Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egzisztencializmus és személyiség. Ludwig Binswanger 1881-1966.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egzisztencializmus és személyiség. Ludwig Binswanger 1881-1966."— Előadás másolata:

1 Egzisztencializmus és személyiség

2 Ludwig Binswanger

3 Bellevue szanatórium Kreuzlingen, Svájc

4 Ellen West esete – és az eset utóélete

5 Ellen West – Binswanger provokatív és vitatható konklúziója  „A halál, ez a halál volt ezen létezés élet-értelmének szükségszerű beteljesülése.”  „Csak a halállal kapcsolatos döntésében találta meg és választotta önmagát. A halál ünnepe jelentette létezésének születés-ünnepét.”

6 Egzisztenciaanalízis: aktuális létezés fenomenológiai vizsgálata Elmozdulás az intrapszichés megközelítés felől az interperszonális felé

7 Emberi létezésben nincsenek ok- okozati kapcsolatok Elveti a pozitivizmust, determinizmust, materializmust Embert környezetével összhangban kell vizsgálni Cél a személyiség transzparenssé tétele

8 Ember szabad, egyedül ő felelős a létezéséért Szabadság felelősséggel is jár

9 Dasein – a világban való létezés Autentikus létezés a világban Csak kölcsönös kapcsolatban valósul meg!

10 Világábrázolás Az egyén világban való létezésének mindent magába foglaló mintázata A jelentés általános kontextusa Fizikai világ + társas + szelf privát világa – világban való létezés módjai

11 A pszichológiának azt kell vizsgálnia, ahogy a személy strukturálja a valóságot és nem a személyiség struktúráját Nem a mentális apparátus szerint értelmezi a személy állapotait

12 Világban való létezés autentikus módjai egyes számúak: én+te Az egyén attól fogva létezik, hogy kölcsönös kapcsolatba lép egy másik szubjektummal

13 Fejlődés Szabad választás mentén Különböző létmódokból áll Legfontosabb koncepció a valam/kivé válás A személy az interakciókon keresztül létezik és fejlődik

14 Elveti az introspekciót Személy vizsgálata: verbális tartalom és aktuális megfigyelés révén

15 Pszichopatológia Célja a világábrázolás tanulmányozása Terápia célja nem a tudatosítás, hanem a világábrázolás torzult módjainak megváltoztatása

16 Pszichoterápia  Lényeg a páciens és terapeuta közötti TALÁLKOZÁS (későbbi alkalmazásban: „encounter”)  Egyik „Dasein” őszinte találkozása a másikkal – „világban való létezés” őszinte feltárása a másik számára  Áttétel természetes, a terápia része

17 Amerikában sokáig nem fogadták el Filozofikus „Tudománytalan” Elveti az evolucionizmust Poétikus és ezoterikus szóhasználat

18 Rollo May

19 Kombinálta az egzisztencialista és pszichoanalitikus perspektívákat  Halál, emberi szenvedés témái  Társadalom korlátozza az embereket

20 Kortárs pszichológiával szembeni kritika  Skinner túlságosan objektív Környezet egyénre gyakorolt hatása  Rogers túlhangsúlyozza a szubjektív oldalt Nem foglalkozik az ember irracionális természetével

21 May társadalomkritikája  Versengés önző  Racionalitás és érzelem elválik  Emberek nem érzik saját potenciáljaikat  Identitás és természettel való kapcsolat elvesztése  Érett, szeretetteli kapcsolat elvesztése

22 Üresség, izoláltság Védekezés: kóros függőséggel Tudattalan állapot akadályozza a potenciálok kiteljesítését Cél a tudatosság növelése pl. szorongás csökkentésével

23 „Humán dilemma” Emberek egyszerre képesek magukat objektumként és szubjektumként látni Metakognitív probléma!

24 Intencionalitás Akarat + szándék összessége Akarat: célok felé való elmozdulás Szándék: jövőbeni cselekvés elképzelése Ehhez szükség van a szubjektum- objektum dilemma legyőzésére

25 Normális és neurotikus szorongás Szabadság mindig szorongással jár Szorongás szükséges a növekedéshez és fejlődéshez Neurotikus szorongás: ha a (vélt) biztonság és szabadság érdekében az egyén feladja saját érdekeit

26 Értékek  Csecsemőkorban: intimitás, gondoskodás, táplálás  Gyermekkorban: elismerés, siker, társak közötti pozíció  Felnőttkor: a pillanatnyi érdekeken túlmutató célok – transzcendens értékek

27 Értékek és elköteleződés Érett értékek jövő idejűek! Nélkülük az egyén másoktól függ – nem szabad

