Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Könnyűzenei lexikon : Szerző: Tóth Tamás. Ízelítő  Az Omega egy magyar rockegyüttes, mely 1962-ben alakult, és 2007-ben ünnepelte fennállása 45. évfordulóját.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Könnyűzenei lexikon : Szerző: Tóth Tamás. Ízelítő  Az Omega egy magyar rockegyüttes, mely 1962-ben alakult, és 2007-ben ünnepelte fennállása 45. évfordulóját."— Előadás másolata:

1 Könnyűzenei lexikon : Szerző: Tóth Tamás

2 Ízelítő  Az Omega egy magyar rockegyüttes, mely 1962-ben alakult, és 2007-ben ünnepelte fennállása 45. évfordulóját.  Az Omega több tekintetben is úttörőnek számít a magyar könnyűzene történetében ban elsőként jelent meg önálló albuma Magyarországon, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (az Illés Ezek a fiatalok című albumán más együttesek is játszottak). Az 1969-es lépésé volt az első kinyitható lemezborító, az album zenei anyagából pedig elkészült az első önálló tévéshow, a Tízezer lépés – Omega Show. Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, a magyar együttesek közül nekik volt a legtöbb eladott lemezük Magyarországon (az 1979-es Gammapolis, 650 ezer példánnyal) és külföldön (az 1977-es Time Robber, 1 millió példánnyal). Az Omega volt az első együttes, melyet az Állami Hangversenyzenekar kísért (az 1973-as Omega 5 című albumon), valamint a magyar együttesek közül az Omegának volt először digitális stúdiója. Elsőként jelent meg CD-je (az 1988-as Platina című válogatásalbum) és DVD-je (a 2000-ben kiadott OmegakonceRT Népstadion 1999). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában és az együttes koncertjein használtak először füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt.

3 Rövid történeti áttekintés  Amatőr évek ( ) Amatőr évek ( )  Beat-korszak ( ) Beat-korszak ( )  Hard rock-korszak ( ) Hard rock-korszak ( )  Space rock-korszak ( ) Space rock-korszak ( )  Az „útkeresés” időszaka ( ) Az „útkeresés” időszaka ( )  Leállás, időszakos működés ( ) Leállás, időszakos működés ( )  Újra aktívan (2004 óta) Újra aktívan (2004 óta)

4 Amatőr évek ( ) Az együttes 1962-ben, két zenekar összeolvadásával alakult meg: a Ciklon együttes három tagja „átszivárgott” a Prófétába. Először külföldi együttesek dalainak feldolgozásával lettek népszerűek. Az első koncertet, amelyen az Omega nevet viselték, a legtöbb forrás szeptember 23.-ára teszi, helyszínként pedig a Műegyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Az eredeti felállás a következő volt:  Benkő László („Laci”) – ének, zongora, furulya  Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár  Kovacsics András („Öcsi”) – szólógitár  Künsztler Tamás („Próféta”) – dob  Varsányi István („Gergely”) – basszusgitár

5 Amatőr évek ( ) Az együttes 1964-ben több poszton is erősödött: ekkor csatlakozott Kóbor és Varsányi gimnáziumi osztálytársa, Laux József, aki nemcsak dobosként, hanem szervezőként, mai szóhasználattal élve „menedzserként” is fontos szerepet töltött be az Omega életében. Többek között az ő ismeretségei révén került a csapatba Somló Tamás, aki kifejezetten az Omega hirdetésére jelentkezve tanult meg szaxofonozni ban nyugati slágereket tartalmazó kislemezeik jelentek meg, köztük az első a The Rolling Stones Paint It, Black című dalának feldolgozása volt.

6 Beat-korszak ( )  Az 1960-as évek közepén megindult a magyar beategyüttesek profivá válása, az Illés által megkezdett irányvonalat követve a nyugati slágerek mellett saját, magyar nyelvű szerzeményekkel is előálltak. Így volt ez az Omegával is, ahová 1967-ben csatlakozott Mihály Tamás, az együttes első képzett zenésze. Első saját daluk a Nem szeretlek volt, amit Payer András és S. Nagy István írt. Később Mihály mutatta be az együttesnek barátját, Presser Gábort, aki további dalokat komponált az Omega számára. A szövegeket kezdetben S. Nagy István jegyezte, majd Laux felesége, Adamis Anna lett az állandó szövegíró.  Ugyancsak 1967-ben csatlakozott Molnár György, az új gitáros, aki később az „Elefánt” becenevet kapta, mivel egy alkalommal annyira vehemensen játszott, hogy feldöntött egy drága mikrofont („elefánt a porcelánboltban”).

