Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kötő és támasztószövetek. A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal.szövetek Támogatja és összeköti a belső szerveket, hozzájárul.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kötő és támasztószövetek. A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal.szövetek Támogatja és összeköti a belső szerveket, hozzájárul."— Előadás másolata:

1 Kötő és támasztószövetek

2 A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal.szövetek Támogatja és összeköti a belső szerveket, hozzájárul a csontképzéshez, építi az érfalakat, az izmokat a csontokhoz köti, sérülés esetén pótolja a más típusú szöveteket. A kötőszövet túlnyomórészt az ún. alapanyagba ágyazódott hosszú rostokból áll. Ezen rostok sűrűsége ill. bizonyos kémiai anyagok megléte ill. hiánya a kötőszövetek egyes fajtáit könnyűvé és rugalmassá, míg másokat keménnyé és merevvé teszi. A kötőszövetnek vannak speciális, könnyebben azonosítható fajtái is – csontok, ínszalagok, inak, a porc, továbbá a zsírszövet.

3 A kötőszövet minden formája tartalmazza: sejtenkívüli rostok alaktalan sejtközötti állomány, az ún. alapanyag állandó és mozgó sejtek Néhány területen a kötőszövet laza szerkezetű és sejtekbe rendeződött; másutt a rostos összetevő dominál; végül a test egyéb pontjain az alapanyag lehet a legfontosabb alkotóelem.

4 * kocsonyás kötőszövet: elágazó, nyúlványos sejtekből áll, a sejtközötti állomány azonban gélszerű és kollagén rostokat is tartalmaz. Magzatkorban a bőrben, születéskor már csak a köldökzsinórban található. Embrionális kötőszövet.

5

6 * recés vagy retikuláris kötőszövet: hasonlóságot mutat a mezenchimával, bár ez már a kifejlődött szervezet egyik kötőszövete, mely a nyirokszervekben, a csontvelőben és a hajszálerek környékén fordul elő. Vékony rácsrostok erősítik, az alapállomány folyékony. A retikuláris sejtek ingerekre kiválnak a szöveti kötelékből és legömbölyödve fagocitáló vándorsejtekké, nyiroksejtekké válnak. Az endotéliummal együtt a szervezet egy fontos védelmi rendszerét, a retikulo- endotéliális (RES) képezi.

7

8 * lazarostos kötőszövet: a rostok laza szerkezetű hálózatot képeznek. A szervezet legelterjedtebb kötőszövet félesége. Minden szerv felépítésében részt vesz. Sok eret, ideget tartalmaz. A rostok között az alapállományban különböző funkciójú sejtek találhatók (pld. rostképző fibroblasztok, nyiroksejtek).

9

10 * lemezes kötőszövet: a bőr és a nyálkahártyák alatt, valamint egyes szervek tokjában találhatók meg (szem ínhártyája, ízületek tokja). A kollagénrostok a tér minden irányába futó rostnyalábokká rendeződnek, azok hézag nélkül illeszkednek, miáltal igen ellenálló szövetféleség alakul ki.

11 * tömöttrostos kötőszövet: a rostok szorosan egymás mellett helyezkednek el, közöttük csak kevés alapállomány található. Az erezettség kismérvű. Attól függően, hogy melyik rostféleség az uralkodó kollagénrostos vagy pedig rugalmasrostos tömöttrostos kötőszövetről beszélünk. Ez a szövet alkotja az inakat (kollagénrostos), a tarkószalagokat, a csigolyákat összekötő sárga szalagokat (rugalmasrostos).

12

13 * fehér zsírszövet: a retikuláris kötőszövetből alakul ki oly módon, hogy sejtjeiben először apró zsírcseppek jelennek meg, amelyek később egyetlen zsírcseppé folynak össze. A sejtek ezáltal megnagyobbodnak, legömbölyödnek. A citoplazma és a mag a sejt szélére szorul. A test bizonyos helyein (bőr alatti kötőszövetben) nagy mennyiségben fordulhat elő. Táplálékraktározás, nagy mennyiségű víz megkötése, rugalmas párnákat képez, hővédelem.

14 * barna zsírszövet: nevét jellegzetes barnás színéről kapta, amely a színes foszfo-lipid- bomlástermékekre és a gazdag hajszálérhálózatra vezethető vissza. Embernél újszülött- és csecsemőkorban még több helyen megtalálható, később nagyrészt visszafejlődik és csak egyes helyeken mutatható ki (két lapocka közt, hónaljárokban, vesék körül). A téli álmot alvó emlősökben döntő szerepe van a felébredéshez szükséges testhőmérséklet elérésében.

15

16 A támasztószövetek felépítése a kötőszövetekéhez hasonló, de szilárdak, ugyanakkor rugalmasak – köszönhetően különleges összetételű amorf alapállományuknak.