28 A „démoni” Isteni és ördögi Természetes erők, melyek úrrá lesznek az emberen: szex, düh, hatalomvágy Kreatív és destruktív is lehet v. mindkettő A fejlődés során ezek optimumát próbáljuk beállítani (ez lesz a vonások alapja)

29 „Mítoszok” Univerzálisak: az értelmetlen világnak értelmet adó narratívumok Emlékezet és mítosz elválaszthatatlan Céljuk: - Személyes identitás -Közösségi érzés -Erkölcsi értékek -Teremtéshez (kreativitáshoz) való hozzáférés

30 Fejlődési szakaszok  Ártatlanság  Lázadás  A szelf hétköznapi tudatossága  A szelf kreatív tudatossága

31 Terápiás elvek  Először a személy megértése és utána a technika válasz- tása  Létanalízis inkább attitűd, mint technika  Technikának flexibilisnek kell lennie, pácienshez kell alkalmazkodnia

32 Összegzés  Átfogó elmélet  Részletes fejlődés-koncepció  Kompromisszumra törekszik a pszichoanalízissel és a behaviorizmussal  Pontatlan és nehezen tesztelhető  Korlátozott empirikus validitás  Nagy heurisztikus érték

33 Erich Fromm

34

35  Humanisztikus-egzisztencialista pszichoanalízis  Legfontosabb motívum:  létezés értelmének megtalálása  Birtoklás vagy létezés?

36 Választanunk kell: egészséges, produktív életet élünk, kiteljesítjük potenciáljainkat vagy elmenekülünk a szabadság elől alávetjük magunkat másoknak megpróbáljuk elpusztítani társainkat

37 M enekülés a szabadság elől  Tekintélyelvűség (mazochizmus és szadizmus)  Destruktivitás  Konformizmus

38 Non-produktív családok  Szimbiotikus - gyerek a szülő vágyainak kiterjesztése, tükröződése - gyerek uralkodik a szülő felett  Visszahúzó -perfekcionizmus, szabálykövetés, érzelmi hidegség -„gyerek mint partner” – nincsenek szabályok

39 Létezési szükségletek Meggyökerezettség Kötődések fenntartása Kapcsolat Másokkal való egyesülés (szeretet) Orientációs keretek Létezésnek értelmet adó „térkép” Identitás A szelf, mint önálló létező Egység A világgal való egység Transzcendencia Egyszerű létezőből „teremtővé” válni Hatékonyság Az az érzés, hogy „nyomot hagytunk” a világban Izgalom & stimuláció Az idegrendszer szükséglete az ingerek iránt

40 Az érett szeretet  „A gyermeki szeretet logikája: Szeretek, mert szeretnek. Az érett szeretet logikája: Szeretnek, mert szeretek. Az éretlen szeretet azt mondja: Szeretlek, mert szükségem van rád. Az igaz szeretet azt mondja: Szükségem van rád, mert szeretlek.”

41 A személyiség fejlődése  Elvetette a freudi libidó- koncepciót  Karakter: tapasztalatokon alapul  Temperamentum: alkati  Veleszületett szükségletek és potenciálok  Szülői szeretet fontossága

42 Nonproduktív orientáció típusai  Befogadó (receptív) karakter  Kizsákmányoló típus  Felhalmozó típus  Nekrofil karaktertípus  „Piaci” karaktertípus

43 „Biofil” karakter  Produktív orientáció  Szereti az életet  Nem erőszakos  Belső potenciálokat kihasználja  Szabad, mások kontrolljától mentes  Képes az érett szeretetre, mások megértésére

44 A társadalmi tudattalan OrientációTársadalomCsaládMenekülés a szabadság elől ReceptívFöldművesSzimbiotikus (passzív) Autoriter (Mazochista) KizsákmányolóOsztály- társadalom Szimbiotikus (aktív) Autoriter (Szadista) FelhalmozóPolgári társadalom Visszahúzó (puritán) Perfekcionista destruktív PiaciFogyasztói társadalom Visszahúzó (infantilis) Konformista Produktív (biofil)Humanisztikus közösségi szocialista Szerető Érvelő Megértő Szabadság Felelősség

45 Az elmélet tesztelése  Fromm és Maccoby (1970) mexikói falusiak körében  Erőteljes társadalomkritika  Vizsgálati módszereiben freudi alapú, de messze túllép Freudon – antropológia, szociológia, politika, vallás bevonása

46 Viktor Frankl ( )

47 Logoterápia  Logos (szó, lélek, isten, jelentés)  Középpontban a jelentés keresése  A lelkiismeret a személyes integritás forrása

