolat miatt lényeges ● A felelősség pontos behatárolása a terápia feladata

60 A pozitív pszichológia

61 Martin P. Seligman (1942) ● APA elnök 1996-tól
● Pozitív pszichológia meghirdetése: 1998

62 Pozitív pszichológiai megközelítés háttere
● Tanult tehetetlenség, depresszió kezelése ● Fontosak a rövid- és hosszú távú célok is! ● Fokozatosság, erőfeszítés növelése ● Kontrollészlelés fontossága ● Az érzelmi és kognitív előnyök hangsúlyozása

63 Tanult tehetetlenség megelőzésének fontossága
● Korai kompetencia-érzés megtapasztalása ● Reziliens személyek élettörtének megismerése ● Énhatékonyság, kompetencia védőfaktorként szerepel

64 Emberi erőforrások hangsúlyozása
● A nehézségek ellenére a legtöbb ember tartással és célokkal él ● A pozitív pszichológia perspektavája optimista az emberi potenciálok, perspektívák, motiváció és képességek tekintetében ● Tudományos módszerekre épülő humanisztikus pszichológia

65 Pozitív szubjektív állapotok (CSV – Character Strengths and Virtues, 2004)
● Pozitív érzelmek ● Boldogság ● Megelégedett-ség ● Optimizmus és remény ● Energiaforrások és magabiztosság

66 Pozitív egyéni- és csoportvonások
● Bölcsesség, bátorság, igazságosság, emberségesség, transzcendencia, kreativitás és kiválóság. ● A „flow” – ra való készség (Csíkszentmihályi) ● Altruizmus, felelősségtudat, munkaetika

67 Pozitív személyiségvonások
● szubjektív jól-lét képessége ● optimizmus ● önmeghatározottság ● megküzdés ● bölcsesség, reményképesség ● kreativitás Ajánlott irodalom: Oláh Attila: Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei (2006)

68 Csíkszentmihályi Mihály (1934)

69 A flow (áramlás) ● Autotelikus élmény, mely önmagában is jutalmazó jellegű: Magas szintű kihívás és a képességek használata Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra Tevékenység és tudatosság összeolvadása Szoros összpontosítás a feladatra Kontroll-érzés Folyamatos visszajelzés, világos célok Transzcendencia, énhatárok átlépése Időérzékelés viszonylagos

70 A pozitív pszichológia kritikai értékelése
● Körkörös érvelés ● Fogalmak bizonytalansága ● Kauzalitás túlzott feltételezése ● Túlzott általánosítások ● Személyiségvonások túlzott hangsúlya (attitűdök és viselkedés helyett)

71 Posztmodern szelf-elméletek

72 Hagyományos metaforák
Egységes szelf Középen szelfmag, „valódi szelf” Terápia: transzperszonális és regresszív terápiák Integrált szelf Integrálja a nemkívánatos aspektusokat Terápia: integrálás, tudatosítás (Jung, Gestalt)

73 Narratív szelf A szelf narratív folyamat (Kenneth Gergen)
Folyamatosan alakulóban van Hosszabb kulturális folyamat része A szelf aktívan részt vesz az élet létrehozásában Terápia célja: a szelf új történetének erősítése, internalizált külső hatások dekonstruálása

74 Lehetséges szelfek Szelf folyamatosan újratervezi magát a a jövőbeni lehetőségek szerint (Markus és Nurius, 1986) Terápia: jövőbeni tervezés, szerepjáték Üres szelf (Philp Cushman, 1990) A szelf határai képlékenyek és nem tudnak semmit megtartani Terápia: egyén növekedésének ellentmondó kulturális értékek feltárása

75 Internalizált szelfek
Különféle szelfek internalizálása a szelf-sémába Elméletek: - internalizált másik (Tomm, 1987) - dialogikus szelf (Hermans és Kempen, 1993) - szelfek mint családtagok (Schwartz, 1987) etc.

76 Test/szelfek mint metanarratívumok Frank (1995)
Fegyelmezett szabályozás – kontrollvesztés Tükröző külső megjelenés (képalkotás) – torzulás Uralkodó erő – kontrollvesztés Kommunikatív Ideáltipikus. Maga a test az üzenet

77 George Kelly elmélete a személyiségről

78 George Kelly ( )

79 Konstruktív alternativizmus
Minden aktuális értelmezés revízió alá kerül „Objektív igazság” nem létezik A valóság az, amit annak konstruálunk Az ember olyan, mint egy tudós

80 Emberkép Jövőre irányultság Viselkedés anticipációs természetű
Ember aktívan reprezentálja a környezetét Ő kontrollálja az eseményeket

81 Személyes konstrukciók
Valóság-sémák Konstruálás-folyamata: - események megfigyelése - tentatív értelmezés - mintázat, ismétlődés felismerése - struktúra vagy jelentés kialakítása

82 Személyes konstrukciók bipolárisak
Legalább 3 elem kell egy konstrukció kialakításához Hasonlóság- és kontraszt-pólus Azonban: Nem foglalkozik az egyéni eltérésekkel Ahistorikus, korai tapasztalatokkal sem foglalkozik

83 A konstrukciók formális jellemzői
Érvényesség Érvényességi központ Permeabilitás

84 A konstrukciók típusai
Elemekre gyakorolt kontroll szerint - Preemptív (elővételező) - Konstellációs - Propozicionális Tágasság szerint - Széleskörű - Incidentális Funkciók irányítása szerint - Mag - Perifériás

85 A személyiség Kelly soha nem definiálta, absztrakciónak tekintette
Egyén nem más, mint konstrukciói rendszere Motiváció, drive, inger, cél, szükséglet fogalmára sincs szükség szerinte

86 Posztulátum és korolláriumok
Alapposztulátum: az egyén viselkedését az határozza meg, ahogy előrejelzi a jövőben megjelenő eseményeket. Korolláriumok: individuális, organizációs, választási, közösség, szocialitás

87 Szerep: viselkedés-pattern
Kogníció a körültekintés-illesztés-kontroll ciklus révén megy át a viselkedésbe Szabad választás: ha valaki meg tudja változtatni a konstrukcióit, meg tudja változtatni az életét

88 Emberi természet Ember szabad ÉS determinált
Racionális – megismerni akarja a világot Konstrukciók rendszere által ismerhető meg Konstrukciók végső funkciója a környezet megismerése Az emberek személyes konstrukcióik szubjektív világában élnek


Letölteni ppt "Egzisztencializmus és személyiség"

Hasonló előadás


Google Hirdetések