17 A chordaszövet a gerinces állatok egyedfejlődése során megjelenő gerinchúrt alkotja. Nagy turgorú, szorosan illeszkedő sejteket tartalmaz, amelyeket egy rostos hüvely burkol

18 Porcszövet: rugalmas, nagy nyomásszilárdságú, késsel vágható szövet, a gerinces állatok vázában, légútjaiban elterjedt. A gömbölyded porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállomány üregeiben. A porcban a porcsejteken kívül más sejt nem fordul elő. A porcsejteket az alapállományban porctok veszi körül, több porcsejt csoportjait pedig porcudvar formájában határolja az alapállomány. A porcot, az ízületi porc kivételével porchártya határolja. Benne sok vérér, idegrost található, de ezek nem lépnek a porc belsejébe, ezért a porcsejtek táplálása a porchártya felől, diffúzióval történik. A sejtközötti állomány sok rostot tartalmaz.

19 A rostok minősége alapján három porctípust különböztetünk meg: * üvegporc: áttetsző, kékes árnyalatú szövetféleség. A kollagén rostok fénymikroszkópban nem láthatók, de vékony, tömött rétegben körülveszik a porcsejteket. Előfordulás: porcos halak váza, légcsőporcok, embrionális váz, ízületi porcok.

20

21 * rugalmas rostos porc: a rugalmas rostok, melyek fénymikroszkóppal már jól láthatók, túlsúlyban vannak benne. Fülkagyló, gégefedő, külső hallójárat.

22 * kollagén rostos porc: nagy tömegben tartalmaz enyvadó rostokat. A rostnyalábok között egymástól távol fekszenek egyesével vagy kettesével a porcsejtek. Ember csigolyaközti porckorongjai.

23

24 Csontszövet: támasztófunkció ellátására legalkalmasabb szövet, mely a gerincesek csontjait építi fel. Sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. A sejtközötti állományt szerves és szervetlen anyagok építik fel. A szerves állományt a mukopoliszacharid jellegű alapállomány és a benne futó kollagén rostok alkotják. A rostok párhuzamosan futó nyalábokká szedődnek össze, a nyalábok lefutási iránya lemezenként változó. A szervetlen állományt az alapállományba lerakódott ásványi sók, elsősorban a kálcium-foszfát képezi. A szerves állomány(30%) a csont rugalmasságát, a szervetlen állomány (70%) pedig a szilárdságát biztosítja. A csontszövetnek háromféle saját sejtes alkotórésze van:

25

26 * valódi csontsejtek (oszteociták): szilvamag alakúak és nyúlványosak. Az alapállomány hasonló alakú üregeiben helyezkednek el. Nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódnak. * csontképző sejtek * csontfaló sejtek – ennek a két típusnak az összehangolt tevékenysége révén alakul ki a mechanikai igénybevételének legmegfelelőbb csontszerkezet.

27 A csontszövet egysége az oszteon. Az oszteon koncentrikus felépítésű, közepén a csont hossztengelyével párhuzamosan futó Harvers-féle csatorna húzódik, melyben erek haladnak. A Harvers-féle csatorna körül koncentrikusan helyezkednek el a Harvers-féle lemezek, közöttük pedig szintén koncentrikusan a nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódó valódi csontsejtek. Táplálásuk a Harvers-féle csatorna felől diffúzióval történik. Az oszteonok Harvers-féle csatornái között az összeköttetést a harántirányban haladó Wolkmann-féle csatornák biztosítják. A csontok külső felszínét erekben, idegekben gazdag kötőszövet, csonthártya borítja. Az erek innen lépnek be a Wolkmann-féle csatornákba. A csonthártya legbelső sejtjei csontképző sejtek.

28

29

30 Dentin A gerincesek fogainak állományát adja, a csontszövethez nagyban hasonlít, de azzal ellentétben nem tartalmaz sejteket és ereket.

31 A vér is kötőszövet – nagy mennyiségű sejtközötti állománya folyékony, a szervezet második védelmi vonalát képzi A recés kötőszövetből differenciálódik, rostokat már nem tartalmaz, ennek ellenére hagyományosan a kötőszövetek közé sorolják

32 JellemzőElőfordulás Lazarostos kötőszövet szerveket rögzíti, elválaszt, üregeket tölt ki mellhártya, hashártya Tömött rostos kötőszövet a sejtek és a rostok között kevés az alapállomány, izmok rögzítése inak Rugalmasrost os kötőszövet bizonyos elmozdulást enged, ellenálló, de egyúttal rugalmas bőr alatt Zsírszövet kevés sejt közötti állomány, zsírcseppek halmozódnak fel, hőszigetelés, mechanikai védelem far

33 JellemzőElőfordulás Porcszövet üvegporc sima felület, igen ellenálló ízületi felszínek rugalmas rostos porc rugalmasfülkagyló kollagén rostos porc ellenálló, de rugalmas is porckorong Csontszövet nagy szilárdságtámasztás


Letölteni ppt "Kötő és támasztószövetek. A kötőszövet a rostos szövetek egy fajtája különböző funkciókkal.szövetek Támogatja és összeköti a belső szerveket, hozzájárul."

Hasonló előadás


Google Hirdetések