48 Jelentés keresésének frusztrációja: egzisztenciális vákuum v. egzisztenciális neurózis Ennek legkifejezőbb társadalmi jele: unalom

49 Neurotikus körök alapja: anticipatórikus szorongás Hiperintenció: erős akarás megakadályozza a cselekvést Hiperreflexió: önmagát beteljesítő jóslat Tömegneurózis triádja: depresszió, addikció, agresszió

50 Pszichopatológia  A neurotikus a tünet által keresi a jelentést  Depresszió az életerő csökkenése  Skizofrénia: személy nem szubjektumként, hanem tárgyként éli meg magát  Logoterápia nem alkalmazható a súlyos pszichózisra

51 A jelentés keresése  Tapasztalati érték segítségével  Kreatív érték segítségével  Viszonyulási (attitűd) értékek segítségével

52 Transzcendencia  Végső, spirituális jelentés az életben  Más egzisztencialisták szerint az élet alapvetően jelentés nélküli!  Vallással és spiritualitással kapcsolatos fogalmakat tágan értelmezi

53 Terápia  Paradox intenció  Dereflexió  Ön-transzcendencia – szemben Maslow önaktualizációjával

54 Értékelés  Vissza akarja hozni a lelket a pszichológiába, de a vallást is visszahozza  Szenvedés nem azonos az igazsággal  Nem valódi egzisztencialista – lényeget helyezi előtérbe, nem a létezést  Sok népszerű pszichológia alapjává vált

55 Az egzisztenciális pszichoterápia kortárs alkalmazása Irvin D. Yalom

56 Irvin D. Yalom (1931)

57 Elméleti kiindulópont Minden pszichodinamikus folyamat alapja a létezés problémáival való konfrontáció: ● Halál ● Szabadság ● Izoláció ● Jelentés nélküliség Ezek a problémák jelen idejűek! (Nem okok)

58 Egzisztenciális pszichoterápia ●A terápia itt és most - jában a páciens ugyanazt a helyzetet jeleníti meg, amellyel az életben is szembesül ● A terapeuta nyitott a páciens tapasztalataira – megért és nem értelmez ● Páciens szerepe és felelőssége a problémában – megmutatni, hogy nem egy tehetetlen áldozat. Kontroll hangsúlyozása

59 Jelen- és jövő idejű perspektíva ● Múltra fókuszáló terápiák felmentik az egyént a felelősség alól ● Yalom: múlt feltárása az aktuális terápiás kapcsolat miatt lényeges ● A felelősség pontos behatárolása a terápia feladata

60 A pozitív pszichológia

61 Martin P. Seligman (1942) ● APA elnök 1996-tól ● Pozitív pszichológia meghirdetése: 1998

62 Pozitív pszichológiai megközelítés háttere ● Tanult tehetetlenség, depresszió kezelése ● Fontosak a rövid- és hosszú távú célok is! ● Fokozatosság, erőfeszítés növelése ● Kontrollészlelés fontossága ● Az érzelmi és kognitív előnyök hangsúlyozása

63 Tanult tehetetlenség megelőzésének fontossága ● Korai kompetencia-érzés megtapasztalása ● Reziliens személyek élettörtének megismerése ● Énhatékonyság, kompetencia védőfaktorként szerepel

64 Emberi erőforrások hangsúlyozása ● A nehézségek ellenére a legtöbb ember tartással és célokkal él ● A pozitív pszichológia perspektavája optimista az emberi potenciálok, perspektívák, motiváció és képességek tekintetében ● Tudományos módszerekre épülő humanisztikus pszichológia

65 Pozitív szubjektív állapotok (CSV – Character Strengths and Virtues, 2004) ● Pozitív érzelmek ● Boldogság ● Megelégedett- ség ● Optimizmus és remény ● Energiaforrások és magabiztosság

66 Pozitív egyéni- és csoportvonások ● Bölcsesség, bátorság, igazságosság, emberségesség, transzcendencia, kreativitás és kiválóság. ● A „flow” – ra való készség (Csíkszentmihályi) ● Altruizmus, felelősségtudat, munkaetika

67 Pozitív személyiségvonások ● szubjektív jól-lét képessége ● optimizmus ● önmeghatározottság ● megküzdés ● bölcsesség, reményképesség ● kreativitás Ajánlott irodalom: Oláh Attila: Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Belső világunk megismerésének módszerei (2006)