7 Beat-korszak ( )  Az Omega ismertségét növelték a Táncdalfesztiválokon és filmekben való szereplések ben készült Banovich Tamás rendezésében az Ezek a fiatalok, melyben Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként szerepeltek Illés Lajos és Bródy János Ez az a ház című dalában. A film zenéje albumon is megjelent. A Táncdalfesztiválon többek között Zalatnay Saroltát kísérték a győztes dalban (Nem várok holnapig), mely után Presser Gábor a legjobb hangszerelésért járó díjat is megkapta. A következő évben már önállóan jutottak döntőbe a Kiabálj, énekelj című dalukkal ben mutatták be az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmet az akkori magyar könnyűzenei életről, melyben szintén feltűntek.

8 Beat-korszak ( )  A legnagyobb áttörést azonban az 1968-as angliai turné jelentette. A keleti blokkból való „egzotikum” kihangsúlyozására a menedzsment erre az időre Omega Red Star névre keresztelte az együttest. Amellett, hogy játszhattak a legjelentősebb angol klubokban, lemezszerződéshez is jutottak, így elkészíthették első albumukat – angol nyelven – Omega Red Star from Hungary címmel. Még ebben az évben visszatértek Angliába, immár teljes létszámmal, azonban ezt a turnét félbe kellett szakítani és a második lemezt nem vehették fel. Ennek az volt az oka, hogy itthon tudomást szereztek a lemezfelvételről, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig nem hagyhatta, hogy egy magyar beategyüttesnek hamarabb legyen külföldön – és főképp Nyugaton – nagylemeze, mint idehaza. Így elkészült az első, egyetlen előadó dalait tartalmazó magyar könnyűzenei album, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek ben megjelent a 2-dik albumuk lépés címmel. Legnagyobb slágere a Gyöngyhajú lány. Magyar dalok közül ezt dolgozták fel a legtöbbször (többek között a keletnémet Frank Schöbel Schrieb es mir in der Sand és 1995-ben a Scorpions White Dove címmel).

9 Hard rock-korszak ( )  Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyta az együttest, a felállás azóta változatlan.  A tagcsere után stílust váltva az együttes hamar talpra állt, az új felállás Prágában sikeresen mutatkozott be. Felvettek két kislemezt (Hűtlen barátok / Szomorú történet, Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után), majd 1972-ben új albumot adtak ki, Élő Omega címmel. Ez egy kiadásra tervezett, de végül betiltott stúdióalbum koncertváltozata, amit ők maguk vettek fel egy négysávos riportermagnóval – bizonyítva azt, hogy miután a hanglemezgyári illetékesek a kivált tagok alapította Locomotiv GT-t részesítették előnyben, ők mégis folytatni tudják útjukat felfelé. Peter Hauke menedzsernek és a Bellaphon kiadónak köszönhetően ezúttal sikerült tartósan megvetniük lábukat a nemzetközi piacon. Menetelésük – bár Anglia és a világhír távolabbra került – szinte egész Európában tartott. Nemzetközi sikereik bázisát az NSZK jelentette, ahol angol nyelvű albumaikat adták ki.

10 Space rock-korszak ( )  Az évtized közepén ismét váltottak, az akkoriban népszerűvé váló space rockra: továbbra is hosszú, kidolgozott hangszerszólók jellemezték a dalokat, viszont a hangzás gyakran a lebegés érzését keltette, ehhez igazodtak a hétköznapi világtól elrugaszkodó, fantáziáló szövegek. A stílusválasztás telitalálatnak bizonyult, itt tudott leginkább kibontakozni az úgynevezett „Omega- hangzás”. A koncerteken mindezt jól kiegészítette a profi látványtechnika.