68 Csíkszentmihályi Mihály (1934)

69 A flow (áramlás) ● Autotelikus élmény, mely önmagában is jutalmazó jellegű: Magas szintű kihívás és a képességek használata Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra Tevékenység és tudatosság összeolvadása Szoros összpontosítás a feladatra Kontroll-érzés Folyamatos visszajelzés, világos célok Transzcendencia, énhatárok átlépése Időérzékelés viszonylagos

70 A pozitív pszichológia kritikai értékelése ● Körkörös érvelés ● Fogalmak bizonytalansága ● Kauzalitás túlzott feltételezése ● Túlzott általánosítások ● Személyiségvonások túlzott hangsúlya (attitűdök és viselkedés helyett)

71 Posztmodern szelf-elméletek

72 Hagyományos metaforák  Egységes szelf Középen szelfmag, „valódi szelf” Terápia: transzperszonális és regresszív terápiák  Integrált szelf Integrálja a nemkívánatos aspektusokat Terápia: integrálás, tudatosítás (Jung, Gestalt)

73 Narratív szelf  A szelf narratív folyamat (Kenneth Gergen) Folyamatosan alakulóban van Hosszabb kulturális folyamat része  A szelf aktívan részt vesz az élet létrehozásában Terápia célja: a szelf új történetének erősítése, internalizált külső hatások dekonstruálása

74 Lehetséges szelfek  Szelf folyamatosan újratervezi magát a a jövőbeni lehetőségek szerint (Markus és Nurius, 1986) Terápia: jövőbeni tervezés, szerepjáték  Üres szelf (Philp Cushman, 1990) A szelf határai képlékenyek és nem tudnak semmit megtartani Terápia: egyén növekedésének ellentmondó kulturális értékek feltárása

75 Internalizált szelfek  Különféle szelfek internalizálása a szelf- sémába Elméletek: - internalizált másik (Tomm, 1987) - dialogikus szelf (Hermans és Kempen, 1993) - szelfek mint családtagok (Schwartz, 1987) etc.

76 Test/szelfek mint metanarratívumok Frank (1995)  Fegyelmezett szabályozás – kontrollvesztés  Tükröző külső megjelenés (képalkotás) – torzulás  Uralkodó erő – kontrollvesztés  Kommunikatív Ideáltipikus. Maga a test az üzenet

77 George Kelly elmélete a személyiségről

78 George Kelly ( )

79 Konstruktív alternativizmus  Minden aktuális értelmezés revízió alá kerül  „Objektív igazság” nem létezik  A valóság az, amit annak konstruálunk  Az ember olyan, mint egy tudós

80 Emberkép  Jövőre irányultság  Viselkedés anticipációs természetű  Ember aktívan reprezentálja a környezetét  Ő kontrollálja az eseményeket

81 Személyes konstrukciók  Valóság-sémák Konstruálás-folyamata: - események megfigyelése - tentatív értelmezés - mintázat, ismétlődés felismerése - struktúra vagy jelentés kialakítása

82 Személyes konstrukciók bipolárisak  Legalább 3 elem kell egy konstrukció kialakításához  Hasonlóság- és kontraszt-pólus Azonban: Nem foglalkozik az egyéni eltérésekkel Ahistorikus, korai tapasztalatokkal sem foglalkozik

83 A konstrukciók formális jellemzői  Érvényesség  Érvényességi központ  Permeabilitás

84 A konstrukciók típusai  Elemekre gyakorolt kontroll szerint - Preemptív (elővételező) - Konstellációs - Propozicionális  Tágasság szerint - Széleskörű - Incidentális  Funkciók irányítása szerint - Mag - Perifériás

85 A személyiség  Kelly soha nem definiálta, absztrakciónak tekintette  Egyén nem más, mint konstrukciói rendszere  Motiváció, drive, inger, cél, szükséglet fogalmára sincs szükség szerinte

86 Posztulátum és korolláriumok  Alapposztulátum: az egyén viselkedését az határozza meg, ahogy előrejelzi a jövőben megjelenő eseményeket. Korolláriumok: individuális, organizációs, választási, közösség, szocialitás

87 Szerep: viselkedés-pattern Kogníció a körültekintés-illesztés- kontroll ciklus révén megy át a viselkedésbe Szabad választás: ha valaki meg tudja változtatni a konstrukcióit, meg tudja változtatni az életét

88 Emberi természet  Ember szabad ÉS determinált  Racionális – megismerni akarja a világot  Konstrukciók rendszere által ismerhető meg  Konstrukciók végső funkciója a környezet megismerése  Az emberek személyes konstrukcióik szubjektív világában élnek


Letölteni ppt "Egzisztencializmus és személyiség. Ludwig Binswanger 1881-1966."

Hasonló előadás


Google Hirdetések