11 Space rock-korszak ( ) Ebben az időszakban három albumuk jelent meg:  1977-es Time Robber (az Időrabló angol változata) - minden idők legtöbb példányban eladott albuma magyar előadótól  1978-as Csillagok útján - némileg keményebb hangzású elődjénél  1979-es Gammapolis - amely idehaza minden idők legsikeresebb albuma lett

12 Az „útkeresés” időszaka ( )  A kontinentális sikereken túl az együttes az angol-amerikai piacon is komolyabban kívánt próbálkozni, ennek érdekében 1980-ban kiadót váltottak, a Warnerrel kötöttek két albumra szóló szerződést.  Eközben idehaza az LGT-vel és a Beatricével közös országos turnéra indultak, amely két kisstadionbeli koncerttel zárult. Ennek során az új albumról is játszottak néhány dalt, ideiglenes magyar szöveggel. Emellett volt egy beat-slágereket tartalmazó blokk, melyben – kilépése óta első ízben – Presser is közreműködött, valamint Somló elénekelte az Azt mondta az anyukámat. A koncert végén az LGT és az Omega együtt játszotta a Gyöngyhajú lányt.

13 Az „útkeresés” időszaka ( )  A következő évben idehaza nem koncerteztek, csak egy NSZK- turné erejéig léptek fel élőben. Megjelent az angol Working album, majd elkészült magyar változata Az arc címmel. A háromalbumonkénti váltás gyakorlatát folytatva stílusában eltért ez előző albumoktól, besorolása kevésbé egyértelmű, afféle kísérletező albumnak tekinthető. Az előző évtizedhez képest nagyobb hangsúlyt kaptak a szövegek, számos tartalmas, elgondolkodtató alkotásuk született nemcsak ezen, hanem a többi 1980-as évekbeli albumukon is. Bár több népszerű dalt tartalmaz (Életfogytig rock ’n roll, Tizenhat évesen, Kemény játék, Nagy folyó), nem tudta megismételni az elősző korszak sikereit. Az angol változattal sem sikerült elérni a kitűzött célt: be kellett látniuk, hogy az angolszász piac a Vasfüggöny mögül nehezen hódítható meg, így a második albumot el sem készítették. Bár a következő években is volt néhány külföldi koncertjük, egyre inkább eltávolodtak a nemzetközi piactól.

14 Az „útkeresés” időszaka ( )  Az együttes 20 éves fennállását 1982 novemberében ünnepelte öt koncerttel az újonnan átadott Budapest Sportcsarnokban. A jubileum kapcsán Jancsó Miklós dokumentumfilmet készített, mely koncertfelvételeket is tartalmaz. A koncert egyúttal lemezbemutató is volt, itt hangzottak el először az Omega XI. dalai. Az album hangzása sajátos, mivel az együttes a megújult zenei palettán helyét keresve megpróbált igazodni az új hullámhoz. Nagyobb szerepet kapott az elektronika, a computer- technika, Mihály Tamás szintetizátoron játszotta a basszusszólamokat. A régi rajongók közül sokan értetlenül, idegenkedve fogadták, az akkori fiatalok számára pedig az új zenei stílusok együtt jártak az új előadókkal. Emiatt az album – némileg méltatlanul – nem lett igazán sikeres.  ben az addigi lemezeladások után az Omega gyémántlemezt vehetett át. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a 13. album, a Babylon ezres példányszámát akkoriban bukásként könyvelték el.

15 Leállás, időszakos működés ( )  A jubileumi koncert és a Babylon után az együttes háttérbe vonult, bár hivatalosan ekkor sem szűnt meg. Hét éven keresztül nem készült új dal és nem játszottak élőben. Utána levő 10 évből is csak 3 Népstadion béli jelezte müködésüket. A hallgatást ben a Népstadion-beli koncert bejelentése törte meg. Augusztusban Siófokon tartottak nyilvános próbát, magára a koncertre pedig szeptember 3-án került sor, a zord időjárás ellenére ember előtt.  A második Népstadion-koncertet 1999-ben tartották, a koncert megkapta az „Év könnyűzenei produkciója” elismerést.  június 2-án ugyancsak a Népstadion volt a Szuperkoncert, vagyis az Illés, a Metro és az Omega közös koncertjének helyszíne. Az előzetes megállapodásnak megfelelően mindhárom együttes percet játszott, a legvégén pedig egy közös egyveleget adtak elő, melyben mindhármuktól két-két sláger hangzott el.

16 Újra aktívan (2004 óta)  Az együttes hosszú kihagyás után 2004 tavaszán ismét országos turnéra indult. A Napot hoztam, csillagot névre keresztelt koncertsorozat a hét legnagyobb, sportcsarnokkal rendelkező vidéki várost érintette.  A következő évben Csillagok útján címmel még több várost érintő országos turnéra indultak, továbbá játszottak határon túli magyar közönség előtt (Marosvásárhely, Gombaszög, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy), Németországban és Csehországban, Pásztón a mátrakeresztesi árvízkárosultak javára rendezett segélykoncerten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán és az agárdi Popstrandon. A repertoár nagyrészt megegyezett az előző évi stadionkoncerttel, néhány dal kimaradt, illetve közkívánatra bekerült. A marosvásárhelyi koncertet megelőzően (25 év után tértek vissza Romániába és első ízben jártak Székelyföldön).

17 Újra aktívan (2004 óta)  A fokozott aktivitás folytán a rajongótábor egyre inkább várta, hogy album is jelenjen meg. Nagy örömükre az együttes ősszel stúdióba vonult, és bár a felvételek még a következő évben is tartottak, de készült a 16. stúdióalbum. Emellett 2006-ban is folytatódott a koncertezés, EurOmega turné néven. Ez azonban nem saját szervezésű, egybefüggő koncertsorozat volt, hanem meghívásoknak eleget téve, fesztiválok keretében léptek fel.  2007-ben az együttes fennállása 45. évébe lépett, amit eredeti tervek szerint újabb stadionkoncerttel és turnéval ünnepeltek volna. Ezeket végül nem sikerült megvalósítani, de ebben az évben is adtak koncertet Pécsett (zártkörű céges rendezvény), Kozármislenyben, Győrött, Keszthelyen, a Hungaroringen (a Forma-1-es futam hétvégéjén) és Drezdában. Kozármislenyben a rajongók meglepetéssel köszöntötték fel kedvenceiket, akik ekkor tudták meg az addig gondosan őrzött titkot: egyik legsikeresebb albumuk, a Gammapolis nevét immár valódi csillag viseli, amiről az öt zenész egy-egy tanúsítványt is kapott.

18 Tagok 1962–1963  Kóbor János – ének, ritmusgitár  Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének  Kovacsics András – gitár  Varsányi István – basszusgitár  Láng Péter - szaxofon (a megalakulás évében csatlakozott)  Künsztler Tamás - dob, ütőhangszerek

19 Tagok 1963–1964  Kóbor János – ének, ritmusgitár  Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének  Kovacsics András – gitár  Varsányi István – basszusgitár  Harmat László - szaxofon  Künsztler Tamás - dob, ütőhangszerek  Laux József - dob, ütőhangszerek (1964-től)

20 Tagok 1964–1967  Kóbor János – ének, ritmusgitár  Wittek Mária – ének  Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének  Kovacsics András – gitár  Varsányi István – basszusgitár  Somló Tamás - szaxofon, ének  Laux József - dob ütőhangszerek

21 Tagok 1967–1968  Kóbor János – ének, ritmusgitár  Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének  Kovacsics András – gitár  Molnár György – gitár (szeptembertől)  Varsányi István – basszusgitár  Mihály Tamás – basszusgitár, ének (februártól)  Somló Tamás - szaxofon, ének  Laux József - dob, ütőhangszerek

22 Tagok 1968–1971  Kóbor János – ének, ritmusgitár  Presser Gábor - ének, billentyűs hangszerek  Molnár György – gitár  Mihály Tamás – basszusgitár, ének  Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek  Laux József - dob, ütőhangszerek  Kóbor János – ének  Benkő László – billentyűs hangszerek  Molnár György – gitár  Mihály Tamás – basszusgitár, ének  Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek

23 Tagok  Kóbor János – ének  Benkő László – billentyűs hangszerek  Molnár György – gitár  Mihály Tamás – basszusgitár, ének  Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek

24 Összehasonlítás az Illés- együttessel OmegaIllés stúdióalbumok (magyar) 169 koncertalbumok 156 válogatáslemezek 108

25 Források  hu.wikipedia.org hu.wikipedia.org  


Letölteni ppt "Könnyűzenei lexikon : Szerző: Tóth Tamás. Ízelítő  Az Omega egy magyar rockegyüttes, mely 1962-ben alakult, és 2007-ben ünnepelte fennállása 45. évfordulóját."

Hasonló előadás


Google Hirdetések